Névnapok: Piroska, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Beatrix, Fausztia, Fausztina, Gyöngy, Lizandra, Margit, Margita, Margitta, Margó, Özséb, Pál, Palmer, Pável, Pírea, Piri, Pirit, Piros, Pósa, Színes, Szinta, Trixi
Események:
1825 – Megnyitott a közönség előtt a Moszkvai Nagyszínház.
1919 – Ignacy Jan Paderewski zongoraművész, zeneszerző lesz az újonnan függetlenné vált Lengyelország miniszterelnöke.
1945 – A németek felrobbantják a budapesti Erzsébet hidat.
2008 – Rómában bemutatják az Euphronios terrakotta keverőedényt, miután a Metropolitan Museum of Art visszaküldte Olaszországba.
2012 – Az internetes szabadság védelmében, veszélyeztetése elleni tiltakozásul 24 órára elsötétül az angol Wikipédia oldala.
Meghalt Blaha Lujza (Reindl Ludovika, 1850–1926) színésznő, primadonna, „a nemzet csalogánya”.
Tizenhárom éves korában már kész színésznő volt, és önálló szerepeket játszott. 1873. január 30-án énekelte első operapartiját, a Fekete dominóban, Angelo szerepében. 1873. január 15-én a Falu rossza premierjén Finum Rózsi szerepében óriási sikere volt a Nemzeti Színházba, amelynek egyik legkiválóbb tagja lett. 1900. november 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. 1901-ben indította útjára a Nemzeti Színház az örökös tagság intézményét, ezt elsőként Blaha Lujza kapta meg. 1920. március 20-án a székesfővárosi Közmunkák Tanácsa a Népszínház előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el, róla nevezték el az újpesti színházat is, amely 1920. október 21-én nyílt meg.
Meghalt Rudyard Kipling (1865–1935) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő.
Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb a Dzsungel könyve. A 19. század végén és a 20. század elején az egyik legnépszerűbb angol próza- és versíró volt. Bejárta szinte az egész világot. Amerikában 4 évet élt, Európában politikai szerepet is vállalt. Lelkes híve volt az angol gyarmatbirodalomnak, később George Orwell a „brit imperializmus prófétájaként” emlegette. Sokan előítéletesként és militaristaként értelmezték munkáit. De akárhogyan is, kivételes elbeszélőtehetségének köszönhetően, a novella művészetének egyik legnagyobb újítójaként tartják számon, gyermekeknek szóló művei a gyermekirodalom örökzöld klasszikusai. Legjobb írásai kifinomult, sokoldalú és ragyogó elbeszélő tehetségét mutatják. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, az angol nyelven alkotó írók közül elsőként, és máig a legfiatalabbként. Többször felajánlották neki a lovagi címet, amit azonban ő mindig visszautasított (Kim, Riki-tiki-tévi és más történetek, Kipling állatmesék).
Megszületett Tornyai János (1869–1936) festőművész, az alföldi iskola kiemelkedő jelentőségű mestere.
Eleinte Munkácsy lírai realizmusát követi, majd kialakul egyéni stílusa, balladai tömörséggel, drámai feszültségben és szaggatott ecsetkezeléssel jelenik meg sorstársainak élete, saját önéletrajza. A tájat nagyon ismerte, s nagyon szépnek látta és láttatja joggal, ehhez a plein airt, a posztnagybányai stílust alkalmazta. Az életképeken, tájképeken, történelmi festményeken kívül sajátosan derűs hangulatúak enteriőrjei, udvar, szobabelsők, műterem (Udvar napsütésben, Bús magyar sors, Parasztmenyecske a műteremben).
Megszületett Alan Alexander Milne (1882-1956) angol író, drámaíró, publicista, a Micimackó című gyermekkönyv szerzője.
Matematikát tanult a Cambridge-i Egyetemen, ekkor kezdett dolgozni a Granta nevű egyetemi lapnál, ahol különböző cikkeket írt. Ennek alapján döntött úgy, hogy író lesz. Számos humoros esszét, színdarabot és regényt írt, ám igazán ismertté gyermekkönyvei tették. Leghíresebb műve a Micimackó, amely fiának játékmackójáról kapta nevét, és amelynek egyik főszereplője a saját fiáról elnevezett figura, Christopher Robin (magyar fordításban Róbert Gida). A Micimackó és a Micimackó kuckója Karinthy Frigyes műfordításában lett a magyar nyelvű irodalom szerves része. A Micimackó hatalmas sikere inkább teher volt Milne számára, mint öröm. Saját írói célja ugyanis az volt, hogy arról írjon, amiről csak szeretne, és ezt a későbbiekben már nem látta igazán megvalósíthatónak (Micsoda négy nap!, A Vörös Ház rejtélye, Már túl késő…). ––> Micimackó visszatér
Meghalt Sinkovits Imre (1928–2001) a Nemzet Színésze címmel kitüntett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész.
