Augusztus 9.

Névnapok: Emőd, Hágár, János, Orlandó, Roland, Román

Események:
1173 – megkezdődik Pisa katedrálisának (Vampanile katedrális) harangtornyának, a La Torre di Pisa-nak, vagy ahogy elhíresült, a pisai ferde toronynak az építése (Piazza del Duomo területén). A harmadik emelet építése során 1178-ban, a torony alapja megsüllyedt, innen kapta népszerű nevét.
1854 – Henry David Thoreau amerikai filozófus kiadja Walden című emlékiratát. A kötet személyes függetlenségi nyilatkozat, ami egyben egy társadalmi kísérlet leírása, a spirituális felfedezés útja, a szatíra és – bizonyos mértékig – az önrendelkezés kézikönyve. Magyarul: Walden; ford. Szőllősy Klára, versford. Molnár Imre; Európa, Bp., 1969.
1862 – Hector Berlioz Beatrix és Benedek (Beatrice et Benedict) című, utolsó befejezett (víg)operájának premierje a németországi Baden-Badenben. Az ősbemutató remek előadókkal zajlott le és nagy sikert aratott, ennek ellenére a darab nem volt sokáig műsoron, de nyitánya gyakran hallható hangversenydarabbá vált. A mű alapja Shakespeare Sok hűhó semmiért című népszerű komédiája.
1866 – az Állatkertek napja (Budapesten megnyílik a Fővárosi Állat- és Növénykert).
1942 – Dmitrij Sosztakovics Leningrád városának szentelt 7. szimfóniáját éhező zenészek adják elő Leningrádban, és hangszórókon közvetítik a német csapatoknak a náci erők ostroma alatt.
2012 – Philip Glass amerikai zeneszerző 10. szimfóniájának bemutatója a franciaországi Aix-en-Provence-i Grand Théâtre de Provence-ban, a Français des Jeunes zenekarral, Dennis Russell Davies vezényletével.
2023 – egy erdőtűz elpusztítja a Hawaii-szigetekhez tartozó Maui szigetén elhelyezkedő Lahaina mintegy 60 történelmi helyszínét, emellett az ősi város négyötödét (legalább 101 embert halt meg az eset során).

Meghalt Hieronymus Bosch (Jeroen Anthoniszoon van Aken, 1450?-1516) németalföldi festőművész, a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja.
Festményeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek bemutatása és ostorozása. Művészete, amely hosszú évszázadokra feledésbe merült, végül ösztönzést adott a 20. század szürrealista mozgalmainak. Bosch a középkor alkonyán, a gazdasági nyitás, az uralkodói erőpolitika és a vallási, erkölcsi megújulás kihívásának korában élt a sokféle konfliktussal terhelt Németalföldön. Ez volt az európai kultúrának az a korszaka, amelyben a sátáni és egyéb mágikus erőkbe vetett hit erősen meghatározta a közhangulatot. Hieronymus ezt a világot sok festményén kipellengérezte. Művészete minden művészettörténészt zavarba ejt, képeknek egyetlen közös pontjuk van: az embert lealacsonyító eltévelyedéseket ostorozó magatartás, amely Bosch őszinte keresztény meggyőződéséből fakadt (Ecce homo, A hét főbűn, A pokol).

Meghalt Hermann Hesse (Emil Sinclair, 1877–1962) irodalmi Nobel-díjas német-svájci író, költő és festő, az újromantika kimagasló képviselője.
A 20. század művelődéstörténetének egyik legnagyobb hatású alakja. Jelentős nyomot hagyott nemcsak a német- és angol nyelvű irodalmon, de az angolszász populáris kultúrán is. A pusztai farkas és Sziddhárta című regényei kultuszművekké váltak az Egyesült Államokban, és óriási hatást gyakoroltak a beatnemzedékre. Jelentős, befolyásos és kedvelt irodalomkritikusként is számon tartják. A 20. század első felében az egyik legkitűnőbb és legaktívabb közvetítő volt szerző és olvasó között, az irodalom és az olvasás hivatásos ügyvédje volt. 60 év alatt összesen 3 365 könyvkritikát írt. 1946-ban életművéért irodalmi Nobel-díjat kapott (Csillagsors, Az üveggyöngyjáték, Szeretni boldogság).

