„A tanároknak jól tápláltan kell elmenniük az iskolába, hogy elviseljék azt az embernyúzó munkát, amellyel a tudás fáit vagy akár csak apró bokrait elültetik egy olyan talajba, amely az esetek nagy többségében inkább puszta fenyér, mint termékeny föld.”
José Saramago (Azinhaga, Portugália, 1922. november 16. – Lanzarote, Kanári-szigetek, Spanyolország, 2010. június 18.) irodalmi Nobel-díjas portugál prózaíró, költő.
„Szeressétek a könyvet, a tudás forrását, mert csak a tudás segítségével válhat belőlünk erős lelkű, becsületes, okos ember, aki igazán szereti embertársait, tiszteletben tartja munkáját és szívből tud gyönyörködni szünet nélküli alkotó munkásságának pompás gyümölcsében.”
Makszim Gorkij (Alekszej Makszimovics Peskov, Nyizsnyij Novgorod, 1868. március 28. – Moszkva, 1936. június 18.) ötszörösen irodalmi Nobel-díjra jelölt orosz író, drámaíró, a századforduló világirodalmának egyik legnagyobb hatású alakja.
Heti helytörténet
Pappenheim Szigfrid gróf rajongott az ókori kultúráért, sokat járt Egyiptomban, és rengeteg időt szentelt a piramisok tanulmányozására. A legenda szerint, egyik rokona beleszeretett egy cselédlányba, ám a család nem fogadta ezt el, s ezért a férfi önkezével kioltotta az életét. A gróf az öngyilkosság helyén emeltette a közel tíz méter magas kőpiramist, ami a hatvanas évekig állt. A piramist lerombolták, köveit széthordták a helyiek.
Az új kőpiramis 2014-ben készült el. Az ünnepélyes avatás után a piramisban időkapszulát helyeztek el, mely a tervek szerint 50 év után kerül felnyitásra.
„A hatalom ott válik önnön karikatúrájává, amidőn saját szakállas vagy csupasz képét kezdi csodálni a történelem zsebtükrében.”
Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„A humor a nép bosszúja a hatalmasokon.”
Marton Frigyes (Budapest, 1928. június 17. – Budapest, 2002. augusztus 29.) kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató.
Heti találós kérdéseink
Néhány irodalmi műfaj hiányos definícióját adjuk meg:
Az ….. tömör, szellemes, általában egyetlen mondatból álló erkölcsi vagy bölcseleti tételt kifejtő mondás. Általában titkolt igazságra mutat rá frappáns, szellemes módon, úgy, hogy a mögöttes tartalom néhány szóból is világossá váljon. Általános érvényű igazságokat mond el találóan, ezért könnyen megjegyezhető.
A ….. a 19. században a napi sajtó jellemző műfaja (mint például ma a riport). Az újságírás természetéből következően a művészi képzeletnek kisebb szerepe van benne, mint általában a szépirodalom alkotásaiban. Többnyire valóságosan megtörtént eseményekből ragad ki egy-egy epizódot. Ironikus szemléletű, kritizáló célzatú, rövid, szellemes és tanulságos szépprózai műfaj.
A ….. a középkor egyházi, illetve udvari, epikus műalkotása. Általában latin nyelven íródott, de a középkor közepétől anyanyelven is íródtak.
Kérdésünk, mely műfajokról van szó?
„A fiatalok számára nincsenek jelentéssel bíró fokozatai az öregségnek, mint ahogy a halálnak sincsenek fokozatai: vagy öreg valaki, vagy nem.”
Joyce Carol Oates (Lockport, 1938. június 16.) amerikai író.
„Én nem polgárpukkasztó vagyok, hanem egyszerűen megpróbálok úgy élni, hogy se érdekből se tapintatból ne túl sok olyasmit hallgassak el, amiről azt vélem, hogy igaz.”
Eörsi István (Schleiffer Ede, Budapest, 1931. június 16. – Budapest, 2005. október 13.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
Neo-progresszív zene – ritmus és dinamika
Andreas Vollenweider (Zürich, 1953. október 4.)
svájci Grammy-díjas hárfaművész. A világzenében, a dzsesszben, a klasszikus zenében egyaránt otthon van, a New Age műfaj egyik úttörőjeként tartják számon. Hosszú, sikeres pályát járt be ezek mindegyikében. Elektroakusztikus hangszeren játszik. Együttműködött többek között Bobby McFerrinnel, Carly Simonnal, Luciano Pavarottival. Stílusát a The New York Times úgy jellemezte, hogy „örvénylő atmoszférikus zene, amely a természetet, a varázslatot és a tündérmeséket idézi”.
„Az emberi természet már csak olyan, hogy ha tüzet lát, tüstént odarohan: vagy segíteni, vagy gyönyörködni benne.”
Lőrincz L. László (Szilvásszentmárton, 1939. június 15.) orientalista, író, műfordító.
„Nem bántok senkit, nem csapok be senkit, és nem hazudok, mert azt nem szeretek. És gyűlölöm a hazug embert, én ezt nagy luxusnak tartom, mert előbb-utóbb mindenkiről kiderül, és akkor minek? Ez hitelvesztés.”
