a papiruszportal.hu archívumából [2004]
Szerző: leho
A pénzhiány, a tudományág mostohagyerek-szerepe miatt évtizedekig vegetáló régészet a rendszerváltás után tíz évvel végre, úgy tűnik, magára talál. A sokszor verbális autópálya-, közműépítések mellett most valódi beruházások is zajlanak, és a leletek szakszerű felhozatalát ma már nehezebb ilyen-olyan okból elsinkófálni. A fellendülés egyik látványos jele e kötet, mely egy 1981-es, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszeréhez kacsolódó munkálat során feltárt Karoling-kori temető leleteit elemzi, s úttörő munka abból a szempontból, hogy más tudományágak eredményeit is szervesen beilleszti vizsgálódásába.
Makkay János az előszóban az ezredforduló magyar archeológiája és a 9–10. századi feltárások körülményeit, minden nyűgét-baját ecseteli (pl. „…évtizedeken át szó szerint nem volt szabad kései avar kori telepeket találnunk”). Legfontosabb megállapítása talán, hogy a „pribinázás” és más, kellően elterjedt tévhitekkel szemben nem elméletekkel kell fölvenni a harcot, hanem objektív, régészeti, illetve interdiszciplináris bizonyítékokkal.
Müller Róbert régész tanulmányából megismerhetjük e kor nagyon ritka, teljes temetőfeltárásának (317 sír) lépéseit. Három nemzedék temetkezhetett ide (Kr. u. kb. 840–930), s a viszonylag szegényes mellékleteken kívül (a sírok majdnem fele melléklet nélküli, ez valószínűleg a keresztény szokások terjedésének következménye) számos érdekességgel szolgálnak az esztergályhorváti leletek. A temetőtérképen jól láthatók a szent ligetek, melyek valószínűleg pogány hagyományra utalnak. Szintén e hagyományhoz köthető az italáldozatok gyakorisága. A mellékletekből kitetszik, hogy a Mosaburg székhelyű frank grófság egy szolgálóközössége élhetett e területen.
A tanulmánykötet érdekessége az esztergályhorváti–Alsóbárándpusztai népesség embertani képének megrajzolása. Az antropológusok magas csecsemőhalandóságot állapítottak meg, s a nők halandósága nagyobb volt a férfiakénál, erre utal, hogy több női sírt találtak. Mindkét jellegzetesség a tragikus kimenetelű szülésekkel függhet össze. A népesség többnyire az europid nagyrasszba sorolható, csupán három mongoloid női csontváz került elő. Az antropológusok a ma hozzáférhető teljes kelléktárral dolgoztak: a statisztikai adatok feldolgozásához a legmodernebb számítógépes szoftvereket is igénybe vették. Külön fejezetben összegezték a paleopatológiai jellegzetességeket. Ennek során a fejlődési rendellenességeket, a traumás elváltozásokat, ízületi megbetegedéseket stb. vizsgálták. Az ízületi elváltozások megerősítették, hogy a szolgálóközösség tagjai megerőltető, nehéz, egyoldalú fizikai munkával tartozhattak. Érdekesség, hogy három esetben valószínűleg amputációt végeztek a bal lábon – ennek büntetés lehetett az oka –, s csak egyikük élhette túl, ez a képekről jól kivehető.
A szakma és az érdeklődők számára egy hiánypótló, értékes munkát adott ki a SUP az egyik legnagyobb késő avar kori leletanyag bemutatásával. A kötet – a témából eredően – nagyon gazdag járulékos részekben: képek, térkép, statisztikák igazolják a szakemberek megállapításait. Szintén üdvözlendők az összehasonlító statisztikák, melyek a Kárpát-medencei hasonló leleteket vetik össze. A tanulmányok után angol nyelvű összefoglaló olvasható. Valami azért hiányzik – és ezt nem csak a kukacoskodás mondatja velem –, a kiadvány épp azért, mert a régészet s főként a paleopatológia távol esik a könyvészettől, nem ártott volna a szöveggondozásra nagyobb figyelmet fordítani.
Tóth Gábor (szerk.): Karoling-kori emlékek
(Régészet és antropológia)
Savaria University Press, Szombathely, 2004
Borítóterv: Tóth Gábor
Illusztráció: 19 fényképes tábla, táblázatok, diagramok
A/4, kartonált, 120 oldal, 2500 forint
Felelős kiadó: Fűzfa Balázs
ISBN 963 9438 30 8
Szerzők
Dr. Éry Kinga
Dr. Michael Finnegan
Dr. Makkay János
Dr. Marcsik Antónia
Dr. Müller Róbert
Dr. Suskovics Csilla
Targubáné Rendes Katalin
Dr. Tóth Gábor
Tartalom:
Előszó helyett…
Régészeti összefoglaló az Esztergályhorváti–Alsóbárándpusztán feltárt Karoling-kori temetőről
Esztergályhorváti–Alsóbárándpuszta 9–10. századi népességének embertani képe
Paleopatológiás elváltozások
Non-metricus megfigyelések az esztergályhorváti–alsóbárándpusztai 9–10. századi temető emberi csontmaradványain
Lengyel Imre jegyzeteiből (Paleoszerológia)
