Július 2.

Névnapok: Ottó, Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony

Események:
1723 – Lipcsében bemutatják Johann Sebastian Bach 12-tételes latin nyelvű liturgikus zeneművét, a Magnificat (D-dúr, BWV 243) című kompozícióját. A művet később Bach átdolgozta (Esz-dúr változat, BWV 243a).
1844 – a Nemzeti Színházban kihirdették, hogy a Himnusz megzenésítési pályázatának győztese Erkel Ferenc, akinek eredeti művét ekkor mutatták be nyilvánosan.
1900 – Jean Sibelius Finlandia (op. 26) című szimfonikus költeményének ősbemutatója Helsinkiben a Helsinki Filharmonikus Társasággal, Robert Kajanus vezényletével.
1950 – leég a zen buddhista Kinkakudzsi (Aranytemplom) főépülete a Kinkaku, vagyis az Aranypavilon Kiotóban (Japán).
1952 – Beatrix holland hercegnő (később királynő) megnyitja a Madurodam szabadtéri makettparkot Hágában, mely Hollandia tájait és híres épületeinek kicsinyített mását mutatja be 1:25 méretarányban. Mintául az 1930-as években Angliában megnyitott Bekonscot szolgált.
1958 – bemutatják a Harold Robbins regénye (A Stone for Danny Fisher) alapján készült Creole király című zenés fekete-fehér amerikai filmdrámát Elvis Presley főszereplésével.
2004 – a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO a koszovói Visoki Dečani szerb pravoszláv kolostort.
2005 – sor kerül a Live 8 jótékonysági koncertekre a G8 államokban és Dél-Afrikában. Bob Geldof szervezésében több mint 1.000 zenész lép fel, 182 televízió- és 2.000 rádióállomás sugározza. Célja, hogy felhívják a figyelmet a szegénységre.
2019 – egy újonnan felfedezett XII. századi rozmárcsontból faragott Lewis-szigeti (Skócia) sakkfigura 735.000 fontért kelt el Londonban egy árverésen.

Megszületett Christoph Willibald Gluck (1714–1787) német zeneszerző.
Első zenei tanulmányait is Csehországban végezte. Apja nem támogatta zenei ambícióit, Prágába költözött és beiratkozott az egyetemre, miközben megpróbált zenészként boldogulni. Bécsben figyelt fel rá fel Melzi lombard herceg, akivel Milánóba utazott, ott folytatta zenei tanulmányait. Első operájával, a Metastasio szövegkönyvére írt Artasersével Milánóban debütált. 1774-ben kinevezték Mária Terézia császári és királyi udvara zeneszerzőjévé. Bécsben főként olasz operákat, vaudeville-komédiákat és opéra-comique-okat komponált. Meglehetősen újszerűek voltak táncdrámái. Első reformoperáját, az Orfeusz és Eurüdikét 1762-ben mutatta be. A zenetörténet egyik híres vetélkedése volt a gluckisták és a piccinisták harca. Gluck megosztotta közönséget: vita, szinte háború tört ki az olasz dallamosság hívei – akik az olasz zeneszerzőre, Niccolo Piccinire hivatkoztak – és a kevésbé dallamos, inkább drámai zenéje iránti rajongók között (Cythère assiégée, Alceste, Armide).

Megszületett Hermann Hesse (Emil Sinclair, 1877–1962) irodalmi Nobel-díjas német-svájci író, költő és festő, az újromantika kimagasló képviselője.
A 20. század művelődéstörténetének egyik legnagyobb hatású alakja. Jelentős nyomot hagyott nemcsak a német- és angol nyelvű irodalmon, de az angolszász populáris kultúrán is. A pusztai farkas és Sziddhárta című regényei kultuszművekké váltak az Egyesült Államokban, és óriási hatást gyakoroltak a beatnemzedékre. Jelentős, befolyásos és kedvelt irodalomkritikusként is számon tartják. A 20. század első felében az egyik legkitűnőbb és legaktívabb közvetítő volt szerző és olvasó között, az irodalom és az olvasás hivatásos ügyvédje volt. 60 év alatt összesen 3 365 könyvkritikát írt. 1946-ban életművéért irodalmi Nobel-díjat kapott (Csillagsors, Az üveggyöngyjáték, Szeretni boldogság).

