Névnapok: Vilhelmina, Dorián, Emili, Január, Jónás, Konstancia, Konstantina, Mária, Sebő, Szabolcs, Szilárda, Tivadar, Tódor, Vilhelma, Vilma
Események:
1819 – John Keats megírta az Óda az Őszhöz (To Autumn) című költeményét. A To Autumn az egyik legelismertebb angol nyelvű költemény lett.
1908 – Gustav Mahler öttételes 7. szimfóniájának ősbemutatója Prágában (Ausztria-
Magyarország, ma Csehország), a Cseh filharmonikusok előadásában, a szerző vezényletével.
1928 – bemutatják Amerikában az első Mickey egér (Mortimer) rajzfilmet. Az eredeti Mickey egérnek még vékony végtagjai voltak és gonosz jelleme (macskákat és nőket gyötör). Későbbi formájában kikerekedett és kedvesebb lett. Többek szerint az amerikai kultúra jelképeként majdnem annyira ismert, mint az amerikai zászló.
1952 – Budapesten leleplezik az korábbi, sokat bírált Kossuth-szobor helyére felállított Kossuth-emlékművet (Kisfaludi Strobl Zsigmond). A szoborcsoporttal kapcsolatban a rendszerváltás után újabb ideológiai problémák merültek fel, ezért az eredeti emlékműről készített minta alapján újra faragták az alkotást (2015).
1952 – az Egyesült Államok megtiltja Charlie Chaplinnek, hogy belépjen az országba. 
Chaplin széles körben hangoztatta liberális és baloldali nézeteit, az FBI rágalomhadjáratot indított ellene, kommunista szimpátiával vádolta meg. Az 1952-ben készült Rivaldafény (Limelight) londoni bemutatójáról már nem tudott visszatérni az Államokba, mivel a legfőbb ügyész érvénytelenítette a beutazási engedélyét, erkölcsi és politikai nézeteire hivatkozva nem kapta meg a szükséges vízumot.
1956 – az első interkontinentális kongresszus színes bőrű írókkal és művészekkel, a párizsi Sorbonne egyetemen.
1960 – a LIFE magazin a címlapján ünnepli Anna Mary „Grandma” Moses népművész 100. születésnapját. A művésznő 78 évesen kezdett el komolyan festeni.
1960 – Chubby Checker Let’s Twist Again (The Twist) slágere a Billboard Hot 100 első helyére kerül. Ezzel a dallal kezdődött a világot meghódító twistőrület.
1981 – újra összeállt a Simon and Garfunkel duó és a New York-i Central Parkban rendezett ingyenes koncertet. A koncert több mint 500 000 embert vonzott, ami akkoriban a valaha volt legnagyobb koncertlátogatottság.
1991 – megtalálták „Ötzi”-t, egy több ezer éves (Kr.e. 3300) mumifikálódott similauni férfit, az olasz Alpok Ötz-völgyi gleccserében, Ausztria és Dél-Tirol határvonalán. Ez a legrégebbi fennmaradt holttest Európában.
Megszületett Mika Waltari (Mika Toimi Waltari, 1908–1979) finn író, filozófus.
Rendkívül termékeny és sokoldalú volt, de elsősorban mégis történelmi regényeiről híres, legismertebb műve az ókori Egyiptomban játszódó Szinuhe. Az egyetemen irodalmat és teológiát tanult, 1924-ben a filozófiai tudományok kandidátusa lett. Először egy könyvkiadóban dolgozott szerkesztőként, majd kritikusként. Hosszú utazásokat tett külföldön, több évig élt Franciaországban. 1938-tól csak az irodalomnak élt. Már a háború előtt elismert író volt hazájában. Míg első regényében az urbánus, dzsesszért bolonduló ifjúságról írt érzékletes kordokumentumot, később „fáklyavivő” elődeihez hasonlóan a múlthoz fordult és igyekezett az apák munkájával összekötő köteléket újrateremteni. Itthon általában történelmi regényeiről ismert, de verseket, drámákat, hangjátékot, pamfletet, sőt detektívregényeket is. Magyar vonatkozás, hogy jelentős összeggel támogatta a fóti gyermekvárost (Mikael, Az ország titka, Az emberiség ellenségei). ––> „Én majd a hátadat védem!”
Megszületett Sir William Golding (1911–1993) irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő.
