Szabó Magda: Régimódi történet és
Arthur Koestler: Sötétség délben

Posted on By admin 2 hozzászólás Szabó Magda: Régimódi történet és
Arthur Koestler: Sötétség délben című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából, [2009] Szerző: PP Az idén hatéves Titis Hangos Regény számos klasszikus vagy azzá váló (Babits, Mikszáth, Kosztolányi, Márai), Szabó Magda), és kortárs irodalmi mű (Kundera, Rowling, Petőcz András, Békés Pál) hangosítását végezte-végzi el. Két nagy érdeklődésre számot tartó hangoskönyv jelent meg legutóbb a Titis Kft. gondozásában: Szabó Magdától (többek közt az Abigél…

Tovább… “Szabó Magda: Régimódi történet és
Arthur Koestler: Sötétség délben” »

Archívum

Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem”

Posted on By admin 2 hozzászólás Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” című bejegyzéshez

a szentpétervári Ermitázs és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: leho A Magyar Nemzeti Galéria a 19. századi nagy mesterek bemutatásának Munkácsyval kezdődő sorát részben a Vaszary-kiállítással folytatta, december 14-étől pedig Zichy Mihály műveinek nagyszabású tárlatát láthatják az érdeklődők. A kiállítást többéves előkészület előzte meg, hiszen az Ermitázs – noha,…

Tovább… “Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem”” »

Archívum

Chopin, az örök

Posted on By admin 2 hozzászólás Chopin, az örök című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2014] Szerző: Lehotka Ildikó Chopin zongoradarabjai valószínűleg a képzeletbeli komolyzenei toplista elején vannak, számos felvétel elérhető. A színvonal vegyes, igazán újat mondó felvétel nem sok születik, François-René Duchable lemeze viszont ilyen. Chopin két etűdsorozata, az op. 10-es és az op. 25-ös figyelemreméltó a művész előadásában, nem is csoda, hogy a Warner újra…

Tovább… “Chopin, az örök” »

Archívum

Rossini és az olasz nő

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Rossini és az olasz nő bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2010] Szerző: Lehotka Ildikó Pezsgő zene, vidámság, szórakoztató történet – ezt kínálja Rossini Az olasz nő Algírban című operájában. Illetve ebben az operájában is, hiszen a zeneszerző híres volt a vígoperai jellemzők minél mélyebb és szellemesebb kiaknázásáról, a sziporkázó koloratúrákat előíró dallamairól. A bemutatón hatalmas sikert aratott az opera, „fülsiketítő, szakadatlan és…

Tovább… “Rossini és az olasz nő” »

Archívum

Kis nép, kis lélek? – Halász Péter: A moldvai csángó magyarok hiedelmei

Posted on By admin Nincs hozzászólás a(z) Kis nép, kis lélek? – Halász Péter: A moldvai csángó magyarok hiedelmei bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: Mika Róbert Szégyen ide vagy oda, a csángókkal úgy vagyunk, mint család a szegény rokonnal. Vannak, még élnek, néha megmozdul a lelkiismeretünk, gyorsan megnyugtatjuk, hiszen léteznek még. Azt már kevesen merik bevallani, hogy ez nem a mi érdemünk, és a felszín alatt ma már egy halálra ítélt magyar népcsoportról beszélünk.Miközben…

Tovább… “Kis nép, kis lélek? – Halász Péter: A moldvai csángó magyarok hiedelmei” »

Archívum

Dalok és románcok – orosz módra

Posted on By admin 1 hozzászólás a(z) Dalok és románcok – orosz módra bejegyzéshez

Glinka, Dargmizhsky, Mussorgsky, Borodin, Tchaikovsky – Mélodies & Romances a papiruszportal.hu archívumából [2010] Szerző: szabói Valljuk be, nem nagyon ismerjük az orosz romantikus zeneszerzőket, Csajkovszkij és talán Muszorgszkij kivételével. Ugyan részleteket hallottunk már Glinkától, az Ivan Szuszanyinból, Borogyin Igor hercegéből a Polovec táncokat, de Dargomizsszkijnak jószerével csak a nevét ismerjük (kiejteni már kevésbé gördülékenyen tudjuk)….

Tovább… “Dalok és románcok – orosz módra” »

Archívum

Pénz, szerelem, szépasszonyok: Shaw és egy másik gazdag ember (szegény ember)

Posted on By admin 2 hozzászólás Pénz, szerelem, szépasszonyok: Shaw és egy másik gazdag ember (szegény ember) című bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából Szerző: undercover Irwin Shaw Pénz, szerelem, szépasszonyok című, vaskos könyve egy 20. századi karriertörténetet tár a becses olvasó elé. Főhőse New Yorkban él, átlagos körülmények között, több-kevesebb – de inkább utóbbi – izgalomban bővelkedő élete gyökeres fordulatot vesz egyetlen orvosi vizsgálat miatt. Fel kell adja hőn szeretett foglalkozását, pilótaéletét, jobb híján éjszakai…

Tovább… “Pénz, szerelem, szépasszonyok: Shaw és egy másik gazdag ember (szegény ember)” »

Archívum

Álom nyomorgó kivitelben
Steinbeck: Kedves csirkefogók

Posted on By admin 2 hozzászólás Álom nyomorgó kivitelben
Steinbeck: Kedves csirkefogók című bejegyzéshez

Szerző: undercover John Steinbeck itthon talán legismertebb regénye a Pulitzer-díjas Érik a gyümölcs, de érdemes a többi kötetét is elolvasni. A Steinbeck-regények változatos témái, a kifejezésmód, a különféle társadalmi osztályok szereplői mind-mind érdekességet tartogatnak az olvasó számára. Bár az amerikai szerző – aki tengerbiológusnak tanult, dolgozott újságíróként, rövid ideig egyedül, majdhogynem elszigetelten élt Kaliforniában –…

Tovább… “Álom nyomorgó kivitelben
Steinbeck: Kedves csirkefogók” »

Archívum

Mélyfúrás – Fűzfa Balázs: »…sem azé, aki fut…«

Posted on By admin 1 hozzászólás a(z) Mélyfúrás – Fűzfa Balázs: »…sem azé, aki fut…« bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Mika Róbert Esterházy Péter egyetlen rajzlapra másolta le Ottlik Géza Iskola a határon című könyvét a szerző 70. születésnapja tiszteletére. „A kiválasztottságot megszentelő és szimbolikus volt a szerzetesi alázatot követelő munka; a pillanatot nem kevesen a (poszt)modern magyar irodalom kezdetének tartják…” (Fűzfa Balázs) „Bevezetés a szépirodalomba”* – Az Esterházy-rajzlap Kétség…

Tovább… “Mélyfúrás – Fűzfa Balázs: »…sem azé, aki fut…«” »

Archívum

Bujkáló napok

Posted on By admin 1 hozzászólás a(z) Bujkáló napok bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: Mika Róbert A gregorián naptár bevezetésével, 1582-ben, néhány nap (október 5–14) örökre „eltűnt” az idők homályában. Van azonban elő-előbukkanó nap is. Gioacchino Rossini olasz zeneszerző születésnapja (1792), Karinthy Ferenc író, újságíró halálának napja (1992) február 29-re esik. Köztudott, hogy ez a szökőnap csak minden negyedik, szökőévben tűnik fel a naptárakban….

Tovább… “Bujkáló napok” »

Archívum