Névnapok: Zsuzsanna, Dulcinea, Filoméla, Filomén, Filoména, Fióna, Ince, Kiara, Klára, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Lilian, Liliána, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lujza, Szanna, Tarján, Tibor, Tiborc, Tícia, Trajánusz, Tullió, Zsanka, Zsanna, Zsazsa, Zsuzsa, Zsuzsánna, Zsuzska
Események:
Kr.e. 3114 – a mezoamerikai ún. Maja naptár első napja. A maja naptár korának legpontosabb naptára volt. ––> Gerald Benedict: Maja próféciák a 2012-es évre
1093 – William St. Calais püspök és Turgot durhami egyházfő lerakja az új Norman Durham katedrális (Cathedral Church 
of Christ, Blessed Mary the Virgin and St Cuthbert of Durham) alapkövét Angliában. A kastéllyal egyetemben a Világörökség részét képezi.
1937 – a William Dieterle rendezte Zola élete (The Life of Emile Zola) című fekete-fehér, amerikai életrajzi filmdráma bemutatója New Yorkban, Paul Muni főszereplésével. A film középpontjában a Dreyfus-ügy áll, 3 Oscar-díjat kapott (köztük Herczeg Géza, az egyik forgatókönyvíró, aki 1919 őszén emigrált).
1939 – Szergej Rahmanyinov orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester utolsó fellépése Európában, a Luzerni Nemzetközi Zenei Fesztiválon.
1943 – Richard Strauss 2., Esz-dúr kürtversenyének (TrV 283) ősbemutatója a Salzburgi Fesztiválon, Gottfried von Freiberg szólistával, a Bécsi Filharmonikusokkal, Karl Böhm vezetésével. A XX. század legtöbbet előadott és legtöbbet felvett kürtversenye lett.
1957 – Paul Hindemith A világ harmóniája (Harmonie der Welt) című öt elvonásos operájának premierje Münchenben. A 
művet Johannes Kepler munkássága ihlette, Hindemith a bolygórendszert a kromatikus skála saját zenei elrendezésének metaforájaként használta.
1964-1966 – a The Beatles Amerikában
– New Yorkban bemutatták a Beatles első filmjét, az Egy nap nehéz éjszakáját (A Hard Day’s Night) (1964).
– bemutatják a Segítség! (Help!) című zenés vígjátékot (1965).
– az utolsó amerikai koncert az Illinois-i Chicagóba (1966)
1979 – a brit Led Zeppelin rockegyüttes utoljára lép fel Angliában a Hertfordshire-i Knebworth Parkban, több mint 200 000 rajongó előtt.
1999 – az amerikai KISS rockegyüttes csillagot kap a hollywoodi Hírességek sétányán. Paul Stanley gitáros, énekes, alapító tag azt mondta a több száz rajongónak: „Nem lennénk itt nélkületek. Ez a csillag nektek is szól. A mi nevünk van rajta, de mindenki sokat tett érte.”
Megszületett Heltai Jenő (Herzl Eugen, 1871–1957) Kossuth-díjas író, költő, újságíró, producer, dramaturg.
Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Dalszövegeket is írt. Sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Már 1900-ban titkárként, 1914–18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínháznál, 1918-tól az Athenaeum kiadó irodalmi igazgatója, 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt. Más ünnepelt szerzők mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki. A PEN klub magyar elnökévé választották, 1957-ben Kossuth-díjat kapott (Heltai Jenő versei, A tündérlaki lányok, Nyári rege).
Meghalt Jackson Pollock (Paul Jackson Pollock, 1912–1956) amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus illetve tasizmus kiemelkedő alakja.
Alkotói módszere az action painting, ami azt jelentette, hogy műveit spontán, automatikus módon, a festék csurgatásával, fröcskölésével és kaparásával hozta létre. Tulajdonképpen a szürrealista automatikus írás módszerét fejlesztette tovább. Gyakran idegen anyagokat, darált üveget, homokot és mást kevert a festékbe, vagy szórt a képre, amivel vad, újszerű faktúrát teremtett. Technikáját akció-festészetnek nevezte. Első jelentősebb művei szürrealisztikus, szexuális vagy mitologikus témájú darabok. 1950-től, két évig kizárólag fekete-fehér képeket készített. Ezt követően tovább kísérletezett, új utakat keresett, de már keveset alkotott (A titkok őrzői, Katedrális, Konvergencia).
