a papiruszportal.hu archívumából
Szerző: Mika Róbert
A magyar szépirodalom kimeríthetetlen, állandó témája évszázadokon át napjainkig a Balaton világa, a táj, az itt élők sorsa. Olyan neveket találunk a névsorban, akik végérvényesen beírták nevüket a magyar irodalom nagykönyvébe.
Ady Endre
1917 májusában Csinszkával pihent a füredi szanatóriumban. Ekkor alkotta a Nagy szárazság idején és a Véresre zúzott homlokkal című versét.
Batsányi János
1773-1775 között a keszthelyi ferences rendház és gimnázium tanulója. Utolsó magyarországi útján 1800. július 22-én látogatta meg a híres gyógyhatású fürdőt Balatonfüreden.
Berzsenyi Dániel
1817-ben részt vett az első keszthelyi Helikon-ünnepségen. 1820-1824 között volt látogatója Balatonfürednek. A füredi kúthoz című verse ennek állít emléket.
Csokonai Vitéz Mihály
1796 júniusában Balatonfüreden írta A tihanyi ekhóhoz címmel ismerté vált költeményét. A vers eredeti címe A füredi parton volt! Ide tartozik még a szántódi révcsárda falán lévő emléktáblán (felavatva 1936-ban), mely szerint Csokonai „e révház ősi falai között írta 1798. június havában A tihanyi echóhoz című költeményét”. Csokonai egyébként 1800-ban járt Tihanyban. Keszthelyen Festetics gróf vendégeként írta A békekötés című ódáját.
Czuczor Gergely
1844-ben gyógyíttatta magát Füreden és írta meg Balaton című költeményét. Lelked szép erejét kezdetű epigrammája száz évig, a második világháborúig díszítette a fa fürdőház bejáratát. Czuczor 1849-ben több hónapot töltött a tihanyi bencés apátságban.
Déry Tibor
1966-ban vásárolt házat a füredi Tamás-hegyen. Az itt töltött időkről írt az Ítélet nincs című önéletrajzi regényében, illetve a Napok hordaléka című naplójában.
Dukai Takách Judit
Az első magyar írónők egyike mind az öt Helikon-ünnepségen részt vett Keszthelyen. Versei felolvasásával szerepelt a költői találkozókon.
Endrődi Sándor
A költőnek Alsóörsön volt villája. Az őszi harmat után (1906) című verseskötetének több darabját is itt írta. Jókaival való közös vitorlázását a Szélcsend alatt című költeményében örökítette meg.
Eötvös Károly
1870 és 1878 között tartózkodott Veszprémben. Nagyon sokszor megfordult Balatonfüreden is, amiről részletesen ír az Utazás a Balaton körül című korszakos könyvében. Szigligeten is többször járt.
Festetics György gróf
1790 és 1820 között Keszthelyt az ország legfontosabb kulturális központjává fejlesztette. A gróf egykori palotájában működik ma a Helikon Kastélymúzeum és a Helikon Könyvtár. A Helikon Könyvtár az egyetlen épen maradt főúri gyűjteményünk, amely számos értékes régiséget őriz: kódexet, ősnyomtatványokat, első kiadású Voltaire-, Rousseau- és Descartes-műveket. Festetics anyagilag is támogatta a magyar írókat. A mecénás legfigyelemreméltóbb tevékenysége a Helikon-ünnepségek megrendezése volt.
Garay János
1847-ben Füreden írta a Balatoni kagylók című versciklusát és az Úti képek című prózáját.
Herczeg Ferenc
Badacsonylábdiban vett birtokot 1933-ban. Itt írta háromkötetes életrajzi regényének első két darabjának jelentős részét (Várhegy, A gótikus ház).
Illyés Gyula
Feleségének háza a tihanyi Alsó-Kopasz-hegy dűlőjében állt. A költő 1943-tól haláláig (1983) idejének jelentős részét itt töltötte. Ez idő alatt számos magyar és külföldi író fordult meg nála: Németh László, Szabó Lőrinc, Veres Péter, Déry Tibor, Keresztury Dezső, Sarkadi Imre, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Hidas Antal, Lipták Gábor, Bertha Bulcsu, Paul Eluard, Louis Aragon, Tristan Tzara. Számos műve született itt. Többek között: Könny közt reményben, Nyugat felé, A sors elé, Jegyzőfüzet, Az állomásról jövet, Új nép a parton, őszi Tihanyból, Fügebokrok, Aggódó szív, Tihanyi barátaimhoz, Ozorai példa, Fáklyaláng, Tűvetők, Dózsa György, A különc, Ingyen lakoma, Ebéd a kastélyban, Szíves kalauz, Kháron ladikján verseket, drámákat, elbeszéléseket, köteteket. És itt írta meg leghíresebb költeményét, az Egy mondat a zsarnokságról címűt.