1948-tól a Belvárosi Színházban, 1949-től az Ifjúsági Színházban játszott, ösztöndíjasként. 1951-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, valamint ugyanekkor a Nemzeti Színházhoz ment át, ahol 1956-ig játszott. 1956. október 23-án tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál, az esemény az 1956-os megmozdulás jelképe lett, a forradalom leverése után népszerűsége miatt nem merték börtönbüntetéssel sújtani. Helyette politikai nyomásra előbb a Nemzeti Színház vezetősége rendszerellenes magatartás miatt fél évre eltiltotta a színpadtól, majd elbocsátották. 1963-ban engedték vissza a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át meghatározó tagjaként működött. Egyik legismertebb filmszerepe A tizedes meg a többiek felejthetetlen alakítása (Két félidő a pokolban; Egri csillagok; Sakk, Kempelen úr!).
Megszületett Kevin Costner (1955) Oscar-díjas amerikai filmrendező, színész, producer, country-zenész.
Filmes pályája nem indult be könnyen. Rengeteg kivágott jelenet és mellékszerep után következett a nagy áttörés 1985-ben a Silverado című westernnel. Az 1987-es Nincs kiút című politikai thriller és az Aki legyőzte Al Caponét már biztosan megalapozták a producerek bizalmát. Igazi sztárrá (és mellesleg szexszimbólummá) végül a Baseball bikák tette. Ezután Hollywood charme-os aranyifja 1990-ben hatalmas vállalkozásba kezdett, és feltámasztotta a halottnak hitt western műfaját: hossza ellenére (a három órás verzió mellett létezik egy négy órás is) a Farkasokkal táncoló a közönség jóvoltából minden idők egyik legnagyobb kasszasikere lett, és hét Oscar-díjat nyert. 2007 óta turnézik a Kevin Costner & Modern West nevű country-rock zenekarral, mellyel 2011-ig három stúdióalbumot jelentettek meg. Felléptek Európában is (Több, mint testőr; Robin Hood, a tolvajok fejedelme; Fegyvertársak).
Ezen a napon született:
Charles de Montesquieu (1689-1755)
francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt. Az államról kialakult újkori viták tárgyát képező, az alkotmányok megtervezéséhez világszerte használt hatalmi ágak megosztásának elméletéről vált ismertté. 1717-ben a Bordeaux-i Akadémia igazgatójává választották, ekkor adta elő Discours de la rentrée című értekezését a tudományról. Orvostudományi, politikatörténeti és pénzügyi írásai után 1721-ben irodalmi sikert ért el, ekkor írta a korabeli társadalom abszurditásait bemutató Perzsa levelek című szatirikus regényt, amely azonnal hatalmas sikert aratott.
Cezar Antonovics Kjui (1835-1918)
orosz zeneszerző, zenekritikus, hadmérnök. Az orosz ötök tagja, a csoport kiáltványának megszerkesztője. Szerzeményei közül operái a legjelentősebbek, de ezek mára még hazája színpadairól is eltűntek. Kritikai tevékenységének, főleg kortársairól írott cikkei révén, még ma is van zenetörténeti jelentősége. 1859-ben mutatták első művét a Scherzo-t Anton Rubinstejn vezényletével, tíz évvel később pedig színpadra került első operája, a Heine tragédiája nyomán írt William Ratcliff (A hóvitéz, A kapitány lánya, Csizmás kandúr).
Emmanuel Chabrier (Alexis Emmanuel Chabrier, 1841-1894)
francia zeneszerző és zongoraművész. Bár elsősorban két zenekari művéről ismert (España és Joyeuse marche), jelentős operák (pl. A csillag), dalok és zongoraművek is fűződnek a nevéhez. Ezek a darabok, bár számuk nem nagy, kitűnő színvonalúak (Hunyadi János, Panasz, Szeszélyes bourrée).