Meghalt Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (1906–1975) orosz zeneszerző és zongoraművész.
Egyike a 20. század legjelentősebb komponistáinak. 1936-ban Sosztakovics kegyvesztetté vált. Az év elején támadássorozatot indítottak ellene a Pravdában, rokonait és barátait a sztálinista terror megölte vagy börtönbe zárta. Amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, és megkezdődött Leningrád ostroma, Sosztakovics először Leningrádban (ma: Szentpétervár) maradt, és VII. szimfóniáján dolgozott, a mű lett később az orosz ellenállás szimbóluma a Szovjetunióban és Nyugaton egyaránt. A később keletkezett VIII. szimfónia hosszú és komor mű. A hatalomnak túl komor volt, és hamarosan betiltották, a tilalom egészen 1960-ig volt érvényes. 1960 újabb fordulópontot jelentett Sosztakovics életében: ekkor lépett ugyanis be a Kommunista Pártba, egyesek szerint az elkötelezettség bizonyítása érdekében, vagy azért, mert kényszerítették, mások szerint gyávaságból (Az orr, C-dúr szimfónia, „Leningrád”, Szvit Michelangelo Buonarroti verseire).

Ezen a napon született:

Johann Michael Bach (1648-1694)
német zeneszerző. 1665-től Arnstadtban volt udvari kántor, majd 1673-tól Gehrenben városi orgonista, mellette városi írnokként és hangszerkészítőként is dolgozott. Orgonakorálok, kantáták és motetták, valamint orgonára illetve csembalóra írt művei maradtak fenn.

báró Orczy Lőrinc (1718–1789)
főispán, tábornok és költő. Cikkei, beszédei, levelei és költeményei a Magyar Hirmondóban, a Magyar Musában, az Orpheusban, a Magyar Museumban, az Uj Magyar Muzeumban jelentek meg (Mátra hegyei között mulatozó nimfáknak éneke, Költeményes holmi egy nagyságos elmétől, Két nagyságos elmének költeményes szüleményei).

Nicolas-Charles Bochsa (Robert ~, 1789-1856)
francia hárfás, zeneszerző, karmester, zeneműkiadó és színházigazgató, a hárfások máig használják etűdjeit és hárfagyakorlatait, a körükben elismert és kedvelt szerző.

Dukai Takách Judit (Malvina, 1795-1836)
költő. Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Malvina néven verselgetett, ezt a nevet megtartotta később költeményeinél. Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója méltónak látta az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre a magyar múzsa többi fölkentjei sorába őt is meghívni (A kesergő özvegy, A fársáng utolsó órájában, Az én lakhelyem).

Leonyid Nyikolajevics Andrejev (1871-1919)
orosz próza- és drámaíró. Az orosz expresszionizmus első alakjának számít. Emellett úgy tartják, hogy stílusában keveredik a realizmus, a naturalizmus és a szimbolizmus is (Vörös kacaj, A pince mélyén, A hét akasztott ember története).

Bíró Vencel (1885-1962)
történész, piarista szerzetes. 1940-től a Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. 1940-ben Corvin-koszorút kapott. Történelmi, levéltári kutatásai az erdélyi történelemre, illetve az erdélyi katolicizmus történetére irányultak. Kevésbé ismertek szépirodalmi munkái (Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene, Történeti rajzok, Keserű serbet)

P. L. Travers (Pamela Lyndon Travers, 1899-1996)
ausztrál írónő, a Mary Poppins-könyvek szerzője. Az első Mary Poppins-könyv 1934-ben jelent meg Mary Shepard illusztrációival. A könyv óriási sikert ért el és hét folytatás követte. Számos nyelvre lefordították. 1964-ben zenés játékfilm készült belőle Julie Andrews címszereplésével.

Barta János (1901-1988)
irodalomtörténész, akadémikus. Főleg Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Vajda János életpályájáról írt sokat, de Kosztolányi Dezsőről, Babits Mihályról, Ady Endréről, Móricz Zsigmondról éppúgy figyelemre méltót írt, mint a reformkor híres embereiről (Jókai és a művészi igazság, Költők és írók, Ma, tegnap, tegnapelőtt).

