Kincses Képeskönyv sorozat: Visegrád
a papiruszportal.hu archívumából [2009]
Szerző: e-ho
A november a kincses-képeskönyves bemutatók hónapja volt az Anno meseboltban. Míg péntek 13-án kézzel foghatatlan kincsekről esett szó, november 27-én visegrádi történelmi, olykor kézzel is fogható kincsekről: a Projectograph Kiadó Visegrád után itt mutatta be Kincses Képeskönyv sorozata harmadik kötetét, mely a Dunakanyar egyik gyöngyszemét tárgyalja (ez nem a tárgy alja, hanem a teteje). Mindkét gyöngyszemem nevet, mert egy számomra ismeretlen kiadó kitűnő könyvét ismertem meg.
Anno
Nomen este volt ez is. Hol is lehetett volna stílusosabb helyen megtartani, mint egy ilyen nevű meseboltban?! Erő Zoltán építész, aki a visegrádi Fellegvár helyreállításán is dolgozott, időutazó könyvként mutatta be a Visegrádot, amelynél az illusztráció és a szöveg szerves egységet alkot, nem választható el egymástól, nem él meg egyik a másik nélkül. Építészként nagyon fontosnak tartja az épített környezet folytonosságát, a rétegekben egymásra épült városfejlődést (kincsfaló Schliemann!) – és ha ma már a történelem viharai miatt vagy a lelkes városfejlesztőknek „hála” a valóságban nem is lehet nyomon követni a kontinuitás ezen ívét, egy ilyen tanulságos könyv rávilágíthat a hiányzó lépcsőfokokra is.
Arról faggatta az illusztrátort, mennyire volt nehéz dolga „hiteles” képeket készíteni, mennyire kötötték meg kezét a tények – és a szakértők. Jánosi Andrea elmondta, nem egyszerű hozzákezdeni például gályák, fegyverek, soha nem látott viseletek valósághű leképezéséhez, de szerencsére csapatmunkában dolgoztak. Előtanulmányok születtek, vannak tárképek, korabeli képek, reprodukciók, amit felhasználtak, a történész szakértők (Buzás Gergely, Gróf Péter, Gróh Dániel, Kováts István) folyamatosan egyeztettek, sőt olykor késhegyig menő vitákat folytattak arról, hogy például a Bucentauruson* az árboc és a vitorlák milyenek, mekkorák legyenek (és a hajósok füstszűrős sapkát viseljenek-e). Elárulta azt is, hogy a képeken előfordulnak tudatos túlzások, egy-egy illusztráción a kiemelt tárgyat, hadieszközt, eseményt, élethelyzetet egy kissé felnagyította ugyan, de igyekezett minél reálisabban festeni. Könnyebb dolga volt Visegráddal, mint az előző két kötettel (Kolozsvár, Marosvásárhely), mert a várost nagyon jól „feltérképezték”, rekonstruálták a történészek, sőt a vár 3D-s modellezése is elkészült.
Zágoni Balázs, a kiadó vezetője, a könyv szerzője elmesélte, hogy hét végi „szeánszokon” gyűltek össze a szakértők és a szerzők, hogy „körbeugrálják” Andrea vázlatait, s órákig vitatkozzanak a beállításokon, szögeken, látható és nem látható részleteken. A kutatás mai állásához képest hitelesen igyekeznek bemutatni a változásokat, de például a marosvásárhelyi kötet esetében előfordult, hogy a ferences kolostor már elkészült rajzát újra kellett alkotni, mert a múzeumigazgató telefonon tudatta velük, hogy az újabb feltárás szerint a hossza nem stimmel…
Eredetileg iskolás gyerekeknek szánták a sorozat darabjait, de a visszajelzésekből kiderült, hogy Andrea aprólékos rajzain órákig elmolyolnak az olvasni nem tudó csöppségek is, és az idősebbek is szívesen forgatják a könyveket. A szövegek azonban úgy vannak megírva, hogy az a tizenéves olvasóknak szóljon leginkább.
