Finy Petra: Gréta garbója
a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: leho
Többszöri felfejtésén vagyok túl, és az olvasások számával nálam arányosan növekszik a tetszési index is, bár már az első rácsodálkozáskor a tavalyi év egyik legjobb gyerekkötetének tartottam. Egy olyan válságos esztendőben, amikor sokan farkast kiáltottak, de közben a magyar gyerekkönyvpiac szépen fejlődött mind mennyiségi, mind minőségi mutatóiban is, elég Boldizsár Ildikó, Kiss Ottó vagy Lackfi János köteteire gondolni.
Az inkriminált Hírszerző-cikk szerzőjének elég lett volna bemennie a Pozsonyi Pagony vagy az Anno meseboltba, s reálisabb képet kaphatott volna a magyar gyerekkönyvtermésről. Az utóbbi könyvesbolt vezetői másik műhelyük, a Naphegy Kiadón keresztül most már nem csupán igényes külföldi gyerekkönyveket jelentetnek meg, hanem magyar szerzők, illusztrátorok műveit is. A Királylány születik például a Rotary Irodalmi Díj utolsó körébe is bekerült gyerekkönyvként, Finy Petra könyve pedig egyszerűen geniális.
Keressük a gőtét!
A hetvenes évek irodalom-népszerűsítő programja volt a Keressük Petőfit!. Finy Petra gyermekei, rokon gyermekei (egy kicsit elbizonytalanított az elején, hogy számháborúzni is kell a rokonokkal, ki kivel van, de szerencsére ez csak a Szeptemberben volt így), ismerősei a szavakat és rajtuk keresztül a világértést keresik – a maguk mindenre figyelő óvodás szintjén. Ragyogó történetek, zömmel életvidám, de szomorú esetek is, színes gyermeki univerzum napjai váltogatják egymást.
Ebben a világban a felnőttek dolgoznak, háztartást vezetnek, gyereket nevelnek, sőt várnak, de aggódnak, félnek (például attól, hogy Emma anorákiás lesz, mert a vékony Ihász Kálmánba szerelmes) is, olykor palackos a tekintetük, ha az ujjszülöttre gondolnak, és sokszor elvesztik a türelmüket. Mindezt egy bölcs alulnézetből szemlélhetjük, ahogyan Emma (Emma-stílusban) vagy Ági, Barnabás, Léna, Botond, Ágota és Mirtill történetei, esetei, kalandjai követik egymást. Különös világ ez, ahogyan a fülszövegben olvashatjuk Lackfi János tollából is, a begyöpösödöttségünkön, földhözragadtságunkon kedvére túllép és olyan magasságokba emelkedik, ahová a felnőttek maguktól ritkán jutnak el. E gyerekuniverzumban jól megfér egymással az otthon, az óvoda, a szűkebb és tágabb környezet a maga megismerhetőségével (Velem-Nélkülem, Magányterület) és kiismerhetetlenségeivel (Ó, perencia a kurta markú malaccal és a púpozottan védett túzokkal) együtt. A parajos gőte a paripás ostorral, a pralinét (klarinét) a színpatikussal, Paul Szezám (Cézanne) a Hej, Pállal (Heim Pál) és még sorolhatnánk a gyerekszáj Gréta garbójás aranyköpéseit.
„A felnőttekkel az a baj, hogy sokat hidegeskednek”
Finy Petra versein nem kérünk számon társadalom-lélektani és szociológiai tanulmányokat, mint nemrég valaki ezt hiányolta Kiss Ottó verseiből, de azért sok minden kiderül Emma környezetéről, hogy anya igazából eketáriánus („vagyis csak zöldségeket eszik, leginkább ugorkasalátát”), vagy a nagypapa az öregek otthonában dolgozik orvosként, nagymama „értelmiségi” fogyatékosokat tanít. A szomorúság egyébként sem hiányzik a kötetből: Tejföl macskát baleset éri; a gaz Ihász Kálmán (Afrika-kutató maszkítóhálóval) Grétába, illetve a garbójába lesz szerelmes a jelmezbálon, pedig már az aranyesőbokor mögött csókolóztak is; ínyfúziót kapnak a gyerekek is a kórházban; Ilonka néni pedig két mellel ment be a műtétre, de az egyiket ott hagyta…; ezeket a tragédiákat próbálják feldolgozni a maguk módján.
A kötet humorforrása sok mindenből építkezik: igekötők rosszul alkalmazása („mint akit puskából lőttek le”), összetett szavak sajátos értelmezése („sárkányteregetés”), félrehallás („nem evett ő eszet”).
„Én szórakoztatom a családot televízió helyett,
mintha én lennék a tréfamester,
apáék pedig a tréfatanítványok.