Meghalt Robin Williams (Robin McLaurin Williams, 1951-2014) Oscar-díjas és hatszoros Golden Globe-díjas amerikai 
komikus, színész, rendező, producer.
Kaliforniában, az iskolában megtalálta számításait. Mire leérettségizett, ő volt a legnépszerűbb tanuló, akit a legviccesebbnek és egyúttal a sikeres jövőre legkevésbé esélyesnek választottak. 1973-ban egyike volt azon 20 diáknak, akik bejutottak a Juilliard Schoolba és annak a kettőnek is, akiket John Houseman bejuttatott a Haladó Programba. Nyelvjárások szakon Williamsnak nem okozott gondot az összes dialektus elsajátítása. 1976-ban hagyta el a Juilliardot. Első szerepe olyan sikeres lett, hogy saját sorozatot kapott, ami évekig ment (Egy úr az űrből). Csillaga akkor emelkedett a legmagasabbra, amikor a Jó reggelt, Vietnam!-ban lemezlovast alakított. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején több sikeres filmben szerepelt. 1997-ben a Good Will Hunting ban hozta élete talán legjobb alakítását, amiért a következő évben megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscart. 2009-ben bekerült a filmes és szinkronos tevékenykedései miatt, a hivatalos Disney Legendák közé. 2011 márciusában a Broadwayen is debütált (Jó reggelt, Vietnam!; Jumanji; Good Will Hunting).
Ezen a napon született:
Gottfried Kinkel (1815-1882)
német költő és művészettörténész. A bonni egyetemen műtörténészeti és költészeti előadásokat tartott, eközben adta ki verseskötetét és költői elbeszéléseit, egy drámát is írt. 1866-ban Zürichben a régiségtan és műtörténelem tanára lett. Mint műtörténelmi író nagy hatással volt és tudományos kutatásaival állandó érdemeket szerzett.
Szendy Árpád (Goluhofer, 1863–1922)
zongoraművész, zeneszerző, életében pedagógusként, komponistaként nagy tisztelet övezte, ami mára teljesen elveszett. Zeneszerzői stílusa a wágnerizmus, az álnépiesség és a vallásos giccs ötvözete (Mária, g-moll vonósnégyes, Magyar poémák zenekarra).
Almásy György (1867-1933)
utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő, Almásy László Afrika-kutató édesapja. Életművében terepmunkái és azok leírásai a legértékesebbek. Később elsősorban néprajzi és orientalisztikai tanulmányokat készített; ezek az akkori Néprajzi Értesítőben és Munkácsi Bernát Keleti Szemléjében láttak napvilágot. Sokrétű kirgiz néprajzi gyűjteménye, amelyet a Néprajzi Múzeum őriz, többször szerepelt néprajzi kiállításon (Madártani betekintés a román Dobrudzsába, Utazásom orosz Turkesztánba, Vándor-utam Ázsia szívébe).
Varsányi Irén (Wollner Malvin, 1877-1932)
színésznő. 1894-ben a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiára iratkozott be. Ditrói Mór az újonnan megnyílt Vígszínházhoz szerződtette, amelynek haláláig tagja maradt. Kezdetben francia vígjátékok és bohózatok főszerepeit alakította. Színészi játéka az 1920-as évekre forrott ki, különösen Csehov nőalakjainak megformálásban. Több némafilmben is szerepelt (Anna Karenina, Sappho, A színésznő)
Josikava Eidzsi (Hidecugu, 1892-1962)
japán író. Ifjúkorában szenrjú-kat, tréfás alkalmi verseket írt, majd több átlagos kalandregény publikálása után megírta és az Aszahi simbunban folytatásokban közölte hatalmas történelmi regényét, a Mijamoto Muszasi-t, amely a neves 17. századi kardforgatóról és íróról szól. Magyar nyelven megjelent még a Taiko című két kötetes krónikái.
Enid Blyton (1897-1968)
angol írónő, leginkább gyermekkönyvei és ifjúsági regényei révén vált ismertté. Összesen hétszáznál is több könyv és tízezernél is több novella fűződik a nevéhez. Tőle származik továbbá az az ötlet is, hogy a könyvek hátoldalán helyezzenek el képeket, és így csináljanak kedvet a mű megvásárlásához (A varázspor, Kaland a kincses szigeten, Tolvaj a Kirrin-villában).