Jankovich Ferenc
1950-től rendszeresen szőlőjében töltötte a nyarat Badacsonytördemicen. Történelmi regénytrilógiájának eseményei jelentős részben Veszprém megyében, a Badacsony környékén játszódnak (Hulló csillagok, A tél fiai, Hídégetés). 1954-ben adják ki Szántód partjainál című verseskötetét.
Jókai Mór
Szívesen ruccant át Balatonakaliba egy kis borozgatásra (Enyim, tied, övé) Füredi tartózkodása alatt (1870-1886). Balatonfüred már korábban megigézte, 1857-ben elragadtatással ír A magyar Tempevölgy című regényében a fürdőtelepről és a kőszínházról (A Dunántúl első kőszínháza volt. lásd még Kisfaludy). Ezen írásában megemlékezik 1857-es keszthelyi látogatásáról is. Füreden olyan jelentős regényeket írt, mint a Fekete gyémántok (1870), A jövő század regénye (1872), És mégis mozog a föld (1872), Az aranyember (1872), az Asszony kísér, Isten kísért (1882), a Szeretve mind a vérpadig (1882) és A lőcsei fehér asszony (1885). Az aranyember című regényében a téli Balaton egyik legszebb leírását találjuk meg. A mű nyolc (!) hét alatt készült el, főszereplőjét – Tímár Mihályt – Michelini János veszprémi gabonakereskedőről mintázta meg. (Révfülöpön is gyakorta járt, barátjánál, Czigány Károlynál. Az aranyember másik szereplőjének nevét – Krisztyán Tódort – innen hozta.) Jókai Mór egykori balatonfüredi villája ma Jókai-emlékház.
József Attila
1937-ben Balatonszárszón érte a halál. A tragikus esemény után itt temették el. Négy és fél év múlva újratemették a Kerepesi temetőben. Tizenkét évig nyugodhattak itt hamvai, 1959-ben áthelyezték a Munkásmozgalmi Panteonba. József Attila Emlékmúzeum és emlékhely található Balatonszárszón.
Kamondy László
1928-ban született Balatonmagyaródon. Szülőfaluját és környékét a Fekete galambok és a Megdézsmált örömök című novellásköteteiben idézi fel.
Karinthy Frigyes
Siófokon halt meg 1938. augusztus 29-én.
Keszthelyi Zoltán
Keszthelyen született 1909. december 1-jén. A Holnap folytatódik című önéletrajzi könyvében részletesen ír keszthelyi éveiről.
Képes Géza
Szántódon írta 1952-53-ban a Vajúdó világ és a Balatoni dalok című kötetét.
Kisfaludy Sándor
Badacsonyban ismerte meg Szegedy Rózát, akit később feleségül is vett. Több versében is népszerűsítette Badacsonyt (pl. Csobánc). A Kisfaludy-ház ma vendéglő. Vele szemben a Szegedy Róza-ház található, ami a Szegedy Róza Irodalmi Emlékmúzeumnak ad helyet. Itt található a Balatoni Almanach, amit huszonnyolc költőnk írt alá tussal. Kisfaludy több művét is ebben a házban írta: Két szerető szívnek története, A boldog szerelem.
Kezdeményezésére 1831. július 2-án ünnepélyes előadással nyílt meg a közadakozásból épült balatonfüredi színház. A színház építésével és igazgatásával őt bízták meg. Kisfaludy kedvelte még Szigligetet is, háza is volt ott.
Kodolányi János
1939-ben vásárolt telket és épített házat Balatonakarattyán. Itt írta meg Az égő csipkebokor című regényét. A Visszapillantó tükör című életrajzi művében akarattyai emlékeit idézi fel.
Krúdy Gyula
1927-ben kezeltette magát a füredi szívszanatóriumban. Ennek irodalmi megjelenítését a Mákvirágok kertje című regényében találhatjuk.
Lipták Gábor
Házuk – Balatonfüred, Petőfi Sándor u. 34. – valóságos irodalmi zarándokhely volt az ötvenes években. Alig akadt olyan jelentős író, irodalmár ebben az időszakban, aki ne fordult volna meg náluk.
Móra Ferenc
1932-ben Balatonföldváron kezdte meg írni az Aranykoporsó című regényét.
Móricz Zsigmond
Az 1930-as évek egyik nyarán, Németh László vendégeként írta Balatonkenesén híres kenesei jegyzeteit.
Nagy Ignác
A Tisztújítás szerzője Keszthelyen született 1810. október 7-én. Füreden 1846 nyarán pihent. Az itt szerzett élményeit Egyesüljünk című drámájának első felvonásában írta meg, bemutatva a fürdőéletet.
Németh László
Az 1920-1930-as években gyakran nyaralt Balatonkenesén. Emlékeit a Családias falanszter című utópikus írásában elevenítette fel. 1955-től a Tihanyhoz tartozó Sajkódon töltötte élete nagy részét. Részben itt írta esszéit, amelyet Sajkódi esték címmel gyűjtött kötetbe. Németh László a füredi szívkórházban kezeltette magát 1956-57-ben. Erről a Levelek a hipertóniáról című művében számol be.