Fricsay Ferenc (1914-1963)
karmester. A Zeneakadémián tanult, többek között Bartók Bélától, Kodály Zoltántól, Weiner Leótól és Dohnányi Ernőtől. 1935-ben a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekarának (ma: Szegedi Szimfonikus Zenekar) karmesterévé nevezték ki, 1936 és 1939 között előadásokat dirigált a Városi Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 1944-ben, a német megszállás alatt bujkálni kényszerült, majd a háború után Budapesten folytatta pályafutását. Az 50-es évektől haláláig készített felvételeket, a Deutsche Grammophon lemezcégnek. Lemezre vette Mozart nagyoperáit, számos Beethoven-művet, valamint Bartók-darabokat.

Tove Jansson (1914-2001)
finnországi svéd író, festő, illusztrátor, képregényszerző, a gyermekeknek írt Múmin-könyvek szerzője. Az 1930-as évektől 1953-ig Tove Jansson a svéd nyelvű Garm szatirikus lapnak dolgozott. Egyik rajza nemzetközi hírnevet szerzett: Adolf Hitlert ábrázolta síró pelenkás csecsemőként. Noha elsősorban íróként vált ismertté, maga Jansson egyformán fontosnak tartotta írói és festői munkáját. Egész életében festett, stílusa a fiatalkori impresszionizmustól egészen a késői korszakának messzemenően absztrakt modernizmusáig.

Robert Aldrich (1918-1983)
amerikai filmrendező (A piszkos tizenkettő, Mi történt Baby Jane-nel?, San Franciscó-i kölyök).

Hanák Péter (1921-1997)
Széchenyi-díjas történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja. A dualizmus korának művelődés-, társadalom- és eszmetörténetének neves kutatója. Tudományos pályájának kezdetén az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal és annak nemzetközi hatásaival és összefüggéseivel foglalkozott. Az 1950-es évek második felétől figyelme áttért a dualizmus időszakára. Fontosak a dualizmus korszakának különböző szaktörténeti kutatásai is, amelyek társadalom- és eszmetörténet, valamint a művelődés- és mentalitástörténet területét ölelték fel (A magyar szabadságharc és a Habsburg-monarchia elnyomott népei, Magyarország a monarchiában, Modernizáció és antikapitalizmus Magyarországon).

Árva János (Horváth János, 1923-1993)
Jászai Mari-díjas színész. 1947-ben szerezte diplomáját a Színművészeti Főiskolán. Ugyanitt színészmesterséget és beszédtechnikát tanított 1952–54-ben. 1954-től az Állami Déryné Színház tagja lett. 1959-től 1980-ig a Madách Színházban szerepelt. 1980-tól a Népszínház–Várszínházban játszott, 1982-ben a Nemzeti Színház művésze lett. Fiatal korában hősöket alakított, később epizódszerepekben láthatta a közönség (Föltámadott a tenger, Embersirató, Gyerekrablás a Palánk utcában).

Aradi Nóra (1924-2001)
Munkácsy-díjas művészettörténész. 1942–1944 között a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának vendéghallgatója volt. A második világháború végén Romániában volt; bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Kutatási területe a XIX–XX. századi magyar és európai művészet, képzőművészet és esztétika. 40 kötet szerzője és szerkesztője volt, valamint 700 tanulmány, kritika és katalógus írója (Nagybányáról, Műfaj és jelentés, Műfaj a képzőművészetekben).

Daniel Keyes (1927–2014)
Hugo- és Nebula-díjas amerikai író, legismertebb műve a Virágot Algernonnak című regény. Kreatív írást tanított a Wayne Állami Egyetemen, majd 1966-ban angol és kreatív írás professzor lett az Ohio Egyetemen, ahol 2000-ben emeritus professzorként tüntették ki (Érintés; Szép álmokat, Billy; Jóslatok az őrültek házából).

Lukács Ervin (1928-2011)
Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze és örökös tagja. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1956-ban szerzett karmesteri diplomát, de már 1954-ben a Honvéd Művészegyüttes másodkarmestere volt, majd 1956-ban Miskolcra került, ahol a Miskolci Nemzeti Színház és a Miskolci Szimfonikus Zenekar közvetlen elődjének tekinthető Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar vezető karmestere lett. 1956-tól 1959-ig, majd 1982-től 1998-ig a Zeneakadémia karmesterképző tanszakán tanított.

