Névnapok: Máté, Ifigénia, Ildikó, Ilka, Jónás, Marilla, Maura, Méráb, Mira, Mirella
Események:
1235 – Julianus barát domonkos szerzetes és három társa útnak indul Béla királyfi megbízásából, hogy Konstantinápolyon és a Fekete-tengeren át eljussanak Magna Hungariába, a keleti magyarok lakóhelyére.
1883 – 1984 – A magyar dráma napja – Madách Imre Az ember tragédiája című művének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. Az 1862. január 12-én megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt.
1903 – az első cowboyfilm, a Kit Carson hivatalos megjelenése előtti vetítése az Egyesült Államokban. Kit Carson az 
amerikai hadsereg tisztje volt, élményei és esszéi révén már életében legendává vált.
1915 – Cecil Chubb milliomos ügyvéd 6600 fontért megvásárolja az angol Stonehenge (Wiltshire) őskori építményt Sir Cosmo Gordon Antrobus árverésén. Chubb a komplexumot 1918-ban a brit kormánynak adományozta.
1937 – megjelent J. R. R. Tolkien A hobbit vagy oda és vissza (The Hobbit or There and Back Again), röviden A hobbit (Szobotka Tibor fordításában: A babó) című regénye Londonban (George Allen és Unwin, Egyesült Királyság). A könyv a mai napig rendkívül népszerű és a klasszikus gyermekirodalom fontos darabja.
1973 – Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban felavatják a Széchenyi István-emlékmúzeumot. A kiállításhoz kapcsolódik a 
Széchényi család mauzóleuma, a magyarság zarándokhelye a nagycenki temetőben.
1973 – Jackson Pollock amerikai absztrakt expresszionista festőművész Blue Poles festménye 1,3 millió dollárért kelt el egy aukción, akkoriban ez volt a legmagasabb ár egy amerikai festményért a világon. A képet az ausztrál kormány (Ausztrál Nemzeti Galéria) vásárolta meg és bár nagy társadalmi vitát váltott ki az országban, a festmény a galéria egyik legnépszerűbb kiállítási tárgyává vált.
1975 – az első nyugati popsztár, Elton John Tony-, Golden Globe-, kétszeres Oscar-, Emmy- és hatszoros Grammy-díjas brit zeneszerző, zenész és énekes fellépése a Szovjetunióban.
1983 – David Mamet amerikai drámaíró, filmrendező Pulitzer-díjas Glengarry Glen Ross című darabjának premierje a londoni National Theatre-ben. A szókimondásáról elhíresült darabot a szerző forgatókönyvével James Foley adaptálta filmre (1992). A szereplők között Al Pacino, Jack Lemmon, Alec Baldwin, Ed Harris, Alan Arkin, Kevin Spacey és Jonathan Pryce szerepelt.
1999 – A béke nemzetközi napja.
Meghalt Vergilius (Publius Vergilius Maro, i.e. 70- i.e. 19) római költő, Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor 
epikus költője.
Legismertebb művei az Aeneis című eposz, a Georgica című eposz-„tanköltemény” és a Bucolica avagy Eclogák néven ismert tíz eclogából álló bukolikus gyűjtemény. Ez a Theokritosz pásztoridilljeit (eidüllionok) mintázó kötet tíz hexameterben írt párbeszédes költeményt (Eclogae) tartalmaz. Főműve, a római klasszicista költészet kimagasló darabja az Aeneis, amin mintegy tíz évig dolgozott. A mű olyan mondabeli eseményt dolgoz fel, amely a trójai háború végén vette kezdetét, és Róma alapításának történetét írja le. Vergilius már életében klasszikussá vált, alakjához korán legendák kapcsolódtak (Virgil Pásztori dalai, Az izgalom mesterei, A szúnyog).
Meghalt Sir Walter Scott (1771–1832) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.
Elsősorban a regénytechnika megújításában és a realista táj- és környezetábrázolásban alkotott maradandót, alig van olyan műve, amit ne zenésítettek volna meg operaként. Irodalmi pályáját a balladaköltészet tanulmányozásával kezdte, majd fordításokkal folytatta. 1799-ben megjelent népballada-gyűjteménye. Akkor fordul el a verses elbeszéléstől, mikor feltűnik vetélytársa, Byron. Pályája elején számos történelmi regényt írt álnéven. Új műfajt alkot a történelmi regény megteremtésével, világhírét is ennek köszönheti. Regényei középpontjában nem a történelem, hanem a regényes szerelem áll. Mindez azonban határozott, hiteles történelmi háttér megrajzolásával, korfestéssel jár (Ivanhoe, Rob Roy, Puritánok utódai).
