Megmutatjuk az igazi Tibetet
a papiruszportal.hu archívumából [2004]
Szerző: Vanicsek Réka és Rigler András
„Megmutatjuk az igazi Tibetet. Hamisítatlan férfiakat és asszonyokat, megtörtént eseményeket. De úgy, hogy a személyekben senki ne ismerjen magára, mégis az élő valóság legyen. Regény. Az első regény, amit tibeti láma írt a Nyugat világának, hogy vele hóborította hazája fennsíkjainak tiszteletet és megbecsülést szerezzen. Így született meg ez a könyv Tibet elvarázsolt pusztaságain.”
Mostanság a nyugati világban Tibettel foglalkozni rendkívül divatossá vált. Ezt nemcsak számos könyv, film tanúsítja, hanem Tibet mint közéleti téma is megjelent. Sajnos azonban Tibet leginkább csak szlogen marad legtöbbünknek (a Tibetet segítő társaságok minden igyekezete ellenére): történelmét, jelenlegi helyzetét, kultúráját, vallását nem igazán ismerjük, vannak azonban elmosódó elképzeléseink, hogy Tibet milyen lehet, vagy milyennek kellene lennie. A média által közvetített kép sem segít árnyalni az ismereteinket: Tibet mint egzotikum, furcsaság jelenik meg. Nálunk már hírértéke van annak is, ha egy olyan jól fizetett sztár, mint Richard Gere bejelenti, hogy ő támogatja Tibet felszabadítását. Persze itt nem Tibeten, vagy a felszabadításon van a hangsúly, hanem azon, hogy Richard Gere-ről minél többet tudjunk meg. Azonban Tibet, mint szlogen felhasználása rejt némi buktatókat is. Ennek legékesebb példája – ami már nemcsak ízléstelen, hanem sértő is volt – a McDonald’s hirdetése, amelyben tibeti papok addigi étküket vígan félrehajítva, boldogan masíroznak a McDonald’sba kínai (!!!) menüt enni.
Ha megnézzük a mostanában Tibetről készült filmeket, láthatjuk, hogy többségük szintén nyugati szempontból nézi Tibetet. Még M. Scorsese gyönyörűen fényképezett Kundun c. filmje is azt az érzést kelti a nézőben, hogy csak egy töredékét érti meg az amúgy hitelesnek tűnő eseményeknek. A hangsúly a kultúra és az emberek másságán van: a különböző rítusok meg nem értése a be nem avatottság érzését kelti az emberben.
Az öt bölcsesség lámája szerzőit az a felismerés vezette könyvük megírására, hogy a nyugati kultúra inkább misztifikálni, félremagyarázni akarja a tibeti embereket, szokásokat és általában a tibetiek életét, mintsem megismerni és megismertetni. Céljuk saját megfogalmazásukban:
„Megmutatjuk az igazi Tibetet. Hamisítatlan férfiakat és asszonyokat, megtörtént eseményeket. De úgy, hogy a személyekben senki ne ismerjen magára, mégis az élő valóság legyen. Regény. Az első regény, amit tibeti láma írt a Nyugat világának, hogy vele hóborította hazája fennsíkjainak tiszteletet és megbecsülést szerezzen.”
A szerzők személye garantálja, hogy Az öt bölcsesség lámájában valóban autentikus művet kap kézhez az olvasó. Alexandra David-Neel életének 101 esztendejéből 58-at a tibeti kultúra tanulmányozásának szentelt. 1911-től kezdődően expedíciókat vezetett Tibetben, három évig egy kolostorban tanulta a tibeti nyelvet, és szent könyveket olvasott. Találkozott az emigrációban lévő dalai lámával, és szoros barátságot kötött a pancsen lámával. Maga is láma lett, és fiává fogadta állandó útitársát, Jongden lámát. Az 1930-as években számos könyvet publikált Tibetről, és – sajnálatos módon hamar feledésbe merülő – művei az akkori Európában nagy népszerűségnek örvendtek. Könyveit számos nyelvre lefordították; a KönyvFakasztó Kiadó gondozásában most megjelent facsimile kötet 1945-ben az ISIS kiadónál jelent meg magyarul.
Jongden láma Tibetben született, és tudatosan tanulmányozta népe kultúráját. Olvasta a hazájáról Nyugaton megjelent könyveket, és úgy találta, hogy azok nem mutatják be hitelesen a tibetiek életét. Megfigyelései, feljegyzései adták az alapot Az öt bölcsesség lámájához.
