Névnapok: István, Dienes, Előd, Stefán, Stefánia, Stefi, Zuboly
Események:
Karácsony második napja
1709 – Velencében bemutatják George Frideric Händel Agrippina című operáját.
1723 – J. S. Bach bemutatja első karácsonyi kantátáját Lipcsében (Darzu ist erschienen der Sohn Gottes, BWV 40).
1830 – Milánóban bemutatják Gaetano Donizetti operáját, az Anna Bolena-t.
1831 – bemutatják Vincenzo Bellini operáját, a Norma-t Milánóban.
1963 – Megjelenik az Egyesült Államokban a The Beatles „I Want to Hold Your Hand” és „I Saw Her Standing There” című száma, amely nemzetközi szinten a Beatlemania kezdetét jelenti.
Meghalt Antonio Caldara (1670?-1736) velencei barokk zeneszerző, aki élete jelentős részét Bécsben töltötte.
Munkássága hatással volt az önálló, német nyelvű opera kialakulására. A maga korában a legnagyobb komponisták között tartották számon, még maga Johann Sebastian Bach is buzgón tanulmányozta művészetét. Zenéje rendkívül változatos, merített a gregorián zenéből és felhasználta szinte a barokk összes jelentős formai eszköztárát. Bár írt hangszeres darabokat is, vokális művei mellett eltörpülnek ezek.
Megszületett Kass János (1927–2010) Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus- és szobrászművész, kiváló művész.
Tizennégy éves korától kerámiagyárban gipszet öntött, keramikusként dolgozott. A második világháború végén, Klaniczay Tiboron – a későbbi kiváló irodalom történészen – keresztül felkérték, hogy grafikusként és több nyomdával való kapcsolatai révén készítsen különböző papírokat, pecséteket, menekülők számára. 1946-ban kapott keramikus mesterlevelet, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult. 1967-től az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékén volt tanár. Az Új Írás folyóirat művészeti szerkesztője volt 1965–1973 között. Megszámlálhatatlan könyv (több száz!) illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken nőttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett. A Magyarországon bemutatásra nem engedélyezett Fejek sorozatából a világ első számítógépes animációs filmjét készítette el Dilemma címen Halász Jánossal, a John Halas néven akkor már világhírű rendezővel Londonban (Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai; Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása; Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai). ––> Kass János és a zene
Ezen a napon megszületett:
Thomas Gray (1716-1771)
angol költő, a klasszikus kor tudósa és a Cambridge-i Egyetem tanára volt. Gray tudós beállítottságú fiú volt, aki szívesebben töltötte idejét komoly irodalmi könyvek olvasásával csak ne kelljen sportolnia. Kora egyik legolvasottabb emberévé vált, miután hosszú időn át önként vállalt tanulásba kezdett. 1742-től komolyan belevetette magát a versírásba, annak ellenére, hogy nem volt igazán termékeny költő, csupán 13 verset publikált életében, mégis őt tekintik a 18. század közepének legkiemelkedőbb költőjének. 1757-ben őt választották Anglia nemzeti költőjének, ám a kitüntető tisztséget visszautasította (Elégia egy falusi temetőben, Egy elkényeztetett cicáról, mely az aranyhalas medencébe fúlt).
Friedrich Reinhold Kreutzwald (1803-1882)
észt költő, író, folklorista, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg szerzője és összeállítója, az észt romantikus irodalom kiemelkedő alakja (Vodkaláz, Együgyűek, A világítótorony).
Balázs Sándor (1830–1887)
könyvtáros, író, újságíró, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja. Egy ideig a mérnöki tanfolyamot hallgatta, ezt a pályát azonban elhagyta és irodalmi téren működött tovább. Különösen humoros novelláival tűnt ki. A korszak novellistái közül egyéni ízű, derűs hangulatú írásaival emelkedett ki, hét kötet elbeszélése jelent meg. Legsikerültebb dolgozataiban a városi szegények sorsát festi meleg színekkel, valószerű vonásokkal (Miért nem házasodik meg a sógor?, Víg elbeszélések, A mama tyukszeme).
