„A gonosz embereket elpusztíthatják, de a félrevezetett jó emberekkel semmit sem lehet kezdeni.”
Arthur C. Clarke (Sir Arthur Charles Clarke, Minehead, 1917. december 16. – Srí Lanka, 2008. március 19.) angol író, sci-fi író, mérnök.
„Isten valamennyi teremtménye közül egyedül az ember az, akit általános gyűlölet és félelem övez; és nem csupán az alacsonyabb rendű állatok részéről, hanem a saját faján belül is, mert olyan, aki örömét lelné mások halálában, nincs más, csak az ember, ez a gyávák gyávája, aki minden teremtmények közül a legjobban fél a haláltól.”
Edgar Rice Burroughs (Chicago, Illinois, 1875. szeptember 1. – Encino, Kalifornia, 1950. március 19.) amerikai író, aki elsősorban Tarzan-regényeivel lett világhírű.
„Ebben a bűnbe esett világban normálisnak lenni és jól lenni, nem egy és ugyanaz.”
John Updike (Reading, Pennsylvania, 1932. március 18. – Danvers, Massachusetts, 2009. január 27.) amerikai regényíró, költő, novellista, irodalom- és műkritikus.
„A természettudomány szolgál az emberiség fejlődésének legjobb mércéjéül; csak amennyire az ember a természetet ismeri, annyira ismeri önmagát.”
Friedrich Hebbel (Christian Friedrich Hebbel, 1813. március 18. – Bécs, 1863. december 13.) német író, drámaíró.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
/Johann Wolfgang von Goethe/
A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti.
/Yehudi Menuhin/
„Ha egy ország törvényeit a helyzete alakítja, akkor annak az országnak nincsenek törvényei és hamarosan megszűnik országnak lenni.”
William Ford Gibson (Conway, Dél-Karolina, 1948. március 17.) amerikai–kanadai író. Írói hírnevét az 1980-as évek közepén tudományos-fantasztikus irodalomban szerezte meg mára már kultikusnak számító regényével, a Neurománccal.
„Csak amiben mi magunk hiszünk, azt hiszik el nekünk mások.”
Karl Gutzkow (Berlin, 1811. március 17. – Sachsenhausen, 1878. december 16.) német költő és író.
/Csukás István/
„A szerelem olyan, mint a halál. Tudjuk, hogy eljön értünk, csak azt nem tudjuk, mikor.”
Bernardo Bertolucci (Parma, 1941. március 16. – Róma, 2018. november 26.) Oscar-díjas olasz filmrendező, forgatókönyvíró, költő.
„Amíg a szegény embernek is van egy kunyhója, addig úgy érzi, hogy olyan, mint a többi. De akinek már az sincs, az nem érzi magát többé embernek.”
Selma Lagerlöf (Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf, Svédország, Mårbacka, 1858. november 20. – Mårbacka, 1940. március 16.) Nobel-díjas svéd írónő. Nemzetközi sikert a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című gyermekkönyvével ért el.
Heti találós kérdésünk
Melyik musical zenéjét NEM ő komponálta?
1. A Szépség és a Szörnyeteg
2. Az operaház fantomja
3. Dilettáns zsaroló
4. Evita
5. Jézus Krisztus szupersztár
6. Macskák
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)
„Az emberiség legősibb és legerősebb érzése a félelem, a legősibb és legerősebb félelem pedig az ismeretlentől való rettegés.”
H. P. Lovecraft (Howard Phillips Lovecraft, Providence, Rhode Island, 1890. augusztus 20. – Providence, Rhode Island, 1937. március 15.) amerikai író, költő, publicista. Leginkább egyedi hangulatú horror novelláiról vált ismertté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak.
„Megvallom, hogy nekem az egyik legszebb képzelődéseim közül való, ha valamely szép leánykát valami szép könyvvel a kezében gondolok magamnak.”
Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) író. Fő műve, a Fanni hagyományai napló- és levélformában írt szentimentális regény rendkívül finom lélektani elemzésével tűnik ki.
„Szállj a károgó viharba, vár a bús Éj Partja lenn!
Egy tollad se hagyd itt, vidd el, és ne ölj kétségeiddel!
Károgásodat te hidd el! Ne maradjon nyoma sem!
Tépd ki csőröd a szivemből, ne maradjon nyoma sem!
Szólt a Holló: „Sohasem.”
Allan Edgar Poe: A holló, részlet,
fordította: Kosztolányi Dezső
„Az új hatalom képviselői, mind a katonaiak, mind a polgáriak, többségükben nem értették az országot, és ügyetlenül bántak a néppel; önmagukban jelentéktelenek voltak, de minden lépésükön érezni lehetett, hogy egy nagy gépezet apró részei, s mindegyikük mögött hosszú sorokban és számtalan lépcsőzetben ott állnak a hatalmasabb emberek és a nagyobb intézmények. Ez adott nekik olyan tekintélyt, amely messze túlhaladta személyiségüket – s olyan mágikus befolyást, amelynek mindenki behódolt.”
Ivo Andrić (1892. október 9. – Belgrád, 1975. március 13.) boszniai származású jugoszláv Nobel-díjas író, költő, közéleti személyiség.
„Ha nem követeljük magunknak az örökkévalóságot, elveszítjük a mát is.”
Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője.
Előző heti találóskérdésünk helyes megfejtése:
4. Thomas Mann
Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és vezérmotívumaihoz kapcsolódik. Prózájára jellemző az irónia és a kétértelműség, az allegóriákat és mitológiai motívumokat művészileg egyre érettebb módon használta fel. Mellékmondatokkal és betoldásokkal bonyolított elbeszélésmódja ritmusos és kiegyensúlyozott, a beszédstílust a mindenkori tematikához igazította. A jelentéstartalmat a szavak tudatos megválasztásával gazdagította. Első regényéért, az 1900-ban írt, 1901-ben kiadott A Buddenbrook házért 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Az 1933. május 10-i könyvégetés műveit ugyan megkímélte, de amikor a Porosz Művészeti Akadémia Irodalmi Szekciójának minden egyes tagját felszólították, fogadja el az új hatalmi viszonyokat, és nyilvánítsa ki hűségét a nemzetiszocialista kormány iránt, önként visszalépett hivatalától, később elítélően beszélt a holokauszt eseményeiről. Ő és felesége már korábban eldöntötték, nem térnek vissza Németországba. Műveinek hatását néhány szóban összefoglalni lehetetlenség.
A felsoroltak közül – Mihail Afanaszjevics Bulgakov, Anton Pavlovics Csehov, Abe Kóbó és William Somerset Maugham – Thomas Mann kivételével, mindannyian orvosi pályára készültek.
Thomas Mann a Müncheni Műszaki Főiskolán tanult.