Mártonffy Gábor építész szakértőként, főként az újkori fejezetnél működött közre, s a könyvbemutatón érdekességként megemlítette, hogy kérdésként merült föl, hogy a Vízlépcsőd melyik fázisát örökítsék meg, de végül is a „maradványt” mutatják be.
Visegrád
Már az első kézbevételkor, belelapozáskor kiderül: szép kiállítású, igényes kötet, nem véletlen, ami a címoldal alján olvasható, az első kötet a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár fődíját nyerte 2007-ben. Zágoni Balázs világosan, érdekesen vezet végig a különböző korszakokon úgy, hogy a legfontosabb tényanyag szerepeljen Zách Feliciántól Corvin Jánosig, IV. Bélától Beatrix királynéig, de ne legyen tudálékos és unalmas. És azért óvatosan mindig sikerül becsempésznie egy-egy érdekes történetet, kifejezést (árnyékszéktorony, gyilokjáró**, a kötet végén rövid szó- és névmagyarázat is van), a szöveg úgy tanít, hogy közben nem fekszi meg a történelem iránt nem különösebben érdeklődő gyomrát sem.
Aki pedig vizuális típus, az vizuálhat! Jánosi Andrea apait-anyait beleadott, sőt sokszor még a nagycsaládot is megfestette. Az első benyomásom az volt, mintha éppen a Naphegynél megjelent Böngésző sorozat ezerféle csodája elevenedne meg, de most történelmi háttérrel, majd Pieter Brueghel parasztjai jutottak eszembe, de az illusztrátor ezt az aprólékos, mindenre figyelő stílust valósítja meg a kötet valamennyi képén. Hatalmas munka feküdhet benne.
Romlik a szemem. És mintha Jánosi Andrea az optikai cégek kezére játszana ezekkel a miniatürizált, frappáns, a legapróbb részletekig érdek- és pupillafeszítő illusztrációkkal. Eldöntöttem: Ítót kérek karácsonyra.
Kitűnő kötet, talán csak szórványos helyesírási fenntartásaink lehetnek (Római Birodalom; a templomok, monostorok írásmódja), remélhetőleg a következő kötetben a szöveggondozás jobban sikerül.
Zágoni Balázs
1975-ben született Kolozsváron. Itt járt általános és középiskolába, majd a Bolyai-egyetem filozófia szakára. Először az éppen induló Krónika országos napilapnak írt kritikákat. A Filmtett megjelenése után elsősorban ide: kritikát, interjúkat, hosszabb tanulmányokat 2007-ig. 2007 óta szerkeszti-írja a Kincses Képeskönyv sorozatot. 2009 júliusától a kolozsvári Koinónia Kiadó igazgatója.
Ha nem filmet rendez vagy meséket ír, akkor végre a családjával foglalkozik: feleségével, Jutival, illetve a gyerekekkel: Barnival, Dorkával, Hannával.
Jánosi Andrea
Képzőművészeti tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte, majd a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen folytatta, itt 2003-ban szerzett egyetemi diplomát, ezt követően pedig a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotóművészet, filmművészet, média szakán tanult, majd diplomázott 2008-ban.
Négy éve grafikusként dolgozik a kolozsvári BBTE Egyetemi Könyvkiadójánál, emellett más kiadók is foglalkoztatják mint könyvillusztrátort. Magánvállalkozóként reklámgrafikai tervezéssel is foglalkozik, ebben két éve honlaptervezés is szerepel, arculatdizájn szintjén.
Zágoni Balázs – Jánosi Andrea:
Visegrád
Kincses Képeskönyv sorozat
Projectograph Kiadó, Kolozsvár, 2009
Kötött, 48 oldal
Sorozatszerkesztő: Zágoni Balázs
Felelős kiadó: Zágoni Bálint
ISBN 9789738890312
- Bucentaurus: Hunyadi Mátyás királyi gályája.
** Gyilokjáró: várak védőfalának tetején húzódó folyosó, amelynek védelméből az ostromlókat lehetett megtámadni.
