egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából (2012) Szerző: TINTA, PP Nemrég jelent meg (2012 – a szerk.) a TINTA Könyvkiadó gondozásában, Rácz János főszerkesztésével az Állatnevek enciklopédiája – A gerincesek elnevezéseinek eredete, az állatok kultúrtörténete, néprajza és mitológiája. Az Állatnevek enciklopédiája az állatok gazdag világába és sokszínű elnevezéseik történetébe vezet be. A magyar állatnévkészlet alapszókincsünk egyik számottevő rétege….
a papiruszportal.hu archívumából (2010) Szerző: Cserháthalápy Ferenc A Tinta Könyvkiadó gondozásában az Ünnepi Könyvhétre megjelent az Etimológiák, szóelemzések a Czuczor–Fogarasi-szótárból című 950 oldalas válogatás, amelynek 2010. május 28-án volt a bemutatója a kiadó szerkesztőségében.A szótár megjelenése alkalmából Cserháthalápy Ferenc beszélgetett Kiss Gáborral, a Tinta Könyvkiadó igazgatójával, a kötet ötletgazdájával, főszerkesztőjével. – Az idei Ünnepi Könyvhétre…
Szerző: Papiruszportál Üzenetet írok mindazoknak, akik közülünk valók voltak és elindultak új világba, új emberek közé, mindazoknak, akik új utakat akarnak törni, és rombolni akarnak mindent, ami régi. Üzenek nektek, ti új emberek, én a régi ember. Valamikor nemrégen még többen jártuk ezeket a hegyeket. Sokan és fiatalok mind és magyarok mind, de magapadtunk. Többen…
Szerző: Pfening Dóra A -ban/-ben határozórag használatáról a Nyelvművelő kéziszótár a következőket írja: Választott témám a napjainkban is sokat emlegetett „-ban/-ben és -ba/-be kérdés”. Nem mindegy, hogy mikor használunk -ban/-ben, mikor pedig -ba/be határozóragot egyes szavaink végén. Írásom rövid kalauzként kíván szolgálni az eligazodáshoz. A -ban/-ben határozórag használatáról a Nyelvművelő kéziszótár [1] a következőket írja:…
(a papiruszportal.hu archívumából) Szerző: Mika Róbert Carl von Drais 1851. december 10-én halt meg Karlsruhéban. Hagyatéka 30 aranykorona és egy kengyelfutógép. Itt kezdődött el a drótszamár diadalútja, aminek még igazából semmi köze nincs a dróthoz, viszont az első kormányozható kétkerekű jármű volt. Senki nem gondolta volna, hogy pár évtized múlva néhányan már a társas kerékpározás…
(a papiruszportal.hu archívumából [2008]) Szerző: leho A Benkó Dixieland Band 2008. május 7-én emlékezetes dixie-kocsmát rendezett a sportarénában. Volt sör, tánc és természetesen kitűnő dzsessz. Benkóék most újabb szokatlan fellépésre készülnek: a Ferencvárosi Fesztivál keretében június 29-én közös koncertet adnak a Boban Markovic Orchestrával és a Budapest Klezmer Banddel. A világ legnagyobb dixie-kocsmájáról és a…
Tovább… “Dixie-kocsmán túl, Ferencvárosi Fesztiválon innen – Benkó Sándorral egy dzsesszhajón” »
Szerző: Mika Róbert Lépjük át a határt, és látogassunk el Galíciába. Ne nyugatra, bár Spanyolország északnyugati csücskében is van ilyen elnevezésű terület, inkább kelet felé keljünk át a Kárpátokon. A terület „fővárosának” több neve is van. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Lemberg, lengyelül Lwów (lvuv), oroszul Lvov. Az „eltörölt határok városát” jelenleg az ukránok Lvivként nevezik,…
Tovább… “Átokvölgye
Ukrajna – nem kellett senkinek, és kellett mindenkinek” »
Szerző: Viniczai Virág „Az ágy közös.A párna nem.” (Pilinszky János) Vaskos könyv: 444 oldal, bár az utolsó hat oldal üresen tekint a világba… 222 vastag, sárgás lap, amelyeknek a széle nincs egyformára vágva – mint egy igazi, sokat forgatott, mindentudó napló, amelyből itt-ott kilógnak lapjai, a betűzött fecnik, feljegyzések… Már a címe is sokat sejtető,…
Szerző: PP „Az mely házban magunk szállásán voltunk… nem nyugodalmas ház, álgyú öntő ház, kováts méhel, prefektus háza közel lévén hozzája, sürgést, dörömbölést eleget hallani.” Technikatörténeti szenzáció: Ringer István régész vezetésével 2006–2011 között kiásták I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét, mely ágyúval látta el a környékbeli Rákóczi-várakat a XVII. században. A tervek szerint a feltárt műhelymaradvány…
Tovább… “I. Rákóczi György sárospataki ágyúöntő műhelye
Az MNM Rákóczi Múzeuma Sárospatakon” »
Szerző: PP Manapság se vége, se hossza az alapítványok létrehozásának, az alapítás nemes cselekedetét azonban néha csupán népszerűség-, hírnévnövelésre használják fel nem kis médiafelhajtással. Miközben olyan személyiségekről alig tudunk valamit, mint például Széchényi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár – és közvetve a Magyar Nemzeti Múzeum – alapítója. Pedig cenki könyvtára már az 1780-as években betűrendes…
Tovább… “Gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) könyvtáralapító” »
