Névnapok: Gábor, Karina, Almár, Almira, Almiréna, Ella, Elli, Gabos, Gábriel, Gabriella, Jella, Kapolcs, Karen, Karin, Katalin, Katarina, Katerina, Simeon
Események:
1721 – Johann Sebastian Bach hat koncertművet ír Keresztély Lajos brandenburgi őrgrófnak (Brandenburgi verseny/Versenyek különböző hangszerekre [BWV 1046–1051]).
1815 – megalakul Bostonban a Händel és Haydn Társaság.
1913 – megnyílik a New York-i Palace Theatre (1564 Broadway).
1924 – Jean Sibelius 7., C-dúr (Op. 105) szimfóniájának első előadása a stockholmi Konsertföreningeninben.
1934 – Dmitrij Sosztakovics 1. jazz-szvitjének (Op. 38a) ősbemutatója Leningrádban.
1939 – William Wyler rendezésében bemutatják az Emily Brontë regénye alapján készült Üvöltő szelek című filmet, Merle Oberon és Laurence Olivier főszereplésével, Los Angelesben.
1955 – Tennessee Williams, Pulitzer-díjas Macska a forró bádogtetőn című drámájának bemutatója a New York-i Morosco Theatre-ben, Elia Kazan rendezésében.
1961 – megnyílt a Madách Színház a budapesti Erzsébet körúton.
1973 – megjelenik a Pink Floyd legsikeresebb albuma, a Dark Side Of The Moon. Világviszonylatban a második legsikeresebb albumnak tekinthető, mivel csak Michael Jackson Thriller című albumából vásároltak többet az emberek (Amerikában tizenötszörös platinalemez).
1984 – bemutatják Philip Glass Ehnaton (IV. Amenhotep) című operáját Stuttgartban (Staatstheater).
1999 – a Mátrix (The Matrix) amerikai–ausztrál koprodukcióban készült sci-fi film első bemutatója (írták és rendezték: Lana és Lilly Wachowski, főszereplők: Keanu Reeve, Lawrence Fishburne és Carrie-Ann Moss).
Meghalt Jules Verne (Jules Gabriel Verne, 1828-1905) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.
A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő segítségével a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal, és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét, ezáltal egy egészen új irányt teremtve, a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta. Eleinte sokat nélkülözött, és mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színműveket és operaszövegeket is írt, kevés sikerrel. A magyarokat is kedvelő, de Magyarországon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei: a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Ezekben is a szabadságjogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen. Műveiből közel 200 filmfeldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók. Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg (Utazás a Föld középpontja felé, Utazás a Holdba, 80 nap alatt a Föld körül).
Ezen a napon született:
Bél Mátyás (Matthias Belius, 1684–1749)
magyar–szlovák származású evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós, író, a 18. századi magyar tudomány kiemelkedő alakja, a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője. Nem sokkal halála után a Magnum decus Hungariae (Magyarország nagy ékessége) címet kapta. Fő műve a latin nyelvű Notitia Hungariae novae historico-geographica.
Marastoni Jakab (Jacopo Antonio Marastoni, 1804-1860)
velencei származású magyar festőművész, litográfus, az Első Magyar Festészeti Akadémia létrehozója. Velencei művészként 1834-ben Bécsbe került, majd 1836-ban Pesten telepedett le. Rövidesen Barabás Miklós mellett Magyarországon az egyik legkeresettebb portréfestővé vált. Élete utolsó éveiben – az elsők között Magyarországon – dagerrotipistaként is dolgozott.
