Névnapok: Ellák, Annaliza, Arnolda, Csatád, Csatár, Csató, Edgár, Eperke, Erzsébet, Estilla, Eszter, Eugén, Gellén, Iza, Izabella, Jenő, Karsa, Kelli, Kilény, Kilián, Kiliána, Liza, Periklész, Priszcilla, Szabella, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Zsóka
Események:
292 – a legkorábbi ismert dátum egy maja feliraton, amely valószínűleg I. Siyaj Chan K’awil Chak Ich’aak (Viharos 
Égbolt) tikali király trónra lépését ábrázolja (Stela 29 Tikal). Tikal (vagy Tik’al) az egyik legnagyobb a közép-amerikai maja civilizáció városai közül.
1579 – a tatárföldi Kazany városában megtalálják Kazanyi Miasszonyunknak elnevezett orosz ortodox egyház szent kegytárgyát a föld alatt. Az ikont a hagyomány szerint maga Lukács evangélista festette.
1975 – egy földrengéssorozat több mint 2.000 sztúpát és templomot pusztít vagy rongál meg a Burmában (Bagan, régebben Pagan). Az ősi kultúrtörténetileg is fontos szentélyek mellett Thandawgya 20 méter magas, ülő budhájának a feje is letört.
2003 – a Magyar Wikipédia napja (elindul a magyar Wikipédia az új logóval hu.wikipedia.org címen).
2003 – az UNESCO Asmarát, Eritrea fővárosát a világörökség részévé nyilvánítja Art Deco épületei miatt.
2021 – a mindössze 7 x 7 centiméteres Leonardo da Vinci által készített egy medve feje vázlat 8,9 millió fontért (12,2 millió dollárért) kel el egy londoni Christie’s aukción.
2023 – a brit énekes-dalszerző Elton John befejezi utolsó nemzetközi koncertsorozatát a stockholmi Tele2 Arénában (Farewell Yellow Brick Road: The Final Tour).
Megszületett Koncz Gábor (1938) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes művész, a 
Halhatatlanok Társulatának, a Soproni Petőfi Színház és a Turay Ida Színház örökös tagja.
1959 és 1963 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1965-től a József Attila Színház, 1974-től a Vígszínház társulatának művésze volt. 1981-től a Mafilm társulatához tartozott. 1984-től a Madách Színház színésze volt. 1992-től szabadfoglakozású művész. Színész munkája mellett színházi rendezéssel is foglalkozik. 2012-től az Újszínház társulatának művésze. Népszerű, közkedvelt színész, igazán testhezálló számára a kalandos-kosztümös filmekben játszott szerepek. Filmszerepeinek köszönhetően az egész ország megismerhette. Művészfilmek és közönségfilmek váltakoztak a színész pályáján. 2007-ben Kaszkadőr nélkül címmel jelentette meg önéletrajzi könyvét (A dunai hajós, Csak semmi pánik, A három testőr Afrikában).
Megszületett Szakcsi Lakatos Béla (1943-2022) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-
díjas zongoraművész, zeneszerző, jazz-zenész, érdemes művész.
Klasszikus zenét tanult, de figyelme a dzsessz felé fordult. 1970-ben a Montreux-i Jazz Fesztiválon Pege Aladár kvartettjével második díjat nyertek. Ez indította el nemzetközi karrierjét. 1972-től a Rákfogó együttes, majd 1980-tól a Saturnus együttes tagjaként fontos szerepe volt a fúziós zene hazai terjedésében, érdeklődése kiterjedt a komolyzene és a dzsessz ötvözése felé is. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott. Piros karaván címmel 1975-ben mutatták be első cigány musicaljét, melyet az Egyszer egy cigánylány, majd a Cigánykerék követett. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján négy szólóalbuma is megjelent. 2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány jazz műfajteremtő darabjának tekinthető. ––> Átképzett társítások
Ezen a napon született:
Artemisia Gentileschi (1593-1653)
itáliai festőnő, a legismertebb festőnő a barokk korai korszakából. Abban a korban, amikor a nőket még nem fogadta be a művészek közössége, ő volt az első hölgy, aki a firenzei művészeti akadémia tagja lett. Apja szerződtette Agostino Tassi festőt lánya oktatására, de a férfi a lányt megerőszakolta. Ez egész életművére rányomta bélyegét és képein keresztül állt bosszút az egész férfitársadalmon. Gyakran örökített meg tehetetlen férfiak meggyilkolását ábrázoló, vérgőzös jeleneteket (Jáhel és Sisera, Keresztelő Szent János születése, Zsuzsanna).
