a papiruszportal.hu archívumából [2008]
Szerző: bookworm
Az északi irodalom egyik gyöngyszemét adta ki a Scolar Kiadó Linn Ullmanntól – Ingmar Bergmann és Liv Ullmann lánya –, a kortárs norvég irodalom jelentős alkotójától. A norvég mentalitás a belénk plántált sztereotípiák miatt számunkra átformálódik, a norvégok nem hidegek, nem ridegek, nem lassúak, ahogy képzeljük. Ugyanolyan érző emberek, mint mi. Linn Ullmann Áldott gyermek című könyvében rendkívüli érzékenységgel, plaszticitással ábrázolja a családi viszonyokat, a serdülők lelkét, az idősíkokat szerencsésen váltogatva.
Három nő, Erika, Laura és Molly életútját követhetjük nyomon a lapokon. Nem a gyermekből felnőtté válás a fő mozgatórugója a könyvnek, hanem egy megdöbbentő tragédia, annak átlépése, tudomásul nem vétele, szőnyeg alá söprése. A három lánytestvér – különböző anyáktól, azonos apától – nem vesz tudomást a történtekről, átlép felette, kibújik a felelősség alól, sőt a saját lelkiismeretét sem terheli. Maga az „áldott gyermek” csak pillanatokra tűnik fel, akkor is rohan valahova, a végzete felé.
A történetet a három testvér apjukhoz történő utazása foglalja keretbe. Isak Lövenstad, az apa 84 éves, egyedül lakik Hammersőn, ide készülnek. Itt is nyaraltak sokszor együtt, néha véd- és dacszövetségben, néha ellenséges viszonyban. 25 év után szánják rá magukat, hogy újra elmenjenek a szigetre, most már nyugdíjas, megözvegyült, korábban igen ismert, a nőgyógyászatban újításokat alkalmazó apjukhoz. Erika, a legidősebb – „aki annyi minden volt félig. Félig svéd, félig norvég. És féltestvér” – szintén nőgyógyász lett, a való életben nem igazán ismeri ki magát, az autóvezetés is nehezen megy neki, rendszeresen hívja testvéreit telefonon. ő érezte a sürgető kényszert, hogy utazzon apjához, s a többiek nagy nehezen kötélnek álltak. Laura tanár, egy lakóparkszerűségben él férjével és gyerekeivel. Annak idején ő találta meg a kis Mollyt a hammersői ház előtt, a házba nem mehetett be Isak tiltása miatt, hívására nem válaszoltak. Molly színházi rendező lett, róla tudunk a legkevesebbet.
Erika a kulcsfigura, Ragnar, az áldott gyermek (a cím és az eposzi jelző egy előadandó színdarabból való, Ragnar szerepe lett volna) egyetlen barátja-barátnője. Isak is Erika visszaemlékezései által elevenedik meg, aki elsőként indul apjához a havazásban, ő várja be testvéreit a hammersői bezárt szállodában.
Linn UllmannA kötet cselekménye egészen mélyen leás a gyermeki érzelmek, sőt kegyetlenségek mélyébe: például Marion, az egyik, a többieket csodálatra késztető lány sem kerülheti el a burkolt erőszakot: egy kullancsot kell kiharapjon egyik társuk fenekéből. Erikát is éri erőszak, nem is akármilyen, Ragnart a nyaraló fiatalok módszeresen bántják. Az ordenáré szavak éppúgy hozzátartoznak – nem öncélúan – a történethez, ahogy a durvaság, a valakire való „rászállás”, az erőviszonyok fitogtatása, a mikrotársadalmi helyzet váltakozása: az egyik pillanatban még vezér a másikban alattvalóvá válik. Az erotikus vonal is ezt erősíti: nemcsak a plátói vonzalmat takarja, hanem a brutalitás, a hatalomvágy kiélését. Az írónő mesterien, olykor naturális leírásokkal ábrázolja a serdülők vágyait, szárnypróbálgatásait, kit mennyire lehet befolyásolni, hogyan lehet a másik oldalra átállni, ígérgetni, fenyegetni. Bármilyen meglepő, a gyermeki kegyetlenség süt a sorokból, a törékeny viszonyok bonyolult hullámzása. Linn Ullmann pontosan tudja, hogy majdnem mindenki megtagadja a serdülőkor egy-egy fejezetét, a regényben ez egy gyilkosság, melyről később mintha nem is akarnának tudomást venni.