Tábori Nóra (Suba Eleonóra Ibolya, Temesvár, Románia, 1928. június 15. – Budapest, 2005. november 23.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése
Raffaello Sanzio
A felsorolt festők (Michelangelo Buonarroti, Albrecht Dürer, ifj. Hans Holbein, Leonardo da Vinci) mind balkezesek, Raffaello azonban jobbkezes volt.
reneszánsz kori olasz festő és építész, a cinquecento egyik kiemelkedő alakja.
Festészetet kezdetben apjától tanult, 1946-ban Perugiába került festőinasnak. 1504-ben, 21 évesen, Firenzébe költözött, ahol Leonardo és a fiatal Michelangelo voltak rá nagy hatással. Itt ismerkedett meg a realista festészet remekműveivel, és önálló mesterként főleg Madonna-képeket alkotott. Négy évet dolgozott a „virágzó városban”, ahol nagyon népszerű és elismert művész lett, elsősorban nyugodt, barátságos stílusa miatt. II. Gyula pápa 1508-ban meghívta a Vatikánba. Bámulatos tehetsége, megnyerő külseje és személyes bája révén a „festők fejedelmévé” választották. Az athéni iskola című műve a reneszánsz művészet egyik csúcsa. X. Leó megbízta, hogy fessen 10 falikárpitot a Sixtus-kápolna falaira. 1519-ben fel is tették őket, jelenleg is a Vatikánban vannak (Sixtus Madonna, Krisztus színeváltozása, Esterházy Madonna).
„Nem annyira a titok a fontos, mint a hozzá vezető utak. Azokon az utakon pedig végig kell menni.”
Jorge Luis Borges (Buenos Aires, 1899. augusztus 24. – Genf, 1986. június 14.) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus, a 20. századi világirodalom nemzetközileg elismert alakja.
„Kevés ember tud emberségesen és nagylelkűen élni a hatalmával, ha senkinek sem tartozik felelősséggel érte.”
Harriet Beecher Stowe (Lichtfeld, Connecticut, 1811. június 14. – Hartford, Connecticut, 1896. július 1.) amerikai író, abolicionista, a Tamás bátya kunyhója című regény szerzője.
1256. június 13-án halt meg Tankei (szül.: 1173) Kamakura-kori japán szobrász.
Egyik fő műve az Ezer karú Kannon (Szendzsu Kannon/Sahasrabhuja-arya-avalokiteśvara), amely a Szandzsúszangen-dó templomban található. A Kannonnak szentelt templom fő szobra megközelítőleg 1,8 méter magas alkotás, hinoki fenyőből készült és aranyfüsttel van borítva. A szobornak 11 arca (1+10) és „1000 karja van” (valójában csak 42 karja van, de mindegyikkel 25 világot ment meg).
A szobor Japán nemzeti kincse.
„A legreménytelenebb helyzetekből is van kiút, legalább valami kis ösvény, amerre elindulhatunk. Egy szalmaszál, amely gyönge, és könnyen szakad, de mégis van!”
Padisák Mihály (Budapest, 1930. június 13. – 2014. június 21.) író, szerkesztő, rádiós újságíró.
„Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet.”
William Butler Yeats (Sadymount, Dublin mellett, 1865. június 13. – Roquebrune-Cap-Martin, 1939. január 28.) irodalmi Nobel-díjas ír költő, drámaíró, elbeszélő, a 20. századi irodalom egyik kiemelkedő alakja.
910. június 12. – Az (első) augsburgi csata
Előzmények: A Kárpát-medencében letelepedő magyarokat a Keleti Frank Királyság (Svábföld, Frankföld, Szászföld és Bajorország) könnyű prédának tekintette és 907-től rendszeresen betört a területre rabolni, fosztogatni. A magyarok 910-ben úgy döntöttek, hogy megelőző csapást mérnek a Francia Orientálisnak is nevezett államalakulatra.
A csata: A magyarok betörtek Frankföld területére (Lechfeld/Augsburg) és meglepetésszerű, látszólag eredménytelen támadásokat vezettek a nehézlovasság és a gyalogság ellen. Gyors lovasaik, hosszú hatótávú nyilaikkal tetemes károkat okoztak az ellenség csapataiban. A színlelt visszavonulási taktikának köszönhetően a frank sereg támadásba lendült, amit a magyarok egyből kihasználtak és oldalba kapták az ellenséget. A Keleti Frank Királyság súlyos vereséget szenvedett. Jellemző, hogy a magyarok olyan kis veszteséget szenvedtek el, hogy tíz nappal később a rednitzi csatában végső csapást mértek az ellenségre.
Következmények: A fényes győzelem 23 évnyi dominanciát (merseburgi csatáig), utána pedig viszonylagos békét teremtett, így megalapozhatta az ország európai állammá válását.
„Szerencsés fajta vagyunk mi, muzsikusok. Az, amivel másoknak örömet szerzünk, az nekünk a legnagyobb öröm – ha sikerül.”
Ferencsik János (Budapest, 1907. január 18. – Budapest, 1984. június 12.) karmester, korrepetitor, az Operaház főzeneigazgatója és a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezetője haláláig, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagya, a Nemzeti Zenede tanára, főiskolai tanár.
„Tehetséges, ügyes ember morálja egyetlen lehető: tisztelni a törvényt, ameddig ésszerű, és fölrúgni, ahol ostoba!”
Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth- és Baumgarten-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
