Névnapok: Teodóra, Igor, Dioméd, Elga, Emil, Emilián, Félix, Helma, Helza, Jácint, Milán, Milton
Események:
910 – I. Vilmos, Aquitánia grófja megalapítja a Clunyi bencés apátságot a franciaországi Burgundiában. Nyugat-Európa egyik legnagyobb kolostora a X. század második felétől a XII. század elejéig a szellemi élet egyik legfontosabb helye volt (Clunyi reformok). Az apátságot 1562-ben kirabolták a hugenották és sok értékes kéziratot elpusztítottak vagy elvittek.
1503 – Michelangelo elkezdi a firenzei székesegyház kórusfülkéibe tervezett 12 apostol életnagyságú márványszobrainak 
kifaragását. A szobrokból csak egy, Szent Máté szobra készült el, miután Michelangelo 1506-ban Rómába költözött, hogy II. Gyula pápának dolgozzon.
1792 – Párizsban a forradalmi zavargások alatt, más francia koronaékszerekkel együtt ellopják azt a kék színű (Le bleu de France) gyémántot, ami a király nyakkendőjét díszítette. Később ebből készült az ún. Hope Diamond, ami jelenleg a washingtoni National Museum of Natural History National Gem and Mineral gyűjteményében található.
1847 – egy helyi kvintett először éneklik el az Oh! Susanna című dalt, amit Stephen Foster az „amerikai zene atyja” írt Pittsburgh-ben. A szerzemény a valaha írt legnépszerűbb amerikai dalok közé tartozik.
1850 – Jenny Lind a XIX. század egyik legelismertebb énekesnője, a „svéd csalogány” első amerikai fellépése a New York-i Castle Gardenben. A turné alatt (több mint 100 fellépés) 350000 dollárt keresett (mai áron nagyjából 13 millió dollár), amit jótékonysági szervezeteknek ajánlott fel, főként a svédországi ingyenes iskolák létrehozására.
1914 – W. C. Handy amerikai blues zenész, a delta blues atyja (Father of the Blues) kiadja leghíresebb kompozícióját, a St Louis Blues-t (zeneszerző William Christopher Handy). Szinte mindenki előadta, aki a műfajban számít. A leghíresebb felvételek közé tartozik Louis Armstrong és Bessie Smith közös felvétele, vagy Glenn Miller együttesének előadása.
1942 – megjelenik Enid Blyton angol írónő Kaland a kincses szigeten című kötete, az Ötösfogat (Famous Five) 
gyerekeknek szóló könyvei közül első. A sorozat 100 millió példányban kel el a világon.
1951 – Igor Sztravinszkij A léhaság útja (The Rake’s Progress) című angol nyelvű, háromfelvonásos operájának premierje a velencei Teatro La Fenice operaházban (Robert Rounseville, Elisabeth Schwarzkopf, Otakar Kraus).
1988 – megtalálják (Tommy Gregory Thompson vezette csoport) az 1857-ben, Észak-Karolina partjainál elsüllyedt SS Central America oldalkerekes gőzhajót. Az Aranyhajóként ismert vízijármű egy hurrikánban süllyedt el, 578 utasából és legénységéből 425-en haltak meg és 13 600 kg arany tűnt el a habokban.
2023 – egy ikeás táskában visszaküldik az ellopott A tavaszi nueneni plébániakert (De pastorie in Nuenen in het voorjaar [1884]) Vincent van Gogh festményt. Gogh művét 2020. március 30-án a lareni Singer Laren Múzeum (Hollandia) egyik kiállításáról lopták el, amelyet a COVID-19 világjárvány miatt bezártak.
Meghalt François Couperin („nagy Couperin”, 1668-1733) francia zeneszerző.
Zenei tehetsége már gyermekkorában annyira nyilvánvaló volt, hogy apja halála után – ekkor tízéves volt – felajánlották neki a St. Gervais-templom orgonista-állását. „a Napkirály” orgonistája, csembalistája és a királyi gyermekek tanára lett, saját címert, majd lovagi címet adományoztak neki. Legfontosabb munkáinak a több könyvnyi csembalódarabja számítanak, rendkívül érdekes felépítésű művek, amelyek szvitszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Zseniálisan kezelte a szonáta- és rondóformát, csodásan egyesítette a kor zenei stílusait, működése révén vált a francia zene az udvar előtt is elfogadottá, és hódította meg Európát is. Műveit Bach is elismeréssel tanulmányozta (Pillangók, Kóborló árnyak, Az álmodozó).