Mikus Sándor (1903–1982)
Kossuth-díjas szobrászművész, pedagógus, kiváló művész. Autodidaktaként rajzolt és mintázott portrékat, karikatúrái már korán elárulták művészi adottságait. Számos köztéri alkotásra is kapott megbízást, amelyeknél többnyire korábbi kisplasztikai kompozícióit használta fel (Sztálin-szobor – Budapest, ledöntötték, Fiatalok – Miskolc, Küzdelem – Budapest).
Alex Haley (Alexander Murray Palmer Haley, 1921-1992)
amerikai író, hírnevét a Gyökerek című családtörténeti regényének köszönheti (Gyökerek, Csendes éj, Malcolm X.).
Papp Oszkár (1925-2011)
Kossuth-díjas festő, tűzzománcművész, művészetszervező. 1942-1944 között Örkényi Strasser István magániskolájában tanult, majd tanulmányokat folytatott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. még a háború alatt csatlakozott a Muharay Elemér által vezetett színjátszó népi együtteshez. 1945-ben diplomázott. Indulásakor az absztrakt-szürreális törekvésekhez kötődött, később egyre inkább a természet és a természetes folyamatok kutatása felé fordult. Érdeklődésének másik területe a mitológia világa volt.
Vásáry Tamás (1933)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas zongoraművész, karmester, Budapest díszpolgára. Csodagyerekként indult, már gyermekkorában rendszeresen adott zongorakoncerteket. 1953-ban szerezte meg művészdiplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanszékén. Művészi karrierje Leningrádban és Moszkvában indult kiemelkedő sikerrel, majd rövid időn belül négy jelentős nemzetközi versenyen lett díjazott. Karmesterként több mint 100 zenekarral dolgozott. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója (1993–2004). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatója 2004-től. ––> Vásáry és Schumann a Hungaroton lemezén
Komoróczy Géza (1937)
Széchenyi-díjas hebraista, assziriológus, író, történész. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1961-ben, a prágai Károly Egyetemen pedig 1963-ban fejezte be tanulmányait. 1961–1962-ben a Magyar Helikon Könyvkiadó szerkesztője volt. 1962 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karon (ELTE BTK) tanít. 1976-ban elnyerte a nyelvtudományok kandidátusa tudományos fokozatot.
Bozay Attila (1939-1999)
Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, citera- és furulyaművész, érdemes művész. Már gyermekkorától komponált. Később megjelennek műveiben a párizsi hatások, és a dodekafónia továbbfejlesztésének, illetve az aleatoria szélesebb körű érvényesítése irányába mozdult el. Közelített az elektronikus zenéhez, de kifejezetten elektronikus és számítógéppel generált zenét nem írt (Trapéz és korlát, 24 egynemű kar, Gordonka-zongora szonáta). ––> Csongor és Tünde – zenében
Olivier de Funès (1949)
francia pilóta, színész, Louis de Funès fia. Bár több filmben is szerepelt édesapjával, mégsem ezt a szakmát választotta, hanem az Air France légitársaság pilótája lett (Fantomas visszatér, Heves jeges, Fennakadva a fán).
Kánya Kata (1953)
színésznő. Főiskolás korában, 1975-ben már fellépett a Vígszínházban. A diploma megszerzése után a Nemzeti Színházban szerepelt. Ezt követően 1991-ig a Thália Színház társulatának volt a tagja (A kenguru, Egy őrült éjszaka, Vadkacsavadászat).
Hulk Hogan (Terry Eugene Bollea, 1953)
amerikai visszavonult profi pankrátor, színész. Az 1980-as években, a pankráció egyik legnagyobb sztárja, a WWF hős karaktere volt (Külvárosi kommandó; Mr. Óvóbácsi; Drágám, add az életed!).
ifj. Szlávics László (1959)
szobrász, éremművész. Elsősorban éremművészettel foglalkozik, annak szinte minden ágát műveli. Egyaránt készít iparművészeti szemléletű, az ötvösség tárgykörébe tartozó alkotásokat és a képzőművészet, szobrászat eszközrendszerét használó műveket. Az alkalmazott művészet és az autonóm alkotás iránti elkötelezettség kettőssége végigvonul munkásságán (Masaccio emlékérem, Úton, Görgei Artúr tábornok szobra Visegrádon).
