Névnapok: Bernadett, Bernadetta, Bolivár, Detti, Flavián, Flávió, Fláviusz, Konkordia, Konor, Konrád, Konstancia, Kurt, Leó, Leon, Lionel, Simeon, Simon, Sion, Szilvánusz
Események:
A Magyar Széppróza Napja (Jókai Mór születésnapján). ––> Jókai Mór, a nagy mesemondó
1589 – elkezdték nyomtatni Vizsolyban a legrégibb fennmaradt teljes, magyar nyelvre lefordított Bibliát.
1884 – az orosz rendőrség lefoglalja Lev Tolsztoj Amit én hiszek című könyvének összes példányát.
1885 – Mark Twain Huckleberry Finn kalandjai című könyvét kiadják az Egyesült Államokban.
1902 – bemutatják Jules Massenet Miasszonyunk bohóca című operáját Monte Carlóban.
1906 – bemutatják Vincent d’Indy Nyári nap a hegyen című művét Párizsban.
1930 – Luigi Pirandello Amilyennek akarsz című művének premierje Milánóban.
1998 – Andrea Bocelli debütál A bohémélet című zeneműben (Rodolfo szerepében) a cagliari Teatro Comunale-ban.
2009 – Terry Pratchett angol fantasy-író lovagi címet kap II. Erzsébet királynőtől a Buckingham-palotában.
2010 – a Bibliothèque nationale de France 7 millió euróért megvásárolja Giacomo Casanova emlékiratait.
2017 – a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon A Testről és lélekről című magyar film nyeri az Arany Medvét.
Meghalt Michelangelo Buonarroti (1475-1564) itáliai szobrász, festő, az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak.
Bár önmagát mindig szobrásznak tartotta, nemcsak a szobrászatban, hanem a festészetben, az építészetben és a lírában is maradandót és jelentőset alkotott. A Medici-udvarban a platóni akadémia által megismerte a pogány életörömöt, az élet élvezetét, a szépség egyeduralmát. Művészete eltér kora, a reneszánsz virágkorának művészetétől: hiányzik belőle az a harmónia, derű, elegancia. Alakjai általában tragikus hősök, akik a művészhez hasonlóan korlátaik közül igyekeznek kitörni. Míg alakjai a reneszánsz szépségeszményt testesítik meg, hiányzik a világukból az öröm, a boldogság, egyetlen művén sem ábrázolt ilyen érzelmeket. Alkotásainak szereplői mintha minden pillanatban vezekelnének amiatt, mert léteznek. Életének tragédiája, hogy monumentális tervei közül nagyon kevés valósult meg teljes egészében. Sok gyötrelmet okozott neki homoszexualitása is. A platóni eszmények és a testi vágy közötti küzdelmét fejezte ki gyönyörű férfiakat ábrázoló szobraiban, festményeiben, vonzalmairól nyíltan szóló verseiben (Pietà, Ádám teremtése, Dávid-szobor).
Megszületett Jókai Mór (Ásvai Jókay Móric, 1825-1904) író, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, a márciusi ifjak egyike, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Kecskeméten ismerte meg az igazi magyar népéletet, a népjellemet, a puszták világát és itt találkozott Petőfi Sándorral, akivel később többször találkozott Pesten. 1848 márciusában, ők és társaik, fogalmazták meg a 12 pontot. A szabadságharc bukása után az irodalomárokkal szemben a katonai kormány kíméletes volt és bár egy magyar közvádló őt is halálra jelölte ki, de egy másik tisztességes államügyész, Kossalkó János, terjedelmes emlékiratban megvédte őket, kimutatván, hogy az irodalom nem vezette a forradalmat, csupán visszhangja volt a közérzésnek. Az 1850-es években Jókai egyike volt azoknak az íróknak, akik tollukkal a nemzetmentés nagy ügyének tettek halhatatlan szolgálatot, s többet e téren nem tett nála senki. Művészetének legszembeötlőbb jellegzetessége a cselekményesség, a fordulatos, váratlan meglepetések sokaságát tartalmazó meseszövés, szintén kivételes az a gazdagság, amit Jókai művészete a környezet, a tájak, kultúrák festése terén mutat (Az arany ember, Egy magyar nábob, Fekete gyémántok). ––> Jókai Mór, a nagy mesemondó
Megszületett Rátonyi Róbert (1923–1992) Jászai Mari-díjas színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista.