Ioan Slavici (1848–1925)
partiumi román író. Elbeszélései és regénye, az Anyja lánya (eredeti címén Mara) a számára gyermekkorából ismerős Arad megyei román falusi és mezővárosi közegben játszódnak. Nem idealizál és különc esetekkel sem foglalkozik. Műveiben az egyszerű hétköznapi ember jelenik meg minden hibájával és erényével együtt. Szeretetről, gyűlöletről, kapzsiságról, az emberek közti konfliktusokról ír. (A szerencsemalom, A kincs, Két csillagos homlokú királyfi).
Rubén Darío (1867-1916)
nicaraguai író, költő, politikus, a dél-amerikai modernizmus kiemelkedő alakja. Verseiben visszatérő motívum a meg nem értés, amitől a művészek szenvednek. Újfajta szépséget keresett, egyaránt merítve a spanyol irodalomból és a világirodalomból (Kék, Profán próza, Hattyúk szárnyain).
Oliver Hardy (1892-1957)
amerikai színész, komikus. Leginkább a Stan Laurellel alkotott klasszikus páros, a Stan és Pan tagjaként ismert. Már kiskorában tehetségesen énekelt, később a jogi pályát adta fel a filmszínházért. Bár már 1921-ben együtt játszott Stan Laurellel a Lucky Dog című filmben, klasszikussá váló párosukat csak később ötölte ki Hal Roach producer. Az 1932-ben készült Zenedoboz (The Music Box) című filmes alakításáért, amelyben Laurellel egy zongorát próbál felcipelni egy lépcsőn, Oscar-díjat kapott. Utolsó közös filmje Laurellel az 1950-ben készült Utópia című film volt.
Friss Antal (Frisch, 1897-1973)
gordonkaművész. A budapesti Zeneakadémián Harry Son és Berlinben Hugo Becker tanítványa volt. Kamaraegyüttesekben, szalonzenekarokban játszott. Berlinben a Max Reinhardt színházában volt szólista. 1922-ben hazatért és a Nemzeti Zenedében, 1950-1953 közt a békéstarhosi zeneiskolában tanított, majd 1972-ig, nyugdíjazásáig a Zeneakadémia gordonka tanára.
Tevan Margit (1901–1978)
Munkácsy Mihály-díjas ötvösművész, érdemes és kiváló művész. A nyomdájáról híres Tevan család tagja, kiváló művész. 1928-tól önálló művészként dolgozott. A 30-as évektől kezdve kiemelkedő szerepe volt a modern magyar fémművesség megteremtésében, tömegek számára hozzáférhetővé tételében és ezáltal az iparművészeti kultúra formálásában.A vázák és a kelyhek mellett először ő készített ajándéktárgyként dobozokat és tálakat (Domborműves váza, Maszkok, Fedeles díszdoboz).
Cary Grant (Archibald Alexander Leach, 1904-1986)
brit születésű amerikai Életmű Oscar-díjas színész. Minden idők egyik legkiválóbb színésze, Hollywood aranykorának egyik vezető alakja volt. Számos filmtörténeti klasszikusban játszott főszerepet (Forgószél, Amerikai fogócska, Philadelphiai történet).
Ferencsik János (1907-1984)
karmester, korrepetitor, az Operaház főzeneigazgatója és a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezetője haláláig, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya, a Nemzeti Zenede tanára, főiskolai tanár. 1927-ben végzett a Nemzeti Zenedében, s még abban az évben az Operaház fizetés nélküli korrepetitora lett. 1930-ban vezényelt először nyilvánosan. A zenekultúrának egyik legkimagaslóbb alakja, művészetét rendkívüli stílusbiztonság, a nemes előadói hagyományok továbbvitele jellemzi. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar zene nemzetközi népszerűsítésével is.
Danny Kaye (David Daniel Kaminsky, 1911-1987)
Oscar-díjas amerikai énekes, színész, komikus. „Mr. UNICEF” – a UNICEF első jószolgálati nagykövete. Kezdetben nehézségei voltak az angol nyelv elsajátításával, ezért kéz- és arcmozdulatokkal értette meg magát. Ezeket később filmjeiben hasonlóképpen jól alkalmazta. 1939-ben debütált a Broadway-n, Egyik legsikeresebb filmje az Udvari bolond volt. Az UNICEF-ben kifejtett lelkes tevékenységét 1983-ban Humanitárius Oscar-díjjal jutalmazták (Csuda pasi, Kopogd le a fán!, Nyomoz a vőlegény).