Legismertebb műve A Legyek Ura. Regényei embertani kísérletek terepei. Golding gyakran allegorikus fikciója széles körben merít a klasszikus irodalomból, mitológiából, és a keresztény szimbolizmusból. Regényeit nem köti össze egyetlen, jól kivehető szál, és változatos témákat és technikákat használ. Írásai gyakran játszódnak zárt közösségekben: szigeteken, falvakban, monostorokban, vadászcsapatokban, tengeri hajókon vagy egy fáraó udvarában. A modern világ torzulásának okait keresi: legtöbb művében az ember természetében, az eredendő gonoszságban véli megtalálni az okot. Nagy állatvédő volt (A torony, Ripacs Martin, A piramis).
Megszületett Damon Francis Knight (1922–2002) amerikai író, a modern tudományos-fantasztikus irodalom egyik 
megteremtője és meghatározó alakja.
Tizenegy évesen belépett a tudományos-fantasztikus rajongók közé, első történetének eladásakor New Yorkban élt, és a Futurians tagja volt. Erőssége volt a novella, széles körben elismert mesterének tekintették. 1949-ben jelenik meg első kisregénye, Not with a Bang címmel, egy évvel később már átütő sikert arat a To Serve Man című kisregénnyel. Később ezt a művet a retró kategóriában az elmúlt fél évszázad legjobb sci-fi kisregényként Hugo-díjban részesítették. Sci-fi kritikusként is ismert volt. 2003 -ban beválasztották a Science Fiction Hall of Fame tagjai közé. Írásai az Oregoni Egyetem Különgyűjteményeiben és az Egyetemi Archívumban találhatók (Elmeváltás, Maszkok, Világ gyermekek nélkül). ––> A sci-fi irodalom nagyszerű tanára
Ezen a napon született:
id. Latabár Árpád (1878–1951)
színész. A joviális viccelődő tipikus figurája volt, gyorsan a közönség kedvencévé vált. Szerepei elevenek, vidámak, élettel teltek voltak, azokat humorral formálta. Karikírozó képessége kimagasló volt. Számos filmszerepet kapott (Garszonlakás kiadó, A varieté csillagai, Jön a rozson át!).
Fátyol Mihály (1909-1980)
cigányprímás, zenész és nótaszerző. Zenekara volt az első az országban, amely ötvözte a cigányzenekarok és a tánczenekarok stílusát. Sok átiratot készített zenekara számára, de nótaszerzőként is tevékenykedett.
Czakó Jenő (1916-2011)
Aase-díjas színész, a szolnoki Szigligeti Színház örökös tagja. 1944-ben megnyert egy énekversenyt a Pesti Vigadóban, melynek fődíjaként a Magyar Állami Operaházban kapott tanulási lehetőséget. A második világháborúban orosz hadifogságba került, és több mint három év múlva tért csak haza. Pályáját 1951-ben szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, melynek haláláig elismert színésze volt.
Majtényi Erik (Mann, 1922-1982)
romániai magyar író, költő, műfordító és újságíró, a romániai magyar irodalmi élet jeles személyisége. Kétféle minőségben is elszenvedett börtön- és lágerélményekből táplálkozva a munkásmozgalom hőskorára jellemző agitatív versekkel jelentkezett, s évről évre újabb verseskötettel adta politikai optimizmusának tanújelét. Az ebben a korszakban írott agitáló verseit később önkritikával szemlélte, gyűjteményes kötetébe nem vette fel azokat. Számos gyermekverset és ifjúsági regényt írt (Búcsú az ódáktól; Nagy kenyér, kis egér; Tejfehér éjszakák).
Békés József (1923-2006)
Balázs Béla-díjas író, forgatókönyvíró, dramaturg. Számos film, többek között az első magyar tv-játék forgatókönyvírója, több mint 100 gyermek- és ifjúsági tv-film dramaturgja, ebből 11 nemzetközi fesztiváldíjas (A palacsintás király, Keménykalap és krumpliorr, Kismaszat és a Gézengúzok).
Bokor Péter (1924-2014)
filmrendező, író, történész. 1963-tól a Magyar Televízió munkatársa volt, 1972–1986 között rendező volt a Mafilm státuszában, 1986-ban nyugdíjba vonult. 1988-ban Hanák Gáborral megalapította az Országos Széchényi Könyvtár videótárát (Boszorkánykonyha, Halálkanyar, Edzés verseny nélkül).
Görög Mara (1927-2014?)
színésznő. Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett színészi diplomát 1946-ban. 1949-től a Miskolci Nemzeti Színház, 1954-től a Fővárosi Operettszínház szerződtette. 1957 és 1960 között Petőfi Színház és a Jókai Színház színésznője volt. 1963-tól a Thália Színház, 1966-tól 1969-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt (Hajnali találkozás, Hölgyválasz).