Megszületett gróf Széchenyi István (1791–1860) politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, 
író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”.
Kezdeményezésére nyílt meg 1837-ben Pest-Buda első magyar nyelvű színháza, mely 1840-től a Nemzeti Színház nevet viselte. Felvette programjába a katonai és a képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását. „Én szavazattal nem bírok, én nem vagyok országnagy, de földbirtokos. Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elősegíti, ugy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely 60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék.” (Lovakrul, Hitel, A magyar játékszinrül). ––> Szereti ön Széchenyit?
Megszületett H. G. Wells (Herbert George Wells, 1866–1946) angol író, aki főleg a science fiction műfajban írt műveiről 
ismert.
A világállam létrejöttének szükségességét hirdette, az ő világállama tervezésre épül, megszünteti a nacionalizmust, elősegíti a tudomány fejlődését és az egyén előremenetelét kizárólag érdemei és nem születési körülményei alapján biztosítaná. Az egyén szabadságát végig nagyon fontos értéknek tartotta. A világirodalom egyik legtermékenyebb írója, aki szinte minden létező műfajban alkotott (Az időgép, A mélyben és más elbeszélések, Szörnyetegek szigetén).
Megszületett Sinkovits Imre (1928–2001) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas 
színművész, érdemes és kiváló művész.
1948-tól a Belvárosi Színházban, 1949-től az Ifjúsági Színházban játszott, ösztöndíjasként. 1951-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, valamint ugyanekkor a Nemzeti Színházhoz ment át, ahol 1956-ig játszott. 1956. október 23-án tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál, az esemény az 1956-os megmozdulás jelképe lett, a forradalom leverése után népszerűsége miatt nem merték börtönbüntetéssel sújtani. Helyette politikai nyomásra előbb a Nemzeti Színház vezetősége rendszerellenes magatartás miatt fél évre eltiltotta a színpadtól, majd elbocsátották. 1963-ban engedték vissza a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át meghatározó tagjaként működött. Egyik legismertebb filmszerepe A tizedes meg a többiek felejthetetlen alakítása (Két félidő a pokolban; Egri csillagok; Sakk, Kempelen úr!).
Megszületett Stephen King (Stephen Edwin King, Richard Bachman, 1947) amerikai író, a jelenkor egyik legolvasottabb 
szerzője, akit az úgynevezett popkultúra első számú írójaként szoktak emlegetni.
Negyvennél is több nyelvre lefordított művei több mint 400 millió példányban keltek el világszerte, a legtöbb művét több-kevesebb sikerrel meg is filmesítették. Köteteiben rengeteg utalás található az amerikai történelemre és kultúrára is. Stílusára jellemző az informális elbeszélési stílus, a közvetlen hangvétel olvasóival, akikre előszeretettel hivatkozik, ez a stílus szöges ellentétben áll sok művének horrorisztikus történéseivel (A ragyogás, A Setét Torony sorozat, A Búra alatt). ––> Borzalom
Ezen a napon született:
Johann Peter Eckermann (1792-1854)
német irodalomtudós. 1823. május 24-én küldte el első nagyobb lélegzetű írását Goethének, aki felfigyelt rá. Első látogatása után Goethe rábeszélte, hogy maradjon Weimarban. Gyakorlatilag Goethe titkáraként dolgozott. de soha nem állt alkalmazásában, hanem óraadásból élt. 1831-ben Goethe hagyatékának gondozójává jelölte ki, 15 kötetben adta ki Goethe műveit.
Gustav Holst (1874-1934)
angol zeneszerző, zenepedagógus. Leginkább zenekari szvitjéről, A bolygókról vált híressé. Legtöbb zenéje egészen egyedi, a hindu spiritizmusból vagy angol népi dallamokból táplálkozik, fesztelen ütemezése és visszatérő melódiái teszik jellegzetessé. Majdnem 200 katalogizált művet, köztük zenekari szviteket, operákat, baletteket, versenyműveket, kórusműveket és dalokat írt (The Perfect Food op. 39. – vígopera; Fantasztikus szvit op. 29. no. 2. – zenekarra; Kings Estmere op. 17. – ballada kórusra és zenekarra).
Péchy Blanka (Greiner, 1894–1988)
színésznő, előadóművész, író, nyelvművelő, rádiós műsorvezető, a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, alapítványtévő és a Kazinczy-díj megalapítója, érdemes művész. Kortársai közül kiemelkedett versmondó képességével, ő volt Ady költészetének egyik első népszerűsítője. 1942-ben kezdett szépirodalommal foglalkozni, akkor jelent meg első novellája (Hűséges hűtlenek, Beszélni nehéz, Este a Dunánál).
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin (1895–1925)
orosz lírai költő. A rövid életű orosz irodalmi irányzat, az imazsinizmus képviselői közé tartozott, de korai költészete az impresszionizmushoz is közel állt, a benyomásokon alapuló gazdag szín és képvilága miatt. Költészetének középpontjában a „haza”, az orosz falu, az orosz táj áll, impresszionista festői képekkel, az orosz táj jellegzetes színeivel (Szergej Jeszenyin legszebb versei, Testem viaszgyertyája, Szálltam rózsaszín lovon).
(R.) Walter Rózsi (Walter Rozália Mária, 1899–1974)
opera-énekesnő (szoprán), a „magyar Jeritza”. A Belvárosi Színházban volt színésznő egy évadon át. A Zeneakadémián Georg Antheshez iratkozott be 1916-ban, majd Milánóban tanult énekelni. Énekesi debütálása 1921-ben volt a Városi Színházban, hamarosan átszerződtette az Operaház, melynek 1948-as nyugdíjba vonulásáig egyik vezető énekese volt. Elsősorban Puccini és verista operák főhősnőit alakította rendkívüli temperamentummal és színészi készséggel, ezért is ragadt rá a „magyar Jeritza” jelző. Alkalmanként énekelt oratóriumokat is.
Fejes Teri (1902–1994)
színésznő, énekesnő, komika, 16 évig volt Kabos Gyula állandó színpadi partnere. 1920-ban végzett az Országos Színészegyesület színiiskolájában. A második világháború után Magyar, a Medgyaszay, a Modern és a fővárosi Vígszínházban játszott, majd 1949 és 1955 között a Budapesti Operettszínház foglalkoztatta. Ezután a Vidám Színpadhoz szerződött, amelynek 1966-ig volt művésze.
Chuck Jones (1912-2002)
háromszoros Oscar-díjas amerikai animátor, forgatókönyvíró, rajzfilmes, producer és filmrendező, főleg „Bolondos dallamok” filmeket készített (Tapsi Hapsi, Dodó Kacsa, Kengyelfutó Gyalogkakukk, Prérifarkas, Szilveszter, Csőrike).
Sándor György (1912-2005)
1939-től az Egyesült Államokban élt magyar származású zongoraművész. Bartók tanítványa volt, majd egykori tanára támasza annak utolsó New York-i éveiben. Világhírű művészekkel, rendkívüli technikai tudásával még egészen magas életkorban, a kilencvenes éveiben is világszerte koncertezett.
Vico Torriani (Ludovico Oxens Torriani, 1920-1998)
svájci slágerénekes, színész, előadóművész. Amikor a karrierje csúcsán járt, sokan igyekeztek a nyomdokába lépni, utánozni, vagy parodizálni őt. Hazánkban Koós János elsőként Torriani-paródiákkal szerzett országos mértékűnek tekinthető ismertséget. Élete végéhez közeledve, 1995-ben Bambi-díjjal ismerték el egész életét átívelő zenei munkásságát.
Banovich Tamás (1925-2015)
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező. 1945-1949 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Mintegy 60, zömmel rövidfilmek rendezője. 1965-től díszlettervező körülbelül 110 magyar, francia, amerikai filmben és 15 tévéfilmben.
Larry Hagman (1931-2012)
amerikai színész, filmrendező, producer. A magyar közönség elsősorban a Dallas című televíziós sorozatból ismerheti. Édesanyja, Mary Martin színésznő volt a Broadway-en, s bár sikeres volt, anyja sikere háttérbe szorította. Világhírűvé a Dallas című sorozat főszereplőjeként vált (Jeannie, a háziszellem; A sas leszállt; Nixon).
Leonard Cohen (1934-2016)
kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró. Zenei pályafutása háttérbe szorította költői és írói érdemeit, pedig a zeneiparbeli sikere után is jelentetett meg verseket. Korai korszakában a zenéje a countryra épült mind dallamait, mind a hangszerelését tekintve, de az 1970-es évektől a pop- és a kabarézene különböző stílusai hatottak rá. Dalai gyakran érzelmileg súlyos, komplex lírai darabok, amelyek közelebb állnak a költészet szóvarázslataihoz, mint a dalgyártás hagyományaihoz. Szövegeiben sokszor jelenik meg a vallás, az elszigetelődés és a személyes kapcsolatok bonyolultsága (Hallelujah, Bird on the Wire, I’m Your Man).
