„Nem tudom, mi lesz a vége, az ön pillangói és morlockjai követnek-e majd minket egyszer. De ez nem is számít most. Az erőfeszítés az igazi. Az számít.” (Franklin D. Roosevelt)
Szerző: Mika Róbert
Az angol regényíró, publicista, szociológus 1866. szeptember 21-én, Bromleyben (Kent), késői gyermekként látja meg a világot. Apja profi krikettjátékos és üzlettulajdonos, anyja házvezetőnő.
Kisgyermekkorában szereti meg az irodalmat, amikor édesanyja különböző házaknál dolgozik, és ő titokban azok könyvtárában olvasgat. Édesapja tönkremegy, így tanulmányait félbehagyja. Dolgozik patikában, méteráruboltban, tizenhét évesen fiatalabb gyermekeket tanít egy középiskolában. Végre, a híres T. H. Huxley professzornál hallgat biológiát egy ösztöndíjnak köszönhetően. 1887-ben újra félbehagyja tanulmányait és ismét tanítani kezd, de 1890-ben végül kitüntetéssel szerez diplomát állattanból.
1891-ben feleségül veszi unokatestvérét, Isabelt, és Londonban telepednek le. A frigyből két gyermek születik. Elkezdődik irodalmi karrierje, miközben a londoni Pall Mall Gazette-nél újságíró, illetve mellette tanítást vállal. 1894-ben elválik gyönyörű feleségétől, 1895-ben elveszi egyik tanítványát, Amy Catherine Robinst.A következő évek termékenyek, írásai szempontjából talán a legsikeresebbek. Első regénye, Az időgép, 1895-ben jelenik meg. A paródia az angliai osztálykülönbségeket állítja pellengérre. A regény főhőse, Hillye feltalálja az időgépet. Meghalt szerelme után indul, de a jövőben két ellenséges, gyilkos emberi fajra lel. A mű mondanivalója, hogy a tökéletes társadalom csak álom, az emberiség fejlődése nem old meg minden problémát. A könyvből több film- és tévéfilm-adaptáció is készült, melyből kitűnik a magyar származású George Pal 1960-as filmje és természetesen a 2002-ben, az író ükunokája által rendezett szöveghű változat. Az időgép után egy évvel újabb Wells-regény jelenik meg, a Dr. Moreau szigete. Dr. Moreau emberek és állatok mutációjával kísérletezik. A szigetet szörnyszülöttek népesítik be. Itt is a fejlődés veszélyeire hívja fel olvasói figyelmét. Ebből a regényből is több filmadaptáció született, de még a jobbak sem érik el a közepes szintet. Egy évvel később, 1897-ben, megjelenik A láthatatlan ember című kötete. Főszereplője egy zseniális, de őrült tudós, John Griffin rettegésben tartja környezetét felfedezésével. Természetesen ebből is készülnek filmek, amelyekből kettőt említenék: a még Wells életében készült sikeres 1933-as változatot és a közepesnek mondható 1992-es átiratot, amelynek főszereplője az inkább komikus szerepeket játszó Chevy Chase. A nem túl szerencsés választást még súlyosbította, hogy Chevy Chase magyar hangja sem a megszokott volt, így aztán a film végig idegen maradt számomra.
Ugyancsak a leendő veszélyekre hívja fel a figyelmet az 1898-ban megjelenő Világok háborúja (Világok harca) című regényében, amelyben a Földet marslakók szállják meg, s kolonizálni akarják. Orson Welles e regényből készítette elhíresült rádiójátékát 1938-ban, mely tömeghisztériát és pánikhangulatot okoz az Egyesült Államokban. A regényből filmadaptáció készül 1953-ban, ami sikert arat, egyik kereskedelmi adónk is sugározta, igaz, éjfél után. Nemrég jelentették be, hogy előreláthatóan 2006-ban egy újabb adaptációját láthatjuk a mozikban, melynek rendezője a hírek szerint Steven Spielberg, főszereplője pedig Tom Cruise lesz. Kultúrtörténeti okok miatt még érdemes megemlíteni Jeff Wayne gitáros 1978-as dupla albumát, amelyen Richard Burton volt az események narrátora.
Wells 1903-ban újra válik. A szexuális forradalom egyik első harcosa lesz, mert úgy érzi, hogy a viktoriánus társadalom erkölcsi normái megfojtják az egyént. Soha többé nem nősül meg. Megismerkedik a szocialista Fabiánus Társasággal, de mivel elcsábít két lányt a körből, hamarosan mennie kell. Eközben viszonyt folytat egy fiatal újságírónővel, Rebecca Westtel is, akitől fia születik.
A társadalmi problémák egyre inkább belekerülnek Wells életművébe. Első látogatása az Egyesült Államokban felemásra sikeredik. Megcsapja ugyan a szabadság szele, amely lelkesítőleg hat rá, de a „hülyék demokráciájában” a lelke mélyén mégis csalódott. Kezdődik a Kipps, egy jámbor lélek történetével (1905), folytatódik a Tono-Bungayjel (1909) és az Amber Reevesszel való kapcsolata által ihletett, a szexuális felszabadulásról íródott Anna Veronikával (1909) a korszakot lezáró Mr. Polly lázadásáig (1910).
Mélységesen megvetette a világháborút. Az értelmetlen gyilkolást, a Mr. Birtling (1916) és a Mr. Blettsworthy a kannibálok szigetén (1928) című műveiben ítéli el. A világháború után több tanulmányt ír egy új társadalom megteremtéséről (A civilizáció megmentése, 1922; Új világ a régi helyén, 1924). Elmegy a Szovjetunióba, találkozik Leninnel és Sztálinnal. A marxizmust csak mint a kapitalizmus kritikáját ismeri el, s távol áll az általa elképzelt ún. konstruktív szocializmustól, ami a radikalizmus helyett mérsékelt reform útján valósítaná meg a változást. A húszas évek elején munkáspárti parlamenti képviselő lesz, majd Roosevelt elnökkel való találkozását követően a jövőt az Egyesült Államok politikai rendszerében képzeli el.A második világháború alatt végig Londonban tartózkodik. 1939-ben megírja A Szent Terror című művét, ami a modern diktátorokról, Sztálinról, Hitlerről, Mussoliniról szól. Ez a háború még jobban elborzasztja, és az emberiség jövőjét nagyon sötéten látja. Kétségbeesett segélykérése hangzik fel utolsó művében, az 1945-ben megjelent Az ész a csőd szélén című tanulmányban.
Londonban, 1946. augusztus 13-án hal meg
Comments on “Herbert George Wells”