Győri Ilona (1928-2001)
Jászai Mari-díjas színésznő. 1948-ban a Országos Magyar Színművészeti Akadémián végzett, utána Nemzeti Színházhoz került. 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházánál töltött egy évadot. 1966-tól 1988-ig a Pannónia Filmstúdió művésznője. A későbbi évek során Budapesten számos kiemelkedő külföldi filmalkotás szinkronszerepét vállalta el, nem állt távol tőle az oldottabb, derűsebb alakítások tolmácsolása sem (Barátom Bonca, Kreutzer szonáta, Szamba).
Kássa Melinda (1930-2019)
bábművész. A Bábszínészképző Tamfolyamot 1960-ban végezte el és már növendékként tagja lett az Állami Bábszínháznak. 1988-ban nyugdíjba vonult, de játszott továbbra is. 1992-től alapító tagja volt a Kolibri Színház társulatának. Bábszínészi munkája mellett a Kolibri Színház színészképző stúdiójában bábmozgatást tanított, és rendezéssel is foglalkozott.
John Boorman (1933)
angol filmrendező, forgatókönyvíró, producer. 1950–1954 között a BBC Rádió műsorvezetője, kritikusa. Később otthagyja a BBC-t és filmrendezőként dolgozott. 1975–1985 között az Ír Nemzeti Filmstúdiók Szövetségének elnöke volt. 1983–1994 között a Brit Filmintézet vezetője (Excalibur, A szabadság ösvényein, Hosszú motorozás).
B. Szabó Edit (Barcsai, 1938–1975)
szobrászművész. 1956 és 1961 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1964-től rendszeresen szerepelt a Nemzeti Tárlatokon a Műcsarnokban, valamint a stúdió-kiállításokon és vidéken. Kisplasztikákat és finom vonalú, lírai hangú rajzokat is készített.
Paul Freeman (1943)
angol színpadi és filmszínész. Nagy-Britannia egyik legkiválóbb klasszikus színpadi művésze, a Royal Shakespeare Company és a brit National Theatre társulatának tagja. Első komolyabb filmes megjelenésére 1978-ban került sor, a Will Shakespeare televíziós minisorozatban. Első mozifilmes szerepét John Mackenzie rendező 1980-as Hosszú nagypéntek című akció-thrillerében kapta (Nyerő páros, Szent György és a sárkány, A kilencedik légió).
Czakó Klára (1948-2014)
színésznő. Amatőr színjátszóként kezdte pályafutását. 1971–1975 között, valamint 1976–1990 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1983–1985 között a Radnóti Miklós Színházban is látható volt. 1991-től szabadúszó. 1993-tól súgó, de tucatnyi szerepet is játszott budapesti Katona József Színházban (Idő van, A legényanya, Sose halunk meg).
Madarász Éva (1970)
színésznő, szinkronszínész. 1988-90-ben a Nemzeti Stúdió, 1990-1992-ben a GNM Színitanoda növedéke volt. Játszott a Nemzeti Színházban, a Népszínházban, az Arany János Színházban, a Vidám Színpadon, a Művész Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban. Tévés és színházi szerepei mellett rendszeresen szinkronizál.
Illyés Ákos (1978)
színész. 1993-tól statisztaként kezdte pályáját Nyíregyházán, majd színpadi díszítőként dolgozott, és mellette kapott kisebb-nagyobb szerepeket is. Tasnádi Csaba szerződtette színészi státuszba. 2004-től a Móricz Zsigmond Színház társulatának színművésze. Színészi munkája mellett rendezéssel is foglalkozik.
Klem Viktor (1987)
színművész. 2009-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2009–2012 között a Radnóti Színház tagja, ahol egyetemi gyakorlatát is töltötte. 2012-től szabadúszó.
Mezei Léda (Mezei Réka, 1987)
színésznő. 2009-ben diplomázott a Kaposvári Egyetem színész szakán. Több független produkcióban és televíziós sorozatban is szerepelt.
Ezen a napon halt meg:
Szemere Bertalan (1812-1869)
politikus, országgyűlési képviselő, író, előbb az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Utazásai során szembesült azzal, hogy Magyarország a nyugathoz képest jóval elmaradottabb, és az országról kialakult külföldi kép mennyire hiányos és hibás. Úti élményeit és a külföldi demokratikus intézmények működéséről, felépítéséről esszéit színvonalas útinaplójában (Utazás külföldön) írta meg még Bécsben, s bár a mű szerkesztett változata 1839-re elkészült, a cenzúra miatt a könyv kiadása egészen 1840-ig váratott magára. A forradalom után külföldre kényszerült. Emigrációban töltött évei alatt megírta Utazás keleten című útirajzát is.