Nádas Gábor (1932-1987)
zeneszerző, zongorista. Tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében és a Fodor Zeneiskolában végezte. Több mint 400 táncdala jelent meg hanglemezen Magyarországon, Dániában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Finnországban (Kicsit szomorkás, Engem nem lehet elfelejteni, Jamaikai trombitás).

Ratkó József (1936–1989)
József Attila-díjas költő. 1955-től közölték verseit a folyóiratok (Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Kortárs, Szabolcs Szatmár Népe). Első verseskötetének címe: Félelem nélkül. Az ének megmarad (Hetek) versantológia költői közösségéhez tartozott. Segítsd a királyt című színpadi művét, verses drámáját a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be 1985-ben (Törvénytelen halottaim, A kő alól, Új évszak kellene).

Jakobovits Miklós (1936-2012)
Munkácsy Mihály-díjas romániai magyar festőművész, muzeológus, művészeti író. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának díszlettervezőjeként működött, 1965-től a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum képzőművészeti részlegének munkatársa lett. A nagyváradi Körös-vidéki Múzeum főmuzeológusaként jelentősen hozzájárult a gyűjtemények gyarapításához.

Kabdebó Lóránt (1936–2022)
József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Számos önálló kötet és monográfia szerzője, Szabó Lőrinc-életműkiadások gondozója, a Pécsi és a Miskolci Egyetem tudományszervező egyénisége. Miskolc díszpolgára. 1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője volt. A Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, A Holocaust a művészetekben, Öntörvényűen).

Gyarmathy Ágnes (1941–2023)
Munkácsy Mihály-díjas díszlet- és jelmeztervező, egyetemi oktató. 1960–1962 között a Pécsi Nemzeti Színház színésznője, 1962–1966 között a poznańi Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Több vidéki színházban (Szeged, Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba Nyíregyháza, Kaposvár) dolgozott, oktatott.

Sam Elliott (Samuel Pack Elliott, 1944)
amerikai színész. Pályafutása során egy Oscar-, két Golden Globe-, két Primetime Emmy- és két Screen Actors Guild-jelölést szerzett (Butch Cassidy és a Sundance kölyök, Országúti diszkó, A nagy Lebowski).

Faragó Laura (1949)
Kossuth- és Magyar Örökség díjas énekművész, népdalénekes. Országos ismertségre 1970-ben tett szert, amikor első helyezést ért el a Röpülj, páva! című televíziós vetélkedőn. A népdalversenynek köszönhetően, tanári diplomája megszerzését követően a berlini Hans Eisler Zeneakadémiára került, ahol a dal- oratóriuménekes szakon tanult tovább (Ünnepeink, Szülőföldem – zengő anyanyelvem, Szép illatja száll a víg szívemre).

Máhr Ági (1952)
Jászai Mari- és Aase-díjas színésznő. 1970-1972 között a Nemzeti Színház stúdiósa volt. 1972-1974 között a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1974-1979 között a Békéscsabai Jókai Színházban szerepelt. 1979 óta a Miskolci Nemzeti Színházban játszik. 2001-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógia szakát (Hatásvadászok, Sose halunk meg, Az állampolgár).

Dimulász Miklós (1952)
görög származású magyar színész. 1973-1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. Friss diplomás színészként a Thália Színházhoz szerződött. 1982-től a Népszínház, 1991-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, jelenleg szabadfoglalkozású színművész. Leginkább karakter- és epizódszerepek gondosan megformált alakításai fűződnek nevéhez. Több tévéjátékban és filmben szerepelt. Szinkronszínészként is foglalkoztatják (Ítélet nélkül, 6:3 avagy, Játszd újra Tutti, Nomen est Omen, avagy Reszkess Szabó János!).

Delhusa Gjon (1953)
zenész. Apai nagyanyja görög, nagyapja pedig albán, anyai nagyanyja német, nagyapja magyar nemzetiségű volt. Könnyűzenei karrierjét egészen fiatalon kezdte. Mindössze 18 éves volt, amikor 1971-ben a Táncdalfesztiválon előadta Hegyek lánya című dalt, amellyel egy csapásra ismert lett. Több neves magyar és külföldi előadó is felkérte, hogy szerezzen számukra zenét. Az NDK-ban egy német nyelvű kislemeze 500 000 példányban kelt el (Ezeregy éjjel, Táncolj még!, Nika Se Perimeno).