Másod táncoskomikusi minőségben az Operettszínház színpadán debütált, Az így élni jó című operettben bizonyította be, hogy bonvivánnak is remekül beválik. Humoros alakításaival, friss megjelenésével, mindig szívesen látott figura volt a színpadon, ezért szinte nem is volt előadás nélküle. Az igazi áttörést minden idők legnépszerűbb magyar operettje, az 1954-es Csárdáskirálynő hozta meg számára. Bóni gróf szerepében lehetősége nyílt egy jellegzetes karakterfigura megoldására. A „Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád…” dal hozzá nőtt. Az előadásokon négyszer is el kellett énekelnie Gyenes Magda partnerével a „Te Rongyos élet” …című dalt. A Csárdáskirálynő nemcsak itthon volt felülmúlhatatlan siker. A Szovjetunióban este kihaltak az utcák, mert a produkciót élőben közvetítette a Rádió és a Moszkvai Televízió (Meztelen diplomata, Fuss, hogy utolérjenek!, Hét tonna dollár).
Megszületett Szabó István (1938) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar- és Kossuth-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész.
A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert. Sokáig orvos, de 16 éves korától már filmrendező akart lenni. Első próbálkozásra fölvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára, 1961-ben végzett. Első játékfilmjeit a személyesség, a lírai hangvétel jellemzi, alkotásai elbeszélő jellegűek, lényegében filmregények. A korábbi filmek eredeti, annak idején újszerű megoldásait a filmkészítés hagyományosabb módszerei váltották fel, a „kócos” filmek helyébe a gondosan kivitelezett, gazdag kiállítású, külföldi koprodukciós partnerekkel megvalósított és professzionálisan készült alkotások léptek. Ügynökmúltja (1957-63) 2006 elején került elő, ennek ellenére az ügy nyilvánosságra hozatala után, a magyar szellemi élet több mint 100 képviselője biztosította támogatásáról (Szerelmesfilm, Redl ezredes, Az ajtó).
Megszületett John Travolta (John Joseph Travolta, 1954) Golden Globe- és Primetime Emmy-díjas amerikai színész, producer, rendező.
Tizenhat évesen otthagyta az iskolát, hogy ideje nagy részét a színészetre fordítsa. Filmszínészi karrierje egy véletlennek köszönhetően indult be, így lett az 1977-es Szombat esti láz főszereplője. Második filmje, a Grease 1978 nyarán került bemutatásra. Noha a diszkó-korszak 1980 utáni hanyatlásával a Szombat esti láz életérzése gyorsan divatjamúlttá vált, a Grease népszerűsége évtizedek alatt sem csökkent. Sokáig nem kapott kvalitásához méltó szerepet, de sztársága a Ponyvaregény 1994-es cannes-i sikerével alapozódott meg újra, amikor végre ismét egy kultfilmben tündökölhetett. Plusz ráadás volt számára, hogy a rákövetkező évben nemcsak jelölték, a Golden Globe-on hanem meg is kapta méghozzá a Szóljatok a köpcösnek! című vígjátékért. Azóta csupa izgalmas alkotásba hívják, a legváltozatosabb műfajokban. Ma a legjobban kereső filmsztárok egyike, úgy húszmillió dollár körül kap filmenként. 1997-ben az angol Empire magazin minden idők 100 legnagyobb sztárja közé választotta. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Ál/Arc, Kardhal, Faterok motoron).
