Szerelmes magyar írók – a Holnap sorozata
a papiruszportal.hu archívumából [2008]
Szerző: keszeghy
A kiadó 2002-ben indított sorozatának 10. kötetében íróink egyik legszerelmesebbje, Krúdy Gyula életművének meghatározó és kevésbé tartós viszonyain keresztül ellátogathatunk a régi Budapest házaiba, társaságaiba, női öleibe. Krúdyhoz az álomfejtésen, a vörös postakocsin és a Szindbád film velős jelenetén kívül mindenki a könnyed, léha életmódot, a kocsmákat-szalonokat, a számtalan liezont, a napról napra élő és alkotó író-tárcaíró képét társítja.
„…fájnak a lábaim azóta, amióta leugrottam miattad az emeletről” (M. Jolán)
„…2–4-ig szobámban leszek, aztán ha akarja, színházba sem megyek, vagy az után itthon?? ugye felel Drága!” (M. M.-né)
A Holnap Kiadó 2002-ben indította útjára a Szerelmes magyar írók címmel sorozatba rendezett irodalomtörténeti köteteket, melyek a magyar irodalom jeles alkotóinak szerelmi kapcsolatait rajzolják meg, a múzsák által ihletett művekkel és korabeli fotográfiákkal illusztrálva a leírtakat. A válogató, sorozatszerkesztő Kelecsényi László, aki részt vállal a kiadó másik, újabb sorozatában (Mesél a város) is, amely Budapest jellegzetes kulturális és közösségi színtereit mutatja be.
A sorozat jelen kötetében íróink egyik legszerelmesebbje, Krúdy Gyula életművének meghatározó és kevésbé tartós viszonyain keresztül ellátogathatunk a régi Budapest házaiba, társaságaiba, női öleibe. Krúdyhoz az álomfejtésen, a vörös postakocsin és a Szindbád film velős jelenetén kívül mindenki a könnyed, léha életmódot, a kocsmákat-szalonokat, a számtalan liezont, a napról napra élő és alkotó író-tárcaíró képét társítja.
A dokumentumgyűjteményre Krúdy ezen arca, életmódja is rátelepedik, de a választottan szűk Krúdy Gyula, a ködlovagösvény, a szerelem nézőpontján át nemcsak erre, hanem családi és magánélete számos szürke, olykor tragikus vagy csupán a kirakatba egyáltalán nem kívánkozó epizódjára is rávilágít. Szó esik természetesen arról, miként vezette be „két nyírségi korhely” fiatalon a kocsmák és a szoknyák rejtelmeibe; hogyan udvarolt a kiskorú írópalánta s vette el az írói babérokra törő, de már bimbózó fiatalságán túljutó Satanellát (Spiegler Arabella), majd hogyan tiltotta el az írástól, s miként hagyta magára napi anyagi gondok szorításában. Következett a sokadik (de valóban jelentős) legnagyobb szerelem, Várady Gyuláné. Krúdy leveleiből valóban süt az odaadás, azonban a vér ezúttal sem válik vízzé: a komoly kapcsolatra előbb csak árnyékot vet Rezsán (a Regina magyarított változata) első házasságából származó lánya, majd kis idő múlva felül is írja az anyával folytatott kapcsolatot. Lányszöktetés, gyermekáldás a második (?) nőtől, szigeti idilli élet – és hamarosan újra hotelszobákból hotelszobákba. A kötet képzeletbeli postakocsiján útba esik a Király utca, a Margitsziget, a Balaton, valamint jó és rossz hírű szalonok, „kakasos ház” stb. Miközben a Szindbád titkaiban Kelecsényi László kaleidoszkópszerűen láttatja a feleségeket, rokonokat, szeretőket, barátnőket, Krúdy számtalan gyarlósága mutatja a másik oldalt, hogyan tekintettek rá feltétlen imádóin kívül a kegyvesztettek, az elhanyagolt gyerekek („Én Apuskával soha másról az életemből nem beszélhettem, mint a legsürgősebb pénzszükségletekről” – Krúdy Mária), elhagyott szeretők.