Megszületett Móricz Zsigmond (1879–1942) író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak. 1900 októberében Budapestre költözött, itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczi Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal. A Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki, sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. 1915-ben a fronton önkéntes haditudósítóként dolgozott, több riportot írt. Üdvözölte a polgári demokratikus forradalmat. 1919-ben az írói direktórium tagjává választotta, emiatt a Horthy-korszakban folyamatosan mellőzték, az irodalmi társaságokból is kizárták, műveit pedig hosszabb ideig csupán a Nyugat, majd később Az Est Lapok publikálta (Sári bíró, Légy jó mindhalálig, Rokonok). ––> A protoblogger büdös paraszt

Meghalt Ernest Miller Hemingway (1899–1961) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró.
Az elveszett nemzedék jeles tagja. Saját élményeiből ihletett regényei és novellái a férfias erényeket testesítik meg. Műveire jellemző a tömörség, ami mindig sokkal nagyobb mondanivalót hordoz magában, mint ami olvasható. Írói hitvallása a jéghegy-elv, minimalizálás volt. Számára a tömören, minden sallang nélkül megírt művek csak a jéghegy csúcsát jelentették, a sorok közötti olvasás elengedhetetlen volt. A történet valós tartalma mindig a felszín alatt játszódik. Műveinek világa egyértelműen férfiközpontú. 1938-ban jelent meg a The Fifth Column című egyetlen színdarabja, és 49 novellája The Fifth Column and the First Forty-Nine Stories címen. Mindvégig kalandos életet élt. Részt vett a spanyol polgárháborúban mint önkéntes katona és haditudósító. 1944-ben Angliába telepedett át mint haditudósító, részt vett a normandiai partraszállásban. Hemingway háza Key West szigetén ma múzeum (Búcsú a fegyverektől, Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger).

Megszületett Melis György (1923-2009) Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas operaénekes (bariton), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
1943-ban került Budapestre, hogy a Műegyetem építészhallgatója legyen, de a vonzóbb énekesi pálya miatt kezdett énekórákat venni. Felvételizett 1944 tavaszán a Zeneakadémiára, de tanulmányait a háború miatt csak a következő évben kezdhette el. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár szerződtette egy vizsgaelőadás alapján, 1949-ben és az év október 18-án debütált. Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel hetvenet) elénekelte. Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. Szlovák anyanyelve ellenére, egyetlen énekesként a Kazinczy-díjat is átvehette. 1989 óta az Operaház örökös tagja.

Meghalt Elie Wiesel (Eliezer Wiesel, 1928-2016) Nobel-békedíjas amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár, holokauszttúlélő.
57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a náci koncentrációs táborokban szerzett élményein alapul. A norvég Nobel-díj-bizottság az „emberiség hírvivőjének” nevezte, megjegyezve, hogy a „Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének” feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája” mind „a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság” erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé. Ő használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében (Az éjszaka, Minden folyó a tengerbe siet, Bölcsek és történeteik).

Ezen a napon született:

Jacopo Sansovino (Jacopo Tatti detto il Sansovino, 1486-1570)
firenzei szobrász- és építőművész. Rómában fölépítette a Niccolini-palotát és elkészítette a San Marcello-templom belsejét. Kitűnőek világi épületei, palotái: a Corner-palota, a hatalmas Szent Márk-könyvtár, a világ legpompásabb világi épületeinek egyike a pénzverde. Szobrászi műveiben is elsősorban a nagy díszítő hatást keresi, míg szervesség dolgában sokszor elég hiányosak (Remény szobra, Mars és Neptunusz, bronz sekrestye ajtó – Szent Márk-bazilika).