Weber Kristóf (Kristof J. Weber, 1959)
zeneszerző, muzikográfus. Munkásságára jellemző Erik Satie és John Cage, valamint az amerikai minimalizmus hatása. Egy-egy zeneművében különböző hangrendszereket szembesít: funkciós tonalitást véletlen műveletekkel, akusztikus hangszereket elektronikussal, dodekafóniát modális hangsorokkal. Túlnyomórészt magyar nyelvű vokális műveket ír (Vasárnapi énekek, Az ólomkatona története, Halotti búcsúztató).
Bada Tibor (1963-2006)
festőművész, költő, előadóművész. Újvidéken festőként, kalligráfusként, illetve a jugoszláv képregény-kultúrán alapuló képversek, képregények írójaként alkotott a haláláig használt Bada Dada művésznéven. 1992-ben költözött Magyarországra, ahol 2006-ban bekövetkezett haláláig élt. Életét leginkább a festészet töltötte ki, ezen kívül verseket, dalszövegeket írt (Új most, Ne higgy a rossz időben!, Őszinte gyöngyszemek).
Bozsik Yvette (1968)
Kossuth-díjas balettművész, koreográfus, rendező, érdemes művész, egyetemi tanár, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1988-ban az Állami Balettintézetben balettművész diplomát szerzett, 1992-ig a Budapesti Operettszínház táncművésze volt. 1992-ben önálló alkotói útra lépett, Imre Zoltán hívására számos koreográfiát készített a Szegedi Balett számára, majd 1993-ban leszerződött a Katona József Színházhoz koreográfusként, azóta számos előadást rendezett is. 2000-től a Magyar Táncművészeti Főiskola meghívott tanára, 2003–2007 között a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán oktatott, majd 2008 óta a Magyar Táncművészeti Főiskola docense és koreográfiai tanszékvezetője. 2016–2018 között a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti tanácsadója volt (Az estély, Kodály-Ligeti-est, Nyaralás).
Csőre Gábor (1971)
Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész. 1993-ban felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A főiskola után a Vígszínházhoz szerződött, ahol 2020-ig volt tag. 2020-2024 között a Thália Színház színésze. 2024-től szabadúszó. Filmen először az 1984-ben szerepelt (Nyócker!, A fény ösvényei, A Viszkis).
Debreceni Boglárka (1981)
író, költő, művészettörténész, kulturális antropológus. A Nagy Lajos Király Magánegyetemen és a Miskolci Egyetemen végzett mint művészettörténész, kulturális antropológus, muzeológus, vizuális kultúra, művészettörténet és társadalomismeret tanár. Jelenleg szabadúszó íróként, szerkesztőként és rendezvényszervezőként tevékenykedik. 2010-től a József Attila Kör, 2020-tól a Szépírók Társasága tagja (Bébikommandó, A belső tó, Testidegenek).
Chris Hemsworth (1983)
ausztrál színész. Színészi pályáját 2002-ben kisebb televíziós sorozatokban kezdte meg. 2004-től 2007-ig az Otthonunk című sorozatban szerepelt. Filmes karrierje 2009-ben indult el. Ekkor kapta meg első hollywoodi szerepét a Star Trekben (Ca$h – A visszajáró, Bosszúállók, Thor).
Rák Zoltán (1985)
színművész. 1985-ben született Nagyszalontán. 2006-ban végzett a Pesti Magyar Színiakadémián. Diplomáját 2009-ben szerezte a Kaposvári Egyetem színművész szakán. 2009-től a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja.
Ezen a napon halt meg:
(izsépfalvi) Lavotta János (1764-1820)
zeneszerző, hegedűművész. A verbunkos delelő korszakának egyik kiváló képviselője. A verbunkos triász tagja (Bihari Jánossal és Csermák Antallal együtt). Művelt muzsikus volt, a nyugati kultúra hatása művein is fokozottan érződik. Első kompozícióját még Nagyszombatban írta Rhetorica címmel. 1791-ben döntött a zenei pálya mellett. 1802–1804-ben a kolozsvári színtársulatnál karnagy volt. Ettől kezdve 1816-ig sorra járta a nemesi kúriákat, vándoréletet élt.
Jernej Kopitar (1780-1844)
szlovén nyelvész. 1807-től Bécsben jogot tanult, miközben kedvvel foglalkozott nyelvészeti tanulmányokkal. 1809-ben cenzorrá és udvari könyvtárnokká nevezték ki. Irodalmi munkássága nyelvészeti tekintetben teljes méltánylást nyert, nemcsak a szláv, hanem a német, francia és angol folyóiratokban is. Halála után megjelent Evangelia slavice című munkája. Ez 200 ívrétes lapból áll és ezek közül 94 lap metszett és festett fakszimile, 94 lap latin fordítás, 3 címlap, 7 lap előszó és 2 lap olyan volt, amelyen a teljes cirill és glagolitikus ábécé fel volt tüntetve.