Jean de La Fontaine (1621-1695)
francia író, meseköltő. Írt elégiákat, színműveket is, de népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak) köszönheti. Fabulái 12 könyvben jelentek meg, az első hatot az ifjú trónörökösnek írta, ezekhez Phaedrus ismert állatmeséit verses formában lefordította franciára. A következő hat már nem annyira gyermekeknek, inkább felnőtt olvasóknak szól. A mesékbe szőve éles iróniával bírálta kora társadalmi erkölcseit, az emberi gyarlóságokat, XIV. Lajos és a spanyol király között lévő vetélkedést (Mesék és széphistóriák, Rókakönyv, A szerelmes kurtizán).
Ljudevit Gaj (1809-1872)
horvát nyelvész, politikus, író, a horvát megújhodási mozgalom, az illirizmus vezető személyisége és a szerbhorvát nyelv egyik atyja. 1830-ban Budán adta ki horvát és német nyelven írt művét a horvát–szláv helyesírásról.
Käthe Kollwitz (Schmidt, 1867-1945)
német grafikus, szobrász. Festészetet Königsbergben, Berlinben és Münchenben, szobrászatot 1904-től a párizsi Julian Akadémián tanult. Művei a társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó, elkötelezett alkotások. Stílusa ugyan a naturalizmusban gyökerezett, ám belső izzása miatt közel állt az expresszionizmushoz (Német parasztháború, Proletárok, Szülők emlékműve).
Sándor Renée (Stern, 1899–1977)
zongoraművésznő, tanár, érdemes művész. A budapesti Zeneakadémián előbb Kovács Sándor, majd Dohnányi Ernő tanítványa volt. 1921-ben szerzett művészi oklevelet. 1922-től hosszabb ideig Németországban turnézott. Különösen a barokk és a bécsi mesterek, Mendelssohn és Bartók Béla muzsikáját tolmácsolta rendkívüli formaérzékkel, tiszta zeneiséggel.
Szentessy Zoltán (1924-1982)
színész. 1950-ben kapott színészi oklevelet a Színművészeti Főiskolán. 1949-ben még főiskolásként kerül a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol 1958-ig főleg bonviván szerepeket játszott. 1960 – 1964 között a Tarka Színpad művésze volt. 1969-től 1971-ig a kecskeméti Katona József Színház szerződtette. A korabeli kritikák rendszeresen dicsérték szép tenor hangját. Később komikus-szerepeket bíztak rá.
Réti József (Redl, 1925–1973)
Liszt Ferenc-díjas opera- és oratóriuménekes (tenor), érdemes művész. Tanulmányait 1953-ban végezte el a Zeneakadémián. Ugyanebben az évben debütált az Operaházban, amelynek haláláig vezető magánénekese maradt. Legkiemelkedőbb alakításait Mozart-tenorként nyújtotta, és csaknem valamennyi Mozart-szerepet énekelte, külföldön is sokszor fellépett. Élete utolsó éveiben mint dalénekes is gyakran szerepelt.
Kassai Ilona (Hiller Ilona, 1928)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. Kiskorától primadonna akart lenni – drámai színésznő lett. Szegeden Lehotay Árpád színiiskolájába járt. 1949-ben az Állami Bányász Színházba szerződött, majd 1951–től egyik alapító tagja lett a Faluszínháznak (későbbi Állami Déryné Színház). 1976-tól az Arany János Színház művésznője volt. Sokáig a legfiatalabb Kossuth-díjas színésznő volt, mivel a díj átvételekor még nem volt 35 éves. Szinkronszínészként is népszerű, sokat foglalkoztatott művész (Sikátor, A fehér király, Legénybúcsú Bt.).
Marty Feldman (Martin Alan Feldman, 1934-1982)
angol író, komikus, színész. Ismertetőjele, egy betegség által okozott kidülledt szemei. Komikus megjelenésével, akrobatikus ügyességével és nem kevésbé komikus írói vénájával a legnépszerűbbek közé tartozott. 1954-től írótársként csatlakozott televíziós és rádiós szituációs komédiákhoz, de kisebb szerepekben is feltűnt. Mel Brooks filmjében az Ifjú Frankensteinben Gene Wilder volt a partnere, a film hatalmas sikert aratott (Zűrzafír, avagy hajsza a kék tapírért; Istenben bízunk, avagy vallást akarunk; Sárgaszakáll).
Meszléry Judit (1941)
Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdte pályafutását. 1966-ban a Pécsi Nemzeti, 1968-75-ben a veszprémi Petőfi, 1975-77-ben a Miskolci Nemzeti, 1977-80-ban a győri Kisfaludy, 1980-84-ben ismét a veszprémi Petőfi, majd 1984-ben a székesfehérvári Vörösmarty Színházban lépett fel. 1986-tól a szolnoki Szigligeti Színház, 1993-tól a Művész Színház tagja. Majd a Szegedi Nemzeti Színház művésze, 2003-tól ismét a veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja. Főleg erős karakterű, tragikus sorsú nőalakokat szokott alakítani, mind klasszikus, mind modern drámákban (Szívzűr, Csak semmi pánik, Sorstalanság).