Megszületett D. H. Lawrence (David Herbert Richards Lawrence, 1885–1930) angol író.
Sokféle műfajban mutatta meg ragyogó tehetségét, köztük regényekben, kisregényekben, novellákban, versekben, színpadi művekben, drámákban, esszékben, útikönyvekben, festészetben, fordításokban, irodalmi kritikákban és személyes levelezéseiben. Könyvei a modern kor és iparosodás embertelenítő hatásainak alapos vizsgálatáról tanúskodnak. Művei közül leginkább regényei híresek, a Szülők és szeretők, a Szivárvány, a Szerelmes asszonyok és a Lady Chatterley szeretője. Ezekben az író arra a kérdésre keresi a választ, hogyan élhet az ember boldog életet az egyre iparosodó környezetben.
Meghalt Csáth Géza (Brenner József, 1887–1919) író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző.
Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. A Budapesti Orvosi Egyetemen tanult. A Nyugatnak 1908-as alapításától munkatársa volt és ebben az évben jelent meg első novelláskötete. 1910-től különböző fürdőhelyeken volt orvos. Ekkoriban sok műve született, a munka mellett maradt ideje az írásra is. Morfinista volt, szenvedélyét csak rövid ideig sikerült kordában tartania. Munkássága nagy hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, így több követője is akadt (A varázsló kertje, A Janika, Muzsikusok).
Ezen a napon született:
Pierre de Ronsard (1524–1585)
francia költő. a Pléiade nevű irodalmi csoport vezéralakja, a reneszánsz legnagyobb francia költője. A Pléiade csoport tagjai a középkori költői formák elvetését, a francia költészet tartalmi, nyelvi, műfaji felfrissítését, az antik példák átvételét tűzték ki célul. Fénykora az 1550-es évek. Ekkor egymás után jelentek meg kötetetei. Neve a következő évszázadban szinte teljesen feledésbe merült, költészetét csak a későbbi romantikus iskola fedezte fel ismét és tette igazi helyére a francia irodalomban(Ódák, Csintalanságok könyve, Pierre de Ronsard válogatott versei).
Eduard Hanslick (1825-1904)
osztrák zeneszerző, zenekritikus. Hanslickot általában úgy tartja nyilván az utókor, hogy általában kemény hangú kritikákat írt, és nézetei a konzervatív zenei ízlésnek feleltek meg. Élesen szembehelyezkedett a „jövő zenéje” képviselőivel, Liszttel és Wagnerrel, de még Verdivel kapcsolatban is erősen kritikus volt (A zenei szép. Javaslat a zene esztétikájának újragondolására).
Katharina Schratt (Schratt Katalin, 1853–1940)
osztrák színésznő, Ferenc József császár barátnője. 17 évesen szülővárosában a badeni színházban debütált. 1872-ben a berlini királyi udvari színházhoz került és rövid idő alatt komoly sikerei lettek. Néhány hónap múlva azonban elhagyta Németországot, mivel meghívást kapott a bécsi Városi Színháztól (Burgtheater). Hamarosan a bécsi színházak vezető színésznője lett.
O. Henry (William Sydney Porter, 1862-1910)
amerikai író. Írásai meglepő, csattanós befejezésükről híresek. Sokan Guy de Maupassant amerikai párjának tartják, mivel mindketten szerették a csavaros novellazárást, de O. Henry történetei játékosabbak, optimistábbak (A visszaeső bűnös, Vidám Texas, A háromkirályok ajándéka).
Abonyi Árpád (Csiba, 1865-1918)
író, drámaíró, újságíró. Jogtudományi tanulmányokat Kolozsvárott folytatott, a jogi egyetem befejezése után az újságírói pályára lépett. 1896-tól több újságnak dolgozott. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Regényeket, ifjúsági műveket és színdarabokat írt (Füst, Hírnév, A vörös Regina).
Theodor W. Adorno (1881-1969)
német filozófus, szociológus, zeneesztéta. 1931-ben habilitált Bécsben egy Kierkegaard-ról írt dolgozattal, majd a frankfurti egyetemen kezdett filozófiát tanítani, egészen Hitler hatalomra kerüléséig. A nemzetiszocializmus térhódítása miatt az iskola más tagjaival együtt a harmincas években kénytelen volt Amerikába menekülni. 1945 után visszatér Nyugat-Németországba. A frankfurti egyetemen tanított haláláig (Zene, filozófia, társadalom; Írások a magyar zenéről; Az új zene filozófiája).