A szerkesztőnek annyiban könnyű dolga volt, hogy monográfiákból, Krúdy-művekből, levelekből, visszaemlékezésekből, folyóiratban megjelent interjúkból, számos kordokumentumból szemezgethetett, ám ez adta a feladat nehézségét is; olyan részleteket kellett válogatnia, melyek a legjellemzőbbek Krúdyra, s ezt 300 oldalba besűríteni. A Szindbád titkai ennek feltétlenül eleget tesz, ám a kivitelezés itt-ott megbicsaklik, a kötet erényei mellett meg kell jegyezni, hogy egyes részletek szó szerint többször is olvashatók, s például a [Tóbiás Áron]-interjúrészletek néhol semmitmondóak, nem is beszélve a stílusukról („És tessék mondani, Irma néni, hányadikos volt ez a Krúdy gyerek?” – Első szerelem, in: Krúdy világa, 1964). Hasznos a könyv végi (igen) Kislexikon a legfontosabb női szereplők életrajzi adataival, és egy még rövidebb szószedet az idegen kifejezésekkel. Jó ötlet, hogy láthatunk képeket az imádottakról/imádókról, magam, bevallom, nem ilyennek képzeltem sem Váradynét, sem a lányát. A kötetet azoknak ajánlom jó szívvel, akik a regényei után nemcsak a ködlovagra, hanem a hús-vér emberre is kíváncsiak, és érdeklődéssel forgathatják az irodalom kulisszatitkai iránt fogkonyak is. Természetesen hasznos lehet a Krúdyt kevésbé ismerők/tanulók számára, de minden irodalomkedvelő találhat benne mélázásra alkalmas gondolatokat, nóvumot is.
Fülszöveg
„A szerelmet a földön túlról hozza magával az ember, azért nevezik szentnek ezt az érzelmet. A kis lelkek egyenkint elhagyják a messzi országot, pókfonálon vagy napsugáron leereszkednek a földre. A földi szellemek elhajtják őket jobbra-balra, mint a virágmagokat. Egyik az útszélre kerül, a másik a kert kellős közepébe. Mármost hogyan találkozzanak ezek egymással? Találkoznak majd a másvilágon ismét. De bizony a földön csodaszámba megy az, ha valaki biztosan rátalál a párjára. Az igazira, akivel lelkében és testében ugyanegy, a kiket a példaszó szerint egymásnak teremtett a nagy természet. Ezért olyan kevés a boldog házasság. Ezért jár az emberek legnagyobb része szerelem nélkül végig a világon. Szerelem! Az igazi szerelmet csak a nagyon kiválasztottak ismerik.” (Krúdy Gyula)
Kelecsényi László (szerk.): Szindbád titkai – Krúdy Gyula szerelmei
Szerelmes magyar írók sorozat
Holnap Kiadó, Budapest, 2008
B/5, kartonált
ISBN 978-963-3468-32-6
A sorozat eddig megjelent kötetei
Kelecsényi László (szerk.): A félrecsúszott nyakkendő. Juhász Gyula szerelme
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? Kosztolányi Dezső szerelmei
Valachi Anna (szerk.): A Szépség koldusa. József Attila szerelmei
Borgos Anna (szerk.): A te színed előtt – Kaffka Margit szerelmei
Fráter Zoltán (szerk.): Egyfülű kosár – Karinthy Frigyes szerelmei
Andor Csaba (szerk.): Házasság előtt, válás után. Madách Imre szerelmei
Andor Csaba (szerk.): Modell és társ. Móricz Zsigmond szerelmei
Cséve Anna (szerk.): Rózától Belláig. Jókai Mór szerelmei
Kelecsényi László (szerk.): Szindbád titkai – Krúdy Gyula szerelmei
