Élővilág Enciklopédia
(a papiruszportal.hu archívumából [2005])
Szerző: leho
A Kossuth november 18-án karácsonyi újdonságait ismertető sajtótájékoztatót tartott a Pallas Páholyban. A kiadó főként két albumra hívta fel a figyelmet: Persányi Miklós miniszter az Élővilág Enciklopédia első kötetét mutatta be; Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója pedig egy albumot, melyet a kiadó és a galéria a Monarchia egyik nagyszabású, Rudolf trónörökös vezette kulturális vállalkozásának grafikáiból, rajzaiból állított össze.
A Kossuth rövid távú tervei
Az eseményen a meghívott vendégek mellett Kocsis András Sándor igazgató röviden bemutatta a kiadó további újdonságait. A Kossuth új vizekre is kalandozik, erre példa az operával csak ismerkedő, nem szakértő közönségnek szánt, gyönyörű kiállítású Opera – Képes enciklopédia. Meglepőnek tűnhet, hogy a kiadó gondozásában jelent meg a XX. század egyik legnagyobb formátumú egyházi vezetőjének emléket állító II. János Pál apostoli útjai című kötet. Az igazgató új szemléletű szintézisként hívta fel a figyelmet az Európa történetére, s keleti kulturális kalandokra invitált a Szamurájok és a Gésák kiadvány segítségével. A kiadó Nyitott Szemmel – Városkalauz sorozatában Európa nagyvárosait veszi górcső alá.
A Kossuth a Mojzer Kiadóval együttműködésben megalkotott hangoskönyvsorozatát tovább folytatja, s Kocsis András Sándor kitért arra, hogy a kezdeti nehézségek (rentabilitás, színészi húzódozás) után ma már elfogadott műfajjá vált a hangoskönyv.
Hasonlóan fontos szerepet tölt be a Kossuth a számítástechnikai szakkönyvek kiadásában. Büszkeséggel tölti el az igazgatót, hogy az egyik kötetük világújdonság, az ECDL Képszerkesztés című moduljának hivatalosan jóváhagyott tankönyve. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kezdeményezésére ugyanis a Nemzetközi ECDL Alapítvány jóváhagyta és ImageMaker néven hivatalosan az európai számítógép-használói jogosítvány önálló moduljává tette a digitális képek számítógépes feldolgozásával kapcsolatos alapismereteket. A tananyag magyar nyelvű tankönyvének hivatalos kiadójaként a Kossuth a világon elsőként jelentette meg a Nemzetközi ECDL Alapítvány által akkreditált tankönyvet.
A kiadó leányvállalatáról, a Ventus Libro sport-, illetve művészeti tárgyú köteteiről pedig azért nem árult el többet, mert tevékenységét egy következő tájékoztatón szeretnék bemutatni.
Rudolf trónörökös kezdeményezése
A környezetvédelmi miniszter után megszólaló Bereczky Loránd elmondta, hogy természetesen az Élővilág Enciklopédia kitűnő könyv, de a kiadó aznap bemutatandó műveinek legjobbikát ő tartja a kezében. A megszokott jó kedélyű, humorral fűszerezett előadásból kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Galéria és a könyvműhely kapcsolata nem új keletű, s azért is sokra becsüli a Kossuth igazgatóját, mert Kocsis András Sándor más kiadóvezetőkkel ellentétben sűrűn megfordul náluk, így nem csupán egy-egy kötet megjelentetésekor találkoznak. A főigazgató kiemelte, hogy Hessky Orsolya nagyszerű bevezető tanulmányt írt a munkához (a képanyagot is ő válogatta össze), s a fotók Berényi Zsuzsa jóvoltából tökéletesen visszaadják a grafikák hangulatát. Bereczky a kötet szép kiállításán kívül azért is örül a kiadványnak, mert a rajzokat, grafikákat az állagromlás miatt – nem kedvelik a fényt – csak időszakosan lehet bemutatni.
A kötet a Monarchia egyik nagyszabású, Rudolf trónörökös vezette kulturális vállalkozásából örökül hagyott és a Nemzeti Galéria tulajdonában lévő grafikákból, rajzokból tár a nagyközönség elé 120 alkotást. Rudolf (Laxenburg, 1858 – Mayerling, 1889) Habsburg-trónörökösökhöz képest liberális szellemű tanulmányokat folytatott, elmélyedt a természettudományokban is – amíg apja meg nem tagadta a továbbtanulását –, így került kapcsolatba például Alfred Brehmmel (Az állatok világa). 1884-ben azzal az ötlettel kereste meg Ferenc Józsefet, hogy a Monarchia népeit bemutató sorozatot indítana. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben sorozat Rudolf szívügyévé és életművévé vált, s a XIX. század második felének legnagyobb könyvkiadási vállalkozásának bizonyult.
A művet német és magyar nyelven akarták kiadni, ezért a magyar szerkesztőbizottság vezetésére Rudolf felkérte Jókai Mórt. Jókai regényeinek és magánéletének ismerete mellett sokszor elsikkadunk kultúrpolitikai tevékenysége fölött. Épp a Kossuth adta ki száz évvel később, reprint formájában a Révai Testvérek Irodalmi Intézet 1898-as munkáját, mely 1848-nak állított emléket: Ezernyolczszáz negyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Bródy Sándor és Rákos Viktor mellett Jókai az egyik szerkesztő. Jó lenne tudni, Rudolf apja milyen érzésekkel – ha egyáltalán – vette kezébe e könyvet. Nem mellesleg Benyovszky Móric művelődéstörténeti csemegének számító naplóját is Jókai ültette magyarra (legutóbbi kiadása: Benyovszky Móric madagaszkári jegyzőkönyve 1772–1776, Kossuth, 2005). És ezek csak morzsák az életműből… A magyar sorozat keretében 1885 és 1902 között 23 füzetet adtak ki. Bár Magyarországon – szemben az osztrák tartományokkal – üzletileg nem volt sikeres a vállalkozás, a kulturális értéke megkérdőjelezhetetlen.
A sorozathoz a kor legkiválóbb grafikusai készítették a mintegy 4500 illusztrációt. Sőt, olyan művészeket is felkértek, akik inkább a festészetben alkottak addig maradandót: Benczúr Gyula, Ligeti Antal, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, s még Stefánia, Rudolf feleségének munkái is helyet kaptak. A kor legjobb grafikusai természetesen nem maradhattak ki, így Cserna Károly, Nádler Róbert, Rauscher Gyula és Háry Gyula.
A kötet jó szívvel ajánlható a történelem iránt érdeklődőknek, hiszen a rajzok a hétköznapi történelem lenyomatai is. A szó szoros értelmében korrajzok születtek, hiszen erre kérték fel a művészeket. Azok is tanulságos látleletet kapnak, akik a Monarchiára mint az egyesült Európa előfutárára tekintenek. De sokaknak egyszerűen egy nem mindennapi művészeti album lesz. Ki így, ki úgy közelíti meg, az biztos, hogy a méretében is tekintélyt parancsoló könyv egész embert kíván: kézbe kell venni, nem lehet csak úgy vonaton, buszon nézegetni – azonban ha már kézbe vettük, lehet simogatni a rajzokat, melyek, mint Bereczky Loránd mondta, kultúránk kitörölhetetlen részét képezik.
Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia idején. Rajzok és grafikák
Kossuth, Budapest, 2005
Kötött, 160 oldal
Szerkesztette Tóth Emese
Bevezető tanulmány, a képeket válogatta Hessky Orsolya
Borító és kötésterv Kun Gábor
Nyomta és kötötte Dürer Nyomda
ISBN: 9630947617