Edith Wharton (1862-1937)
Pulitzer-díjas amerikai regényíró, novellaíró és formatervező. Gyakran utazott Európába. Amerika kiváltságos rétegéről beavatottként szerzett tapasztalatait és briliáns, természetes humorát felhasználva írt társadalmi és pszichológiai betekintést adó, metsző humorú regényeket és novellákat.(Félálomban, Az ártatlanság kora, A szerelem nyara).
Makszimilian Alekszandrovics Volosin (1877-1932)
orosz költő, író, festő, antropozófus. 14 éves kora küszöbén kezdett verseket írni, 1900-ban publikált először. 1910 februárjában jelent meg Volosin első könyve: Költemények. 1900–1910. Volosin ezután a próza felé fordult. Művészetelmélet, recenziók, kultúrtörténeti esszék jellemzik ezt a korszakát. 1914-ben festette Kimméria címmel tájkép-sorozatát, melynek minden képéhez verseket is írt (Egy égbolt alatt, A forradalom bíbora, Az oroszlán jegyében).
Újvári Erzsi (Kassák Erzsébet, 1899-1940)
költőnő, újságíró, Kassák Lajos húga. A Tett és a Ma hasábjain jelentek meg első ízben versei és jelenetei, expresszionista stílusban alkotott. 1919-ben Bécsbe emigrált. 1922-től az Akasztott Ember és az Ék, majd az Egység munkatársa volt (Prózák, Versek, Csikorognak a kövek).
Peter Cushing (1913-1994)
angol színpadi, film- és televíziós színész, a Brit Birodalom Rendjének tulajdonosa. Az 1950-es évektől kezdve a Hammer Productions horrorfilmjeiben játszott szerepei tették ismertté. Több, mint 100 filmben szerepelt. Egyik legismertebb alakítása Wilhuff Tarkin „nagymoff”, az első, 1977-es Csillagok háborúja-filmben (A sátán kutyája, Mesék a kriptából, Alfa holdbázis).
Sós György (1927-1993)
író, dramaturg. 1954-től a Magyar Honvédség Írócsoportjának tagja volt. Később a Magyar Rádió dramaturgja lett, majd a Magyar Televízióban dolgozott. Több antológia társszerzője volt, három regényt is írt, de leginkább színdarabjai és rádiójátékai révén vált ismertté (Pettyes kalandjai, Köznapi legenda, Végtisztesség).
Sir Vidiadhar Surajprasad Naipaul (1932-2018)
trinidadi származású Nobel-díjas brit író. Iskoláit a trinidadi Queens Royal College-ban és az oxfordi University College-ban végezte. Újságíróként kezdte pályáját. Irodalmi kritikákat is írt, ezenkívül a New Statesman és a BBC munkatársa volt. A St. Andrew’s College, a Columbia, valamint a cambridge-i, oxfordi és londoni egyetem díszdoktora. 1990-ben Erzsébet királynő a brit irodalomnak tett szolgálataiért lovaggá ütötte (A nagy folyó kanyarulatában, Eva Perón visszatér, Fél élet).
Kerényi Imre (1943-2018)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, érdemes és kiváló művész. 1961–1966 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója. 1966–1978 között a Madách Színház rendezője volt. 1968-2010 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1989–2004 között a Madách Színház igazgató-művészeti vezetője (Tisztújítás, Kapupénz, Égi madár).
Tóth Éva (1961–2022)
operetténekes, előadóművész. Magánúton folytatott énektanulmányokat és szinkronszínész, műsorközlő végzettséggel is rendelkezett. Táncdalénekesként kezdte, majd operettet és magyarnótát később klasszikus hangképzést is tanult. Énekelt operát is, de az operett műfajában teljesedett ki.
Anne Heche (1969-2022)
amerikai színésznő, filmrendező, forgatókönyvíró. Első nagyjátékfilmje a Huckleberry Finn kalandjai. 2000-ben debütált első rendezői filmjével, ami Ha a falak beszélni tudnának 2. volt, ennek forgatókönyvét is ő írta. 2001-ben jelent meg könyve a Call Me Crazy (Tűzhányó, Amikor a farok csóválja…, Joker).