Arany László (1844–1898)
költő, író, népmesegyűjtő, akadémikus. Apja, Arany János hatása, a Petőfi-látogatások emléke, a szabadságharc és annak bukása, a Pestről gyakran érkező híres látogatók, akik az irodalmi élet és a passzív rezisztencia szervezői, illetve eszmei irányítói voltak, mind befolyásolták a kultúrához való viszonyát. Már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Életműve, Székelyföldön gyűjtött népmeséi, apja nyomdokain kiadott verses regénye, műfordítások, tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek összesen öt kötetbe. Ebben megtalálható a „A délibábok hőse”, irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
Gaál Ferenc (1860-1906)
zeneszerző, a szabadkai zeneiskola igazgatója. Eleinte önképző módon tanult hangszereken játszani. Nyitrán több nyelvet is elsajátított, így a magyar mellett, beszélt szlovákul, németül, latinul és franciául. 1882-ben kiváló minősítéssel fejezte be a Zeneakadémiát. a szabadkai Szent Teréz-plébániatemplom kórusának és zenekarának karmestere volt. Mivel ez volt akkor az egyetlen szabadkai zenekar, így a színházban a zenés darabokat is ők játszották (Bölcsődal, Merengés Dankó Pista legszebb dalai felett, Suite orosz és cseh-morva dalokból).
Adorján Jenő (1874-1903)
hegedűművész, zeneszerző, hegedűdarabokat és gyakorlatokat komponált. Joachim József és Hubay Jenő tanítványa volt. Dolgozott Párizsban, Lübeckben, majd a düsseldorfi operában és városi zenekarban, mint koncertmester. Egyesek az Osztrák–Magyar Monarchia diffúz virtuózának hívták.
Harry Houdini (Weisz Erik, 1874-1926)
magyar származású amerikai illuzionista és bűvész. Minden idők legnagyobb szabaduló és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze. George Bernard Shaw szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Gyenes Gitta (Gottlieb Margit, 1887–1960)
festőművész, grafikus. Budapesten kezdte művészeti tanulmányait Karlovszky Bertalannál, ezt követően Nagybányán, Bécsben, majd Rómában képezte magát tovább. 1928-ban tagja lett a KUT-nak. Leginkább porcelánfestéssel is foglalkozott.
Jankay Tibor (Deutsch, 1899-1994)
magyar, majd amerikai festőművész, grafikus, amerikai egyetemi tanár. 1915–1918 között az Iparművészeti Főiskola, 1918–1919 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Tanult Bécsben, Zürichben és Drezdában, majd 1924–1926 között Párizsban a Julien Akadémián tanult. 1939–1944 között munkaszolgálatos volt, a nagyváradi gettóból indítják útnak német koncentrációs tábor felé, de csodával határos módon sikerül megszöknie. 1948 novemberében emigrált Amerikába, 1969 nyarán tért haza először (Olvasó nő, Vízparti fesztivál, Amerikai városkép).
Jánoky Sándor (1911–1984)
Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. Pályáját tízévesen kezdte, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarában, majd 1929-tól kardalosként folytatta Kecskeméten. Különböző társulatokkal bejárta az egész országot. Fiatalon bonvivánként majd táncos-komikusként aratott sikereket, idősebb korában jelentős karakterszerepeket alakított. Színészi pályáján több mint kétszáz szerepet játszott el.
Joseph Barbera (1911-2006)
amerikai rajzfilmkészítő, producer. Társával, a szintén világhíres William Hannával 1957-ben alapították meg közös stúdiójukat, a Hanna-Barberát, melynek számos rajzfilmklasszikust köszönhet a világ. A Frédi és Béni, a Foxi Maxi, a Maci Laci és a Tom és Jerry „atyja”.
Fehér Tibor (1921–1984)
Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja. Pályáját 1938-ban kezdte Aradon, majd több vidéki színházban játszott. 1947-től haláláig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. Fanyar bölcsességgel megformált karakterszerepek is fűződtek nevéhez (Kilenc hónap, Fekete gyémántok, Hatásvadászok).
Kiss Sándor (1925-1999)
Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész, érdemes művész. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1945 és 1950 között tanult. Ferenczy Béni esztergomi nyári művésztelepén is dolgozhatott 1948-ban. 1950 óta kiállító művész. Szobrászata a klasszikus hagyományokat és a népművészeti hatásokat ötvözi, de nyitott volt a modern szobrászati törekvések irányában is, különösen jelentős érmészeti tevékenységében (Emlékmű – Mohács, Gábor Áron – Budapest, Muhi emlékhely).