Ráday Pál (Ráday I. Pál, 1677-1733)
kuruc író, költő, könyvtáralapító, II. Rákóczi Ferenc kancellárja. Gyermekéveit és élete nagy részét Nógrádban töltötte. 1693-ban Selmecbányán, 1694-ben Körmöcbányán tanult philosophiát és theologiát. Híres stiliszta és szónok volt. 1704-ben Rákóczinak belső titkára volt s ő fogalmazta a Recrudescunt kezdetű híres kiáltványt. A szatmári béke után hazajött és Bécsben letette a hűségesküt. Egyike volt a legelső könyvgyűjtőknek, a hungarikákból először állított könyvtárt. Ő vetette meg a híres Ráday-könyvtár alapját. Énekei, melyeket Szenczi Molnár Albert zsoltárainak formájában szerzett, a protestáns énekköltészetet új hangokkal gazdagították.

Koháry Mária Antónia (Csábrági és szitnyai herceg Koháry Mária Antónia Gabriella, 1797-1862)
az első magyar zeneszerzőnő, II. Ferdinánd portugál király édesanyja. A bécsi udvari körök dédelgetett kedvence volt. 1816 telén, Bécsben feleségül ment Ferdinánd György Ágost szász-coburg-gothai herceghez.

Piotr Michałowski (1800–1855)
a romantika korának lengyel festője, aki különösen sok portréjáról és lovakkal kapcsolatos olajtanulmányairól ismert. Széles körű iskolai végzettsége mellett társadalmi aktivista, jogvédő, városi adminisztrátor és a Krakkói Mezőgazdasági Társaság elnöke is volt. A Sukiennice Múzeumban, a Krakkói Nemzeti Múzeumban található a róla elnevezett, munkásságának szentelt szoba.

Szirmai Albert (Schönberger, 1880-1967)
zeneszerző. Neves operettkomponista, aki az első magyar kabarédalok szerzője is volt. Poétikus és invenciózus muzsikája igazi művészre vall. 200-nál is több kabarédalt írt, de pályafutása elején komolyzenével is kísérletezett, írt balettszvitet, nyitányt, vonósnégyest és több zongoraművet, franciás ihletésű Hat zongoradarabja újszerű volt a magyar zenei palettán. 1928-tól haláláig New Yorkban élt. (Abbaziaba, Mágnás Miska, A falusi kislány Pesten).

Vidovszky Béla (1883–1973)
festőművész. 1902-ben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, 1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas továbbképzős folytatta tanulmányait. 1908 decemberében Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a Szolnoki Művésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették a nevét. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között szerepelt, 1924-ben Budapestre költözött. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelőtt tájképeket és enteriőröket festett.

André Kertész (Kohn Andor, 1894–1985)
magyar származású fotóművész. A 2002-ben felfedezett 154141 Kertesz nevű kisbolygót róla nevezték el, 2008-ban a Merkúr bolygón egy 31,55 km átmérőjű krátert nevezett el róla a Nemzetközi Csillagászati Unió (Szatirikus táncosnő, Víz alatt úszó, Cirkusz).

Dénes György (1898–1962)
színész, konferanszié, érdemes művész. Pethes Sándorral együtt alkották a Dénes–Pethes duót, s így igen nagy népszerűségre tettek szert. Elvégezte a színiiskolát, ezzel egy időben zenei tanulmányokat is folytatott. 1946 és 1949 között a Belvárosi Színház tagja volt, majd 1956-ig a Fővárosi Operettszínház, 1956–57-ben pedig a Vígszínház (akkori nevén Magyar Néphadsereg Színház) tagja.