Dutka Ákos (Dutka Ákos Sándor, 1881–1972)
költő, író, szerkesztő, újságíró. Első versei nagyváradi lapokban, illetve a Vallomások könyve kötetben jelentek meg. Megismerkedett és jó barátságba került Ady Endrével, a magyar költészet megújítói és a polgári radikális eszmék harcosai közé tartozott. Első két kötetének versein impresszionista és szimbolista hatások érződnek. A már idős költő bátran üdvözölte az 1956-os magyar forradalmat, ekkor írta a szabadságharcosok közt is gyorsan népszerűvé lett Ember és magyar című versét (Az yperni Krisztus előtt és más versek, A nagy kaland, Új idők megszállottja).
Asta Nielsen (1881-1972)
dán színésznő. Az 1910 -es évek egyik legnépszerűbb némafilm szereplője és egyike az első nemzetközi filmsztároknak. 74 filmje közül hetven Németországban készült, ahol egyszerűen „Az Asta” néven ismerték. Leggyakrabban erős akaratú, szenvedélyes nőket alakított. Erotikus szerepei miatt filmjeit cenzúrázták az Egyesült Államokban(Mata Hari, Hamlet, Bánatos utca).
Erdélyi Mici (1911–1994)
filmszínésznő, komika. 1931 és 1943 között folyamatos, magyarországi filmes karrierje alatt közel 30 vígjátékban bukkant fel. Színpadon főleg kabarékban, vígjátékokban és operettek szubrett szerepében volt látható. Pályája 1945-ben derékba tört, az ötvenes évek végén a Pest megyei Petőfi Színház tagja. 1967-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált (Hyppolit, a lakáj; Köszönöm, hogy elgázolt; Katyi).
Szeli István (1921-2012)
vajdasági magyar kritikus, irodalomtörténész. Neki köszönhető, hogy az 1970-es években a jugoszláviai magyar irodalommal, néprajzzal és művelődéstörténettel kapcsolatos kutatások fellendültek. Főként a vajdasági magyar irodalom hagyományaival és történetével, valamint a magyar-délszláv kulturális kapcsolatokkal foglalkozott (Bevezetés az irodalomelméletbe, A magyar kultúra útjai Jugoszláviában, Emlékezések könyve).
Szentpál Mónika (1926-2010)
tánc- és előadóművész, színésznő, érdemes művész. 1955-től a Pécsi Nemzeti Színház, az Úttörő Színház, a győri Kisfaludy Színház és a Rádió Színház tagja. 1963-tól 1982-ig az Irodalmi Színpad, illetve a későbbi Radnóti Miklós Színház tagja volt. 1982 után elsősorban önálló esteken lépett fel.
Mester János (1926)
Jászai Mari-díjas színész. 1948-ban színészként végzett a Színművészeti Főiskolán. A pályáját ösztöndíjasként a Nemzeti Színházban kezdte. Később Miskolcon, Pécsett, Győrben szerepelt. 1954-től ismét a Nemzeti Színház és az Ifjúsági Színház művésze volt, majd Kecskeméten játszott. Drámai és vígjátéki jellemszerepekben láthatták a nézők (Hamlet, Kaméliás hölgy).
Giancarlo Badessi (1928-2011)
olasz karakterszínész. Csak negyvenéves korában kezdett el dolgozni a művészvilágban, előbb mint színházi színész, később mint filmszínész. Több botrányfilmben is szerepelt (A Pirinyó, a Behemót és a Jófiú; Todo modo; Caligula).
Juhász Gyula (1930-1993)
történész, akadémikus. Fő szakterületei a két világháború közötti és a második világháború alatti Magyarország politika- és eszmetörténetének kutatása, valamint a magyar diplomáciatörténet volt. Vizsgálatai jelentősen hozzájárultak a második világháború alatti Magyarország külpolitikai helyzetének és lehetőségeinek tényszerű megítéléséhez (Magyarország és a második világháború, Magyarország nemzetközi kapcsolatainak története, Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet 1938–1944).
Makay Sándor (1931–2016)
Aase-díjas színész. 1960-tól színművész. 1962-től a Miskolci Nemzeti Színház, 1972-től a József Attila Színház társulatának tagja. 1987-től a Budapesti Operettszínház művésze, stúdiójának színészképző tanára. 1992-től szabadfoglalkozású színművész volt. Kiválóan rajzolt karikatúrákat is.
