Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Kis nép, kis lélek? – Tahiti Archívum
  • Olvas(s)atok – A realizmuson túl (James Joyce) Archívum
  • Hídavatás, avagy a Széchenyi lánchíd sem úszta meg Archívum
  • Ez a vár nem az a vár? o) Egyéb kategória
  • Olvas(s)atok – Švejk, a derék katona, és Hašek, a bohém Archívum
  • Régészet – Schliemann, a fanatikus médiasztár Archívum
  • Tosca, szerelem Archívum
  • Múltkóstoló – Szigethy Gábor kötete Archívum

Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa

Posted on 2023.01.19.2023.01.17. By admin Nincs hozzászólás a(z) Gyárfás Endre: Bakfark, Európa lantosa bejegyzéshez

a papiruszportal.hu archívumából [2008]

Szerző: szabói

Bakfark Bálint hazánkon túl jóval ismertebb, kétség nem fér hozzá, hogy a reneszánsz egyik legnagyobb képviselője volt. Lantvirtuózként egész Európát bejárta, királyok, főurak kegyeltje, dicsőítő énekeket írtak hozzá. Hogy nálunk születésének 500. évfordulója elkerülte a figyelmet, ezen már nem is csodálkozunk. Bár 1506-ban vagy 1507-ben született Bakfark Bálint, az egyetlen magyar nyelvű kiadványt 2008-ban jelentették meg. Ismét egy fiaskó a méltó ünneplések sorozatában.

Bakfark Bálint volt az első olyan magyar zenész, aki bekerült az európai vérkeringésbe, sőt döntő hatással volt a reneszánsz hangszeres zene fejlődésére. A korszak kórusművészetéről volt nevezetes, a hangszeres daraboknál nem is nagyon írták elő, milyen instrumentumokon képzelik el az adott darabot. Ezek a művek ráadásul a kórusműveken, azok átírásán alapultak, Bakfark is írt olyan darabokat, melyeknek témája egy kedvelt dallam volt. Két gyűjteménye is megjelent nyomtatásban, a Lyoni lantkönyv és a Krakkói lantkönyv.
Gyárfás Endre egy fiktív levélben vázolja fel Bakfark Bálint életét. A Bakfark, Európa lantosa című könyv a Rózsavölgyi és Társa gondozásában jelent meg. A vékonyka, mindössze 126 oldalnyi szöveg Báthori Istvánnak írt levél, melyben Bakfark arra kéri az új fejedelmet, hogy ne vegye vissza a birtokadományt, melyet a lantos még az előző fejedelemtől kapott. Az Oláhgáld faluból a világhírnévig vezető utat járjuk be, Bakfark vélt gondolataival fűszerezve. A zeneszerző büszke magyarságára, büszke, hogy magyar királytól kapta nemesi címét, birtokát. A „születésileg geréb” Bakfark nevelőapja céhmester volt, lantozni taníttatta Mihályt és Bálintot, a két testvér a későbbiekben nem találkozott. Bakfark nemcsak öccsével, de feleségével, fiaival is távolságtartó volt, évekig nem látta őket. A könyv lapjai alapján egész életében képezte magát, a művészetnek szentelte életét, bár a politikáról is volt/lehetett véleménye, hiszen börtönbe is vetették, a lantja nélkül. Későn házasodott, két fia született, felesége egy litván nő, Katarina, egy pékmester lánya volt. Nemesi birtokuk elvétele után három évvel Padovában halt meg az egész család, a pestisjárvány miatt (1576. augusztus 22.). Bakfark fő kérdése Gyárfáson keresztül, hogy nemesként nagyobb megbecsülést élvezne, mint egyszerű zenészként. Õ is, mint sokan mások, sokszor éppen csak megélt az udvaroktól kapott bérből, mégis megmaradt zenésznek, bár sose volt független. Két gyűjteményét saját maga kellett finanszírozza, hogy nyomtatásban megjelenhessen. Némi képet kapunk a kollégákról, híresebb lantosokról, zeneszerzőkről, Bakfark erőfeszítéséről, hogy átadhassa valakinek a tudását.

Gyárfás Endre a rendhagyó életrajzzal nagy fába vágta a fejszét. Nem feltétlenül Bakfark szemszögéből láttatja az eseményeket, hús-vér embert állít elénk, önálló gondolatokkal, érzelmekkel, pajkos-huncut történetekkel. Hogy igaz-e, ne is keressük, hiszen a zeneszerző megismertetése volt a cél. A kötet nyelvezete erősen archaizál, költőinek szeretne tűnni, sajnos néha megbicsaklik (túl sok a hasonlat, némelyik nem igazán illik a fennkölt mondatokhoz stb.). Sokszor bőbeszédűnek tűnik, sok benne az ismétlés, a csevegő modor talán szerencsésebb lett volna. A sok helyesírási hiba sem javít a dolgon, a korrektort megspórolhatták. Hiánypótló a könyv, hibái ellenére, már csak a zenehallgatást kell pótoljuk.
Bakfark után ne nyúlj a lanthoz – mondták, művei tolmácsolásához valóban jó lantos kell.

Gyárfás Endre:
Bakfark, Európa lantosa

Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2008

Kötött, 126 oldal
ISBN: 9789638776419

Archívum Tags:Fülvájó, Nyitott könyv

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Olvas(s)atok – Mészöly Miklós hamleti atlétája
Next Post: Január 20.

Related Posts

  • A 12 legszebb magyar vers program 8. Archívum
  • Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? – A magyar nyelv rokonságáról Archívum
  • Az ismeretlen Berlioz
    Roméo et Juliette, Les Nuits d’été
    Archívum
  • Az ókor zenéje Archívum
  • „Az a fontos, hogy terjesszük a zűrzavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.” Archívum
  • Impressziók – Ravel kamarazenei művei Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár

Legutóbbi bejegyzések

  • Brit-szigetek: Michael Wood sötét középkora
  • Mendelssohn zongorája
  • Február 4.
  • Heti papiruszok (2305)
  • Olvas(s)atok – Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio

Legutóbbi hozzászólások

  1. Toscanini és a sebesség szerzője Február 1. – papiruszportal.hu
  2. Bartók Béla és József Attila szerzője Heti papiruszok (2305) – papiruszportal.hu
  • Első szimfóniák lemezen – Prokofjev, Haydn, Bizet első szimfóniája Archívum
  • December 14. Naptár
  • Sebő József: A Bakony-mítosz
    A Bakony a magyar irodalomban
    Archívum
  • William Somerset Maugham (1874–1965) Archívum
  • Január 28. Naptár
  • Kis nép, kis lélek? – A Crazy Horse Memorial, 2. rész Archívum
  • December 20. Naptár
  • Karácsony – regölés Archívum

Copyright © 2022 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme