„Az igazi boldogság nem a barátok mennyiségétől függ, hanem a milyenségüktől.”
Ben Jonson (Benjamin Jonson, Westminster, London, 1572. június 11.? – London, 1637. augusztus 6.) angol drámaíró, költő és színész, William Shakespeare kortársa.
Mindegy, mért vagyok itt? mért viselem holtom a vállamon?
bár rajtam nehezül percre a perc, én adom át neki
minden reggelemet. megtelik és rám örökűl a nap.
Géher István (1940. január 15. — 2012. június 11.) költő, műfordító, esszéista, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa.
A Gorgók (a Félelmetesek)
Messze üvöltő (Eurüalé), Erőteljes (Sztheinó) és Uralkodó (Medusza), Phorküsz és Kétó gyönyörű leányai voltak, akik az ókori világ nyugati peremén éltek.
De megsértették Pallasz Athénét, ezért az istennő haragjában olyan rúttá változtatta őket, hogy aki rájuk nézett, azonnal kővé dermedt. Hajuk helyén kígyók tekeregtek, nyelvüket is úgy nyújtogatták, mint a kígyók, áthatolhatatlan pikkely fedte testüket, aranyszárnyuk, villogó szemük, éles foguk, disznó agyaruk, rézkezük volt.
Templomok, szentélyek homlokzatát, síremlékeket és értékes tárgyakat gyakran díszítettek gorgó-fővel, mert azt tartották róla, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Ugyanebből a megfontolásból a katonák pajzsát is díszítette.
A klasszikus értelmezések szerint a halandó Meduszát Athéné ölte meg, aki ezután lenyúzott bőrét magán viselte. Egyesek szerint Perszeusz ölte meg és adta át fejét Athénének.
Charles Dickens A Tale of Two Cities (Két város története) című művében a kizsákmányoló francia arisztokráciát a Gorgókhoz hasonlítja – sőt egy egész fejezetet szentel ennek a kiterjesztett metaforának.
„A bölcs lelki nagyság a tettekre alapozza az igazi dicsőséget, nem az ingatag hírnévre: inkább akar fejedelem lenni, mint annak látszani.”
Apáczai Csere János (Tsere János, Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar polihisztor, pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára.
„Az ember annyi igazságra tehet szert, amennyit van bátorsága megközelíteni.”
Saul Bellow (Montréal, 1915. június 10. – Brookline, Massachusetts, 2005. április 5.) Nobel-díjas amerikai író.
Heti találós kérdésünk
A felsorolt reneszánszkori festők közül az egyik (genetikai tulajdonsága miatt) kilóg a sorból.
Ki ő és miért?
Michelangelo Buonarroti (1475–1564)
Albrecht Dürer (1471–1528)
ifj. Hans Holbein (1497–1543)
Raffaello Sanzio (1483–1520)
Leonardo da Vinci (1452–1519)
„A legtöbb ember számára könnyű az alkalmazkodás: vagy azért, mert egyénisége nagyjából megfelel a társadalmi követelményeknek, vagy azért, mert nincs egyénisége.”
Benedek István (Budapest, 1915. január 17. – Velence, Olaszország, 1996. június 9.) orvos (pszichológus profeszor) író, művelődéstörténész, polihisztor.
„Ha barát kell, a legjobb leszek. Ha magányra vágysz, én a csönd leszek. És ember leszek, mert emberre vágysz: ki szeret, ki elfogad, s kit igaznak látsz.”
Charles Dickens (Charles John Huffam Dickens, Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író.
Duccio 1308. október 9-én kapta a megbízást a Maestà elkészítésére a sienai dóm számára. A mű 1311-re készült el és június 9-én körmenetben szállították át a festő műhelyéből a dómba.
„A rágalom mindig talál fület, amely befogadja, meg nyelvet, amely továbbadja.”
George Sand (Baronne Dudevant, Párizs, 1804. július 1. – Nohant-Vic, 1876. június 8.) francia írónő.
„Valamennyi művészetnek kettős végcélja van: szórakoztasson és oktasson.”