Vekerdy Tamás (1935-2019)
pszichológus, író. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja. 1991-től a budapesti magisztrátus tagja. 2018-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja (Jelenetek Rákóczi életéből; Családom történeteiből; Iskolák?!?! Gyerekek, szülők, tanárok).
Jerry Bruckheimer („Insider”, 1943)
tízszeres Emmy-díjas amerikai producer. A filmgyártásban eltöltött évtizedek során sajátos stílusjegyeket, képi világot alakított ki. Produkciói fő motívuma az amerikai hazafias érzelmek, az amerikai zászló és a naplementék (Beverly Hills-i zsaru, A szikla, Armageddon).
Németh László (1945-2011)
színész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1980-ban szerzett színész diplomát. 1986-tól a debreceni Csokonai Színház, 1989-től az egri Gárdonyi Géza Színház művésze volt. 1991-óta szabadfoglalkozású színművész volt (A Pogány Madonna, A vörös grófnő, Csapd le csacsi!).
Gereben Ágnes (1947-2015)
irodalomtörténész, műfordító, kritikus, egyetemi tanár. Kutatási területe a századforduló orosz művelődéstörténete és a 20. századi orosz irodalom fehér foltjai, valamint a posztszovjet térség helyzete volt (Csehov világa, Játsszunk bluest!, Posztszovjet forgatókönyvek).
Sipeki Tibor (1947)
színész. 1966 és 1970 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte. 1971-től a győri Kisfaludy Színházban játszott. 1973-tól a Bartók Színháznak, illetve jogutódjának a Budapesti Gyermekszínháznak volt tagja. 1989-től a Fővárosi Operettszínház művésze volt, magyarnóta énekesként is népszerű (A tanú; Pintyőke cirkusz, világszám!; Három szabólegények).
Bill Murray (1950)
Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai komikus és színész, a hatalmas sikert hozó Szellemirtók egyik főszereplője. Ismertségét a Saturday Night Live amerikai tévéműsornak köszönheti, a siker nyomán gyorsan a filmvásznon találta magát. Az 1990-es évek elején már többször is elismerték a kritikusok (Aranyoskám, Okostojás, Elveszett jelentés).
Köves László (1951)
színész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1982-ben végzett. 1976-tól a győri Kisfaludy Színházban indult pályája. 1982-től a Budapesti Gyermekszínházhoz szerződött. 1984-től egy évadot a Szegedi Nemzeti Színház társulatában játszott. 1985-től szabadfoglalkozású színművész.
Bökönyi Laura (1955-2008)
színésznő. 1977-1980 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. 1980-ban, friss diplomásként Békéscsabán kezdte pályáját, a Békés Megyei Jókai Színházban. 1981-től a debreceni Csokonai Színház, 1983-tól a Népszínház tagja volt. 1987-től egy évadot a Mikroszkóp Színpadon töltött. 1988-tól a Békéscsabai Jókai Színház színésznője volt (Angi Vera, Jób lázadása, A titkos háború).
Szirtes Ági (1955)
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1978-ban. 1979 és 1982 között a Nemzeti Színház tagja volt. Alapító tagja a Budapesti Katona József Színháznak, ahol a teátrum történetének első három évtizedében a legtöbb bemutató részese volt (Holnap lesz fácán, Sose halunk meg, Hippolyt).
Ethan Coen (Ethan Jesse Coen, 1957)
Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai filmrendező, producer, forgatókönyvíró, Joel David Coen testvérével úgy emlegetik őket, mint a Coen fívéreket. A fivérek együtt írják és rendezik a filmjeiket, de előfordul, hogy Joel egyedül felel a rendezésért, Ethan pedig a produceri munkákat látja el (Véresen egyszerű, A nagy Lebowski és az Oscar-díjas Nem vénnek való vidék).
Nancy Travis (1961)
amerikai színésznő. 1985-ben tűnt fel először a képernyőn a Malice in Wonderland című, Elizabeth Taylor főszereplésével készült tv-filmben, Ann szerepében, a következő évben máris főszerephez jutott Art Malik mellett a Hárem című romantikus drámában. 1990-ben két film hozta meg számára a szélesebb körű ismertséget. A Higgy neki, hisz zsaru című thrillerben Richard Gere és Andy García partnere volt, mint Raymond Avilla felesége, Kathleen. A Csőre töltve című akcióvígjátékban pedig Gene Hackman és Dan Aykroyd mellett alakíthatta Riva-t, a csinos izraeli titkos ügynököt (Bukott angyalok, A rózsa vére, A Jane Austen könyvklub).
