Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Sorstalanság – film és könyv Archívum
  • Jeremy Black: Térképek világtörténete Archívum
  • Az újragondolt hangszerészet – hangszerkészítők hétvégéje a Hadik-palotában Archívum
  • Kis nép, kis lélek? – Halász Péter: A moldvai csángó magyarok hiedelmei Archívum
  • Átképzett társítások Archívum
  • Dsida Jenő digitális világa Archívum
  • „Az énekest az ég madarainak kellene etetni” – Cseh Tamás Archívum
  • Vonalak géniusza – Gustave Doré Archívum

Conti és Bach misék, motetták a Zeneakadémán

Posted on 2024.01.07.2024.01.05. By admin Nincs hozzászólás a(z) Conti és Bach misék, motetták a Zeneakadémán bejegyzéshez

az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus előadásában

a papiruszportal.hu archívumából [2017]

Szerző: szabói

Francesco Bartolomeo Conti és Bach műveiből összeállított koncertet hallgathatott az érdeklődő a Zeneakadémián január 23-án, – két g-moll misét is ígért a program – az Orfeo Zenekar, a Purcell Kórus és énekes szólisták közreműködésével, Vashegyi György vezényelt. Conti neve mára feledésbe merült, bár korának egyik legfontosabb zeneszerzője volt, és neves theorbaművész.

A firenzei születésű Conti (1681/82.1732) viszonylag fiatalon került Bécsbe, a császári udvarnál szolgált, de több európai városban is fellépett. Conti egyaránt írt operákat és egyházi zenét, műveit kortársai is elismerték – a koncerten megszólaló miséje Bach és Zelenka kézírásában maradt fenn.
Az első rész Conti műveiből nyújtott válogatást, az 1715-ös g-moll mise (Missa Sancti Pauli) köré szervezve. A nagy mise valószínűleg először szólalt meg az 1850-es évek óta, a bécsi kéziratban a tételek közt még két mű (a koncertet nyitó szonáta és az altmotetta) szerepel, melyek a Grove Lexikonban sincsenek megemlítve). A kéttételes, még kezdeti elfogódottsággal, kis pontatlansággal játszott B-dúr szonáta érdekességét a gyors tétel basszusa jelentette. A Languet anima mea című szoprán hangra és zenekarra írt motetta Kalafszy Adriána szólójával hangzott el. Nagyon szép volt a hegedűszóló az első áriában, a hegedű ritornell a másodikban. A fiatal énekesnő tolmácsolása eleinte bátortalannak tűnt, egy-egy hang kilógott a folyamatból, de egy kellemes előadást hallhattunk. A következő ária – Pie Jesu, ad te refugio – hangzásvilága előremutató, telítve újszerű harmóniákkal – az ember sokszor rácsodálkozik, hogy a zenetörténetben nincsenek véletlenek, egy-egy zeneszerző világa megelőlegezi a későbbi korok zenéjét. A szólista Megyesi Zoltán volt, nagyon szépen, érzékenyen formálta meg a darabot. A mise tételei között hangzott el a Fastos caeli audite című alt hangra írt motetta, Bárány Péter előadásában hallhattuk a művet. Bárány Péter tolmácsolása az est egyik kiemelkedő szakasza volt. A kontratenor virtuozitása, láttató előadásmódja, stílusismerete nem véletlenül késztette tapsra a közönséget.

A 19 számból álló g-moll mise rendkívül érdekes mű, a nyitó Kyrie álló kórusakkordjai, a zenekar pontozott ritmusa izgalmas zenei megoldást nyújtott. A Gloria zaklatott zenekari indulása ellentmond a szövegnek, ez is egyedi, ahogy az 5. tétel szűkített szeptimes akkordjai. A Crucifixus tolmácsolása nagyszerű volt, a zenei anyag gyönyörű. A záró tételben is különleges zeneszerzői ötletet hallottunk, az énekesek egymástól vették át a rövid motívumot, emiatt végtelennek, folyondárszerűnek érezte a közönség a dallamot.

Az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus előadása élvezetes volt, az együttesek régóta összeszokottak, csodálatos hangzásképet adtak ez alkalommal is. Az énekes szólisták – Kalafszky Adriána, Megyesi Zoltán, Bárány Péter, Najbauer Lóránt – megoldásai, a zenei anyag folyamatába való illeszkedésük mintaszerű volt.

A szünet után két Bach-művet, az Ich will den Kreuzstab gerne tragen kezdetűt (Bach hat szólókantátájának egyikét), és a g-moll misét hallottuk. Az előbbiben Thomas Doilé énekelt. Eleinte furcsának hatott az énekes dús vibratója a zenekari nonvibratóval szemben (mintha két világ találkozott volna) a basszista érzékeny tolmácsolása felülírta a kezdeti kételyeket. A lutheránus mise talán legszebb tétele a ¾-es Domine Fili, Bárány Péter énekelte az áriát, csodálatosan. A következő szám (Qui tollis) Megyesi Zoltán szólójával és remek oboaszólóval hangzott el, a záró tétel kórushangzása nagyszerűen zárta a koncertet.

Vashegyi György vezényelt az est során. Vashegyi kivételes módon képes átadni a zenét a közönségnek, inspirálja zenészeit. A koncertekre nagyon alaposan készül, a művek hátterét alaposan ismeri. Várjuk a többi előadást is.

Archívum Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: „…csendes, meditáló ember”
Next Post: Debrecenbe kéne menni… (nem csak pulykakakasért!)

Related Posts

  • „…aki hiányzik, azt szeretem” Archívum
  • Dr. Kubassek János: Balaton és a Balaton-felvidék Archívum
  • Az óceánon túlról Archívum
  • Csőben, sínen, viaszhengeren: Szabad a pálya Archívum
  • Chopin: Dalok Archívum
  • Iseumi Szabadtéri Játékok: Hozsanna, Szupersztár Archívum

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Rekviemek időszaka
  • Eötvös és Krasznahorkai
  • A Répakirály tündöklése és bukása
  • A lelkesedés magasiskolája – és a hiányzó láncszem
  • A döbbenet hangjai

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  4. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  5. A legnagyobb komédiás – Richard Pryor szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  • Ötcsillagos pasik? Archívum
  • Dalos György: Puszipajtások Archívum
  • Fent és lent Archívum
  • Carmen, a vadító Archívum
  • Olvas(s)atok, néz(z)etek – Az elmúlás és a halálmotívumok megjelenése Dsida Jenő ifjúkori verseiben Archívum
  • Kós Károly emlékére Archívum
  • Október 12. Naptár
  • A barokk operalemezek hajnala Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme