Keletkezéstörténeti tanulmánnyal
a papiruszportal.hu archívumából [2011]
Szerző: Lehotka Ildikó
Ki ne ismerné a Rákóczi-indulót? Talán ez az a dallam, ami a magyarságot szimbolizálja számunkra, a külföldieknek mindenképp. De honnan ered ez a dallam, magyar népzenei eredetű-e, vagy a cigányság zenéjéből táplálkozik, egyáltalán, egyetlen dallamról van-e szó? Hogy válhatott olyan sikeressé, hogy sorra-rendre jelentek meg az új feldolgozások, és Európa-szerte ismerték? A Balassi Kiadó jóvoltából megjelent rendkívül szép kiadvány, melyben az autográf fogalmazvány mellett rengeteg kottapéldát tartalmaz, az Erkel-emlékév alkalmából jelent meg.
Hogy egy dallam mögött mennyi minden létezik, hol, mely népek zenéjében található meg egy töredék, mi a jellegzetessége, hol jelent meg írásban először, rendkívül izgalmas. A két dallam, a Rákóczi-induló és a Rákóczi-nóta mélyen belénk ivódott, bele sem gondolunk abba, hogy mennyi mindent rejtenek ezek a zenei anyagok, meddig és hová lehet visszavezetni őket. Külön kutatási téma, hogy mely szerzőknél, mely művekben lelhető fel a dallam, vagy dallamtöredék.
Bónis Ferenc Rákóczi nóta, Rákóczi induló című tanulmánya Bartók Béla egyik amerikai előadásának megállapításából indul ki, jelesül egy olyan arab-perzsa dallamból, mely nemcsak a keleti területen terjedt el, hanem Kis-Ázsiában és Európában is. Ez az úgynevezett „hosszú dallam” a Rákóczi-nóta alapja, de a románoknál, ukránoknál, törököknél is megtalálható, nagyon kedvelt dallam. Énekelt versként már az 1750-es években ismert volt, később Arany János kéziratában található meg, mind a dallam, mind a szöveg. A töredék viszonylag sok helyen fellelhető, a magyar népdalkincsben és a műzenében is. A klasszikus stílus három nagy mestere is előszeretettel használta a magyaros dallamokat, a Rákóczi-nóta egyes elemei többek között fellelhetők Mozart A-dúr hegedűversenyében, Haydn egyik vonóstriója tételében, Beethovennél, Schubertnál is. A Rákóczi-nóta dallami-ritmikai jellemzője tehát széles körben ismert volt, ahogy a Rákóczi-induló is.
A Rákóczi-indulót Európa-szerte kedvelték, nyomtatásban is megjelent, különféle feldolgozásokban. Berlioz feldolgozását, mely a legsikeresebbnek bizonyult, 1846-ban mutatták be Pesten, több más Berlioz-mű és -műrészlet után. Bónis Ferenc rendkívüli gyűjtőmunkája kitér a Rákóczi-induló különféle kottáinak megjelenésére, koncertekre, melyen elhangzott az induló. Rámutat a magyar szerzők (köztük Liszt több zongora-) darabjára, hol is találhatóak a motívumok, kottapéldával szemléltetve például Erkel Hunyadi László nyitányának kezdő hangjainál.
Bónis Ferenc alapossága szinte pontról pontra veszi a dallamok történetét, és kimerítően beszámol a Berlioz-féle Rákóczi-induló keletkezéséről, a bemutatóról – Berlioz a magyarországi koncertre írta a „magyaros” művet, egy barátja javaslatára – az induló autográfja Batthyány Kázmérhoz került, talán megvette, majd Erkelnek ajándékozta. Berlioz Párizsba már a másolt partitúrát vitte.
A szép kiállítású könyv Berlioz Rákóczi-indulójának fakszimile kottáját közli, rendkívül izgalmas vizsgálni egy régi kéziratot, hiszen ritkán találkozunk zeneművek kézirataival. Berlioz, bár igen rövid idő alatt írta az indulót, mégsem javított sokat, nem nehezítette meg a kottamásolók dolgát olvashatatlan hangokkal.
A Balassi Kiadó illusztratív kiadványa remélhetőleg nemcsak a zenészek polcára kerül, hiszen a dallamtörténet szempontjából vizsgált töredékek, a Rákóczi-induló megírásától a bemutatásáig terjedő időszak eseményei is bőséges elemzést kaptak. Kultúrtörténeti szempontból is érdekességeket fedeztet fel velünk a kötetet jegyző zenetörténész; Bónis nyomon követte az induló későbbi sorsát, az egykor betiltott Rákóczi-induló továbbsugárzó hatását, beleértve például a képzőművészetet, a fiatal magyar hangosfilmet, mely a Rákóczi-induló címet viseli, egy Karinthy-halandzsaverset, ezek mellett a mű megírásának századik évfordulójának születésnapjára szervezett ünnepséget.
A Rákóczi-induló a magyarság számára az egyik legfontosabb mű, egy olyan alkotás, mely napjaink zenéjében is fellelhető. A zenetörténet megkerülhetetlen részévé vált a Faust elkárhozása című darabba beillesztett induló.
Berlioz: Rákóczi-induló
Keletkezéstörténeti tanulmánnyal közreadja: Bónis Ferenc
Balassi, Budapest, 2009
Kartonált, A/4, 88 oldal
ISBN 978-963-506-814-2
Comment on “Berlioz: Rákóczi-induló”