Vecsey Ferenc Caprice fantastique
a papiruszportal.hu archívumából [2005]
Szerző: Lehotka Ildikó
Darabok hegedűre és zongorára
Már a cédé címe is nagyszerű, mindent kifejező választás. A 2004-ben készült és 2005-ben megjelent felvétel Vecsey Ferencnek, a 20. század nagy hegedűsének hegedűre és zongorára írott karakterdarabjait tartalmazza.
Érdekes módon ő nem hódolt a népzenei elemek műzenébe való olvasztásának, mint szinte kivétel nélkül kortársai. A két Preludio e fuga kivételével, melyekben a zongora nem szerepel, a többi darab túlcsorduló, sokszor szentimentális érzelmeket mutat be, fantasztikus tolmácsolásban. Míg a Haydn-felvételen Szabadi Vilmos törekedett a stílusos előadásmódra, e lemezen hallhatjuk ezerszínű hegedűhangját, tökéletes technikáját és azt az egyéni játékmódot, mely csak rá jellemző. Hallhatóan szívesen, élvezettel játssza Vecsey rövid darabjait, kiaknázza érzelmi mélységüket. Nagy ívű dinamikai váltásokat hallhatunk a megfelelő helyen és időben, a vibrato is kifejező, az egészen minimálistól kezdve a dús, romantikus előadásmódra jellemzőig, sokszor indokolt hangszínváltással egybekötve. Igazán magas hangokat a Haydn-felvételen nem hallhattunk, e művekben azonban rácsodálkozhatunk a súrlódásmentes, kristályosan csengő magas régióra is (pl. Menuette, Devant un tombeau, Valse lente). A lassú tempójú darabokban a hangok az utolsó pillanatig intenzíven szólnak (Devant un tombeau, Nuit du Nord, Chanson nostalgique, Maria Wiegenlied). A hasas hangindítások ebben a stílusban szinte kötelezőnek számítanak (és jól is esik hallani), a Haydn-szonáták esetében azonban nem, bár ott is hallhattunk ilyen megoldást. A balkéz-technika rendkívüli kifinomultságához tartozik a hegedűművész üveghangjainak játéka és az oktávmenetek, kettős fogások is, vonókezelése, különösen a spiccatók, nagyszerű. A cédé utolsó bravúrfelvételén (La campanella, Paganini h-moll hegedűversenye [op. 7.] rondótétele nyomán) szinte az összes hegedűtechnikai elemet hallhatjuk.
A zongorakíséret természetesen szerves részét képezi a szalonzenéhez közel álló harmóniáival, Homor Zsuzsa tolmácsolása sem többet, sem kevesebbet nem ad, mint ami a feladata, támasza a hegedűnek, ettől nagyszerű a közreműködése.
Ha jól emlékszem, Szabadi Vilmos a Magyar Rádió által meghirdetett hegedűversenyen is egy romantikus művel, Brahms Hegedűversenyével nyerte el az első díjat, így nem csoda, hogy otthonos a romantikus zenében, jártas e korszakban. E darabokat nagyon könnyű a giccs felé vinni, nagy erénye az előadásnak, hogy ez nem történik meg. Szívből jövő, szívhez szóló zenében gyönyörködhet az a hallgató is, aki most kirándul először a komolyzene, a hegedű hangzásának világába.
Vecsey Ferenc (1893–1935)
Caprice fantastique
Karakterdarabok hegedűre és zongorára
- Rêve (3 Morceaux no. 1) 3’26”
- Conte passioné. Andante 5’42”
- Valse triste. Allegretto 2’42”
- Chanson triste. Andante 2’19”
- Menuette (3 Morceaux no. 2). Allegretto 3’00”
- Preludio e fuga I. Andante 4’08”
- Preludio e fuga II. Allegro 5’08”
- Souvenir. Andantino 1’56”
- A Toi. Molto sostenuto 1’49”
- Devant un tombeau. Adagio 8’49”
- Nuit du Nord. Très lent 3’41”
- Humoresque (3 Morceaux no. 3). Allegretto 1’04”
- Valse lente. Adagio – Rubato assai 3’31”
- Caprice fantastique. Quasi presto 3’47”
- Pourquoi. Très lent 3’02”
- Cascade (Caprice No. 2). Allegretto 3’23”
- Chanson nostalgique. Andantino 2’18”
- Reger–Vecsey: Mariä Wiegenlied. Allegretto 2’15”
- Paganini–Vecsey: La campanella. Allegretto moderato 6’26”
Összidő: 69’47”
Szabadi Vilmos (hegedű/violin)
Homor Zsuzsanna (zongora/piano) 1–5, 8–19
Recording producer: Pusztási Katalin
Balance engineer: Csintalan László
Edited by Pusztási Katalin
Recorded at Hungaroton Studio on 25–26, 30–31 October, 2 November, 2004
Scores: edited by Rózsavölgyi, Budapest 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 12, 16, Carl Fischer, New York 9, 10, 11, 15, Bote & Bock, Berlin 13, 14, 17, 18, 19
Booklet editor: Gyenge Enikő
2005 Hungaroton
DDD
HCD 32333
Comment on “Szabadi Vilmos és Homor Zsuzsanna”