Bódis Irén (1929-2015)
Aase-díjas színésznő. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott 1953-ban, már ekkor foglalkozott a filmezéssel. 1953-tól egészen 1985-ös nyugdíjbavonulásáig a Pécsi Nemzeti Színháznak volt a tagja (Tűzoltó utca 25., A törökfejes kopja, Vakáció a halott utcában).
Papp Ferenc (1930-2001)
nyelvész, szlavista, a számítógépes nyelvészet magyarországi atyja, az MTA tagja. A számítógépes nyelvészeti kutatás, a kvantitatív nyelvstatisztika – korabeli szóhasználattal a matematikai nyelvészet – magyarországi megalapozója volt, de világviszonylatban is az elsők között végezte el egy természetes nyelv számítógépes vizsgálatát (A magyar nyelv szóvégmutató szótára, Számítógép és nyelvoktatás, Nyelvoktatás és kreativitás).
Mészáros Márta (1931)
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró. 1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjét az Eltávozott nap címmel, Kovács Katival a főszerepben. Filmjeiben legtöbbször női sorsokat vitt vászonra (Örökség; Napló gyermekeimnek; Napló apámnak, anyámnak).
David McCallum (David Keith McCallum, 1933-2023)
skót színész, ismertebb munkái közé tartozik az NCIS című televíziós sorozat szerepe. Jelenleg Amerikában él (A nagy szökés, Kémcsapda, Az aranyifjú).
Mariangela Melato (1941-2013)
olasz színésznő. Festészetet tanult a milánói Brera Akadémián. Első apróbb filmes szerepét 1969-ben kapta. Az 1970-es évek elején vált ismertté, amikor főszerepeket kapott Lina Wertmüller olasz–svájci rendezőnő társadalomkritikával fűszerezett szatírikus filmjeiben, ahol nagyszájú, forróvérű, erős erotikus töltetű leánykaraktereket játszott (Flash Gordon, Summer Night).
Körtvélyessy Klára (1943-2020)
József Attila-díjas szlovákiai magyar, szabadfoglalkozású műfordító szerkesztő. 1958-1963 között a kassai Konzervatóriumban tanult. 1987-2003 között a Nagyvilág rovatvezetője volt (M. Kundera: Halhatatlanság; Bohumil Hrabal: Adagio lamentoso; Jiri Menzel: Hát, nem tudom…).
Jeremy Irons (1948)
Oscar- és Golden Globe-díjas angol színházi, film- és televíziós színész. Karakteres hangja több dokumentumfilmben és rajzfilmben hallható, de hangoskönyv-felolvasóként is ismert. A szerencse forgandó (1990) című filmben nyújtott alakításával – melyben partnernője Glenn Close volt – Oscar- és Golden Globe-díjat, valamint számos filmkritikusi díjat magáénak tudhatott (A francia hadnagy szeretője, A misszió, Borgiák).
Twiggy Lawson (Lesley Hornby, 1949)
angol modell, színésznő. 1967-ben New Yorkba költözött, ahol egyből kitört a Twiggy-láz. Az iránta való lelkesedés időtállónak bizonyult. Átütő sikere ellenére viszonylag rövid ideig szerepelt modellként. Film- és színpadi szerepeket vállalt, sikerrel. A The Boy Friend című (1971) musicalért két Golden Globe-díjat nyert el.
Grażyna Szapołowska (1953)
lengyel színésznő. Gyakran szerepel európai – főleg magyar, olasz és német – filmekben. a varsói Aleksander Zelwerowicz Színművészeti Akadémián tanult, melyet 1977-ben végzett el. 1977–1984 között Varsóban, a Nemzeti Színházban (Teatr Narodowy) játszott. (80 huszár, Egymásra nézve, Pan Tadeusz).
Darvasi Ilona (1957)
jelmez- és díszlettervező. Megalapítója és 2000-től 2007-ig igazgatója volt a Turay Ida Színháznak. 2007-2012 között a Soproni Petőfi Színház igazgatója volt. 2012-től ismét a Turay Ida Színház igazgatója. 2013-tól a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központ ügyvezető igazgatója.
Lila Downs (Ana Lila Downs Sánchez, 1968)
Grammy-díjas mexikói-amerikai énekesnő. Saját dalait énekli, de több őshonos közép-amerikai nép zenekincséből is merít.
Jóhann Jóhannsson (1969-2018)
Golden Globe-díjas izlandi zenész, zeneszerző. Több filmzenéjét jelölték rangos filmes díjakra, és 2015-ben A mindenség elmélete című film alá komponált zenéjéért Jóhannsson elnyerte a Golden Globe-díj-at a legjobb eredeti filmzene kategóriában. (Sicario – A bérgyilkos; Érkezés; A hentes, a kurva és a félszemű).
