a papiruszportal.hu archívumából [2008]
Szerző: keszeghy
A több mint 120 milliós Indonézia majd húszezer szigetével a világ legnagyobb szigetországa, mégis nagyon keveset tudunk róla. Olyannyira távol esik tőlünk, hogy a hírekbe jórészt csak a szigetekkel kapcsolatos (negatív tartalmú) szenzációk kerülnek be, földrengések, szökőár, diktátorok stb., ezért is vettem örömmel kézbe a kiadványt. A Naphegy Kiadó szép kiállítású kötete Jáva szigetének mese- és mondavilágát mutatja be egy évekig ott élő fiatal képzőművész, Kiss Márta szavaival és illusztrációival.
Jáva az adatok tükrében
Jáva Szumátrával, Borneóval és Celebesszel együtt alkotja a Nagy-Szunda-szigeteket. A trópusi éghajlatú tartomány nevét viselte nálunk évtizedekkel korábban egy segédmotoros kerékpár, manapság pedig egy számítógépes programról is ismerős lehet a fiatalabbaknak. Néhány éve természeti katasztrófák révén a hírekbe sűrűn bekerült Indonézia, s akkor kiderült, mennyire keveset tudunk nemcsak a kultúrájáról, hanem magáról a szigetországról és így Jáváról is.
A majd 130 milliós Indonézia mintegy hatezer szigetén laknak, s Jáva az egyik legnagyobb szigete, területe 126 650 km². Arról is híres, hogy a világ legsűrűbben lakott területe (népsűrűsége 1026 fő/km²), s az összlakosság több mint fele (62 százalék) itt él. Indonézia fővárosa, Jakarta is itt található a maga magyarországnyi, 11 milliós lélekszámával. A sziget vulkanikus eredetű, 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúppal. A két legismertebb közülük (Bromo és a Merapi) a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartozik. Ám a vulkánkitöréseknél is fenyegetőbb veszély Jáván a földrengés. Lakosságának 90 százaléka muszlim. 1815-ben érkezett a szigetre az első keresztény misszionárius, a keresztények száma 10 százalék alatti. (Wikipédia)
Sziklavirág – jávai mesék és mondák
„…szép, megtermett ráksaszalány lett belőle, dülledt szeme mint két kacsatojás, éles fogai, s különösen agyarai büszkén villogók, szőrös fülei elállóak. Száj- és testszagától elhervadt minden virág, s elkábult minden rovar.” (A szörnyleány szerelme)
Az indonéz nagykövetség vezetője, Mangasi Sihombing írt meleg szavakkal ajánlót a kötethez, „különleges gyűjteménynek”, „értékes újdonságnak” nevezve a könyvet, mely közelebb viheti a magyar olvasót Jáva színes kultúrájához és lüktető, egzotikus világához. Kiemelte, hogy az indonéz kormány Dharmasisva ösztöndíjasa, Kiss Márta nemcsak önazonos fordítást készített, hanem bámulatosan hiteles festményekkel is illusztrálta művét. Az elismerés nem puszta udvariaskodás tehát, s az sem lehet véletlen, hogy a könyvet a nagykövetség épületében mutatták be.
Ennyi szép szó után kezdtem el olvasni az első mesét (Arany uborka), mely valóban különleges világba kalauzol: rögvest egy ráksaszával kellett megismerkednem. A különleges lények és szereplők, a nálunk nem szokványos többnejűség, a hindu vallás mitologikus alakjai és jellemzői mind-mind újdonságkánt hatnak e mesékben, de… De nincs is olyan messze Jáva. Az arany uborkában a gyermek után epekedő Sirni asszonynak azzal a feltétellel lehet gyereke, ha 15 éves korában (felhizlalva!) visszaadja a szörnyetegnek. A magyar Barackvirágtól Grimm fivér Az aranyhajú leányáig (Szegedi Katalinnak is biztosan tetszenek az indonéz királylányos mesék) nagyon ismerős a történet alaphelyzete.
Kiss Márta a könyvhétenÉs ez így megy végig a köteten: egzotikus tájakon (pl. vulkánok mellett), dzsinnek, különös szellemlények (pl. garuda, félig madár, félig ember alakú istenség) szereplésével szövi a mese fonalát Kiss Márta, nálunk csak az Állatkertben vagy ott sem élő állatok (pl. langur), ritkán vagy soha nem hallott/látott növények (bétel) között és tárgyak (pl. a kris nevezetű tőr) használatával, ám a történetek, motivációk örök emberiek, ismerősen csengenek, és szépek, akár a gamelán zenéje. Az egzotikum mellett pedig a jól ismert meseelemek, toposzok is megtalálhatók: csodafurulya, áldozat, a legügyesebb és legszebb legkisebb lány harca, hét testvér – és majd mindegyik történetben a jó győzelme a gonosz fölött. A gyermekért (lányért, fiúért) epekedő házaspár/nő, az istenné/emberé válni akaró lény, a tündérek tünde világa, az igazáért és a jobb életért, a szép mátkáért harcoló hős mindegyik kultúra mesevilágát áthatja. De persze ebben a kötetben sem mindegyik mese végződik boldog végkifejlettel, a szellemi és a földi világ sem mindig járható át, és a társadalmi hierarchia is szabályokhoz köt. Helyenként olyan, a magyarhoz hasonló közmondásszerű igazságok is megfogalmazódnak, mint: „ráksaszához ráksasza való, emberhez meg ember, így vannak rendjén a dolgok” (guba a gubához, suba a subához).
Az érezhetően bennfentes Kiss Márta illusztrációi pedig hangulatukban és keleti szépségükben is elképzeltetik velünk e varázslatos világot. A Sziklavirág örök emberi érzelmeket, értékeket villant fel e nagyon egzotikus környezetben és kultúrában, és segít abban, hogy Indonéziát ne csupán a természeti katasztrófákkal azonosítsuk.
Fülszöveg
Élt egyszer egy fiatal magyar festőművész, akinek a festészet mellett a zene volt a másik szenvedélye, és mivel nagyon vonzották a keleti kultúrák, egy napon elindult Jáva szigetére gamelán zenét tanulni.
Indonézia különös világa azonnal rabul ejtette, így amikor két év után elérkezett a hazatérés pillanata, elhatározta, hogy hoz magával valamit otthonról az itthoniaknak.
Így született meg ez a könyv, amely jávai meséket és legendákat gyűjt csokorba, ahogy azt egy európai művész látja. Az alkotó tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a képek a jávaiak szemében hitelesen jávaiak, az európai olvasónak pedig segítenek életre kelteni azt a világot, amely bár távoli és titokzatos, valahogy mégis oly ismerős…
Kiss Márta:
Sziklavirág – jávai mesék és legendák
Naphegy Kiadó [Budapest, 2008]
Fordította és illusztrálta: Kiss Márta
Kötött, 98 oldal
Könyvterv és tipográfia: Sebastian Stachowski
Szerkesztő: Rét Viktória
ISBN: 9789638728197