Ezen a napon született:
Leon Battista Alberti (1404-1472)
reneszánsz itáliai polihisztor, humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész. Tanulmányait Velencében kezdte meg, majd beiratkozott a bolognai egyetemre. Kortársai nagy műveltségéért enciklopédikus embernek nevezeték. Philodoxios című, latin nyelven megírt vígjátékát kezdetben antik műnek tartották. Festményeit a perspektíva teszi kiválókká. Az építészetben az a fő érdeme, hogy az antik építészetet és különösen a római stílust eredeti tisztaságában emelte érvényre, nem úgy mint kortársai, a kora reneszánsz művészei. Legnagyobb építészeti műve a Szent András-templom Mantovában, a Szent Ferenc-templom Riminiben és a Rucellai-palota Firenzében.
Abaffy Lipót (1827-1883)
szlovák nyelvű író, evangélikus lelkész. Tanulmányait Lőcsén és Pozsonyban végezte; az 1848-as forradalom után, melyben ő is részt vett, alszolgabíróként dolgozott Nyitrán. Eleinte szépirodalommal, különösen a novellák írásával foglalkozott, amelyeket a „Sokol” nevű szlovák szépirodalmi lapban jelentetett meg. Később szlovák politikai lapokba napi kérdésekről írt cikkeket. Utolsó éveiben azonban kizárólag az egyházi irodalommal foglalkozott és értekezéseket írt az egyházi lapokba.
Louis Comfort Tiffany (1848-1933)
amerikai iparművész, a Tiffany-üveg megalkotója. Nevéhez festett üvegablakok, kerámiák, zománcok, fújt üvegek, fémmel ötvözött üvegek és az ún. Tiffany-lámpa kapcsolódik. Korának egyik kiemelkedő festője volt, azonban széles körben ismertté az általa kifejlesztett díszüveg-technológia tette. Egy új technikát, az ún. Tiffany-technikát dolgozott ki, ami újabb megoldást jelentett az ólomüvegezésben. ––> Tiffany és Gallé – A szecesszió üvegművészete
Níkosz Kazandzákisz (1883-1957)
görög regényíró, költő, drámaíró és gondolkodó. 1964-ben vált széles körben ismertté, amikor Michael Kakojannisz megfilmesítette Zorbász, a görög című regényét. A legtöbbet fordított görög írók egyike. 1957-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték, de egy szavazattal elmaradt Albert Camus mögött. Camus azt állította, hogy Kazantzakisz a kitüntetést százszor jobban megérdemelte (Michalisz kapitány, Krisztus utolsó megkísértése, Testvérgyilkosok).
Ivan Milev (1897-1927)
bolgár festő, az avantgárd irányzat fontos képviselője. Első tájképét 1916-ban festette, első verseit is ebben az évben írta meg. 1918-ban, a háború végeztével a Balgaran című lapba kezdett karikatúrákat rajzolni. 1920-ban, hála az újság szerkesztőjének, műveit sok – addigra már elismert – bulgáriai művész ismerte meg és így ebben az évben több kiállítása volt szerte az országban, mint eddig bármikor (Zenészek, A Maglizh kolostor, Marko király).
Jack Palance (Volodymyr Palahniuk, 1919-2006)
Oscar-díjas amerikai színész. A Stanford University dráma szakán végzett, és 1947-ben már bemutatkozhatott a Broadway színpadán is, 1950-ben pedig megkapta élete első filmszerepét is. A mozivásznon való debütálása után két évvel, már az Oscar gálán is tiszteletét tehette, hiszen a Hirtelen félelem című filmért jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Ezt követően pedig az Idegen a vadnyugaton című alkotásban látható, melyért újfent Oscar-díjra jelölik. 1992-ben tér vissza a mozivászonra, az Irány Colorado! című vígjátékban. Több mint negyven év telt el a legutóbbi jelölése óta, de élete harmadik jelölését végre sikerült díjra váltania – 73 éves volt ekkor. Köszönő beszéde az egyik legfelkavaróbb volt az Oscar történetében (Idegen a vadnyugaton; Attila, a hunok királya; Rendőrvicc).