Laár András (1955)
Karinthy-gyűrűs humorista, költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró, buddhista pap, a L’art pour l’art Társulat és a KFT együttes alapító és jelenlegi tagja. 1981-ben Bornai Tiborral és Márton Andrással megalapította a KFT együttest, amely azóta is működik. Első nagyobb sikerüket a Táncdalfesztiválon aratták Bábu vagy című dalukkal. 2012 és 2013 évben többször fellép a Comedy Central Magyarország csatorna a „Comedy Central bemutatja: Stand Up Comedy” című műsorában is (Macska az úton, Vastyúk is talál szeget, Bál az operában). ––> „A Dunából meg büdösség jön főfele…”

Melanie Griffith (1957)
Golden Globe-díjas amerikai színésznő. 1975-ben felfigyelt rá a filmszakma is, amikor szerepet kapott az Éjszakai lépések című filmben. Filmszerepei közül nagy sikere volt még az 1998-as Még egy nap a Paradicsomban, amelyben James Woods volt a partnere. 1999-ben Az aranypolgár születése című tévéfilmben nyújtott alakításáért Emmy-díjra jelölték. Még ebben az évben volt a főszereplője a Tűzforró Alabama című filmnek, amely Banderas első rendezése volt, és számos elismerést gyűjtött be. A 2001-es évben a Cannes-i fesztiválon megkapta az életműdíjat (A döntés éjszakája, Dolgozó lány, Még egy nap a paradicsomban).

Orosz Helga (1961)
színésznő. 1986-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1987 és 1990 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban játszott. 1990-91-ben a József Attila Színház művésznője volt, majd szabadfoglalkozásúként számos társulatnál szerepelt. Drámai hősnőket, naivákat, komikákat egyaránt sikerrel alakít. Szinkronhangja több ismert színésznőnek is

Whitney Houston (1963-2012)
hatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő, színésznő, modell és producer. Beceneve The Voice („a Hang”). A Guinness Rekordok Könyve szerint a valaha legtöbbet díjazott női előadóművész, pályafutása alatt összesen 415 díjat és kitüntetést vehetett át. Albumaiból több mint 200 millió fogyott világszerte (Saving All My Love for You, I Believe in You and Me, I Will Always Love You).

Gillian Anderson (1968)
Golden Globe-díjas brit-amerikai színésznő, televíziós műsorvezető. Színészi pályafutását színpadi darabokban kezdte, majd nemzetközi hírnévre tett szert Dana Scully FBI ügynök szerepében az X-akták című amerikai Sci-fi sorozatban (Az utolsó skót király, Johnny English újratöltve, Tiszta lappal).

Eric Bana (1968)
ausztrál színész. Pályafutását a Full Frontal című, rövid szkeccsekből álló vígjátéksorozattal kezdte, nemzetközi hírnevét a Chopper – A kegyetlen című bűnügyi életrajzi filmnek köszönheti. Színészként és komikusként Ausztrália legrangosabb filmes és televíziós díjait nyerte el. Nagy filmstúdiók által készített filmekben egyaránt alakított főszerepeket, a romantikus vígjátékoktól kezdve a filmdrámákon át az akciófilmekig szinte minden filmes műfajban kipróbálta magát (Trója, Viharlovagok, Arthur király – A kard legendája).

Kertész Marcella (1971)
Jászai Mari-díjas színésznő. Négy évig tanult magánének szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1993–1997 között tanult. Diplomaszerzése után négy évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színház, majd tíz évadot a Miskolci Nemzeti Színházban. 2008-tól ismét a szolnoki Szigligeti Színház művésze.

Szalay Marianna (1972)
színésznő. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett 1994-ben. 2009-ig a Nemzeti Színház tagja. Jelenleg szabadúszó színész.

Palotás Petra (1975)
Németországban élő író. 1999-ben diplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen német bölcsész és kommunikációs szakon. 2006-ban jelent meg első könyve, a Bangkok titkai, melyet azóta számos másik követett (Papás-mamás, Igazgyöngyök, Recepciós kisasszonyok).