Sükei Károly (1823-1854)
költő, újságíró, műfordító, a márciusi ifjak egyike. Írásai a kor egyik legműveltebb teoretikus hajlamú egyéniségének mutatják, akire különösen Hegel filozófiája és a francia felvilágosodás hatott. Különböző szépirodalmi lapokban számos saját és fordított költeménye jelent meg (Hulló csillagok, Cawanagh grófnő: Natalie, Thackeray W. M.: Hiúság vására).
Carl Zuckmayer (1896-1977)
német író, költő. 1917-től jelentek meg versei expresszionista folyóiratokban. Az első világháború után 1920-ig jogot, irodalomtudományt és szociológiát tanult. Az irodalmi áttörés 1925-ben A vidám szőlőhegy című parasztkomédiával kezdődött. Az Anschluss, Ausztria Harmadik Birodalomhoz csatolása után 1938-ban el kellett hagynia az országot, mivel édesanyja egy asszimilálódott zsidó családból származott. 1946-ban Zürichben bemutatott darabja, Az ördög tábornoka lett a háború utáni legnagyobb sikere a nyugat-német színpadokon (Kristóf Katica, A köpenicki kapitány, Farsangéji gyónás).
Renato Guttuso (1912-1987)
olasz festő. Már 1925-ből származó festményei egy érett művészt mutatnak. Palermóban jogot és klasszika-filológiát tanult, ahol megismerte a festészet múltját és a legújabb irányzatokat. Milánóba és más európai városokba látogatott el. Művészi fejlődése során folyamatosan elvetette az akadémikus festészet szabályait, témáit szabadon kezelte és a színek harmóniáját kereste. Néhány év alatt megtalálta festői kifejezésmódját (Kivégzés, Menekülés az Etna elől, Keresztrefeszítés).
Michel Tournier (1924-2016)
francia író. 1967-ben elnyerte a Francia Akadémia irodalmi nagydíját, a Grand Prix du romant, a Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke című regényéért, majd 1970-ben a legnevesebb francia díjat, a Goncourt-díjat is A rémkirály című könyvéért. 1972-ben a Goncourt Akadémia tagjává választották. Tournier ma már klasszikusnak számít, szerte a világban olvassák műveit. Regényes univerzuma, amelyet emberevő óriások, ogrék, androgének népesítenek be, és amelyet áthat a befelé fordulás témája, a realizmus és a fantasztikum között helyezkedik el (Gáspár, Menyhért, Boldizsár; A Vörös Törpe; Boldogság Németországban?).
Kölgyesi György (1926-2002)
Aase-díjas színész. 1955-ben a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte színészi pályáját. 1956–tól 1959-ig a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1961-től a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1983-tól a Népszínháznak, illetve jogutódjának: a Budapesti Kamaraszínháznak volt a színésze. Nyugdíjasként a Vígszínházban és Kecskeméten is játszott. Karakterszerepek megformálásával aratott sikert. Számos filmben tűnt fel, kis epizódszerepben (Holnap lesz fácán, Te rongyos élet, Eldorádó).
Gaál Albert (1928-2000)
rendező, 1964-től a Magyar Televízió rendezője volt, 1969-ben elindította a Nyitott könyv című sorozatot. 1956–1959 között könyvkiadói lektorként dolgozott. 1959–től 1964-ig között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója (12 egy tucat, Az erőd, Tessék engem elrabolni…).
Makkai Ádám (1935-2020)
kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító, a chicagói University of Illinois professzora. Az 1956-os forradalom leverése után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. 1973-tól munkatársa lett az Ötágú Síp című magyar irodalmi folyóiratnak. 1969-ben tagjai közé választotta az Amerikai Nyelvészek Társasága. Sokat tett a magyar költészet és irodalom nemzetközi megismertetéséért. Kultúrtörténeti jelentőségű munkája a magyar költői antológia szerkesztése, amelyet mind angol (In Quest of the Miracle Stag), mind magyar nyelven (A csodaszarvas nyomában: A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából) közreadott.
Rigasz Hondromatidisz (1942–1996)
görög származású magyar szobrászművész. 1948-ban költözött Magyarországra, itt végezte általános és középiskoláit is, melynek befejezése után került a Képzőművészeti Főiskolára. Debrecenben élt egészen haláláig. Tagja volt a Debreceni Képzőművészek és Műpártolók Egyesületének. Művei alapanyagául többnyire gipszet, márványt, fát és bronzot használt.