Sipos Gyula (1921–1976)
József Attila-díjas költő, író, költészetének meghatározó élménye a pusztai sors. Összesen tizenegy verseskötete, két regénye és egy szociográfiai riportkötete jelent meg, ez utóbbi halála után, 1977-ben „Pusztaiak” címmel (Lámpák a ködben, Férfikor, A senkiföldjén).
George Kennedy (1925-2016)
Oscar-díjas amerikai színész. 1942 és 1958 között Európában, majd New Yorkban a hadsereg rádió- és tv-részlegénél dolgozott. 1960-tól szerepelt filmekben. 1967-ben kezdtek rá komolyabban felfigyelni, amikor az évtized egyik legnagyobb szabású mozijában, A piszkos tizenkettőben, jelentős mellékszerepet kapott. Még ugyanebben az évben leforgatta a Bilincs és mosoly című filmet, amelyért megkapta a legjobb epizódszereplő Oscar-díját. Tévéfilmekben és sorozatokban is szerepelt (Airport, Dallas, Csupasz pisztoly).
Toni Morrison (Chloe Anthony Wofford, 1931-2019)
irodalmi Nobel-díjas amerikai író, szerkesztő és egyetemi tanár. Regényei epikus témáiról, élettel teli párbeszédeiről és az afrikai-amerikai alakjainak gazdag és hiteles leírásairól híresek. Gyerekként folyton olvasott. Kedvenc írói közé tartozott Jane Austen és Lev Tolsztoj. Szerkesztőként sokat tett az afro-amerikai irodalomért (Nagyonkék, Salamon ének, A kedves).
Miloš Forman (Jan Tomáš Forman, 1932-2018)
Oscar-díjas cseh-amerikai filmrendező, színész és forgatókönyvíró. Igen fiatalon elárvult, mert a szüleit megölték az auschwitzi koncentrációs táborban, a cseh ellenállásban való részvételük miatt. A Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját követően, 1968-ban az Egyesült Államokba emigrált. Első sikerét Ken Kesey Száll a kakukk fészkére regényének filmadaptációjával érte el 1975-ben: öt Oscar-díjat kapott, köztük a legjobb rendezésért járót is (Hair, Ragtime, Amadeus).
Zolnay Zsuzsa (1932-2011)
Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. 1955-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött egy évadra. 1956-tól a Nemzeti Színház tagja. Közreműködött a Magyar Rádió irodalmi műsoraiban. Első filmszerepe az 1955-ben készült 9-es kórterem című filmben volt (Butaságom története, Banánhéjkeringő, Malom a pokolban).
Yoko Ono (1933)
Grammy- és Emmy-díjas japán képzőművész, zenész, békeaktivista, John Lennon Beatles-tag felesége. Mint zenész, dalszerző első saját szerzeménye 1955-ben jelent meg. 1966-ban a londoni Indica Galériában rendezett képzőművészeti kiállításán ismerkedett meg az oda – még a megnyitás előtt – betérő John Lennonnal, aki maga is foglalkozott képzőművészettel. Nagy hatást gyakoroltak alkotásai az akkor már világhírű művészre, akivel később képzőművészeti alkotásaikból közös kiállítást is rendeztek. 1969-től lemezeken, koncerteken, béketüntetéseken szerepeltek együtt. Többször is járt Magyarországon, alkotásaiból adományozott a magyarországi Ludwig Múzeumnak.
Korondi György (1936-2015)
Liszt Ferenc-díjas operaénekes (tenor), érdemes művész. A Bartók Béla Konzervatóriumban képezte hangját, 1959-ben felvették a Zeneakadémiára. Nagy kultúrájú énekes, aki különösen az olasz repertoárban nyújtott kitűnő alakításokat, de oratóriumszólistaként is emlékezetes fellépései voltak.