A könyv cselekménye látszólag egyszerű: arról mesél el egy történetet, hogy hogyan lesz láma egy fiúból, akit már születésekor csodák vettek körül. Általában nem válik előnyére egy könyvnek, ha a címéből ki lehet találni, mi lesz a vége. Ilyenkor ahhoz, hogy végigolvassuk a könyvet, magának a cselekménynek kell hordoznia a feszültséget, hiszen a végét már úgyis tudjuk. Az öt bölcsesség lámája eleget tesz ennek a követelménynek: a történet bővelkedik váratlan fordulatokban, amelyek során úgy tűnik, a főhős egyre távolabb kerül a lámává válástól.
A könyv további erőssége, hogy tele van mesterien jellemzett karakterekkel, akik a tibeti társadalom különböző rétegeit képviselik. Ilyen például a szent szövegeket értelmük felfogása nélkül kántáló csillagjós; a hatalmaskodó herceg és a vallási extázisban szenvedő hercegnő; az üzletben kíméletlen, de a barátságban nagyvonalú kereskedő; vagy a csodatevéseinek puszta híréből kiválóan megélő vándor szerzetes. Kellemes meglepetést okoz a sokoldalúan jellemzett főhős személye is. Kora ifjúságában szokatlan ütemben halad a szent tanulmányokban, és ezzel együtt az egyházi méltóságokban is, de emellett megtudjuk róla, hogy falánk, hirtelen haragú és mérhetetlenül hiú. Ezek a tulajdonságai különösen emberivé teszik jellemét, főként pedig, hogy megpróbál küzdeni negatív vonásai ellen.
Életútja során a főhős végigjárja a tibeti társadalom ranglétráját: megfordul a legalsóbb rétegektől kezdve egészen a legfelsőbb körökig mindenhol. Egy egyszerű falusi paraszt gyermekeként jön világra, később az uralkodó gyermekeinek játszótársa lesz. Megfordul gazdag kereskedők és angol misszionáriusok házában; menekültként maga is kereskedővé válik Kínában. Eközben számos tibeti szokást ismerhetünk meg: a mindennapi élet rutinszerű cselekvései mellett bepillantást nyerünk nem csak a buddhista vallás szertartásaiba, hanem a buddhizmust megelőző, ám lappangva tovább élő tibeti ősvallás varázslataiba is. Megismerjük a tibetiek jellegzetes ételét, a csampát, amit vajas teával fogyasztanak, és megtudhatjuk, milyen varázslatokkal idézik meg a démonokat.
A könyvből színes képet kapunk a tibeti társadalmi berendezkedésről is. Az európaiak számára például még a többnejűségnél is szokatlanabbnak tűnik a többférjűség (poliandria) intézménye. Ez valójában nem a többnejűség analógiája, hanem éppen annak az ellentéte, amit fél- vagy harmadnejűségnek is nevezhetnénk. Míg a többnejűség a gazdagok privilégiuma, akik megengedhetik maguknak, hogy több feleséget vásároljanak, a többférjűségre ezzel ellentétes gazdasági okok kényszerítik a szegényebbeket. Ha egy vagyontalan családban több fiúgyermek is van, előfordul, hogy nem tudnak mindegyiknek feleséget venni, így a fiútestvérek megosztoznak közösen vett feleségükön.
A könyv cselekményét egy szerelmi szál is gazdagítja. A papnak tanuló fiú még gyermekkorában megismerkedik egy kereskedő lányával, akivel életre szóló barátságot kötnek. Ez a barátság, később kalandos szerelembe fordul, amelynek során a fiú állandó kétségek közt őrlődik, hogy szerelmét vagy hivatását válassza-e. Ez is fokozza a regény feszültségét, hiszen a papi hivatás önmagában nem gátolná meg, hogy feleségül vegye választottját. Ám a könyv végén fény derül a meglepő titokra.
Az öt bölcsesség lámája nem csupán regény, hanem valóban ismeretterjesztő mű is. A szövegben megtartották a tibeti élethez, kultúrához szorosan fűződő szavakat, amelyeket gyakran lehetetlen is lenne lefordítani jelentésük összetettsége miatt. A megértést a szövegbe illesztett bőséges magyarázatokon kívül lábjegyzetek is segítik; a kötet végén külön szószedet található.
Az eredeti cím: La lama aux cinq sagesses
A mű az ISIS kiadónál 1945-ben megjelent kötet facsimile kiadása.
Fordította: Moharné Dobó Éva
A kiadásért felel a KönyvFakasztó Kiadó ügyvezetője
Borítóterv: Kissík Fényirdája
Külön köszönet: Barnaföldi Gábornak és Horváth Andrásnak
Készült a győri Text-Print nyomdában
ISBN 963 00 5724 7