Hermann August Seger (1839-1893)
német kémikus, keramikus. 1878-ban megalapította és első vezetője lett a berlini Királyi Porcelánmanufaktúra Kémiai és Műszaki Kutató Intézetének. Kialakított egy lágy porcelánt, a Seger-porcelánt. Habár Seger kémikus volt, munkadarabjai művészileg is elismertek voltak (Seger-gúla).
Róth Miksa (1865–1944)
iparművész, üvegfestő, mozaikművész. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült.
Abet Ádám (1867–1949)
költő, műfordító. 1890-ben kivándorolt Amerikába. Öt évig New Yorkban élt, majd 1895-ben Clevelandbe költözött. 1893-ban kéziratban adta ki és terjesztette a Népjog című lapot, majd 1893 és 1894 között a magyarországi Népszava amerikai tudósítója volt. Baloldali, szocialista eszmeiségű versei itthon is népszerűek voltak. Petőfi Sándor stílusában is írt verseket, ezeket a magyar hatóságok betiltották (Magyar levelek Amerikából, Csoda tükör, A jólét megszerzése).
Maurice Utrillo (Maurice Valadon, 1883-1955)
francia festőművész. Gyakran kötött ki rendőrségi fogdákban, azért festett, hogy ihasson. Ezzel együtt, az 1906 körüli években találta meg stílusát: bensőséges hangulatú utcarészleteket, templomokat festett, rajzolt. Képeslapokat vásárolt, ezek alapján alkotott: a forma adott volt, ezt némileg átfogalmazta és színeket adott hozzá. Első vevői a kocsmárosok voltak. Festészetét egyre inkább elismerték, képeinek ára folyamatosan emelkedett. 1916-ban elmegyógyintézetbe került, ahol négy hónapot töltött. Az 1920-as években kezdődött „színes korszaka”, képei kiszínesedtek, tarkák, de kellemes látványt nyújtanak. Ugyanakkor a festő teljesen elszakadt a külvilágtól. 1935-ben új korszak kezdődött életében: megismerkedett egy gazdag belga özveggyel, az asszony jó hatással volt rá, sokkal kiegyensúlyozottabb lett az élete (Montmagnyi tetők, A Szent Denis-bazilika, Montmartre szélmalmai).
Henry Miller (Henry Valentine Miller, 1891-1980)
amerikai író, festő. Kortársai jellemzően botrányszerzőnek tekintették, amiért írásaiban szembeszállt kora szigorú, bigott erkölcsiségével. A XX. század eleji puritán társadalmak legalapvetőbb tabuit sem tartotta tiszteletben, alkotásai sokakat megbotránkoztattak. Írással az 1910-es években kezdett foglalkozni, első művei főleg esszék voltak. Párizsi tartózkodása idején a francia szürrealizmus számos alakjával is megismerkedett, akik nagy hatással voltak rá. Itt ismerte meg a nála több mint húsz évvel fiatalabb, ez idő tájt szárnyait bontogató Lawrence Durrell brit írót is, akivel életre szóló barátság alakult ki köztük. Kettejük levelezését később nyomtatásban is kiadták, a gyorsan terebélyesedő levélfolyam két teljes kötetet töltött meg (A légkondicionált lidércnyomás, Az amarusszioni kolosszus, Szexus. A hús megfeszítése).
Bolváry Géza (1897-1961)
filmrendező, forgatókönyvíró, színész. 1918-ban újságíró, a Tanácsköztársaság alatt filmstatiszta, de csakhamar színészi feladatokat is bíztak rá. A Star Filmgyár dramaturgja, utóbb rendezője lett. Feleségével, Mattyasovszky Ilonával filmiskolát nyitott. Kiváló képességeire külföldön is felfigyeltek. 1924-ben Münchenben, 1928-ban Berlinben, majd egy évig Londonban forgatott filmeket. A hangosfilm megindulásával visszatért Berlinbe (A kétarcú asszony, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tiszavirág).