Dario Fo (1926-2016)
Nobel-díjas olasz drámaíró, rendező, díszlet- és jelmeztervező, aki időnként zenét is írt darabjaihoz. 1997-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A mesélést anyai nagyapjától tanulta, aki halász volt, üvegfújó és mellesleg ismert mesemondó. Munkáinak legfontosabb jellemzői, hogy még a legtávolabbbinak tűnő témákban is megtalálja az aktualitást, valamint általában az antiklerikalizmus (Az arkangyalok nem játszanak flippert, Egy anarchista véletlen halála, Nyitott házasság).
Decsényi János (1927)
Erkel Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész. Felsőfokú zenei tanulmányait 1952 és 1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. 1951-től a Magyar Rádióban dolgozott. Zeneszerzőként a zenei műfajok széles skáláját művelte: alkotásai között megtalálhatók kamarazenei, szimfonikus és oratorikus művek, csakúgy, mint színházi, televíziós és rádiós kísérőzenék, filmzenék. Tevékenységének fontos területe az elektroakusztikus zene, amit a rádió nyújtotta lehetőségek révén művelt, népszerűsített.
Steve McQueen (1930-1980)
amerikai filmszínész, producer. Első komoly moziszerepe a Never Love a Stranger volt. Népszerűségét az 1960-as A hét mesterlövésznek köszönheti, ahol olyan nagy színészekkel dolgozott együtt, mint Charles Bronson, Eli Wallach, James Coburn, Robert Vaughn. 1968-ban stúdiót alapított, és elkészítette a San Franciscó-i zsarut. Utolsó alakítása 1980-ban A vadász című film volt. Tudta, hogy ez lesz az utolsó szerepe, ezért úgy gondolta, hogy ha az első szerepében is rossz fiút alakított, az utolsó filmjében sem lehet más, mint negatív karakter (A nagy szökés, Pillangó, Pokoli torony).
Ágh István (Nagy, 1938)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Nagy László öccse. Érettségi vizsgája után az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–könyvtár szakán folytatott tanulmányokat, 1961-ben szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet és okleveles könyvtáros diplomát. Első verskötete 1965-ben jelent meg. Azóta több mint tucatnyi új verses- és három válogatott kötete látott napvilágot. Versei a peremlétet világítják meg szürrealisztikus képgazdagsággal (Szabad-e énekelni, Emberek éltek itt, Elvarázsolt ének).
Schwajda György (1943-2010)
drámaíró, dramaturg, színházigazgató. Első darabját, a Bohócot 1966-ban írta, s rögtön megnyerte vele az országos drámapályázatot. Évekkel később felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára, ahol 1973-ban végzett. Öntörvényű, életének egyes szakaszaiban magányos művész, színházcsináló volt. Nem csatlakozott egyetlen – sok esetben jelentős – szakmai csoportosuláshoz sem.
Halász Aranka (1944)
színésznő, szinkronszínész. A Fővárosi Operettszínház Stúdiójában végzett 1969-ben. 1972-től 1995-ig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1986-tól a társulattal számos külföldi turnén vett rész, német és magyar nyelvű előadások szereplőjeként. 1993-tól a Művészház Kft. Magánszínházi Társulás tagja, illetve szabadfoglalkozású színművésznő. 2009 óta a Turay Ida Színház társulatának színésznője.
R. Lee Ermey (1944-2018)
amerikai filmszínész, exkatona. Világhírnévre az 1987-es Acéllövedék című filmmel tett szert, melyben Hartman kiképzőőrmestert játszotta. A szerepért Golden Globe-díjra jelölték legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Gyakran alakított hatósági személyeket, színészi pályafutása előtt tizenegy évig szolgált az Amerikai Tengerészgyalogságnál (Apokalipszis most, Lángoló Mississippi, Halálkanyar).
