A Jazz Celebration és Braggtown
a papiruszportal.hu archívumából [2007]
Szerző: Czékus Mihály
New Orleansban nehéz híressé válni, hiszen ott szinte minden utcasarkon terem egy kitűnő zenész. A Marsalis család egyike a város azon szülötteinek, amely nemzetközi szinten is komoly sikereket könyvelnek el.
A család: Ellis Marsalis (zongora) az apa, a fiúk pedig Branford (szaxofon), Wynton (trombita), Jason (dobok), valamint Delfayo (pozan). A családtagok mindegyike járja a saját (zenei) útját, de rendre feltűnnek egymás lemezein. Az első családi album 1982-ben született Father and Sons címmel, bár azon a papa mellett csak Branford és Wynton szerepelt. Az A Jazz Celebration címet viselő korongon már az egész család felvonul.
The Marsalis Family: A Jazz Celebration
A családból Branford és Wynton futott be komoly karriert. Albumaik közös vonása, hogy széles műfaji repertoárral dolgoznak. A klasszikus zenétől a dzsesszen keresztül a popig minden műfajban otthonosan mozognak.
Az A Jazz Celebration című albumot nagyfokú előadói rotáció jellemzi. A nyitó szerzeményben (Swinging at the Heaven) rögtön az egész család felvonul. Azonban a Surrey With The Fringe On Topban már csak Ellist hallhatjuk, Jason – nem akármilyen szintű – dobjátéka és Roland Guerin bőgőzése mellett. Azonban Marsalisék még azt is képesek megcsinálni, hogy teljesen levonulnak egy szám erejéig a színpadról. Ez a mű a Saint James Infirmary, amelyet Ellis leghíresebb tanítványa, Harry Connick Jr. és a pozanos Lucien Barbain duóban ad elő.
A lemezen közel azonos arányban hallhatók a családtagok szerzeményei (Ellis négyet, míg Branford egyet jegyez közülük) és a vendégművek. A meghívott darabok sem akármilyenek. Itt van például a Tyree–Ellington kettős kompozíciója, a Sultry Serenade. Vagy az albumzáró Struttin’ With Some Barbecue, amellyel New Orleans talán leghíresebb szülötte, Louis Armstrong előtt tisztelegnek. Ezt a tolmácsolást vélhetően még maga Armstrong is elégedetten hallgatja az égi rezidencián.
A Marsalis fivérek valójában az apjukat ünnepelték ezen a koncerten. Összességében az album egy igazi dzsesszünnep. A résztvevők bebizonyítják, hogy már mindent tudnak a szakmáról. Annak ellenére, hogy tudatában vannak az előbbinek, mégis képesek alázattal lenni a zene iránt. Ami csak az igazán nagyok ismérve.
Kiadó: Universal Music
Az előadók honlapja: www.marsalismusic.com
Branford Marsalis Quartet: Braggtown
Branford Marsalis neve addig talán nem sokat mond a dzsesszen kívüli világban, amíg fel nem idézzük magunkban az egyik legnépszerűbb Sting-felvételt, az Englishman In New Yorkot. Ebben hallható egy jellegzetes, szép, hosszú szaxofonszóló. ő (is) Branford…
Branford Marsalis egy igen híres zenész család sarja. A papa és a testvérek is mind közismert muzsikusok. Branford – ahogy ez a családon belül természetes – otthonosan mozog a klasszikus zene világában, a dzsesszben és a populáris műfajban is.
A mostani albuma, a Braggtown majdnem tiszta dzsessz. Azért csak majdnem, mert egy Henry Purcell-mű, a 17. századból, az O Solitude is helyet kapott a lemezen. Persze ez is – hogy ne lógjon ki a sorból – dzsesszes színezetet kapott.
A korongon hét szerzemény szerepel – az átlagot messze meghaladó – több mint 70 perces terjedelemben. Három lendületesebb és négy lírai, balladisztikus felvétel került a képzeletbeli étlapra.
Elképzelhető, hogy a koncepció az volt, hogy minden ütősebb számot kövessen – annak hallgatói feldolgozását elősegítendő – két lírai szerzemény. Ez az 1+2 forgatókönyv az egész lemezt jellemzi. Az intenzív Jack Bakert a lágyan lebegő Hope követi. Majd a Richard Wagner-ihletésű Fate hallható. Azután a forgatókönyv szerint a Blakzilia című számban újra felpörög a rendszer.
A lendületes darabokban könnyen tetten érhető Branford Coltraine-vonzalma. A kiváló előd által képviselt vonal követése már Marsalis előző lemezén (A Love Supreme) is nyilvánvaló.
A Braggtown zenei karrierjének nagyon izgalmas állomása, hiszen itt találkozik egymással a professzionális hangszeres tudás és bölcsesség a kísérletező kedvvel és a felfedezési vággyal. Az utóbbiak a legtöbb zenészben megvannak, csak nem párosulnak az előbbiekkel. Az album alapján kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a folytatás, a következő állomás. Két dolog biztosnak tűnik. Először is, hogy a Braggtown korántsem a végállomás. Másodszor pedig, hogy egyedül vagy a Marsalis család többi tagjával együtt, Bradford tartogat még számos meglepetést a számunkra.
Kiadó: Universal Music
Az előadók honlapja: www.marsalismusic.com vagy www.branfordmarsalis.com