Egri Viktor (Eisler, 1898-1982)
Állami díjas szlovákiai magyar író, drámaíró, publicista, érdemes művész. Írói pályája az 1920-as évek elején indult. Első novelláskötete, a Pierre találkozása 1925-ben Berlinben jelent meg. Már az első köztársaság idején az egyik legtehetségesebb szlovákiai magyar prózaírónak számított. Döntő élménye az első világháború, ebből származott antimilitarizmusa. A második világháború idején származása miatt nem publikálhatott és bujkálni kényszerült. Fontos szerepet játszott a háború utáni szlovákiai magyar irodalmi élet újjászervezésében (Égő föld, Szívet cserélni nehéz, A hallgatás évei).
Alejo Carpentier (1904-1980)
kubai író. Eredetileg zenét és építészetet tanult, de 1921-ben félbehagyta tanulmányait és újságírással kezdett foglalkozni. 1927-ben a diktátorellenes nyilatkozat aláírása miatt rövid időre börtönbe került. 1933-ban Madridban kiadta első regényét, a kubai néger szokásokat tükröző, lukumi nyelvű címet viselő Ecue-Yamba-O-t, ami annyit jelent: Dicsértessék az Isten. Hazatérése után Havannában egyetemi tanár, a Kubai Író- és Képzőművész Szövetség alelnöke, és a Kubai Országos könyvkiadó igazgatója lett.Műveit rendkívüli műveltség, bűvös atmoszféra-teremtő képesség hatja át (Embervadászat, Irodalom és politikai tudat Latin-Amerikában, Földi királyság).
Jean Echenoz (1947)
Goncourt-díjas francia író. Első könyvét 1979-ben adta A greenwichi hosszúsági kör címmel, ezért 1980-ban Fénéon-díjat kapott. Főleg regényeket ír, ezek bűnügyi vagy kalandregénynek indulnak, hogy aztán posztmodern módra kiforgassa a műfaj hagyományait. Filmforgatókönyveknél is közreműködött (Egy év, Elmegyek, Különmegbízott).
Ábrahám Edit (1956)
színésznő. 17 évesen szerepelt először filmben. Az ifjú színésznőnek kellemes énekhangjára a készítők is felfigyeltek, ezt követően 1978-ban két filmben is feltűnt. 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán prózai szakon. Fiatal kora óta rendszeresen vállal szinkronszerepeket. 2008-ban Arany Medál-díjjal tüntették ki Az év színésznője kategóriában, majd egy évvel később is jelölték a közönségdíjra. 1998 és 2014 között, majd 2019-től ismét a Barátok közt című sorozat főszereplője.
Temuera Morrison (Temuera Derek Morrison, 1960)
új-zélandi színész. Az Új-zélandi Speciális Előadóművészi Oktatási Séma alapján tanult. A királynő születésnapja alkalmából kiosztott díjak közül 1996-ban Morrison a dráma területén tett szolgálataiért megkapta az Új-Zélandi Érdemrendet (Féktelenül 2. – Teljes gőzzel, Hat nap, hét éjszaka, Star Wars).
Pintér Gábor (1962)
színész, rendező. 1983-tól a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként az Arvisura Színházi Társaság Színészképző Stúdiójában (Tanulmány Színház) tanult 6 évig. 1994-ig a budapesti Szkéné Színházban dolgozott, azóta szabadúszó.
Danyi Judit (1971)
színésznő. Gór Nagy Mária Színitanodában tanult. 1991-1992 között az Arizona Színházban játszott. 1992-1996 között a Győri Nemzeti Színház tagja volt. 1998-tól a kecskeméti Katona József Színház színésznője.
Jared Leto (1971)
Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész, zenész. A My So-Called Life című sorozat mélabús szívtiprójaként, Jordan Catalano szerepében vált ismertté. Olyan filmekben tűnt fel, mint a Rekviem egy álomért, Pánikszoba, Nagy Sándor, a hódító, Fegyvernepper, Chapter 27, Mr. Nobody és Szárnyas fejvadász 2049. 2014-ben Oscar-díjat nyert a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakításáért.