Rob Morrow (1962)
amerikai színész. A Gyilkos számok című televíziósorozat főszereplője, amiben Don Eppes FBI-ügynököt alakítja. Korábbi híres sorozata a Miért éppen Alaszka? című amerikai Emmy-díjas történet, amiben egy New York-i zsidó orvost játszik.
Pintér Béla (1970)
Jászai Mari-díjas színész, zenész, drámaíró és rendező. A magyar alternatív színházi élet meghatározó szereplője. Számos alternatív formációban játszott, klasszikus kabarétól kezdve Goda Gábor Táncszínházáig. 24 év alatt 29 darabot írt és rendezett, a Pintér Béla és Társulata alapítója és vezetője.
Szente B. Levente (1972)
romániai magyar költő, újságíró. Első írásait a Romániai Magyar Szó 1994-ben közli, rendszerint jelen van az internetes irodalmi portálok oldalain is (Az ezüsthajú tündérlány, Örök szél dala, Csillagtitok).
Sári Attila (1976)
zenész, zeneszerző, előadóművész. Kisgyermek kora óta érdeklődött a zene iránt, 8 éves korától játszott zongorán. A komolyzene mellett a könnyűzene is nagy hatással volt rá, 2000-ben megírta első önálló musicaljét, a Kis Herceg címmel, melyet számos alkalommal adtak elő Magyarországon.
Olt Tamás (1981)
Jászai Mari-díjas színművész, író, rendező. 2006-ban végzett a Kaposvári Egyetem színművész szakán. 2006-tól a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 2011-től a debreceni Csokonai Színház, 2014-2018 között a Nemzeti Színház tagja volt. 2018–2022 között a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetője volt. Mesterdiplomáját a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szerezte 2022-ben. 2022-től a Karinthy Színház ügyvezető igazgatója.
Maggie Grace (Margaret Grace Denig, 1983)
amerikai színésznő, modell. Ismert Shannon Rutherford megformálásáról a Lost – Eltűntek című sorozatban, emellett Kim Millst alakította az Elrabolva-trilógiában (Rohanás, Alkonyat, Utóhatás).
Joseph Mazzello (1983)
amerikai színész, rendező és forgatókönyvíró. 2001-től a USC School of Cinematic Arts tanszék hallgatója volt, ahová Steven Spielberg rendező ajánlólevelével jutott be (Jurassic Park, The Pacific – A hős alakulat, Bohém rapszódia).
Lindsey Stirling (1986)
amerikai hegedűs, előadóművész és zeneszerző. Számos műfajban játszik a hiphoptól a klasszikuson át a dubstepig. Saját szerzeményein kívül feldolgozásokat is készít más zenészek munkáiról vagy egyéb zeneszámokról.
Ezen a napon halt meg:
Gróf Teleki József (1738-1796)
főispán, koronaőr, műgyűjtő, író, tudósok mecénása volt, tehetséges embereket istápolt, több nyelven beszélt, a magyaron és románon kívül latinul, németül és franciául, fennmaradt könyvtára felbecsülhetetlen értéket képvisel (Essoi sur la foiblesse des esprits-forts, Atyafiúi barátságnak oszlopa, Sermo quem).
John Stafford Smith (1750-1836)
angol zeneszerző. Legismertebb műve a To Anacreon in Heaven (Anakreónnak a mennybe). A dal 1780 körül íródott és hamar rendkívül népszerűvé vált Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban. Az Anakreonnak lett később Amerikai Egyesült Államok himnuszának dallama. Egy időben ugyanezt a dallamot használták Luxemburg himnuszához, amely azonban azóta megváltozott.
Arthur Schopenhauer (1788-1860)
német metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet című fő művének és maró hangulatú esszéinek köszönhette. A köztudatba „a pesszimizmus filozófusaként” vonult be, mivel a világunkat, s abban életünket egy rossz tréfának tartotta. Fő művéhez kisebb mellékművek is társultak; töredékek, aforizmák, amelyeket „Parerga és paralipomena” kétkötetes könyvben adott ki.
Bezerédj Amália (Bezerédi Bezerédj Amália Krisztina, 1804–1837)
író, illusztrátor, a kisdedóvás buzgó terjesztője. A magyar nyelven kívül írt, olvasott, beszélt németül, franciául, angolul és latinul. 1835-ben, Malby álnév alatt először jelent meg nyomtatásban irodalmi műve A remeték címmel. Leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, s hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt (Földesi estvék, Virágregék, Fantasie).