Ujlaky Károly (1944-2011)
színész. Színészi pályáját 1963-ban kezdte a Veszprémi Petőfi Színházban. 1965-től a győri Kisfaludy Színház, 1968-tól a Szegedi Nemzeti Színház művésze volt. 1973-tól 1994-ig a Budapesti Gyermekszínház, illetve a jogutód Arany János Színház tagja volt (Redl ezredes, Találkozás Vénusszal, Honfoglalás).
Funtek Frigyes (1958)
színész, rendező, egyetemi tanár. 1980–1984 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán tanult, majd a Nemzeti Színház tagja volt. 1988-ban elhagyta Magyarországot és Franciaországba költözött. 1999–2007 között az Udinei Színi Akadémia – Nemzetközi Balett Főiskola színjátszás tanára volt. 2008-tól a Győri Nemzeti Színház prózai tagozatának művészeti vezetője (Özvegy és leánya, Akli Miklós, Malom a pokolban).
Annabella Sciorra (Annabella Sciorra Gloria Philomena, 1964)
amerikai film-, televíziós és színpadi színésznő. Gyermekkorában táncolni tanult, később drámaórákat vett, majd beiratkozott a Hagen-Berghoff Stúdióba és az American Academy of Dramatic Artsba, New Yorkban. Miután elvégezte a South Shore High Schoolt, főiskolára járt, de otthagyta, hogy folytassa a színészi pályafutását (Rómeó vérzik; Irány a Mississippi!; Szabadság, szerelem).
Dér Denisa (Denisa Kucerová, 1966)
szlovák származású színésznő. A Pozsonyi Színművészeti Főiskola hallgatója volt. Tizenhat évesen a pozsonyi Koliba Stúdió egyik tinifilmjében szerepelt először. Szabadfoglalkozású színművésznőként több színházban szerepelt és a Vertigo Szlovák Színház szlovák nyelvű előadásaiban is rendszeresen játszik. A színészet mellett díszlettervezéssel és dramaturgiával is foglalkozik.
Lara Flynn Boyle (1970)
amerikai színésznő. Első jelentős szerepe a Kopogó szellem 3. című horrorfilmben volt. Leghíresebb televíziós szerepe a Twin Peaks című sorozat visszatérő karaktere, Donna Hayward (A zöldfülű, Wayne világa, Men in Black – Sötét zsaruk 2.).
Alyson Hannigan (Alyson Lee Hannigan, 1974)
amerikai színésznő. Élete első komolyabb lehetőségét tizenhárom évesen, 1988-ban kapta, amikor az alkotók rá osztották Dan Aykroyd lányának szerepét a Marslakó a mostohám című sci-fi vígjátékban (Amerikai pite, Buffy, a vámpírok réme, Csajozós film).
Peter Sanawad (Bihari Péter, 1975)
irodalmár és író. 1995-ben jelentek meg első novellái a Solaria online sci-fi magazinban. Művei nyomtatásban is megjelentek. Írásai az emberi lét komikumára, a feszült helyzetekben rejlő nevetségesre, a legmélyebb problémák legkönnyedebb szemléletére tesznek kísérletet (A güzü, Merkúr, Hollóvér).
Keresztes Tamás (1978)
Jászai Mari-díjas színész, autodidakta zenész-zeneszerző. A Budapesti Katona József Színház tagja. Pinczés István beválogatta a Légy jó mindhalálig című musical gyermekszereplői közé. A darab bemutatója 1991. április 19-én volt a debreceni Csokonai Színházban. Ettől kezdve színpadközelben volt. Diplomavédés után a Katona József Színház szerződtette.
Ezen a napon halt meg:
Samuel Scheidt (1587–1654)
német barokk zeneszerző. Tanulmányait Amszterdamban végezte. 1609-ben Keresztély Vilmos brandenburgi őrgróf hívta Halleba, ahol udvari orgonista lett. 1618-ban Eislebenben majd 1819-ben Bayreuthben volt. Orgonadarabok, kórusművek, és énekes tánczenék maradtak utána.