Gryllus Dorka (1972)
színésznő, énekesnő. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1998-ban szerzett diplomát. A főiskola elvégzése után, 1998-tól a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. 2001-ben közreműködött édesapja, Gryllus Dániel Családi kör című lemezén. Szabadúszó, jelentős időt tölt Németországban, jelenleg Berlinben él. 2010-ben Arany Medál díjat kapott a Látogatás című filmben nyújtott alakításáért.
Varga Ferenc József (1972)
Karinthy-gyűrűs humorista, kabarészerző, kabarészínész. Eredeti foglalkozása tanár. 1994-től fellépett a Rádiókabaréban, 1999 és 2010 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt. A Hócipő szatirikus lapnak jelenleg is munkatársa. Több könyve is megjelent (Köcsög!; Nemzeti Túlvilág Hivatal; Mondom a Ferinek, Tibi).
Csuha Borbála (1986)
szinkronszínész. Ötéves kora óta szinkronizál. 2006–2009-ig a Bárka Színház stúdiós növendéke volt (Made in Hungaria, Papírrepülők, Hacktion: Újratöltve).
Kit Harington (Christopher Catesby „Kit” Harington, 1986)
angol színész. Filmszerepekben és a színpadon egyaránt játszik. Legismertebb televíziós szerepe Havas Jon az HBO Trónok harca című 2011 és 2019 között futott fantasysorozatában. 14 éves korában kezdett érdeklődni a színészet iránt. A Worcester Sixth Form College tanulója volt, ahol drámai és színházi tanulmányokat folytatott 2003 és 2005 között. 2008-ban végzett a londoni Central School of Speech and Drama-ban, ami a Londoni Egyetem egyik iskolája.
Ezen a napon halt meg:
Helvétius (Claude Adrien Helvétius, 1715-1771)
francia filozófus, enciklopédista. Pénzügyi karrierre készült, de szabadidejét költészettel töltötte, ambíciói a Le Bonheur című verset eredményezték, amelyben felfedezte, hogyan lelhető fel az igaz boldogság. Filozófiai munkásságának eredményét fő műve, A szellemről (De l’esprit) jelenti. A könyvet üldözni kezdték, a Sorbonne kiátkozta, a papok meggyőzték a bíróságot, hogy veszélyes tanítások vannak benne és minden tiltakozásai ellenére is végül elégették.
Kossics József (Jožef Košič, 1788-1867)
szlovén író, költő, entográfus, nyelvész, történész. Az első szlovén nyelvű tájmonográfia szerzője, amely műve pontosabban a szlovén egy nyelvjárásában, vendül szól. Figyelemre méltó szépirodalmi munkássága, de nem annyira meghatározó akár a magyar, akár a szlovén irodalomban (Magyar Országi Vendus-Tótókról, A művelt szlovén férfi és nő a Mura és a Rába között, A Vas és Zala megyei szlovének régiségei).
Heinrich Schliemann (1822-1890)
német kereskedő, bankár, műkedvelő archeológus, akit az ásó világhírű dilettánsaként is emlegettek. Gyermekkorától fogva vonzotta a görög mitológia, annyira, hogy ez vezette arra az elhatározásra, hogy az Iliasz helyszínét, Tróját a valóságban is megkeresse. Sikerrel tárta fel Mükénét és számos kisebb égei települést is. Élete, melyet megjelent emlékirataiban is olvashatunk, számtalan embert ejtett ámulatba. Azonban Schliemann megítélése ma is erősen ellentétes érveken alapul, az általa leírt történeteket már igen erős forráskritikával használják fel. ––> Régészet – Schliemann, a fanatikus médiasztár
Zichy Jenő (1837-1906)
politikus, Ázsia-kutató, akadémikus, az Iparegyesület elnöke. Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével. Családtörténeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását. 1901-ben Budapesten magánmúzeumot létesített, gyűjteményét a fővárosra hagyta.