Arvo Pärt (1935)
észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője. Zenéje a gregorián énekek által inspirált. A minimalista stíluson belül saját fejlesztésű komponálási technikája az ún. tintinnabuli (Nekrológ, Fratres, Boldogmondások).
Tarjáni Ferenc (1938-2017)
Liszt Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas kürtművész, kiváló művész. A Magyar Fúvósötös, a Budapesti Kamara együttes alapító tagja, a Tarjáni Kürtkvartett alapítója volt. 1975-től a Zeneművészeti Főiskola tanára, docense, majd 1991-től egyetemi tanára volt.
Bartalus Ilona (1940–2021)
zenepedagógus, karvezető, a Duna Televízió egykori főszerkesztője és zenei vezetője. 1958-ban a Zeneművészeti Szakiskolában végzett Debrecenben, mellette pedig párhuzamosan a tanítónőképzőbe is járt. 1963-ban végzett a Zeneakadémián, középiskolai énektanár- és karvezetőképző szakon. 1994-ben a Duna Televízióhoz került, ahol főszerkesztőként és zenei vezetőként dolgozott 2001-ig. Tanított Japánban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is. Több kórusnak is volt a karvezetője pályafutása során.
Brian de Palma (Brian Russell De Palma, 1940)
amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Az 1960-as évek elejétől forgat. Eleinte rövidfilmeket készített, 1968-tól azonban játékfilmeket rendez. Leghíresebb alkotásai Alfred Hitchcock stílusát tükrözik (Nővérek, Megszállottság, A Mars-mentőakció).
Cs. Gyimesi Éva (1945–2011)
nyelvész, irodalomtörténész professzor, Pulitzer-díjas. Különösen fontos munkái közé számítanak – a Teremtett világ című, paradigmatikus jelentőségű irodalomelméletén kívül – a transzilvanizmusról szóló tanulmányai. Jelentős visszhangot váltott ki továbbá Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyve is, melyben az egykori Securitate által megfigyelt professzorasszony saját megfigyelési dossziéjának eredeti szövegét közli.
Vidák István (1947)
népművész, textilművész, nemezművész, a Magyar Művészeti Akadémia állandó tagja. Feleségével, Nagy Marival bejárták az egész magyar nyelvterületet, hogy felkutassák az ősi nemezkészítés módszereit. Az 1990-es években több utazást tettek Kis- és Közép-Ázsiába, Indiába a nemezkészítés nyomában. Munkáikat kiállításokon mutatják be, tapasztalataikat könyvekben és foglalkozásokon adják tovább. Közösen készített nemeztakaróikra jellemző az ősi motívumok újraértelmezett felhasználása.
Egri Márta (1950)
Jászai Mari-díjas színésznő. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1969–1973 között. 1973–1986 között a Vígszínház tagja volt. 1986–1991 között, valamint 2002–2007 között a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1991–1994 között szabadúszó volt. 1994–1998 között a Budapesti Kamaraszínházban szerepelt. 1998–2000 között az Új Színház tagja volt. 2008–2015 között ismét szabadúszó lett. 2015 óta a tatabányai Jászai Mari Színház tagja (Hatásvadászok, A Hídember, Gondolj rám).
Kukely Júlia (1953-2017)
Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő (szoprán), a Magyar Állami Operaház örökös tagja. Szerepei széles skálán mozogtak, olyan végpontokkal, mint a Hoffmann meséi Olympiája és a Salome címszerepe. Részt vett Szokolay Sándor Ecce homójának ősbemutatójában.
John Hawkes (John Marvin Perkins, 1959)
amerikai film- és televíziós színész. Olyan hazánkban is vetített, népszerű sorozatokban szerepelt, mint Deadwood, Lost – Eltűntek, Monk – A flúgos nyomozó, CSI: A helyszínelők, 24 és az Egyszer fent,…inkább lent. 2011-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában „A hallgatás törvénye” című filmben mutatott játékáért (Állj, vagy jövök!, A kezelés, Született bűnözők).
Tóth Enikő (1959)
színművész. Szépségére a filmesek is hamar felfigyeltek, még főiskolás volt, amikor már tévéfilmeket forgatott. 1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán végzett. 1981 óta a budapesti Madách Színház színésznője. Gyakran szinkronizál is (Csak semmi pánik, Szerencsés Dániel, Elcserélt szerelem).