Hajmássy Miklós (1900-1990)
színművész, színigazgató. Gazdatisztként munkálkodott, a színészetet Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanulta. 1926-ban Szegedre került, 1927-től 1933-ig a Vígszínházban, 1933–34-ben a Fővárosi Operettszínházban lépett fel. 1945 februárjától tábori színházi igazgatói tisztet töltött be Bécsben, Passauban, Münchenben. 1948-tól 1953-ig tagja volt a Magyar Színjátszó Társaságnak Argentínában. 1953 és 1959 között Brazíliában élt, majd 1959-ben Argentínába költözött. 1973-tól már nem vállalt több fellépést (Maga lesz a férjem, Európa nem válaszol, Házassággal kezdődik).

Wisława Szymborska (1923-2012)
Nobel-díjas lengyel költőnő, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító. Négyévesen kezdett verset írni, a Nobel-laudáció „a költészet Mozartjának” nevezte. Lengyelországban népszerűsége a kiemelkedő prózaírókéval vetekedett, noha, mint egyik versében megjegyezte: ezerből mindössze két embert érdekel a költészet. Filozófiai témáinak megjelenítéséhez gyakran vette igénybe az irónia, a paradoxon és a visszafogottság eszközét. Verseinek gyakori témája a háború és a terrorizmus (Csodák vására, Emberek a hídon, Kilátás porszemmel).

Vargha Irén (1926)
Jászai Mari-díjas színésznő. Színészi diplomáját 1952-ben vehette át a Színház- és Filmművészeti Főiskola távoktatási tagozatán. 1950-től a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 1970-től a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1974-től a Madách Színház-ban lépett fel. Drámai hősnőket és karakterszerepeket alakított. Epizódistaként számos filmben szerepelt, nyugdíjasként is foglalkoztatták (És mégis mozog a föld, Ez a Józsi ez a Józsi, A falu jegyzője).

Petro Mikolajovics Lizanec (Lizanec Péter, 1930)
ruszin–ukrán nyelvész, egyetemi tanár, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar nyelvi tanszékének tanszékvezetője, az egyetem Humán- és Természettudományi Magyar Kara dékánja. Kutatási területe a kárpátaljai magyar és ukrán nyelvjárások, a magyar és ukrán nyelvi kapcsolatok.

Szőnyi Olga (1933–2013)
Liszt Ferenc-díjas operaénekes (mezzoszoprán). Az Operaház kórusában énekelt, közben a Zeneakadémián tanult. 1952-től 1979-ig volt a budapesti Opera társulatának egyik vezető mezzója. Első jelentős alakítása 1954-ben volt. Az 50-es évek közepén kezdett külföldön is szerepelni. Jó színészi készségekkel megáldott drámai mezzo volt.

Hofi Géza (Hoffmann, 1936-2002)
Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett. 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri Slágerkupa műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált közismertté. A rendszerváltás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott.

Szilágyi Domokos (1938–1976)
erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító. Első verseit 1956-ban közölte az Utunk, első verskötetével 1962-ben lépett a nyilvánosság elé. Ettől kezdve versköteteivel, román és angol költőket bemutató fordításköteteivel, gyermekverseivel folyamatosan jelen volt az irodalmi életben. Tudós költőnek, poeta doctusnak ismerték el még életében, ám ő azt vallotta, hogy a költői mesterségben benne foglaltatik „minden, ami az élethez tartozik”. Választékos lényének és lírájának ez a hitvallás adja meg mélységesen demokratikus, humanista dimenzióját (Álom a repülőtéren, Abrakadabra, A fájdalmasan vigasztaló).

Menkó László (1938)
karikaturista. 1963-tól jelentek meg karikatúrái különböző országos napi és hetilapokban. Grafikusként tervezett könyvborítókat, készített könyvillusztrációkat nyelvkönyvekhez és humoros, vicces kiadványokhoz. Több mint 25 vicckönyvet illusztrált. 1982-ben kollégáival, Kaján Tiborral és Dallos Jenővel közösen karikatúrakötetet jelentetett meg Japánban.