Candy Dulfer (1969)
holland szaxofonista. Ötévesen dobolni kezdett, és hat éves korától szaxofonozni tanult. Első lemeze 1990-ben jelent meg. 2001-ben apjával jelent meg közös albuma. 2009-ben már kilencedik stúdióalbuma volt a piacon. Zenéjének stílusa szinte bármi lehet: funk, blues, dzsessz, pop, house, jungle egyenrangúan megszólal hangszerén.
Both Gábor (1971)
író, költő, fotós. Első saját könyve Gebriel Booth álnéven 2002-ben jelent meg. 2002-től főleg fotózással, lapok szerkesztésével, könyvek írásával és kiadásával foglalkozik. Első magánkiadású könyve 2007-ben jelent meg (Légicsapás, Kaland a világ tetején, Hülye magyarok).
Jimmy Fallon (James Thomas Fallon, 1974)
többszörös Emmy- és Grammy-díjas amerikai humorista, színész, televíziós műsorvezető, énekes, író és producer. Leginkább a televíziós munkásságáról ismert (Majdnem híres, Arthur és a villangók, Jurassic World).
Karafiáth Orsolya (1976)
költő, fordító, publicista, énekesnő. A Ludwig Múzeumban könyvtáros és irodalmi rendezvények szervezője volt 2005 júniusáig. 2006 nyaráig a Kréta iskolai magazinnál dolgozott szerkesztőként. Újságíróként működött, kritikái, recenziói, tárcái és interjúi rendszeresen olvashatóak (Lotte Lenya titkos éneke, Cigánykártya, Amikor a mama lelegelte a papa haját).
Danielle Panabaker (Danielle Nicole Panabaker, 1987)
amerikai színésznő. Filmes karrierje 2002-ben kezdődött, 2003-ban már jóval több filmben, sorozatban tűnt fel. Az USA-ban kivívta magának az „angyali kamasz”-díjat, nagyon sok Oscar és Emmy díjas színésszel, színésznővel dolgozott együtt. A Shark – a törvényszéki ragadozó sorozatban Danielle a főszereplő Sebastian Stark (James Woods), lányát alakítja (Lányanya, A múlt fogságában, Mr. Brooks).
Balázs János (1988)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője, egyetemi docens, érdemes művész. 2002-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Különleges Tehetségű Gyermekek Osztályába nyert felvételt. Az egyetem befejezése után több nemzetközi zongoraverseny győztese és a Snétberger Zenei Tehetség Központ tanára. 2020 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongoratanszékének tanára, valamint a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja, a Cziffra Központ tanácsadó testületének elnöke.
Edvi Henrietta (1989)
színésznő. 2011-2016 között a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatója volt. 2016-2018 között a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja volt.2022-től a Miskolci Nemzeti Színház színésznője (Keresztanyu, Doktor Balaton, Oltári csajok).
Ezen a napon halt meg:
Johann Weichard von Valvasor (1641-1693)
szlovén történész, geográfus. Terjedelmes hidrológiai értekezése 1688-ban a londoni Royal Society tagságát jelentette számára. Opus Insignium Armorumque című műve híres osztrák és szlovéniai személyiségek, nemesek, intézmények és egyes polgárok címerét tartalmazza. Összesen 2041 címer rajza található meg benne. Ezeket kezdetben maga Valvasor rajzolta, majd Bartholomaeus Ramschisslu címerfestő festette meg. A címerkönyv elkészítése olyan költséges volt, hogy Valvasornak könyvtárát és több birtokát is el kellett adnia.
Michael Peter Ancher (1849-1927)
realista dán festő, a skageni festők csoportjának egyik vezető egyénisége. Leginkább a skageni halászokról készült képeivel vált híressé (Vajon megkerüli a fokot?, A mentőcsónakot átviszik a dűnéken, Séta a parton).
Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij (1857-1935)
orosz rakétatudós, pedagógus, író. A cári Oroszország nem támogatta munkásságát, az eredményeit nem méltányolta az Akadémia. A fordulat a szovjethatalom győzelmével következett be. 1918-ban a Szocialista Akadémia tagjává választották, majd 1921-ben a légierő akadémiájának tiszteletbeli tanára lett. A szovjet érában összesen 450 publikációja jelent meg (Séta a holdon, Távol a Földtől).
B. Radó Lili (Balassa Árpádné, 1896–1977)
költő, ifjúsági író, műfordító. A Vidám úttörő című dal szövegírója, melyet a köznyelv gyakran hívott „Minta mókus”-nak. 17 kötet ifjúsági vers, mesekönyv, ifjúsági dal, kórusmű szövegírója. Ifjúsági lapok és az Ifjúsági Rádió munkatársa volt (Ketten a tükör előtt, A piros virág városa, Petty király bánata).