Egész jól megtanultak már ők is félrehallani dolgokat…”
(A tréfamester és a tréfatanítványok)
a metaforikus, képi nyelv másképp képzelése („koszméh”), egyébként is színes képi látásmód („A spenót ugyanis olyan, / mintha forró mocsarat ennék.”; később: „…lehet, hogy teljesen mocsári lázba jövök / a nagy gőtekereséstől.” – Parajos gőte), és nem utolsósorban a pontos, kendőzetlen igazmondás.
„…a szomszéd kutyája is
nyikkanva bújik gazdasszonya
hét szoknyája közül az egyikbe.
Így Mári néninek hirtelen hat lába nő,
és mindegyik ugyanolyan szőrös.” (Hájfolt)
És az sem gond, ha a szöveg nem óvodás fokon van megírva, épp a Pozsonyi Pagony vezetője, Kovács Eszter fogalmazta meg néhány éve: nem baj, ha a gyerek nem ért meg mindent elsőre a versekben. Lehet úgy is élni, hogy csak húsz évvel később esik le a tantusz (F. P.: „krampusz”), mint egyeseknek a trotechnikus esetében.
Holló Anna borítója kicsit a kiadó Böngésző sorozatára emlékeztet, nagyon sok utalással: a borítón vannak a legfontosabb szereplők, Emma, a „dagadt” Gréta ominózus garbójában, az eget karmolászó ujjszülött, Tejföl, a parajfőzelék stb. De szellemes és humoros a legtöbb illusztráció: szeptasszony almái; a kövér, dundiangyal-szerű ujjszülött, ahogy „lukakat szúr apró ujjaival az égbe”; a Leander-völgyi ember meg igazi woodstocki virággyermek; ahogy a hedonista Tejföl az ágy előtt fekszik gátlástalanul, ahogy csak a macskák tudnak; a szumó, a csihi-puha. Nagyon illik ez a forma a szöveghez.
A könyv egyetlen hibájaként a betűméretet róhatnám fel, ez a korom miatt lehet, sajnos nem mondhatom el, hogy:
„Úgyis túl fiatal vagyok még ahhoz,
hogy öreg legyek,
úgyhogy ráérek.”
Finy Petra (1978)
Író, költő, reklámszövegíró
Iskolái:
1996–2000 ELTE TFK francia–magyar szak
2001–2002 Krea Környezettervező Iskola tervezőgrafika szak
2006 JAK versszeminárium Tóth Krisztával
2007 JAK prózaszeminárium Bódis Krisztával
2007 JAK versszeminárium Kemény Istvánnal
2007 vers- és prózaszeminárium Kukorelly Endrével és Marno Jánossal
Díjai:
A FISZ 2004-es irodalmi pályázatán 2. helyezés vers kategóriában
Az Aranytíz 2007-es In Memoriam Lázár Ervin mesepályázatán Pagony-különdíj
Publikációi:
1998 A ködszemű (rövid próza), Igen Nem Szépirodalmi Antológia
1999 Emlékemény (prózatöredék), Makró Irodalmi Antológia
2006 Histeria grandiflora (verseskönyv), FISZ
2008 Lámpalány meséi – Történetek rossz alvókról, Pagony
2009 A tesó-ügy, Pagony
Versei jelennek meg az Árgus, a Holmi, a Kortárs, a Mozgó Világ, a Parnasszus, az Új Forrás, Liget, Szitakötő és a Csodaceruza folyóiratokban
Egyéb:
Alapító tagja a BICS-nek, vagyis a Bíborcsiga Irodalmi Csoportnak
2007-től a People Team gyerektáborok írótanodáját vezeti
Fülszöveg
Finy Petra kicsit másképp használja a szavakat, mint szoktuk, ettől aztán a szavak is kicsit másképp használják a világot, mint ahogy szokták. Ettől aztán kicsit megbillen a világ, pontosan úgy, mint a hinta vagy a repülő, és rögtön az égbe is repülünk vele. Annyira az égig, hogy a vadludak bevesznek V-betűjükbe, ebbe a világjáró világválogatottba, és elvisznek egy nagy-nagy körre, és melegebb éghajlatra, és láthatunk csodát, mégpedig csupa pontosan ugyanolyan csodákat, amilyeneket otthon is láthattuk volna, ha egy kicsit jobban kinyitjuk a szemünket. Vagy egy kicsit jobban behunyjuk. (Lackfi János)
Finy Petra:
Gréta garbója. Versek óvodásokról
Naphegy [Budapest, 2010]
Kötött, 88 oldal
Illusztrátor: Holló Anna
Könyvterv és tipográfia: Herbszt László
ISBN 9789639869097