Ron Silver (Ronald Zimelman, 1946-2009)
amerikai színész, rendező. Kínai történelemből diplomázott a St. John’s Egyetemen, utána a Columbai Egyetemen nemzetközi jogot, végül drámai színészetet tanult. 1976-ban, televíziós szerepek után, debütált a Tunnel Vision című filmben (Kék acél, Időzsaru, Védd magad!).

Póka Balázs (1947)
Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas operaénekes (bariton). Magánúton tanult énekelni. 1976-tól a Magyar Állami Operaház magánénekese. Jelenleg művészeti vezetőként tevékenykedik a PS Produkciónál. Olyan produkciókat vitt színpadra, mint Vámpírok bálja musical, Sakk (CHESS) musical, a We Will Rock You Hungary musical és a Sztárcsinálók rockopera. Számos lemezfelvétel készült vele.

ifj. Mucsi Sándor (1951–2015)
színész. 1971-ben kezdte a pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1984-től a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt. 1993-tól független színművészként tevékenykedett. Főleg vigjátékokban, és zenés darabokban játszott (Talpunk alatt fütyül a szél, Csak semmi pánik, Kontroll).

Sugár Miklós (1952)
Erkel Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, karmester. 1971-ben felvették a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol 1974-78 között karmesteri, 1975-80 között zeneszerzői tanulmányokat folytatott. 1978-84-ig a Honvéd Művészegyüttes Szimfonikus Zenekarának karmestere volt. 1978-91-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1985 óta ELTE Tanárképző Főiskolai Kar (ELTE-TFK) zenei tanszékének docense, az ELTE Női Kar karnagya. 1988-90-ig a Magyar Rádió zenei osztályának szerkesztője.1991-ben a Nemzeti Filharmónia menedzsere. Ugyanebben az évben az EAR együttes alapítója.

Böhm György (1953)
Jászai Mari-díjas színházi rendező, dramaturg. 1979-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán. Színház- és filmesztétikai szakosítást szerzett 1980-ban. A szakosodás egy éve alatt, 1980-ig a Vígszínházban rendezőasszisztensként dolgozott. Ezt követően két évig dramaturgként működött a Szegedi Nemzeti Színháznál, majd 1987-ig irodalmi vezetője volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak, mely intézménynek egyben alapító tagja is. 1986-ban visszatért Budapestre mint a Rock Színház dramaturgja, majd egy évvel később – ekkor már dramaturgként – visszatért a Vígszínházba is. 1992-től a Győri Nemzeti Színház vezető dramaturgja és rendezője. 1997-2001 között vezető dramaturg és kreatív tanácsadó a Fővárosi Operettszínházban, majd 2001-től 2012-ig irodalmi vezetője és rendezője a már Budapesti Operettszínháznak. 2005-től 2015-ig a Művészetek Palotája életét annak szerkesztőjeként és művészeti tanácsadójaként segítette.

Friderikusz Sándor (1958)
Pulitzer-emlékdíjas, Prima Primissima-díjas újságíró, riporter, televíziós műsorvezető és szerkesztő, jogász. 2021 tavaszán YouTube csatornát indított, ahol hetente közel egy órás beszélgetéseket lehet látni az élet különböző pontján tevékenykedő emberekkel (Ha(l)hatatlan interjúim, Szigorúan nyilvános, Az én mozim).

Kocsis Judit (1961)
Jászai Mari-díjas színésznő. 1985-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a József Attila Színház tagja lett. Prózai és zenés darabokban tűnik fel leginkább. 1993-1998 között a Szomszédok című teleregényben Kovács Pirit alakította. Több mint 100 filmben hallható szinkronhangként (Charlie nénje, Made in Hungaria, Keresztanyu).

Szokolay Balázs (1961)
Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, tanár. 1970-ben került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatára, ezt követően zongoraművészi diplomát szerzett 1983-ban. Egy 18 hónapos ösztöndíjjal Münchenben, majd fél évig Moszkvában képezte tovább magát. Eleinte az Országos Filharmónia és az Interkoncert szólistája volt. 1987-től oktat a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, illetve Egyetem zongora tanszakán.

Samy Naceri (Saïd Naceri, 1961)
francia színész (Léon, a profi, Taxi filmek, A pók fészke)

Háda János (1964)
Jászai Mari-díjas színész, rendező. 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1989 és 1991 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 1991-től a budapesti József Attila Színház tagja. 2003-ban kulturális menedzser szakon végzett az ELTE-n. 2013-tól művészeti vezetője a Hadart Művészeti Társulásnak, mely a József Attila Színház, a Budapesti Kamaraszínház és a Madách Színház volt tagjaiból alakult. Népszerű szinkronszínész.

Györgyi Anna (1967)
Jászai Mari-díjas színésznő. 1985-1989 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulója volt. 1989-1992 között a Madách Színház tagja, 1992-1993 között szabadfoglalkozású művész volt. 1993-1994 között az Arany János Színházban dolgozott, 1994-1997 között a Budapest Bábszínház tagja volt. 1997-1999 között a Bárka Színház, 1999-2009 között az Új Színház tagja, 2010-2012 között a Magyar Színház, 2012-2015 között a Miskolci Nemzeti Színház színésze volt (Esti Kornél csodálatos utazása, Ég veled!, Zimmer Feri 2.).

Prágai Tamás (1968–2015)
József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, irodalomtörténész. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-angol tanári szakon 1991-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem magyar szakán 1998-ban szerzett diplomát. 2003-ban a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásával poétikaelméleti tanulmányokat folytatott a Torontói Egyetemen. Több irodalmi lap szerkesztője és munkatársa volt. Szürreális hangvételű kisprózáiban főképpen „a” várost, Budapestet, peremhelyzetben lévő karaktereket, az ismeretlen művészvilágot jelenítette meg. Költészetét minimalizmus és nyelvi intenzitás jellemezte.

Darren Shan (Darren O’Shaughnessy, 1972)
ír származású, angolul alkotó író. Elsősorban ifjúsági horrorregényeiről ismert. Tizenévesen kezdett írogatni, 14 évesen szerezte be első írógépét. Számos képregényszöveg, novella, elvetélt kezdeményezés után 17 évesen készült el első regénye. Az áttörés 2000-ben történt meg, amikor kiadta első, gyermekeknek szóló könyvét, az eredetileg önszórakoztatásból, pihenésképpen írt Rémségek Cirkuszát. Kötetei 33 országban jelentek meg, összességében tízmillió példányban kelt el 2006 elejéig (A vámpír herceg, Fivérek mindhalálig, Fenevad). ––> Rémségek Cirkusza – A vámpírtanonc

Ashley Tisdale (Ashley Michelle Tisdale-French, 1985)
amerikai színésznő és énekesnő. Az 1990-es évek vége felé szerepelt filmekben, utána sorozatokban. Első szólóalbuma 2007-ben került a boltok polcaira.

Lindsay Lohan (1986)
amerikai színésznő, modell, zeneszerző, énekesnő, továbbá producer és rendező (Apád-anyád idejöjjön!, Bajos csajok, Machete).

Ezen a napon halt meg:

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778)
genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző. Politikai filozófiai eszméi, államelmélete hatást gyakoroltak a francia forradalomra és az utókorra egyaránt, ahogy a modern oktatási elméletekre is. A felvilágosodás és a romanticizmus egyik fontos személyisége.

Georg Daniel Teutsch (1817-1893)
erdélyi szász történész, evangélikus püspök. Az erdélyi és speciális szász történetkutatás neki köszöni megindítását és haladását. Nagyszeben város díszpolgárává, a magyar műemlékek országos bizottsága tagjává választotta.