Melvil Dewey (Melville Louis Kossuth Dewey, 1851-1931)
amerikai könyvtáros és pedagógus, a könyvtári besorolásra szolgáló Dewey decimális rendszer megalkotója és a Lake Placid Club alapítója. Teljesen átszervezte az állami könyvtárat, amelyik az egyik legszervezettebb lett Amerikában, és megalapította az utazó könyvtárak és képgyűjtemények rendszerét.1890-ben segített alapítani az első állami könyvtár-szövetséget, a New York Library Associationt.
Anatolij Vasziljevics Lunacsarszkij (1875-1933)
bolsevik művelődéspolitikus, esztéta, kritikus, író, műfordító. Irodalomtörténésznek kevésbé jelentős, írt néhány zeneelméleti tanulmányt, lefordította oroszra Petőfi Sándor egy pár művét. Saját művei nem túl jók: drámáit általában egy-két hét alatt ütötte össze. A furcsa az, hogy ezekre volt a legkényesebb (Irodalmi tanulmányok, Az egységes munkaiskola alapelvei, A zene világában).
Kováts Terus (1897-1958)
színésznő, érdemes művész. 1911-ben, 14 évesen lépett először színpadra. Kezdetben népszínművek énekesnő szerepkörében szerepelt, még Prágában is fellépett. 1922-1925-ben és 1928–1929-ben Debrecenben játszott, 1929-1932-ben között a Belvárosi Színház művésze volt. Fokozatosan áttért a komikus jellemszerepekre. 1942-től Debrecenben, 1949-től haláláig Miskolcon láthatta a közönség, de vendégként játszott a Fővárosi Operettszínházban is. A vidéki színjátszás vezető egyéniségei közé tartozott (Lila akác, Szegény gazdagok, Simon Menyhért születése).
László Endre (Páskuj, 1900-1987)
író, dramaturg, rajzfilm- és rádiós rendező, sci-fi-író, festőművész. A Képzőművészeti Főiskola festő tanszakán szerzett diplomát, később a Nemzeti Zenedében tanult és mozikarmesterként. A kísérleti televíziónál eltöltött időszak után 1948-tól a Magyar Rádiónál dolgozott, előbb mint zenei munkatárs, majd mint rendező. Ő volt az első magyar rádiós szappanopera, A Szabó család rendezője 1959-től 1987-ig. Számos adaptációt, hangjátékot készített, rendezett (Szíriusz kapitány, Mikrobi, Kíváncsiak Klubja).
Artur Malawski (1904-1957)
lengyel zeneszerző, zenepedagógus és karmester. Nyolcéves korában kezdett hegedűt tanulni. 1920-1928 között a krakkói Zenei Társaság konzervatóriumában folytatta hegedű tanulmányait. 1927 és 1933 között hangversenyeket adott, de bal kezének sérülése miatt azonban le kellett mondania a virtuóz karrierről. Ezután, több zenei társaságnál viselt különböző tisztségeket, tanított, illetve alkalmanként karmesterként is fellépett (Hegycsúcsok; Huculka; Magyarország, 1956).
Eggerth Márta (Marta Eggerth, 1912-2013)
évtizedeken át az Egyesült Államokban élő koloratúrszoprán énekesnő, színésznő. Alig tizenegy éves volt, amikor először fellépett a Pesti Vigadóban, ebben az évben az Operaházban is bemutatkozott. 1927-ben filmszerepet kapott Berlinben, ezzel elindult nemzetközi filmes karrierje. A magyar filmművészetben azzal tett szert hírnévre, hogy Jávor Pál oldalán 1929-ben, az első magyar hangosfilmben. 1934-ben ismerkedett meg a kor ünnepelt operaénekes sztárjával, a lengyel Jan Kiepurával. 1938-ban először Dél-Franciaországba költöztek, majd az Egyesült Államokba vándoroltak ki (Csak egy kislány van a világon, A cárevics, Tavasz Berlinben).