Johann Joachim Winckelmann (Stendal, 1717. december 9. – Trieszt, 1768. június 8.) német régész, művészettörténész, szakíró, a tudományos archeológia megalapozója.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
A Heti papiruszok 2313. számában már bemutattunk egy ritka és érdekes hangszert, a karillont (billentyűvel vezérelt harangjátékot), illetve a 2317. számunkban a 3 és fél méter magas vonóshangszert. az oktobasszust.
E heti számunkban a Benjamin Franklin által 1871-ben feltalált (mechanikus) üvegharmonikát (glass armonica) mutatjuk be.
„Ki madarat kínoz és bogarat öl, minden ízével engem átkoz s aki tébolyultan harmatos virágot csókol: engem ölel magához.”
Én magamról nem is beszélek.
Hiszen, hiszen tudom régóta már,
hogy patakzó, nyílt sebe vagyok
a szívenszúrt, a nyomorult világnak.
Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
„Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz törni.”
Friedrich Hölderlin (Lauffen am Neckar, 1770. március 20. – Tübingen, 1843. június 7.) német író, költő, a 18-19. század fordulójának egyetemesen is egyik legnagyobb lírikusa.
Előző heti rejtvényünk helyes válaszai
Johnny Cash: Drink to Me Only with Thine Eyes (Csak a szemeddel…)
Ben Jonson (Song: To Celia)
Iron Maiden: Sign of the Cross (A kereszt jele)
Umberto Eco (A rózsa neve)
Led Zeppelin: The Battle of Evermore (Örökké harc)
J. R. R. Tolkien (A Gyűrűk Ura)
Queen: Nevermore (Soha többé)
Edgar Allan Poe (A holló)
Szergej Rahmanyinov: The Bells (A harangok)
Edgar Allan Poe (A harangok)
Giuseppe Verdi: A kalóz (Il corsaro)
Lord Byron (Kalóz)
„Sok mindent hagy örökül egyik nemzedék a másikra – de mind között a legfontosabb a nyelv. Ez a hagyomány hordozza az évezredekben összegyűjtött tudásunkat, közvetíti az időben, s így folytonosságot biztosít az értelmes emberi életnek.”
Sánta Ferenc (Brassó, 1927. szeptember 4. – Budapest, 2008. június 6.) Kossuth- és József Attila-díjas író.
„Az egyetlen dolog, úgy hiszem, ami elviselhetővé teszi ezt a világot, a szépség, amelyet az emberek hébe-hóba előteremtenek a zűrzavarból. A festmények, a zene, a könyvek… Amelyik élet a leggazdagabb ezekben, az a szép élet. A legtökéletesebb műremek.”
Thomas Mann (Lübeck, 1875. június 6. – Zürich, 1955. augusztus 12.) Nobel-díjas német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja.
„A természet folyvást gondoskodik az emberi boldogság legfőbb eszközeiről. Figyeld meg, mint nő a gabona, mint fakad a bimbó; haladj ziháló tüdővel az eke mögött; olvass, gondolkodj, szeress, mert ezek a dolgok, amik az embert boldoggá teszik.”
Alekszandr Szergejevics Puskin (Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.
„Nem mindenki születik szabadnak és egyenlőnek, ahogy azt az Alkotmány mondja, de mindenkit egyformává idomítanak. Ha mindenki hasonmása a másiknak, akkor mindenki boldog, megelégedett, akkor nincs többé kiváló, akitől félni kell, vagy akihez a másikat mérni lehet.”
Ray Bradbury (Ray Douglas Bradbury, Waukegan, Illinois, 1920. augusztus 22. – Los Angeles, 2012. június 5.) amerikai író, a science fiction irodalom egyik óriása.
„Nem az a bátor ember, aki nem fél – hanem aki fél, de amit kell, mégis megcselekszi!”
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„Azt hiszed, az idő gyógyít, a fal megvéd? Tévedsz, tévedsz. Ha valami a bensőnk közepébe fészkelte magát, semmi ki nem tépheti.”
Ha nem szeretsz is: szeretlek, tudod,
szemed mély bánatáért,
akár a pacsirta a kelő napot,
csupán a harmatáért.
Federico García Lorca (Fuente Vaqueros, 1898. június 5. – Víznar (Granada), 1936. augusztus 19.) népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző.