Holl Nándor (1963)
színész, szinkronszínész. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház stúdiósa volt 1983-tól 1985-ig. 1986-tól 1990-ig az Arany János Színházban játszott. Jelenleg inkább szinkronizálással foglalkozik.
Pesty László (1964)
filmrendező és producer, a Pesty Fekete Doboz vezetője, korábban a Fekete Doboz tagja. 1986-ban Ulisszesz címmel elkészítette első dokumentumfilmjét, egy nehéz sorsú mozgássérült fiú naturalista portréját. A Fekete Doboz szerkesztősége 1990 őszéig dolgozott együtt; feloszlásakor Pesty László megalapította a Pesty Fekete Dobozt, mely néven azóta is folyamatosan készít filmeket (Kínaiak Magyarországon, Megsebzett ünnep, Cigányút).
Román Judit (1964)
színésznő. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1983 és 1987 között végezte. Kezdő színészként az egri Gárdonyi Géza Színházban játszott, majd 1992-1993 között az Arizona Színházhoz szerződött. 1993-ban a József Attila Színház tagja lett. Színházi szerepei mellett gyakran szinkronizál is (Örökkön-örökké, Akli Miklós, Ámbár tanár úr).
Gallusz Nikolett (1974)
színésznő. Középiskoláit Japánban és Ausztráliában végezte. 2001-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. A Madách Színház tagja (Magyar vándor, Argo, Állítsátok meg Terézanyut!).
Varró Dániel (1977)
József Attila-díjas költő, műfordító. Gimnazista kora óta publikál verseket és műfordításokat különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban. 1996-tól az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt, a JAK műfordító füzetek szerkesztője. Öt önálló kötete jelent meg, és emellett több (főleg gyerekeknek szóló) kötet társszerzője is. Első verseskötete Bögre azúr címmel 1999-ben jelent meg. A Kerge ABC című verseskötete, amely Szabó T. Annával és Tóth Krisztinával közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában. 2005 óta tagja a Szépírók Társaságának, 2008 óta pedig a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) tagja. ––> Varró Dániel: Akinek a foga kijött
Bánfalvi Eszter (1979)
színésznő. 1999-2001 között stúdiós volt az Új Színházban, 2001-2003 között ugyanitt gyakorlatos színész; eközben minden évben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. 2003–2007 között járt az intézménybe. 2007-2009 között a Merlin Színházban játszott. 2008-2013 között a Nemzeti Színház tagja. A 2014/15-ös évadtól 2018-ig a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatának tagja. 2018-tól szabadúszó (Hamvadó cigarettavég, Poligamy, Isztambul).
Ezen a napon halt meg:
Horányi Elek (Horányi Elek Nepomuk János Ferenc József, 1736-1809)
piarista pap, tanár, történettudós. 1762-ben a rend Kecskemétre küldte, itt írta meg „Oratio pro arte poetica” című munkáját, mely nagy elismerést szerzett neki. Nagy műve, a Memoria Hungarorum, 1775-1776-ban jelent meg, tiszteletükként több tudós társaság is tagjává fogadta. A mű folytatását (Nova Memoria) pénzhiány miatt nem sikerült befejeznie. Halála előtt még kiadta a a Magyar szent koronáról szóló értekezését.
(Almási) Balogh Pál (1794-1867)
homeopátiás magyar orvos, nyelvész, barlangkutató. Számos tudományos értekezése jelent meg a Közhasznú Esmeretek Tárában, melyet 180 cikkel gyarapított és az Ujabbkori Ismeretek Tárában is. Hátrahagyott kéziratait 50 ezer kötetből álló könyvtárával együtt megvette a magyar kormány és azokat a budapesti egyetemi könyvtárba kebelezte be. Az iparegyesület eszméje tőle származott, az állatvédő egyesület szintén az ő műve volt.
Theodore Wores (1859–1939)
amerikai festő. Sokat utazott, többek között Németországban, Japánban, Hawaii-on és Szamoán. Amikor 1874-ben megnyílt a California School of Design (későbbi nevén San Francisco Art Institute), Wores volt az egyik első diák, aki beiratkozott. Két hosszabb látogatást tett Japánba, és sikeres kiállításokat rendezett japán festményeiből New Yorkban és Londonban.