Bertel Thorvaldsen (1770-1844)
izlandi származású dán szobrász, a klasszicizmus egyik legnagyobb képviselője. Főként mitológiai tárgyú szobrokat és reliefeket készített. Stílusát a kiegyensúlyozottság és a hűvösség jellemzi. 11 éves korában a koppenhágai művészeti akadémia növendéke lett, ahol korábban édesapja is tanult. Az iskola mellett apja fafaragó műhelyében segédkezett. 1805-ben készültek el: Bacchus, Ganymedes Jupiter sasával, Apollo és az almát tartó Vénusz híres szobrai, melyek a természetnek olyan naiv és mégis finom tanulmányozását és az ókori szoborművek hatását árulják el.
Trattner János Tamás (1789-1825)
nyomdász, kiadó, mecénás. Születésekor keresztapjától, a Bécsben tevékenykedő Trattner János Tamás nyomdásztól ajándékképpen megkapta annak 1783-ban alapított pesti nyomdáját. A magyar anyanyelvű folyóiratok kiadása volt az a terület, ahol anyanyelvi kultúránkban nagy előrehaladást hozott Trattner János Tamás.
Henry Wadsworth Longfellow (1807–1882)
amerikai költő, egyetemi tanár. Évekig utazott Itáliában, Francia-, Spanyol- és Németországban, hogy az idegen nyelveket gyakorolja, melyeknek tanszékét 1829-ben meg is kapta a brunswicki Bowdoin College-ban. 1835-ben adta ki Bostonban Outre-Mer című regényét, amely nevét egész Amerikában népszerűvé tette. Ugyanezen évben kinevezték a Massachusetts állambeli Cambridge városába, a Harvard Egyetemre az idegen nyelvek és a szépirodalom tanárának.
Eugène-Melchior de Vogüé (1848-1910)
francia író, irodalomtörténész, diplomata. Konstantinápolyi francia követség attaséjaként kezdte. Miután kilépett a diplomáciai szolgálatból, az orosz irodalommal kezdett foglalkozni. Útirajzai és az orosz irodalmi műveket bemutató cikkei jelentek meg, ezeket később kötetekben is kiadta. A korabeli orosz irodalomról írt könyve révén lett igazán híres, a könyv megjelenése után két évvel az akadémia tagjai közé választotta. Több orosz regényt lefordított, ő fedezte fel többek között Dosztojevszkijt a francia olvasók számára. Később eredeti regényei is figyelmet keltettek hazájában.
Enrique Granados (Enrique Granados i Campiña, 1867-1916)
spanyol zeneszerző, zongoraművész, az új spanyol zene jelentős képviselője. Zenei tevékenységén túl kiváló festő is volt. A zenei nacionalizmus képviselője, stílusa a spanyol folklorisztikus alapból indult, zenéjére a spanyol népies-romantikus dallamok alkalmazása jellemző. Szerzeményei között vannak zongoradarabok, kamarazenei művek, dalok, zarzuelák, szimfonikus költemény.
Gebauer Ernő (1882-1962)
festőművész. A Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde növendékeként, a rajztanári képesítést 1905-ben szerezte meg. Ezután 1906-1910 között Székely Bertalan tanítványaként a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Mint festőnövendék, többször vett részt olaszországi tanulmányúton, a mesteriskola befejezését követően is egy évet tartózkodott Itáliában. Faliképek mellett festőművészeti alkotások – olajfestmények, akvarellek – is sorra kerültek ki a keze alól. Közel hat évtizedet átívelő munkássága során portrékat, városképeket, tájképeket festett, valamint életképeket alkotott vásári forgatagról, külszíni bányajelenetről, viharról. Pécs város köztiszteletben álló polgára volt.
Dr. Durkó Antal (1890-1978)
gimnáziumi tanár, múzeumigazgató. 1938-ban bízták meg a Békési Múzeum megszervezésével, melyhez rövid idő alatt értékes néprajzi anyagot gyűjtött össze. 1948-ban történt nyugdíjazása után 80 éves koráig, a múzeum vezetésére, méltó elhelyezésére, a tárgyi és szellemi néprajz feltalálható értékeinek összegyűjtésére összpontosította minden energiáját.