Anjelica Huston (1951)
Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő, filmrendező. Írországban tanult egy bentlakásos iskolában. 1996-ban rendezőként is debütált. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (A postás mindig kétszer csenget; Svindlerek; Tenenbaum, a háziátok)
Kevin Bacon (1958)
Golden Globe-díjas amerikai színész. Filmdebütálása az 1978-as, Party zóná-ban volt, az 1984-es Gumiláb főszerepével robbant be a filmvilágba. Karrierjében ezek után voltak hullámvölgyek és hatalmas kasszasikerek, de alapvetően munkásságával kiérdemelte a csillagot a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Veszélyes vizeken, Apolló 13, A lélek útja)
Robert Knepper (1959)
amerikai színész. A szökés című amerikai sorozat egyik főszereplője volt. Egyetemi évei alatt Chicagóban egy helyi színházban játszott. Az egyetemen drámát tanult. Mielőtt lediplomázott volna, New Yorkba ment, ahol folytatta a színjátszást. sok sorozatban tűnt fel vendégszereplőként (Hitman – A bérgyilkos, Amikor megállt a Föld, Az éhezők viadala).
Michael Weatherly (Michael Manning Weatherly, Jr. , 1968)
amerikai színész. Legismertebb szerepe Anthony DiNozzo különleges ügynök figurája az NCIS című sorozatból.
Illés Györgyi (1968)
színésznő, egyetemi oktató. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1990-ben végzett. 1992-ben szerződtette a budapesti Katona József Színház, melynek tagja maradt 2002-ig. 2003-2006 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szintén beszédtechnikai kurzusokat tartott. A Katona József Színházban és a Színművészeti Egyetemen is kapott rendezői feladatokat. 2009-ben bemutatkozott szerzőként is. 2007-ben doktorált, 2010-ben alapította saját cégét, a Beszédcentrumot, ahol beszéd-kommunikációs kurzusokat és önismereti tréningeket tart. 2019 óta Life Coachként a beszéd-kommunikáció és az önismeret összefüggéseit kutatja.
Kulcsár-Székely Attila (1972)
színész. 1988 és 1992 között segédszínészként dolgozott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál. 1996-ban kapta meg színészi diplomáját a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémián, és abban az évben a Szatmárnémeti Északi Színházhoz szerződött. 2004-től a tatabányai Jászai Mari Színház, majd 2005-től a nyírbátori Talán Színház foglalkoztatta. 2020-2023 között a Veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja volt.
Milo Ventimiglia (Milo Anthony Ventimiglia, 1977)
amerikai színész. Egy színészi iskola (a San Franciscó-i American Conservatory Theater) elvégzése után először a Dél-Kaliforniai, majd a Kaliforniai Egyetemen tanult (Rocky Balboa, Joker, Ebgondolat).
Ezen a napon halt meg:
Percy Bysshe Shelley (1792–1822)
angol költő. George Byron és John Keats mellett ő az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője. Oxfordban tanult, művei megjelenése után ateista nézetei miatt elbocsátották az egyetemről. Londonban találkozott William Godwinnal, akinek hatására hatására fordult az ateizmus felől, Voltaire deizmusa felé (Cenci, A megszabadított Prometheus, A költészet védelme).
Brocky Károly (1807-1855)
festőművész. Mint arcképfestő vált híressé a bécsi, majd a londoni királyi udvarban és az angol főnemesség körében. Az angol portréfestészet nemes hagyományait követte. Mitológiai témájú aktfestményei a barokk festészet és az itáliai késő reneszánsz hagyományokhoz nyúlnak vissza (Krisztus és a szamáriai asszony, Vénusz és Kupidó, Ablaknál álló nő).
Dobsa Lajos (Rotaresti ~, 1824–1902)
színész, drámaíró, politikus, publicista. Már 11 éves korában színdarabokat rendezett pajtásaival. 1845. február 1-jén vendégként lépett föl a pesti Nemzeti Színházban. Itt ismerkedett meg Petőfi Sándorral, akivel huzamosabb ideig együtt lakott. látta a francia forradalom kitörését. Február 22-én a forradalmárokkal együtt vonult utcára, az itt látottaknak krónikása lett, később hazatérve Magyarországra könyv formában is kiadta tudósításait. A világosi fegyverletétel után atyja kosgyáni birtokára vonult vissza, és a drámaírás fele fordult, 14 színpadi művet írt, több drámapályázat nyertese és jutalmazottja volt (Attila és Ildikó; Egy bukás sikere; Öcsém, házasodjál!).