Bölöni György (~ Sámuel, 1882–1959)
Kossuth-díjas író, újságíró. 1945-ben egyike volt annak a nyolc közéleti személyiségnek, akiket pártállásra való tekintet nélkül beválasztottak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az irodalmi életben mindvégig harcos képviselője volt a szocialista realizmusnak (Hallja kend Táncsics!, Magyarság – emberség, Egy forradalmi nemzedék).
Szántó György (1893–1961)
József Attila-díjas író, főleg ifjúsági és történelmi regényeket írt, melyekben a merész szerkesztésmód gazdag festőiséggel párosult. Vakon megtanult gépelni, a szerkesztői utómunkát, javításokat felesége végezte. Élete vége felé budapesti lakásuk afféle irodalmi szalonként is működött (A földgömb, A boszorkány, Az Alapiak kincse).
Noel Streatfeild (1895-1986)
angol írónő, aki elsősorban gyerekkönyvei által vált népszerűvé. Művei közül is a „Cipő-könyvek” lettek a legismertebbek, melyek eredendően nem sorozat-jelleggel születtek meg, mégis vannak közös vonásaik, illetve némelyikben utalások is találhatóak a többi valamelyikére. Az első ilyen műve 1936-ban jelent meg.
Jessica Tandy (1909–1994)
Oscar-, Golden Globe- és Emmy-díjas brit színésznő. Egyike azon keveseknek, akiket a színpadon, a televízióban és a filmekben is elismertek. Nyolcvanévesen nyerte el az Oscar-díjat 1989-ben a Miss Daisy sofőrje című film női főszereplőjeként (A hetedik kereszt; Sült, zöld paradicsom; Selyemgubó).
Pusztai Pál (1919-1970)
grafikus, karikaturista, kedves, világos, érthető és jól komponált rajzstilusával a műfaj egyik legjelentősebb hazai művésze volt. (Fehér Klára: Szerencsés történetek; Mikes György: Az oroszlánok négy órakor mennek el hazulról…; Tabi László: Tücsök és bogár).
Fehér Klára (Nemes Lászlóné, 1923-1996)
József Attila-díjas író. A Rákosi-korszak igazságtalanságait eleinte hihetetlennek érezte, ám a Kommunista Párt iránti kritikátlan odaadása fokozatosan csökkent. Az 1956-os forradalom leverése után a pártba nem lépett vissza. a hatvanas évektől kritika alá veszi az ügyeskedőket és hatalommal visszaélőket, a fel-felbukkanó moralizálás mellett nemegyszer lényeges problémákat ragadott meg, és a kisemberek kiszolgáltatottságának különböző formáit mutatta be. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt (humoreszk, vígjáték). Humora és mély emberismerete tették népszerűvé (A teremtés koronája, Bezzeg az én időmben, Négy nap a paradicsomban).
Joe Zawinul (1932-2007)
osztrák jazzbillentyűs és zeneszerző. A fúziós zene és az elektromos billentyűs hangszerek használatának egyik úttörője, ő az egyetlen európai származású zenész, akinek az amerikai mainstream jazzben valódi jelentősége volt. 1970-ben alakította meg Wayne Shorterrel a Weather Reportot, az évtized legendás fúziós jazz zenekarát.
Rajk László (1949-2019)
Kossuth-díjas építész, díszlettervező, politikus. 1980-tól hivatalosan nem kaphatott munkát. 1981-ben Demszky Gáborral és Nagy Jenővel megalapította az AB Független Kiadót, amelynek kiadványait grafikailag ő tervezte, lakásán pedig megnyitotta az úgynevezett „Rajk-butik”-ot, amely szamizdatok terjesztésével foglalkozott. 1989 és 1991 között a Mafilm látványtervezőjeként dolgozott, 1992-től filmépítészetet tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Javier Marías (Javier Marías Franco, 1951–2022)
spanyol író, műfordító, publicista. A Novísimos irodalmi körben kezdte bontogatni a szárnyait. Novellákat is írt, melynek főhősei századvégi középosztálybeli emberek. Jól beszélt angolul és az angol irodalmat is behatóan ismerte (A szívem fehér, Farkasvilág, Rossz kezdet).
Andy Whitfield (1971-2011)
walesi származású színész és modell. Leginkább A Róma című sorozat történetvezetésére némileg hasonlító Spartacus: Vér és homok sorozattal vált ismertté, melyben Spartacust alakította (Aranypart, Gábriel – A pokol angyala, McLeod lányai).
