Marlon Brando
Szerző: Mika Róbert
Marlon Brando első mozifilmje, amiben rögtön főszerepet kapott, 1950-ben készül. A Fred Zinnermann által rendezett Férfiak (The Men) című filmdráma már hordozza a siker jeleit. Nevét az 1951-ben készült A vágy villamosa című mozidarab főszereplőjeként ismeri meg igazán a közönség.
Az atletikus felépítésű és vad tekintetű színészt nemcsak a nézők fogadják kegyeikbe, hanem olyan nagy filmrendezők is versengenek érte, mint Elia Kazan, Arthur Penn, John Huston, Sidney Lumet, Charlie Chaplin, Bernardo Bertolucci és Francis Ford Coppola. Elég néhány film címét elsorolni: Viva Zappata (1952), Julius Caesar (1953), Oroszlánkölykök (The Young Lions, 1958), Lázadás a Bountyn (Mutiny on the Bounty, 1962). Csupa főszerep!
Lázadó, kemény természete szinte vonzza az embereket, legyen az néző, rendező, színésztárs. A kezdeti – mert ez csak a kezdet volt – sikerek után némi pihenőképpen B kategóriás filmekben játszik (kivéve talán a Queimada című filmdrámát) szupergázsiért, de ez mintha csak erőgyűjtést jelentene nála. A negyvenes évei végét taposó Brando hatalmas lendülettel tör be újra a mozivilágba. 1972-ben három filmmel is megajándékozza a rajongókat, amiből kettő világsiker lesz. A keresztapa (The Godfather, 1972) nemcsak a Brandót szeretőket örvendezteti meg, hanem Oscar-díjat is hoz a színész számára. Ám Az utolsó tangó Párizsban (Ultimo tango a Parigi, 1972) Pauljaként is brillírozik. A szerepeket mintha rá szabták volna… végletekbe csúszó személyiségek, olykor botrányos hősök.
Visszavonul saját szigetére, az Oscar-díj átadására egy indián asszonyt küld maga helyett, aki felolvassa tiltakozó levelét az amerikai kisebbségi politika ellen. 1979-ben forgatja az Apokalipszis most (Apocalipse Now) című háborús drámát. A lázadó, kemény, de néha érzékien lágy Brando révbe ért.
A nyolcvanas években csak súlya gyarapodik, a kilencvenes években eléri a 160 kilót. Hét gyermeke közül az elsőszülött fia lelövi lányának barátját. A fiút tíz évre ítélik, lánya öngyilkos lesz. A két gyermekét is elvesztő Brando magánélete hullámvölgybe jut, immáron kiszámíthatatlan, szeszélyes. Az ezredforduló előtt még eljátszik pár szerepet felemás sikerrel, 2001-ben még sikerre viszi A szajré (The Score) című thrillert, de a 2005-re tervezett Brando és Brando című alkotást már nem érhette meg. Az egykor ünnepelt sztár Los Angelesben tengette utolsó éveit szegényen, végrehajtók elől bujkálva, állami és szakszervezeti segélyen élve.
Comments on “Az utolsó tangó”