Fritz Mihály (1947)
szobrász és éremművész. 1965-1969 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója (Tondo – Ópusztaszer, Múzsák kútja – Makó, Gyermekek – Hódmezővásárhely).
Cybill Shepherd (1950)
háromszoros Golden Globe-díjas amerikai színész. Karrierje kezdetén fotómodell, manöken volt. 1971 óta szerepel filmekben. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Taxisofőr, A simlis és a szende, Volt egyszer egy gyilkosság).
Holocsy István (1950-1996)
színész, színházigazgató, rendező. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett, 1981-től művészeti vezető, 1994. június 1-től a Komáromi Jókai Színház igazgatója. 46 éves korában hunyt el.
Körösényi Tamás (1953–2010)
Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész. A Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető tanára, a MKE Doktori Iskolájának témavezetője és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt. Egyszerre volt kiváló modern szobrászművész, jeles kiállító művész, iskolateremtő tanár s a hazai képzőművészetek szobrászati műfajában kiállításszervező.
Greta Scacchi (1960)
Primetime Emmy-díjas olasz származású ausztrál színésznő. 1977-ben visszatért Angliába, és a bristoli Old Vic Színházban tanult. 1982-ben debütált egy német filmben. 1996-ban Golden Globe-díjra jelölték és Emmy-díjat nyert az Alexandra Fyodorovna császárnő megformálásáért a Raszputyin című filmben (Ártatlanságra ítélve, Nem ér a nevem, A fehér király).
Nagy Zoltán (1966-2008)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész. Balettművészként végzett az Állami Balett Intézetben 1986-ban. Már 1985-től tagja volt a Magyar Állami Operaháznak, 1987-től pedig magántáncosa lett. 1995-től a Magyar Nemzeti Balett vezető szólistája volt. A Magyar Táncművészeti Főiskola rektora volt 2006-tól haláláig.
Fogarassy András (1966)
színművész, rendező, színigazgató. A Nemzeti Színház stúdiójában tanult, 1986–1989 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Játszott a Népszínházban, a Budapesti Kamaraszínházban, 1992-től a Honvéd Együttesben, 1995-től a Pécsi Nemzeti Színházban és 1997-től a szekszárdi Német Színházban. 2002-ben megalapította saját színházát Fogi Színház néven, amely később Budapesti Bulvárszínház néven működött. A vándortársulat 2016-tól Pesti Művész Színház néven működött tovább.
Molly Ringwald (1968)
amerikai színésznő, énekesnő és író. A Tizenhat szál gyertya, a Nulladik óra és az Álmodj rózsaszínt című John Hughes-filmekben játszott szerepeiért minden idők legnagyobb tinisztárnak tartották.
Benkő Nóra (1971)
színésznő, műsorvezető, drámapedagógus, színigazgató. 1995-ben az ELTE magyar−francia szakán, majd 1999-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett. A főiskola elvégzése után a Nemzeti Színház társulatához szerződött. Az átnevezés után, 2000-2020 között a Pesti Magyar Színház művésze. 2005-ben megjelentetett egy gyerekeknek szóló albumot, melyen Lackfi János és Tóth Krisztina megzenésített írásai hallhatók.
Ezen a napon halt meg:
Luther Márton (1483-1546)
Ágoston-rendi szerzetes, teológus, vallásreformátor. a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára. Nyelvi és írói adottságai és karizmatikus személyisége széles visszhangot váltott ki, ami véget vetett a katolicizmus európai egyeduralmának. Az általa lefordított Luther-Biblia a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb Biblia-fordítás.
Szerdahelyi József (1804–1851)
színész, operaénekes (bariton), zeneszerző, operarendező. Nagy kedvvel játszott kisebb drámai szerepeket, noha hajlamai a dalmű felé vonták. Nemsokára alkalma nyílt e hajlamát követhetni és a magyar dalmű egyik alapítója lett. Igen sokoldalú ember volt, s így belőle minden kitelt: mint drámai színész, énekes, zeneszerző, műfordító, dramaturg, rendező, egyaránt fényesen megállta a helyét.
