egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából [2013] Szerző: Lehotka Ildikó Bő egy hát alatt két programot is játszott a Budapesti Fesztiválzenekar. November 7-étől négy alkalommal két romantikus darabot és egy Mozart-zongoraversenyt hallhatott a közönség a Zeneakadémián, 16-án és 17-én az együttes régizenei csoportja játszott az Olasz Kultúrintézetben. Mindkét műsorban egy-egy nagynevű muzsikus volt a zenekar vendége. Liszt Mazeppája…
a papiruszportal.hu archívumából [2010] Szerző: szabói A Nemzeti Filharmonikusok idei első martonvásári koncertjét július 17-én hallhatta a nagyszámú közönség. A nyári zenei kínálat egyik legszínvonalasabb eseménye most is rengeteg embert vonzott a gyönyörű parkba, a forró idő ellenére. Ismét kellemes sétával, többé-kevésbé árnyékban jutott el a közönség az alkalmi széksorokhoz, idén a szúnyogok jóval merészebb…
a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Lehotka Ildikó A Kallós Zoltán gyűjtötte moldvai magyar szentes énekeket és imádságokat hallgathatjuk meg a Fonó Budai Zeneház által megjelentetett lemezen. A kiadvány először 1993-ban, Marosvásárhelyen látott napvilágot, akkor még bakelitlemezen, mintegy negyvenpercnyi hangzóanyaggal. A népi imák kutatására és feldolgozására viszonylag későn került sor, csak 1970 után, Erdélyi Zsuzsanna ösztönzésére….
Tovább… “Kallós Zoltán moldvai gyűjtése: Uram, irgalmazz nékünk” »
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Szabó Ildikó A magyar és az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb hatású alkotója az 1881. március 25-én Nagyszentmiklóson született és 1945. szeptember 26-án, Nem Yorkban elhunyt Bartók Béla.Bartók Béla az egyik legnagyobb zeneszerzőnk, emberi helytállásával is kimagaslik. Már életében egyfajta példaképpé emelkedett a zeneszerzők körében, rengeteg komponista művében kimutatható a bartóki hangzásvilág….
Tovább… “Bartók Béla (1881, Nagyszentmiklós – 1945, New York)” »
a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Lehotka Ildikó Claude Debussy és César Franck szinte egy időben alkottak, mindkettőjük zenéje abszolút francia, ám mégis micsoda különbség van köztük! Egészen más szerkesztésmód, az egyikre az érzelmi túlcsordulás, Debussyre a néha szikár hangzás jellemző. Az elegancia a közös, ami annyira jellemző a francia művekre. A lemez összeállítása nagyon érdekes,…
Tovább… “Debussy és Franck egy-egy szonátája Maisky és Argerich előadásában” »
a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: szabói Haydn és Mozart egy-egy szimfóniája, Beethoven utolsó vonósnégyesének két tétele, Paganini Moto Perpetuója, végül Rossini Tell Vilmos nyitánya hallható azon a lemezen, mely Arturo Toscanini felvételeit kínálja a Great Conductors sorozatban. Toscanini emblematikus karmester, bár sokan nem szeretik néha túl gyors tempóit. Politikai állásfoglalása (a fasizmus ellen, nem volt…
a papiruszportal.hu archívumából [2013] Szerző: szabói Csajkovszkij és Bruckner egy-egy művével zárta évadát a Budapesti Fesztiválzenekar, a műsort szokás szerint háromszor játszották. A karmester ezúttal Takács-Nagy Gábor volt, zongorán egy nagyon jó sajtójú fiatal orosz muzsikus játszott, figyelemre méltó versenyeredményekkel a háta mögött: a varsói Chopin-versenyen harmadik, a tel-avivi Rubinstein- és a moszkvai Csajkovszkij-versenyen első…
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó Az olasz származású Jean-Baptiste Lully 14 évesen táncosként, hegedűsként énekesként egy francia nemesi házba került, itt érte a szerencse, hogy XIV. Lajos felfigyelt rá. 1772-től, 30 korától már intendáns, annak ellenére, hogy a király igen nehezményezte férfikapcsolatait. A comédie ballet-k után Lully megpróbálkozott az operaírással is, leginkább a tragédie…
a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: Mika Róbert Andrew Lloyd Webber az angliai Dél-Kensingtonban született 1948. március 22-én. Szülei szoros kapcsolatban álltak a muzsikával, édesapja, William Lloyd Webber zeneszerző és zenetanár, édesanyja Jean Hermione csellista volt. Míg ő apja nyomdokaiba lépett, fivére, az 1951-es születésű Julian édesanyja csellószeretetét örökölte, és belekóstolt ő is a zeneszerzésbe. Webber…
Deutsche Grammophon 445 238-2 GH a papiruszportal.hu archívumából [2004] Szerző: Lehotka Ildikó Az orosz műzene a XVIII. században alakult ki. A semmiből előtűnő, minden előzményt nélkülöző művek és zeneszerzők rögtön a romantikus korszak kedvelt és világhírű képviselőivé váltak. Az orosz mesterek egy-két kivételtől eltekintve autodidakta módon képezték magukat, szinte mindegyiküknek volt polgári foglalkozása. Sokuk életében…