Kulcsfigura Isak is, hosszú, (nőkben is) sikeres élete villanásai támasztják alá tulajdonságait. A nőkkel való kapcsolata csak idős korára lesz a nagykönyv szerinti, két feleségtől és egy szülésznőtől van lánya. Rosa, a második feleség – aki már nem él – próbált rendet tenni a kusza viszonyok között, a három lány ezért nyaralt együtt náluk.
Ragnar a kötet lapjain elenyészően keveset szerepel. Állandóan rohan (a rohanás az egyik kulcsszó az Áldott gyermekben), megnyugvást a maga építette kunyhóban lel – és Erika társaságában. Mindenki üldözi, nem értik meg, valakit persze ki kell piszkálni maguk közül, ez lesz „a szarvval a homlokán, meg a magas, vékony hangjával, meg a fekete ruháival” Ragnar. Erika, a tiszteletbeli iker, hiszen a fiúval egy napon születtek, nem védi meg a többiektől, nem csitítja őket, mikor a kunyhójába akarnak menni. Az üldözés utáni (hasonló olvasható Golding: A legyek urában – kiközösítés, gyilkosság, a morális értékek figyelmen kívül hagyása, öntörvényű társadalom, bár Ullmann-nál a felnőttek is jelen vannak) rituális megkövezés leírása hátborzongató. Erika elmondja apjának, kénytelen, hisz Isak éjjel, a viharban a lány után megy a tengerhez, de a férfi szinte felmenti.
A három felnőtt nő új életet él, megtagadva a gyermeki világot – az utolsó oldalakon is felbukkan Ragnar neve, mintha mi sem történt volna –, a múltat dobozban, rózsaszín szalaggal átkötve, 20 méterrel a föld alá temették, benne a fiúval. A Hammersőbe való utazás nem zárul az apával való találkozással, jelezve, hogy a gondolatokban kell rendet rakni, a múlt is az emberhez tartozik. Isak nem lép az olvasók elé, ő már – Ragnarral együtt – a múlt része. A lánytestvérek előtt az út, az élet, Isak fölött pedig eljárt az idő.
A norvég irodalom egyik gyöngyszemét olvashatjuk a Scolar kiadásában, érdemes felfedezni a skandináv irodalmat, különleges hangulat uralja e könyveket.
Fülszöveg
1979 nyarán szörnyűség történik a gyönyörű Balti-tengeri szigeten. A féltestvérek, Erika, Laura és Molly minden évben itt töltik a nyarat temperamentumos apjuknál, Isak Lövenstadnál. A három fiatal lány gyorsan változó, kiszámíthatatlan viszonyt alakít ki a többi ott nyaraló vendéggel, köztük Ragnarral. A gátlásos fiú mindig fut valaki elől, Isakhoz pedig valamiféle furcsa vonzalom fűzi.
A tragédia után huszonöt évnek kell eltelnie, hogy a nővérek visszatérjenek a szigetre, és szembenézzenek a múlttal.
Az Áldott gyermek a bűn, a felelősségtudat és a megbékélés, az emlékezés és a felejtés közti sodródást írja le, miközben a cselekményt a nyers érzékiség és az erőszak hullámai festik alá. Az egyes élettörténetek törékeny közös sorssá fonódnak – ám e közösségben szinte bárki kívülállóvá, kitaszítottá és üldözötté válhat. Az Áldott gyermek három nő életét mutatja be rendkívüli gazdagsággal, emellett pedig szokatlanul szép portrét fest egy édesapáról.
Linn Ullmann az elmúlt néhány évben a kortárs skandináv irodalom egyik legmarkánsabb, emblematikus szerzőjévé nőtte ki magát. Regényeit számos nyelven, mintegy harminc országban adták ki.
Linn Ullmann: Áldott gyermek
Scolar Kiadó, Budapest, 2008
Kötött, 400 oldal
ISBN: 9789632440293