Nyikolaj Fjodorovics Pogogyin (Sztukalov, 1900-1962)
szovjet újságíró, drámaíró. Közel harminc darabja csaknem mind korabeli szovjet témákról szól. A híres szovjet vezetők elismert és lelkes propagandistája volt. A cselekményt lényegtelennek tartotta; a bizonytalanság, a feszültség nem személyes konfliktusokon, hanem a dolgozó tömegeknek azon az erőfeszítésén nyugszik, hogy teljesítsék a termelési mutatókat és új rekordot állítsanak fel túltermelésben (Élő virágok, Író és színház, Borostyán nyakék).
Vécsey Jenő (1909–1966)
zeneszerző, zenetörténész. Zeneszerzés-tanulmányokat Kodály Zoltánnál folytatott, 1941–42-ben állami ösztöndíjjal Bécsben képezte tovább magát. 1942-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt, majd 1945-től haláláig a Zeneműtárat vezette. Sokat tett a 18. századi magyar zene felélesztéséért.
Mihály András (Mauthner, 1917–1993)
Kossuth-, Erkel- és Liszt-díjas gordonkaművész, zeneszerző, karmester, érdemes és kiváló művész. 1944-ben letartóztatták, egy évig a buchenwaldi koncentrációs táborban raboskodott. 1968-ban megalakította a Budapest Kamaraegyüttest, amelynek célja a kortárs zene népszerűsítése volt. 1978–1987 között az Operaház igazgatója volt. Karmesterként szinte a teljes operairodalmat végigdirigálta.
Urbán Ernő (1918-1974)
Kossuth- és József Attila-díjas író. 1939-ben jelentek meg első írásai a Pester Lloydban, majd az Élet, a Napkelet, az Ünnep, a Híd és a Sorsunk közölte verseit és elbeszéléseit (Ének a Dunakorzón, Ezüstkard, Pörben a világgal).
Hajdú Péter (1923-2002)
Széchenyi-díjas nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe: uráli nyelvrendszerek, a finnugor-uráli nyelvészet általános kérdései, a nyelvhasonlítás (összehasonlító, tipológiai, areális) módszertani kérdései és konkrét nyelveken való vizsgálata; a szamojéd nyelvleírás és nyelvtörténet; a nyelvészet alkalmazása az uráli nyelvek és népek előtörténetének vizsgálatában (A magyarság kialakulásának előzményei, Finnugor népek és nyelvek, Az uráli nyelvészet alapkérdései).
Italo Calvino (Italo Giovanni Calvino Mameli, 1923–1985)
olasz író. Szürreális, egyéni szemléletű, felnőtteknek szóló meseregényei népszerűek voltak és sok nyelven jelentek meg (A pókfészkek ösvénye, Láthatatlan városok, Az egymást keresztező sorsok kastélya).
Tóth Dezső (1925-1985)
József Attila-díjas kultúrpolitikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (Vörösmarty Mihály, Mai líránk néhány kérdéséhez, Közösség és irodalom).
Víctor Israel (1929-2009)
katalán nemzetiségű spanyol filmszínész. Életműve mintegy 140 különböző filmet tartalmaz. Legkiemelkedőbb darabjai horror- és spagettiwesternfilmek. Kétségtelen, hogy Spanyolország egyik legfontosabb színészei között volt. Életéről dokumentumfilm is készült 2010-ben (Doktor Zsivágó; Frank Mannata igaz története; Zűrzafír, avagy hajsza a kék tapírért).
Polgár László (1947–2010)
Kossuth- és Liszt- és Grammy-díjas operaénekes (basszus), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, érdemes művész. Kezdetben comprimario szerepeket énekelt, de hamarosan a színház vezető basszistája lett. Gyakran szerepelt kortárs operákban is, a világ minden táján fellépett.
Ligeti András (1953-2021)
Kossuth-, Liszt Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész, karmester, zeneigazgató, érdemes művész. Mindössze tizenhét éves volt, amikor felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol először 1970 és 1976 között a hegedű főtanszakon, majd 1974–1979 között a karmesterképzőben Kórodi András tanítványa volt. Hegedűművészi tanulmányai befejezése után a Zeneakadémia tanársegéde és a Magyar Állami Operaház koncertmestere lett. 1997-től kezdődően 2008-ig volt a Telekom Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatója. Karmesterként rendkívül széles repertoárt tudhat magáénak: nem csak a romantikusok és a 20. századi szerzők műveit vezényelte rendszeresen, hanem olykor barokk és klasszicista szerzők műveit is dirigálta.