Vladimir Nabokov (1899-1977)
orosz származású amerikai író, fordító, kritikus, sakkfeladványszerző. Családjával az 1917-es oroszországi forradalom elől a elmenekült, Szentpétervárra többé nem tudtak visszatérni. 1940-ben a háború elől az Egyesült Államokba menekült. Regények, kisregények, versek, színdarabok, fordítások, előadások tartoznak életművébe orosz és angol nyelven. Műveiben a modernizmus és a posztmodernizmus irányzatait követte. Írásaira jellemző az összetett cselekmény, a sokszor tekervényes szójáték, és a betűrím (Lolita, Tündöklés, Nézd a harlekint!).

Erdélyi Mici (1907–1994)
filmszínésznő, komika. 1931 és 1943 között folyamatos, magyarországi filmes karrierje alatt közel 30 vígjátékban bukkant fel. Színpadon főleg kabarékban, vígjátékokban és operettek szubrett szerepében volt látható. Pályája 1945-ben derékba tört, az ötvenes évek végén a Pest megyei Petőfi Színház tagja. 1967-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált (Hyppolit, a lakáj; Köszönöm, hogy elgázolt; Katyi).

James Stewart (James Maitland Stewart, 1908–1997)
Oscar-díjas amerikai filmszínész, aki főleg Alfred Hitchcock és Frank Capra filmjeiben játszott szerepeivel írta be magát a filmtörténelembe. Olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Hátsó ablak, a Szédülés, Az élet csodaszép vagy a Becsületből elégtelen.

Radó György (~ Endre, 1912-1994)
író, műfordító, irodalomtörténész. a Magyar Mickiewicz Társaság tagja volt (A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája, A Szovjetunió uráli és türk népeinek irodalma Magyarországon, Az én hazám).

Gábor Miklós (1919-1998)
Kossuth-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Színművészeti Főiskolán végzett 1940-ben. Ösztöndíjasként a Nemzeti Színház szerződtette. Származása miatt egy hónap után elküldték a teátrumtól. 1941-ben szerződött a Madách Színházhoz, amelynek 1945-ig volt tagja. 1945-1954 között a Nemzeti Színház színésze volt, majd 1954-1975 között ismét a Madách Színház tagja volt. 1970-től kezdett rendezni. 1975-től 1979-ig volt a kecskeméti Katona József Színház tagja, majd 1979-1984 között a Népszínházhoz szerződött. 1984-1991 között ismét a Nemzeti Színház, majd 1991-től haláláig a Független Színpad színésze, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt (Mágnás Miska, Valahol Európában, Budapesti tavasz).

Mario Puzo (Mario Gianluigi Puzo, 1920-1999)
amerikai író, leghíresebb műve a A keresztapa 1969-ben jelent meg. Ezt később Francis Ford Coppola vitte filmre, majd a film sikerére való tekintettel trilógia lett belőle. Együttműködött Coppolával a forgatókönyv írásában, majd 1974-ben megírta első önálló forgatókönyvét a Földrengés című katasztrófafilmhez. Közreműködött az 1978-as és 1980-as Superman filmekben is.

Tabányi Mihály (1921–2019)
EMeRTon-díjas magyar harmonikaművész és dzsesszzenész, az 1940-es és 1950-es évek legnépszerűbb harmonikása volt. Felvételt nyert a Zeneakadémiára, de mivel abban az évben nem volt harmonika szak az akadémián így, orgona és gordon szakon végzett, majd templomi orgonista lett. 1940-ben megnyerte az első Országos harmonikaverseny hivatásos első helyét, majd két évvel rá az Országos harmonika királlyá választási versenyt, s még ebben az évben elnyerte az Tangóharmonika Olimpiászt. Művészetét Kodály Zoltán is ismerte, elismerte. Tabányi Mihály nevével ellátott piros harmonikát, az 1950-es évek elején készítette a Hohner harmonikacég, a művész rendelésére. A hangszer Giovanni Gola olasz mérnök által tervezett egyedi koncerthangszer.