Kápolnai Pauer István (1833-1896)
katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, az MTA tagja. Katonatiszti és katonapedagógusi pályája mellett az 1860-as években bontakozott ki tudományos munkássága. Élharcosa volt a magyar katonai műnyelv fejlesztésének, a magyar nyelvű hadtudományi szakirodalom megalapozásának. A hadászat legkülönfélébb kérdéseivel foglalkozott, de kiemelt figyelmet szentelt a harcászat tereptani, katonai földrajzi vonatkozásainak.
Dolinay Gyula (Draskóczi ~, 1850-1915)
ifjúsági író, újságíró. 1869-ben megindította a Tanulók Közlönye című ifjúsági lapot és innentől fogva folytonosan az irodalomnak élt. 1880-ban az Írók és művészek társaságának titkára lett (Aranybánya az olvasni szerető ifjúság számára, Könyvet a népnek!, Hogyan mehetsz előre).
Kolozsvári-Szeszák Ferenc (1881–1919)
szobrász. A budapesti Iparművészeti Akadémián (Iparművészeti Iskola) tanult. Strobl Alajosnál Budapesten, majd Párizsban folytatta tanulmányait (Apollón és Thália – Kolozsvár, Jézus szíve – Magyarkanizsa, Kárpátok őre – Kolozsvár).
Haraszti Mici (Hinkelmann Mária, 1882–1964)
színésznő. A Színművészeti Akadémia elvégzése után először Székesfehérvárra szerződött. 1928-tól a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1949-től rádiószerepeket kapott. Az 1950-es években nyugdíjasként a Nemzeti Színház tagja volt, ahol már csak statiszta szerepekben játszott (Hyppolit, a lakáj; Egy éjszaka Erdélyben; A tanítónő).
Gaál Béla (Goldstein, 1893–1945)
színész, filmrendező. 1913-ban a Vígszínház színiiskolájának növendéke volt, majd Szatmáron színészkedett, Győrben pedig rendezett. Az első világháború idején katonáskodott, utána színpadra lépett. 1920 és 1922 között az Országos Színészegyesület színiiskolájában filmszínészetet tanított. 1927-től 1929-ig a Belvárosi Színház főrendezője volt. 1920-ban rendezett filmet először (Star filmgyár). A hangosfilm megjelenése után a legtöbbet foglalkoztatott filmrendezővé vált (Meseautó, Az új földesúr, János vitéz ).
Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij (1904-1987)
szovjet-orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester. Zenekari művei mellett a Romain Rolland regénye nyomán írt Colas Breugnon című operájával vált nemzetközileg ismertté. A Szkrjabin konzervatóriumban kezdte meg zenei tanulmányait, 1925-től volt a moszkvai konzervatórium növendéke zeneszerzés és zongora szakon. 1932-től ugyanitt tanított. Operákat, négy szimfóniát, balett zenét, három zongoraversenyt, gordonkaversenyt, vonósnégyest, zongoradarabokat írt.
Sallai Kornélia (Kornelia Schiffler, 1919-2003)
Jászai Mari-díjas osztrák származású magyar színésznő. 1940-ben végzett a budapesti Színiakadémián. A háború után a budapesti Nemzeti Színház tagja. 1949-től az akkor alakult Ifjúsági Színház tagja lesz. 1956-tól a Déryné Színház tagja, 1974-ben ment nyugdíjba.
Kéry László (1920-1992)
irodalomtörténész, színikritikus, műfordító, az MTA tagja. Az angol irodalom történetének avatott kutatója volt, főként William Shakespeare és David Herbert Lawrence életművével, valamint az egyetemes drámairodalommal kapcsolatos munkássága jelentős. Behatóan foglalkozott a reneszánsz drámairodalommal és a 19–20. századi angol regényirodalommal. Ifjúkorában több novellája megjelent (Shakespeare tragédiái; Shakespeare, Brecht és a többiek; A sötét láng prófétája).