Jason Robards (Jason Nelson Robards, Jr., 1922-2000)
kétszeres Oscar-, Tony- és Emmy-díjas amerikai színész. Eugene O’Neill műveinek kiváló előadója, az 1968-as Volt egyszer egy Vadnyugat című film egyik főszereplője volt. Első nagy sikerét a Broadway-n kezdte, O’Neill Ha eljő a jeges című darabjában aratta, majd ugyancsak a Hosszú út az éjszakába című művében is remekelt. Mindkét szerepet később filmen is eljátszotta. Amikor már elismert színész volt, 37 évesen elvállalta első filmszerepét, Az utazás című filmben, mint magyar szabadságharcos. Pályája csúcsára az 1970-es évek közepén ért fel, amikor két egymást követő évben is megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat (Az elnök emberei, Julia, Philadelphia – Az érinthetetlen).
Nigel Hawthorne (Sir Nigel Barnard Hawthorne, 1929–2001)
többszörös BAFTA-díjas angol színész. Az 1950-es évektől kezdődően folyamatosan lépett fel különböző színdarabokban és tehetsége hamar kiteljesedett, azonban a filmes pályája igencsak később indult el (A pusztító, Gandhi, Tűzróka).
Kedei Zoltán (1929-2020)
erdélyi festőművész. 1951-ben sikeresen felvételizett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolára. Az anyagi és társadalmi helyzete miatt vissza kellett mennie a tanügybe. A Népművészeti Iskola festészeti szakán szerzett diplomát (1955–58). 1968-tól tagja a Képzőművészeti Alapnak.
Domján Edit (1932–1972)
Jászai Mari-díjas színésznő. Sokat szerepelt iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken. E sikerei következtében erősödött meg benne az elhatározás, hogy színésznő lesz. Iskolái után sikeresen felvételizett a Színházművészeti Főiskolára. Tanulmányait 1954-ben fejezte be a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1960-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd 1963-ig a budapesti Petőfi Színházban játszott. 1964-től haláláig a Madách Színház tagja volt (Két emelet boldogság, Oldás és kötés, Az alvilág professzora).
Sylva Koscina (Silvija Košćina, 1933–1994)
horvátországi születésű olasz modell és filmszínésznő, aki négy évtizedes pályafutása során több mint 120 európai és amerikai filmben szerepelt (Boccaccio, Júlia és a szellemek, A neretvai csata).
Bogár István (1937-2006)
zeneszerző, a Budapesti Strauss Zenekarral a világ több mint harminc országában szerepelt. 1958–63-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endrénél folytatta zeneszerzés-tanulmányait. 1983-tól a Magyar Rádió zenei együtteseinek igazgatójaként dolgozott (Fúga nagyzenekarra, A rézfúvós hangszerek, Fúvószenekari művek).
Kemenes Géfin László (1937-2022)
József Attila-díjas író, költő, kritikus, műfordító, egyetemi tanár. 1956-ban Kanadába emigrált, 1977-től a montréali Concordia Egyetemen és a Marianopolis Főiskolán XX. századi angol és amerikai irodalmat tanít (Jégvirág, Erotika a 20. századi magyar regényben, Fehérlófia nyomában).
Bősze György (1941-2015)
Déryné- és Aase-díjas színész. 1965-ben színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte. 1974-től a Népszínház, 1984-től a Nemzeti Színház tagja volt. 1989-től a Veszprémi Petőfi Színház társulatához szerződött. 2001-től a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt (Napló gyermekeimnek, Redl ezredes, Sorstalanság).
Sue Lyon (1946-2019)
amerikai színésznő (Lolita, Az iguána éjszakája, Crash!)
Farády István (1951-2004)
színművész. Amatőrként a Zsolnay Gábor vezette Belvárosi Irodalmi Színpadon kezdte pályáját. Első próbálkozásra sikerült a felvételije a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Alkatának köszönhetően és nagyszerű orgánumát kihasználva, pályája elején a rendezők főként hősszerepeket osztottak rá. 1982–85-ben a Nemzeti Színház művésze volt. 1987-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban szerepelt. 1987–1991 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1991-től szabadfoglalkozású színművész volt. Jellegzetes, bársonyos, fátyolos hangját számos szinkronszerep, rádiójáték őrzi.