Peter Brook (Peter Stephen Paul Brook, 1925–2022)
angol színházi és filmrendező. A színházművészet egyik legnagyobb alakja a 20. század második felében. Az 50-es és 60-as években sokat vendégeskedett Párizsban és New York-ban, ahol több mint félszáz drámát, hét operát és több filmet is rendezett (Koldusopera, A legyek ura, Lear király).

Kállai István (1929-2015)
József Attila-díjas író, dramaturg, humorista. Számtalan nagy sikerű vígjáték, kabarétréfa fűződik nevéhez. Filmes és tévés forgatókönyvíróként is nevet szerzett magának. Idősebb korában szerepléseinél kezében tartott eszköze nyomán „a pipás Kállai” néven volt ismert. Munkáit Budapesten, vidéken és külföldön egyaránt játszották. Emellett több darabot fordított, illetve átdolgozott. 1970-től sorozatokat írt az MTV-nek, 1974-től itt dolgozott a Szórakoztató Főosztályon, melynek alapító-vezetője, később főmunkatársa volt. 1981-től a Vidám Színpad, 1998-tól a Fővárosi Operettszínház dramaturgja (A veréb is madár, Fuss, hogy utolérjenek!, Kojak Budapesten).

Hervay Gizella (1934-1982)
erdélyi költő, író és műfordító. A Forrás első nemzedékével lépett színre. Virág a végtelenben című verseskötete költői érzékenységgel fordul a nők sorsa felé, a kint és bent egyaránt újjáépülő világot akarja megragadni. Életművének lényeges részét alkotja a Kobak könyve. Nem egyszerű meséskönyv ez, hanem egyidejűleg irodalmi-pszichológiai kísérlet, amennyiben egy kisfiú mesél bennük, a szerző csak lejegyzi, esetleg röviden kommentálja az elmondottakat. Román versfordításai is jelentősek (Reggeltől halálig, A mondat folytatása, Életfa).

Lee Remick (1935-1991)
Oscar-díjra jelölt Golden Globe-díjas amerikai színésznő. A Broadwayen debütált a Be Your Age című színdarabban, majd televíziós szerepeket kapott. Ismertté a William Faulkner regénye alapján készült Hosszú, forró nyár tette, amiben a sztárpár Paul Newman és Joanne Woodward mellett volt látható. 1962-ben Oscar-díjra jelölték a Míg tart a bor és friss a rózsa filmadaptációval, amiben egy alkoholista háziasszonyt formál meg (Telefon, Egy gyilkosság anatómiája, A Medúza pillantása).

Kenyeres Gábor (1938-2001)
rendező, operatőr. 1957-1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt operatőr szakon. 1961-1968 között a Magyar Televízió operatőre volt. 1961-1974 között a Balázs Béla Stúdió operatőre volt. 1968-tól a Mafilm, majd ismét a Magyar Televízió operatőreként dolgozott. 1971-től rendező is volt (Apák és fiúk, Gyertyák, Hét krajcár).

Michael Cimino (1939-2016)
Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, forgatókönyvíró. Legismertebb alkotása A szarvasvadász, amely öt Oscar-díjat nyert, többek között a legjobb filmrendezőnek járót. Ciminót nehéz természete, maximalizmusa, önfejűsége tette hírhedtté, és emiatt karrierjének gyorsan bealkonyult. Idősebb korára egészen bizarr mértékben átplasztikáztatta az arcát. (A Magnum ereje, A mennyország kapuja, A sárkány éve).

Bachman Zoltán (1945-2015)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, Pécs építészetének és örökségvédelmének meghatározó alakja, a helyi építészképzés atyja. Mióta 1972-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Műemlékvédelmi Szakmérnöki tagozatát, 1982-ben pedig doktorátusát is az ipari műemlékvédelem témájában szerezte, a magyar örökségvédelem elismert szereplője lett. Kétségtelenül legismertebb alkotása a római kori Sopianae, azaz a mai Pécs IV. századi temetőjének kiépítése és látogathatóvá tétele.