egy-egy könyvet akár egy mozijegy árából is meg lehet(ne) vásárolni
(a papiruszportal.hu archívumából [2004])
Szerző: Mika Róbert
Melyik lenne az az öt kötet, amelyet egy lakatlan szigetre magával vinne? Lehet-e olyan egységcsomagot készíteni, amely mindenki ízlésének megfelel? Ezek a kérdések komoly fejtörést okoznak bárkinek, aki szereti a könyveket. Így azoknak az irodalombarátoknak is, akik ellátogattak szombaton a Szépírók Társasága és a Libri Könyvkereskedelmi Kft. közös rendezvényére, a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
A diskurzust Kozma Zoltán, a Libri marketingigazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy a Libri márkanév nem ismeretlen a lakosság körében, legalábbis Budapesten. Az emberek fele a könyvkereskedelem szóra rögtön a Librire gondol, a maradék egy részének pedig a Libri szóra egyből beugrik a könyv. Nem véletlen tehát, hogy a Libri márkanevet már olyan nemzetközileg is (el)ismert nevek mellett jegyzik ma Magyarországon, mint az IBM vagy a HP. Kozma Zoltán a rövid bevezető után bemutatta a beszélgetés résztvevőit: Murányi Gábort, a HVG újságíróját, Fűzfa Balázs irodalomtörténészt, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola docensét és a moderátort, Lévai Balázst, a Magyar Televízió szerkesztő-műsorvezetőjét.
A témák között szerepelt többek között, hogy miként nézzen ki a családi könyvespolc, mely kötetek nélkülözhetetlenek. Mint kiderült − nem volt meglepetés −, receptet nem lehet adni, mindenkinek a saját ízlése szerint kell kialakítania könyvtárát. Ugyanakkor vannak bizonyos kötetek, amelyek általában fontos részei életünknek. Az a kis felmérés, amiről a bevezetőben is szó volt, az elhangzottakat igazolja. Természetesen a közönség változatos repertoárt produkált, a szakácskönyvtől kezdve a Magyar Értelmező Szótárig, de például József Attila neve többször is elhangzott.
A vásárlási szokások változása is szóba került. Egyre többen mennek úgy könyvet vásárolni, hogy előtte az interneten vagy más médiumban tájékozódnak. Viszont az udvarias kiszolgálás, a hozzáértő eladó még mindig nagyon fontos része-szereplője a könyveladásnak.
Tény, hogy az olvasási kultúrával ma Magyarországon súlyos gondok vannak. Az olvasók tábora folyamatosan csökken, amit nem lehet csak a kiadványok árával magyarázni − hiszen egy-egy könyvet akár egy mozijegy árából is meg lehet vásárolni −, a problémák ennél sokkal mélyebben gyökereznek. Ezt a különböző hazai és nemzetközi felmérések is bizonyítják. A tanulók túlnyomó része nemhogy megfogalmazni nem tudja, amit előzőleg olvasott, hanem értelmezni sem. E szomorú tényen csak akkor és úgy lehet segíteni, ha fokozottan odafigyelünk a képzésre, a gyakorlati nevelésre. Sokak szerint az elektronikus médiumok és modern technológiák (internet, mobiltelefon, cédé stb.) csak rontják a helyzetet. A beszélgetésből viszont kiderült, hogy nem feltétlenül. Az oktatásban nagy szerepe lehet a szemléletváltásnak, az előbb említett technikáknak a magunk (az olvasóbarátok) javára fordításával.
A jó hangulatú beszélgetést még lehetett volna folytatni, mindannyiunk épülésére, de: az idő nagy úr, a rendezvényen további programokkal várták az érdeklődőket.