Audrey Tautou (1976)
César-díjas francia színésznő. Már nagyon fiatalon megmutatkoztak képességei és elhivatottsága a színészet iránt, ezért Párizs legismertebb színitanodája, a Cours Florent hallgatója lett. Néhány tévéfilmes szerep után kapta első nagyjátékfilmes szerepét a Vénusz Szépségszalon című filmben. A nagyközönség ebben a filmben fedezhette fel, teljesítményéért 2000-ben megkapta a legígéretesebb színésznőnek járó César-díjat (Gyere hozzám feleségül, Amélie csodálatos élete, A Da Vinci-kód).

Anna Kendrick (1985)
amerikai színésznő, énekesnő. 1998 augusztusában megkapta Dinah szerepét egy Broadway musical-ben, a High Society-ben. Alakításáért Theatre World Award-ra, Drama Desk Award-ra, és Tony-díjra jelölték, így Anna Kendrick lett a világon a második legfiatalabb jelölt. Az igazi nagy áttörést Stephenie Meyer könyvének filmes adaptációja, a 2008-as Twilight hozta. 2009-ben szerepet kapott az Elsewhere című filmben, ahol a főszereplőt játssza (Egek ura, Az utolsó műszak, A könyvelő).

Sándor Péter (1988)
színművész. 2013-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egyetemi gyakorlatát a Pécsi Nemzeti Színházban töltötte. Szabadúszó színész, a Budapesti Operettszínház előadásában szerepel.

Ezen a napon halt meg:

Id. Szinnyei József (Ferber, 1830–1913)
bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagj, a Magyar Történelmi Társulatnak alapító és igazgató választmányi tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak választmányi tagja, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának tagja. Fő műve az 1891 és 1914 között kiadott Magyar írók élete és munkái című, összességében mintegy 10 500 oldal terjedelmű, 14 kötetes hatalmas lexikon-sorozat, amely közel 30 000 addig élt – tágan értelmezett – magyar író életrajzát és műveinek jegyzékét tartalmazza.

Ruggiero Leoncavallo (Ruggero Ruggiero Leoncavallo, 1857–1919)
olasz zeneszerző és zongorista. Zenei tanulmányait a nápolyi San Pietro a Majella konzervatóriumban végezte, 1875-ben. Zongoristaként fellépett Angliában, Franciaországban és Egyiptomban. A zenei világban a Bajazzók opera megírása után lett ismert. A művet fél év leforgása alatt komponálta meg. Leoncavallo zenéjét Mascagni Parasztbecsülete mellett az úgynevezett verista irányzat, a „verismo” alapművének tekinti a zenetörténet (Bohémek, Figaro ifjúsága, Mediciek).

Svéd Nóra (1927-1982)
opera-énekesnő (mezzoszoprán). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magántanulója volt, majd 1947-től Olaszországban Gina Cigna és Aureliano Pertile növendéke. 1949-ben a Magyar Állami Operaház szerződtette. Az 1950-es évek elején Kistarcsára internálták. Csak 1954. január 6-án debütálhatott az Aida főpapnőjeként. Drámai mezzo és comprimarioszerepekben egyaránt fellépett. 1979-ig maradt a budapesti társulat tagja.

Joe Orton (1933-1967)
angol író, drámaíró. A hatvanas évek elején kezdett drámákat írni, 1963-ban a BBC két művét is megvásárolta, amelyből rádiójáték készült. Orton a sikeren fellelkesedve elkezdte magából ontani a színdarabokat: három év alatt hét darabját mutatták be színházban vagy televízióban (Amit a lakáj látott, Szajré, Csak mint otthon…).

Granasztói György (1938-2016)
történész, egyetemi tanár, Magyar Tudományos Akadémia doktora. Szakterülete a társadalomtörténet, a történeti demográfia és a várostörténet (A városi élet keretei a feudális Magyarországon).

Sharon Tate (Sharon Marie Tate, 1943-1969)
amerikai modell és Golden Globe-díjas színésznő. Az 1960-as évek legígéretesebb fiatal színésznői közé tartozott. 1968-ban feleségül ment Roman Polański lengyel származású filmrendezőhöz. A következő évben még filmszerepet vállalt Olaszországban, majd visszatért az Egyesült Államokba, hogy hazájában szülje meg a gyermekét. Nyolc és fél hónapos terhes volt, amikor négy másik személlyel együtt különösen brutális módon meggyilkolták az otthonában (Az ördög szeme, Vámpírok bálja, Babák völgye).