Kerecsényi Dezső (1898-1945)
irodalomtörténész, kritikus, irodalompedagógus, az MTA tagja. A 15–16. századi magyarországi humanista, protestáns és világi irodalmi hagyományok kiváló ismerője volt, emellett jelentős Kölcsey Ferencről írott monográfiája, a kortárs irodalmi művek kapcsán kifejtett kritikusi tevékenysége és az irodalomoktatás megújítását célzó törekvései. Jelentős pedagógiai munkássága is, foglalkoztatták a hatékony irodalomtanítás módszertani problémái. A szövegelemző irodalomtanítás egyik úttörő egyénisége volt, emellett kezdeményezésére tették az irodalomtanítási tanterv részévé a kortárs irodalom jeles alakjainak műveit és munkásságát.
Kalmár Rozália (1902-1988)
színésznő. Színésznőként Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában végzett. Rövid ideig tartó színészi pályáját 1921-ben a Renaissance Színházban kezdte, 1923-tól egyik alapító tagja volt a Terézkörúti Színpadnak. 1924-ben Feleségül ment Rátkai Mártonhoz és visszavonult a színpadtól.
Richard Widmark (Richard Weedt Widmark, 1914–2008)
amerikai színész. Háborús, cowboy- és kalandfilmek ismert sztárja. Hat évtizeden átívelő pályája során mintegy 75 játékfilmben szerepelt. 1948-ban megkapta a legjobb kezdő férfi színésznek járó Golden Globe-díjat. Hollywoodban, a Hírességek Sétányán csillagot kapott (A vadnyugat hőskora, Gyilkosság az Orient expresszen, Kóma).
Albert Uderzo (1927-2020)
francia karikaturista, képregényrajzoló. A francia képregény egyik doyenje olasz bevándorló fiaként született. 1951-ben találkozott René Goscinnyvel a brüsszeli World Press kiadó párizsi irodájában. 1959-ben Goscinny szerkesztő, Uderzo pedig művészeti vezető lett az újonnan induló Pilote magazinnál, amelynek a célközönsége már nem a legfiatalabb korosztály, hanem a tizenévesek voltak. A magazin első számában mutatkozott be legnagyobb sikerük, Asterix, és azonnal átütő sikert aratott.
Fehéri Tamás (Weisz, 1927-2002)
filmrendező, operatőr, egyetemi tanár. Ezernél több filmriportot készített a Magyar Filmhíradó munkatársaként, rendező-operatőrként útirajzokat, riport- és dokumentumfilmeket forgatott. Rendszeresen dolgozott a Magyar Televíziónak is.
Oláh Mara (Omara, 1945−2020)
roma származású magyar naiv festőművész, emlékíró. Családi traumák miatt, 43 éves korában kezdett festeni és ettől kezdve nem hagyta abba a festést, saját történetét és kisebbségi közösségének, a cigány közösségnek történetét festette, a kirekesztés, a megaláztatás, a kilakoltatás, a nők helyzete és sok karakteres portrék alkotják műveinek összességét. 1991 óta kiállító művész, bemutatkozó tárlata Kanadában volt. Mérhetetlen közlésvágy is hajtotta, gyakran magyarázó szövegekkel is ellátta alkotásait (Ha újra kezdhetném, Kilakoltatás, Nő szegfűvel).
Jankovits József (1951-2023)
Liszt Ferenc-díjas operetténekes, színész. Táncdalénekesként kezdte, jelentkezett az Fővárosi Operettszínház kórusába. A Szegedi Nemzeti Színházhoz, Pál Tamás operaigazgató szerződtette. 1979-től két évadot töltött Szegeden. 1980-1992-ig volt a Fővárosi Operettszínház tagja. Később szabadfoglalkozású, külföldön (Németország), a Vidám Színpadon és a Turay Ida Színházban játszott.