Pálóczi Horváth Ádám
Költő, a magyar zenei folklór úttörője 1782-től 1797-ig lakott és gazdálkodott Balatonfüreden. Barátja – Kazinczy Ferenc – Úti naplójában 1789-es látogatásáról ír, amit emléktáblával örökítettek meg az Ady Endre u. 13. számú ház falán (1981). Pálóczinak Szántódpusztán is volt uradalma. Számos irodalmi művet alkotott itt. Például a Szántódi tus, Egy szép asszony mentsége… című költeményeket, illetve az Ötödfélszáz énekek című népdalgyűjteményt.
Petőfi Sándor
1841 nyarán járt Balatonfüreden, ősszel Keszthelyen. Füreden a színház társulatához szeretett volna beállni segédszínésznek, de nem fogadták be.
Pilinszky János
Szülei vásároltak házat Balatonkenesén. ő is gyakran megfordult itt.
Püski Sándor
1942-ben társszervezője, 1943-ban szervezője a szárszói találkozóként ismert antifasiszta konferenciáknak, amelynek helyszíne a református Soli Gloria Diákszövetség telepe volt. A Magyar Élet Könyvkiadó tulajdonosa nem kisebb neveket csábított le a rendezvényekre, mint: Német László, Féja Géza, Veres Péter, Darvas József, Kodolányi János, Sinka István és még sokan mások. Az első rendezvényen mintegy háromszázan, a másodikon már hatszázan vettek részt.
Sarkadi Imre
A Viharban című művében szerepelteti Balatonakalit. Az irodalmi felhasználás arról tanúskodik, hogy az író jól ismerte a falut.
Sükösd Mihály
A kívülálló című kisregényének egyik helyszíne Szántód.
Szabó Lőrinc
Balatonbogláron kezdte írni A huszonhatodik év szonettjeit (1950). Balatonföldváron Moliere-t fordított az egyik fővárosi színház megrendelésére (1950). Ábrahám-hegyen Bernát Aurél villájában is megfordult hosszabb-rövidebb időre. A festőművész le is festette. Itt fordította többek között Moliere Nők iskolája című vígjátékát, Villon verseit, és itt írta meg a Vereség után című művének két utolsó részét. Szabó Lőrinc járt még Tihanyban (Illyés Gyula) és Füreden (Liptákék).
Szendrey Júlia
Keszthelyen született 1828. december 29-én. Szülőházának, a fehérre meszelt, cserépzsindelyes hajdani ispánlakásnak egyik szobájában ma múzeum található.
Szép Ernő
1914 nyarán üdült Balatonfüreden.
Tamási Áron
- december 2-án részt vett a balatonfüredi szívkórház színjátszó csoportjának előadásában bemutatott Bor és víz szüreti játékának premierjén.
Tatay Sándor
Tavasztól őszig Badacsonylábdiban lakott. Számos művet írt a badacsonyi emberekről, a táj szépségéről.
Vachott Sándor
Petőfi költőbarátja Balatonfüreden írta meg Balaton vidékén című versét (1842).
Vörösmarty Mihály
Többször is megfordult Füreden. Egyik látogatásának emlékét őrzi „A füredi szívhalászat”, illetve a Rossz bor és Jó bor című versei.
Helynévmutató:
Alsóörs – Endrődi Sándor
Ábrahámhegy – Szabó Lőrinc
Badacsony – Herczeg Ferenc, Jankovich Ferenc, Kisfaludy Sándor, Tatay Sándor
Balatonakali – Jókai Mór, Sarkadi Imre
Balatonakarattya – Kodolányi János
Balatonboglár – Szabó Lőrinc
Balatonföldvár – Móra Ferenc, Szabó Lőrinc
Balatonfüred – Ady Endre, Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Déry Tibor, Eötvös Károly, Garay János, Jókai Mór, Kisfaludy Sándor, Krúdy Gyula, Lipták Gábor, Nagy Ignác, Németh László, Pálóczi Horváth Ádám, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Tamási Áron, Vachott Sándor, Vörösmarty Mihály
Balatonmagyaród – Kamondy László
Balatonkenese – Móricz Zsigmond, Németh László, Pilinszky János
Balatonszárszó – József Attila, Püski Sándor
Keszthely – Batsányi János, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Dukai Takách Judit, Festetics György gróf, Jókai Mór, Keszthelyi Zoltán, Nagy Ignác, Petőfi Sándor, Szendrey Júlia
Révfülöp – Jókai Mór
Siófok – Karinthy Frigyes
Szántód – Csokonai Vitéz Mihály, Képes Géza, Pálóczi Horváth Ádám, Sükösd Mihály
Szigliget – Eötvös Károly, Kisfaludy Sándor, a volt Esterházy-kastélyban működik 1953 óta az Írók Alkotóháza. Az elmúlt több évtized óta a kortárs magyar irodalom valamennyi jelentős alakja megfordult itt.
Tihany – Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc
