A pankrátor (The Wrestler)
(a papiruszportal.hu archívumából [2009])
Szerző: terminator
A forgatókönyvíró, színész, producer, (sokak szerint kultusz)rendező Darren Aronofsky (Pi, Rekviem egy álomért, Merülés a félelembe, A forrás, This Film Is Not Yet Rated) 2008-as filmjében, A pankrátorban egy valaha ünnepelt, de a közben eltelt húsz év alatt lecsúszott sportoló utolsó heteit mutatja be. A téma közel sem eredeti, ám azt még a mozidarab megnézése előtt meg lehet állapítani, hogy erre szerepre aligha kereshetett volna jobb szereplőt Mickey Rourke-nál.
A Rocky, a Millió Dolláros Baby, a Minden héten háború és még sorolhatnánk, milyen előzményei voltak Aronofsky művének, de ez nem is annyira lényeges. És az sem, hogy valaki milyen kapcsolatban van a pankrációval. Magam nem rajongok érte, egy teljes küzdelmet talán még soha nem láttam végig tévén keresztül sem, de az e küzdősporttól irtózók nyilván nem lesznek elájulva tőle (vagy el lesznek) – mindenesetre volt, aki félbehagyta a filmet, s az előadás után a liftben egy nyugdíjas hölgy is panaszkodott, hogy ez neki sok volt. Pedig senki nem ígért könnyeken kívül mást, a cím és a főszereplő garantálta, hogy nem szirupos történet kerekedik Aronofsky rendezéséből. Ehhez képest viszonylag nézhető a gyengébb idegzetűeknek is, lehetett volna sokkal denevéresebb is, ám a rendező nem erre fektette a hangsúlyt. Egy-két kulisszatitok is akadt az öltözőkben és a ringben, meccsek előtti előre lezsírozott forgatókönyvek, a látványos elemek megbeszélése, némi tűzőgépes sokkolás, de mégsem ez fog megmaradni a filmből az ép gondolkodású nézőknek.
A versenysportot és hátterét „jól” (érdekesen, a realitásokhoz a leginkább közelítő, naturalisztikus stb. módön) bemutató filmek mindig sikerre számíthatnak. A pankrátor egy egykor ünnepelt, de karrierje deleleőjén rég túljutott sportoló utolsó nekirugaszkodását – és ezen keresztül életét – jeleníti meg. Randy „The Ram” Robinson, a „Kos” mindennapi életét tengeti, nappal egy raktárban kulimunkát végez, este pedig az épp aktuális hét végi versenyre edz. Majd jön a küzdelem, vérrel, sebekkel és gyógyírként a tapssal – ezután minden kezdődik elölről. Ezt a monotóniát csak emlékei színesítik, meg Cassidy, a gogotáncosnő (Marisa Tomei), illetve ha néha marháskodik a lakókonténere közelében élő gyerekekkel.
Ám egy alkalommal a meccs után az öltöző padlóján marad, szívrohamot kap, bypass műtét, lábadozás, majd eltanácsolják a küzdősporttól. Próbál hétköznapi életet élni, bolti eladó lesz, megkeresi az annak idején otthagyott leszbikus lányát (Evan Rachel Wood), megkísérli felmelegíteni a rideggé vált viszonyt. Ebben segít neki a táncosnő is, aki viszont házra gyűjt, és eleinte nem is akar hallani báron kívüli kapcsolatról. A Kos dolgai jól alakulnak, kemény küzdelem árán közelebb kerül lányához és Cassidyhez is, ám a vér nem válik vízzé ez esetben sem, eddigi életformájából és bőréből nem tud kibújni, és szívbetegsége ellenére mégis elvállalja a húsz évvel korábbi híres küzdelem visszavágóját Ayatollahhal. Az a terve, hogy ugyanúgy, mint minden meccsén, a szorítókötélről az ellenfélre ugorva fejezze be a harcot…
Mickey Rourke a mennyet és a poklot egyaránt megjárta pályafutása során. Nagyon nem eshetett nehezére Randy bőrébe bújni. (Csak önmagát kellett adnia, mint a valóságshow-kban szereplőknek.) Kitűnően hozta a kihidrogénezett hajú, lepusztult, csak a kemény küzdelmet, egyszerű képleteket kedvelő sportolót, akinek egyenes és reménytelen az életútja. Mindehhez az egész film alatt dübörög a rockzene (Bruce Springsteen). Aláfestésnél többet jelent, az életét képezik le a rockzenei korszakok. A nyolcvanas évek?, igen, Guns ’n’ Rosesszal, AC/DC-vel, az volt az én időm; a kilencvenesek már nem, a Nirvánával és a puha p*ű Cobainnel! – mondja Cassidynek randijuk alatt a kocsmában. És a kilencvenesek is elmúltak.
A pankrátor a maga nem túl eredeti története ellenére igen jó film, Rourke valódi jutalomjátéka – nemcsak küzdősportolóknak.
A pankrátor (The Wrestler)
színes feliratos amerikai filmdráma, 111 perc, 2008
16 éven aluliak számára nem ajánlott
rendező: Darren Aronofsky
forgatókönyvíró: Robert D. Siegel
operatőr: Maryse Alberti
zene: Bruce Springsteen
producer: Darren Aronofsky, Scott Franklin, Eric Watson
vágó: Andrew Weisblum
szereplő(k):
Mickey Rourke (Randy „The Ram” Robinson)
Marisa Tomei (Cassidy)
Evan Rachel Wood (Stephanie)
Judah Friedlander (Scott Brumberg)
Mark Margolis (Lenny)
Scott Siegel (Greg)
Mike Miller (Lex Lethal)
Ernest Miller (Ayatollah)
Fül, szem
Randy Robinson, a „Kos” (Mickey Rourke), a nyolcvanas évek végén a pankráció ünnepelt királya volt. Most, 20 évvel később és öregebben épp hogy a kenyérre valót össze tudja verekedni magának New Jersey-i középsulik tornatermében és művházakban. Mivel képtelen bármiféle emberi kapcsolat fenntartására, a lányával is már régen eltávolodtak egymástól, csak a pankráció nyújtotta eksztázis és a rajongók szeretete tartja életben. Egy szívroham azonban kiüti őt a ringből, és addig megszokott életéből, amit Randynek kénytelen-kelletlen át kell értékelnie. Újra felveszi hát a kapcsolatot lányával, sőt, egy szintén új életet kezdő táncosnő (Marisa Tomei) személyében még a szerelem is rátalál. Mindez azonban még csak ringbe sem szállhat a pankráció csábításával, aminek Randy nem tud és nem is akar ellenállni.
Forgalmazó: SPI és Fórum Hungary