Ortvay Tivadar (Orthmayr, 1843-1916)
történész, régész, akadémikus. Szerteágazó érdeklődésű, újító szemléletű tudós volt. Történészként eredeti, újszerű megközelítéssel, terepszemlék és levéltári kutatások alapján behatóan vizsgálta a Kárpát-medence történeti vízrajzát és középkori egyházi földrajzát (Egy állitólagos római mediterrán-út Pannoniában, Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején, A mohácsi csata elvesztésének okai és következményei).
Byssz Róbert (1893-1961)
festő, karikaturista, grafikus, újságíró. 1926-tól az Est című lap újságírója, karikaturistája és művészeti szerkesztője volt. Plakátokat, reklámgrafikákat és könyvillusztrációkat is tervezett. Őt tekintik a modern magyarországi sportkarikatúra megteremtőjének. A második világháború után különféle magyarországi élclapok – többek között a Ludas Matyi és a Pesti Izé – karikaturistája lett.
Vivien Leigh (Vivian Mary Hartley, 1913–1967)
kétszeres Oscar-díjas angol színésznő. A díjakat az Elfújta a szél és A vágy villamosa című filmekben alakított szerepeiért kapta. Ez utóbbit a londoni West End színpadán is játszotta. Termékeny színpadi előadó is volt, néhány filmben férjével, Laurence Olivier-vel játszott együtt. Harmincéves színházi karrierje során sokféle karaktert alakított. Főleg szépségéért dicsőítették, ezért néha úgy érezte, hogy nem tekintik komoly színésznőnek.
Illés Sándor (1914–2009)
újságíró, költő, író, műfordító. Első verseskötete Újvidéken jelent meg 1932-ben. Ezután számos regény, riport, tanulmány jelent meg tollából, több mint húsz kötetben. Szerb, horvát, szlovén és bolgár írók műveit fordította, köztük Miroslav Krleža, Ivo Andrić műveit ültette át magyarra (Csillaghullás, A fekete bárány, Búcsúzik a kapitány).
Ernest Borgnine (Ermes Effron Borgnino, 1917-2012)
Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas amerikai színész. Látogatni kezdte a hartfordi Randall School drámaóráit. A képzés befejezése után az abingdoni Barter Theater társulatához csatlakozott; az itt töltött négy év alatt sokféle szerepet játszott el. 1951-ben megkapta első filmszerepét. Számtalan szerepet kapott szilárd és fajsúlyos karakterek megformálására a drámai alkotásoktól egészen a westernekig. 1955-ben megkapta a Marty címszerepét. Az érzékeny és félénk hentes, Marty Piletti megformálásáért elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart (‘A piszkos tizenkettő, Poszeidon katasztrófa, Red).
Boross Lajos (a „prímáskirály”, 1925-2014)
Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása. 1938 és 1940 között az Öreg Rajkók zenekarban muzsikált, majd 1942-ig a Zeneakadémián Zathureczky Edétől tanult. Első zenekarát 17 évesen alapította a Trombitás étteremben, majd 1950-ig budapesti éttermekben, kávéházakban játszott, számos filmben is szerepelt. Külföldi fellépésein is sikert aratott, a budai Margitkert vendéglőben sok-sok külföldi vendég megfordult, hogy hallhassák játékát. 1985-ben az Átriumban megrendezett cigánybálon a prímások királyává választották, majd az ugyanebben az évben megalakuló 100 Tagú Cigányzenekar főprímása lett.
Dietmar Schönherr (Dietmar Otto Hugo Schönherr, 1926– 2014)
osztrák színész, műsorvezető, rendező, író. Több mint 160 filmben játszott, leghíresebb alakítása az Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című sci-fi sorozatban Alistair McLane parancsnok (Sakknovella, A leghosszabb nap, Kastélyszálló).
Fajó János (1937–2018)
Kossuth-díjas festőművész. Kassák Lajos szellemi örököse, sokáig kimondatlanul, de a művész és a művészet szabadságát és a művészet demokratizálását vallotta. A geometrikus tradíciókból, a konstruktivizmus művészetszemléletéből építkezett. Műveire hatással van az op-art, a minimal art és az „új geometria” programja. Világosan szerkesztett, tiszta és derűs színekkel közreadott alkotásai optimizmust sugároznak.
Tony Sirico (Gennaro Anthony „Tony” Sirico, Jr., 1942–2022)
olasz származású amerikai színész. Legismertebb szerepe Paulie Gualtieri a Maffiózók című sorozatból. Színészi pályafutása előtt több alkalommal volt elítélve különböző bűncselekmények miatt. Elmondása szerint büntetése alatt meglátogatták egy volt rabokból álló színésztársulat tagjai, ami arra ösztönözte, hogy kipróbálja magát a színjátszásban (Nagymenők, Rómeó vérzik, Hatalmas Aphrodité).
