a papiruszportal.hu archívumából [2016]
Szerző: szabói
Az utóbbi években több figyelemre méltó kiadvány jelent meg, melyben Bartók zenéje és népzenei felvételek találhatók. Nagyon izgalmas ez a fajta, tematikus felépítés, hogyan is reagál Bartók a magyar népzenére, hogyan jelenik meg a népzene, feldolgozva – mely összehasonlítható az eredeti dallammal. Sokaknak egyszerűbb harmóniai köntösben élvezni a népdalokat, mások ragaszkodnak a „tiszta forráshoz”, megint mások más műfaj keretén belül keresik a magyar népzenei kincseket. Úgy gondolom, mindegyik út helyes, hiszen a népzene fennmaradása a cél, a fontos, a lényeg.
A BMC lemeze is gyarapítja a felvételek sorát, A Bartók & Folk: Bartók összes férfikara parasztzenei környezetben című kiadvány elegyíti/vegyíti a hangszeres és énekes népzenét a bartóki feldolgozással. Bartók életcéljának tűzte ki a magyar (és más) népek zenéjének kutatását. Bartók zeneszerzői periódusának első szakaszában számos népdalfeldolgozást készített (énekhangra és zongorára, és néhány a cappella és kíséretes kórusművet), később a népi intonáció volt az, melyet műveibe emelt (így a népi szövegekre írt 27 egyneműkar, és számos zenekari darabjának szakaszai).
Hogy a hat férfikari művet miért hallhatjuk (szerényen fogalmazva) ritkán, több oka is lehet: kevés a férfikar, a darabok nem könnyűek, és a közönség sem ezekre a Bartók-darabokra a legkíváncsibb. A hat kórusmű mindenesetre nagyon szép. Nem mindegyik kórusmű tartalmaz népdalt, de ezt áthidalta a szerkesztő olyan népzenei részlettel, mely illik a darabhoz. Nem szigorúan keletkezési sorrendben halljuk a műveket.
Elsőként a Rég megmondtam, bús gerlice kezdetű dal szólal meg furulyán, majd a férfikarra írt feldolgozást halljuk az 1910-12 közt írt Négy régi magyar népdal című ciklusból (érdemes lett volna ide is – kétszer is szerepel később – az iskolában is tanított záródal hangszeres vagy énekes felvételét is beilleszteni). Érdemes az 1926-ban revideált változattal is összevetni, a lemez vége felé szerepel ez a verzió. A lemez második tematikus szakasza dudaszót és „nótázást” ígér (a férfikar énekli oktáverősítve a dalt, igencsak virtusosan), ezt követi a tárogatón játszott Elszaladt a lovam… kezdetű dal, előkészítve a Harsányi Kálmán versére komponált Az Est című, helyenként romanticizáló kórusművet. A szövegre zongorakíséretes dal is született. A hallgató nem igazán kapcsolja össze a népzenét a kórusművel ez esetben.
A harmadik szakasz szlovák népdalokat mutat be tilinkón és furulyán, nagyon szép a hangzás, különös-különleges a több hangszer együtthangzása (a kórust is ígéri a tracklista) igazán szép pillanatokat kapunk. Bartók alkalmi darabnak komponált, öt népdalt használó Tót népdalok-ja után dudán hallunk szlovák dallamokat.
A következő egység a székely dallamoké, hallunk frisst furulyával, ütőgardonnal, középen a svájci felkérésre írt, majd kiegészített Székely népdalok című, 1932-es darabbal. E ciklus volt Bartók utolsó népdalfeldolgozása A leghosszabb mű a háromtételes Elmúlt időkből című, csodálatos harmóniákkal, különböző hangulati tartalommal.
A Szent Efrém Férfikar hangzása nagyon szép, kifejezően tolmácsolják a darabokat, nagyon jó karaktereket hoznak túlnyomórészt, a kórusművek felépítése is átgondolt, dinamikai szempontból is változatosak a kórusok. Némely esetben lehetne kicsit feszesebben, több virtussal, határozottsággal énekelni (mindkét Négy régi magyar népdalban), a cezúrákat sem kell takarékosan használni. Több merészség is belefér e kórusművekbe. Az említett férfikari hangzás homogén, tiszták a szólamok, pontosan énekelnek a tagok. Számomra az Elmúlt időkből ciklus tolmácsolása a legszebb, a legaprólékosabban kidolgozott.
Szokolai Dongó Balázs több hangszert is megszólaltat, remekül, halljuk dudán játszani, furulyázni, tárogatózni, rendkívül izgalmas pillanatokat szerez. A lemez leghangulatosabb részei a hangszerrel kísért nótázások”, életerő, szilajság hatja át a rövid dallamokat.
Bartók összes kórusműve már megjelent a BMC kiadónál, Dobszay László vezényelte az énekeseket, nem gondolhatjuk, hogy a lemezkiadás is mostohán bánik Bartók férfikaraival. Jó lehetőség két elgondolásban, más-más kórussal meghallgatni a férfikarokat, továbbgondolni a műveket, interpretációkat.
BMC CD 220