Munkácsi Bernát (Munk, 1860-1937)
nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós, akadémikus. 1888 tavaszán indult Pápai Károllyal vogul gyűjtőútjára. A manysikhoz érve útjaik Pápaival elváltak. 1888 májusa és 1889 áprilisa között bejárta a vogulok lakta területet, megfejtette Reguly vogul szövegeit és új szövegeket gyűjtött. Ezután még másfél hónapot töltött Kazanyban, ahol anyagát rendezte. Gyűjtésének anyagát négy kötetben, 1600 oldalon publikálta (Votják nyelvmutatványok; A vogul nyelvjárások szóragozásukban ismertetve; Istenek hősi énekei, regéi és idéző igéi).
Hegedűs Gyula (Heckmann Gyula Mihály, 1870-1931)
színész, kormányfőtanácsos, a Budapesti Színészek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó stílus legnagyobb magyar képviselője. Tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. 1906 januárjában a színiakadémia tanára lett. 1907 szeptemberében a Zeneakadémia játékmestere, 1914. április 28-án ünnepelte meg a Vígszínházban huszonöt éves színészi jubileumát. Nem csak a magyar színjátszás történetében játszott korszakos jelentőségű szerepet, de az egyetemes színháztörténelemben is a realisztikus játékmodor egyik legfontosabb képviselője volt.
Walter Brennan (Walter Andrew Brennan, 1894-1974)
amerikai színész, aki először kapott Oscar-díjat legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, az Egy gazdag ember regénye című filmért 1936-ban, amit még kettő követett (Kentucky, Ember a láthatáron).
Mijazava Kendzsi (1896-1933)
japán költő, meseíró. Tehetséges, sokoldalú művész volt, aki szinte eggyé vált a földdel és azokkal, akik abból éltek. Sok gyerekmesét írt, részben oktató célzattal. Diákjai színjátszókörének több rövid színpadi darabot is szerzett, de legjelentősebbek az azóta sok nyelvre lefordított, a japán vidék iránti szenvedélyes szeretetét tanúsító versei (A sokfogásos vendéglő, Az esti héja csillagképe, A Nametoko medve).
Koréh Endre (1906-1960)
operaénekes (basszus). Már 15 éves korában basszust énekelt a kolozsvári református kollégium énekkarában. 1929-ben debütált Sarastróként a budapesti Operaházban, ahol Székely Mihály mellett a társulat második basszistája volt. 2006-ban posztumusz örökös tag címet adományozott neki a budapesti Operaház.
Milloss Aurél (Aurel von Milloss, 1906-1988)
táncművész, koreográfus. Már középiskolai évei alatt zongora- és zeneelméleti stúdiumokat folytatott, és érettségi vizsgái előtt befejezte zenekonzervatóriumi tanulmányait. A Gyagilev együttes hatására fordult érdeklődése a tánc felé. Tánctanulmányait Nicola Guerra, a budapesti Magyar Királyi Operaház balettigazgatójának magániskolájában kezdte el. Európa szerte mindenhol szívesen látták, akár táncosként, akár koreográfusként.
Ungvári László (Untener, 1911–1982)
Kossuth-díjas színész, kiváló művész. A Színművészeti Főiskolán végzett 1933-ban. A Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt (Különös házasság, Rokonok, A tizedes meg a többiek).
Michael Lonsdale (Michael Edward Lonsdale-Crouch, 1931-2020)
francia színész (A sakál napja, Holdkelte, Tűzszekerek).
Jaco Pastorius (John Francis Pastorius, 1951-1987)
amerikai jazz basszusgitáros, zeneszerző, virtuóz technikájáról és játékstílusáról vált ismertté. Bármilyen hangszeren tudott játszani, valószínűleg ennek is köszönhette, hogy basszusjátéka nem szűkült be a szokásos basszus-sémákra. Az elektromos basszus elterjedésében és általánossá válásában nagy szerepe volt, akárcsak a basszusgitár szólóhangszerként definiálásában. Sajátos hangzásvilágot, textúrát, harmóniai érzékenységet alakított ki rövid de intenzív pályafutása alatt. Sikerességét nem tudta magabiztossággal kiegyensúlyozni, miközben generációk tekintették példaképüknek és mesterüknek, inkább az alkoholhoz és a drogokhoz fordult, s ez korai halálát okozta.