Alain Robbe-Grillet (1922-2008)
francia regény-, esszé- és filmíró, akadémikus, a francia becsületrend lovagja. A francia „új regény”, a nouveau roman egyik úttörője, képviselője volt. A különböző terek és idők: a múlt emlékképei, a jelenbeli események és a jövőben várható vagy elképzelt történések keverednek egymással a regényekben. (Útvesztő, Tükörkép, Rések).
Lukács Ervin (1928-2011)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze és örökös tagja. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1956-ban szerzett karmesteri diplomát, de már 1954-ben a Honvéd Művészegyüttes másodkarmestere volt, majd 1956-ban Miskolcra került, ahol a Miskolci Nemzeti Színház és a Miskolci Szimfonikus Zenekar közvetlen elődjének tekinthető Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar vezető karmestere lett. 1956-tól 1959-ig, majd 1982-től 1998-ig a Zeneakadémia karmesterképző tanszakán tanított.
Richard Bright (1937-2006)
amerikai színész. Nemzetközi hírnevét Al Neri alakításával szerezte meg, Francis Ford Coppola A Keresztapa című maffia-trilógiájában, amelynek mindhárom filmjében szerepelt. Első filmszerepét 1959-ben kapta. Az 1970-es, 1980-as években Bright számos bűnügyi és kalandfilmben kapott szerepet, legtöbbször a Nerihez hasonló keménykötésű gyilkosokat, testőröket, rendőröket, kemény fiúkat alakított (A szökés, Sugarlandi hajtóvadászat, Hair).
Dávid Kiss Ferenc (1937-2011)
színművész. 1954–1958 között Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájának növendéke volt. Színpadra statisztaként lépett, majd 1958–1962 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakát. 1962–1964 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1964–1972 között a Vígszínházban lépett fel. 1981–1984 között a Veszprémi Petőfi Színházban játszott. 1984–1992 között a Népszínház, illetve a Budapesti Kamaraszínház színművésze volt. 1997-ben nyugdíjba vonult. 2000-ben megalapította a szarvasi Weöres Sándor Színházat (A koppányi aga testamentuma, Egri csillagok, Napló apámnak, anyámnak).
Demjén Gyöngyvér (1940-2019)
Jászai Mari-díjas színésznő. Felvételt nyert a Színművészeti Főiskolára, ahol 1962-ben végzett. A főiskola elvégzése után a Győri Kisfaludy Színház társulatának tagja lett. 1964-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz került, majd 1969 és 1994 között a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött. 2000-től újra a Győri Nemzeti Színház (az egykori Kisfaludy Színház) tagja volt (Az ígéret földje, Elveszett paradicsom, Oldás és kötés).
Lengyel Pál (1943-2012)
színházi rendező, bábszínházi rendező, színészpedagógus. 1979-ben kapott diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egyik vezető tanára volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának. Előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. 2003-tól volt az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.
Mátyás B. Ferenc (Bráver, 1943-2024)
író, költő. 1986 óta él Magyarországon. 1986 és 1987 között a Múzsa Kiadó irodalmi szerkesztője volt. 1987–-1990 között a Magvető Könyvkiadónál külső lektorként tevékenykedett. 1988-tól 1990-ig között a Magyar Nemzet irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. A Magyar Írószövetség, és az Erdélyi Magyar Írók Ligája tagja, az Erdélyi Szövetség alapító tagja (Sorsátültetés, Baziliszkusz, Időhámozás).
Cusima Júko (1947-2016)
japán írónő, esszéista, kritikus. Már főiskolás korában publikált a Bungei Sutó folyóiratban. Ábrázolástechnikája emlékeztet neves apja „énregény” (sisószecu) műfajára, a váratlan cselekményfordulatok azonban csakis rá jellemzők. Aktívan részt vesz a nemzetközi irodalmi életben (A szerencsegyermek, Egy asszony fut át a hegyen, Az esti fény üldözöttje).
