Névnapok: Vazul, Elizeus, Estella, Hartvig, Herta, Sztella, Töhötöm, Valérián, Valér
Események:
1938 – a legjobb amerikai képeskönyvvért járó első Caldecott-érmet Dorothy Lathrop nyeri el A Biblia állatai című kötet illusztrációjáért. Kitüntetett volt később a magyar származású Serédy Kató is 1945-ben (The Christmas Anna 
Angel), illetve Gergely Tibor, a szintén magyar-amerikai illusztrátor is 1955-ben.
1966 – a Vatikán bejelentette a Tiltott Könyvek Indexének (Index Librorum Prohibitorum) eltörlését , amelyet eredetileg 1557-ben hoztak létre. Becslések szerint a Vatikán összesen tízezer könyvet vagy teljes életművet helyezett indexre.
1991 – megjelenik a Robin Hood: Tolvajok hercege című film, Kevin Reynolds rendezésében, Kevin Costner és Morgan Freeman főszereplésével.
2012 – elindul Mezőtúron az East Fest zenei fesztivál, melyen az élőzenei színpad mellett egy hiphop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. A fesztiválnak az a Városi Strandfürdő ad helyet, ahol 14 évig az ország egyik legnagyobb s legrégibb nemzetközi zenei fesztiválja a WAN2 Fesztivál zajlott.
2015 – a Jurassic Park filmsorozat negyedik része, a 2001-es Jurassic Park III. folytatása, a Jurassic World világszerte az első film, amely 500 millió dollár fölött teljesít a nyitóhétvégén.
Meghalt Giacomo Leopardi (1798-1837) az egyik legnagyobb olasz költő és gondolkodó, vagy ahogy egyesek 
nevezik, filozófus-költők egyike.
A gyermekkorától kezdve gyenge fizikumú, egyesek által nyomoréknak tartott grófi származású fiú látása is korlátozott volt, de szelleme mégis maradandót alkotott. Húszéves korára kitartó szorgalmának köszönhetően kiváló klasszika-filológussá vált és komoly nemzetközi hírnevet is szerzett magának. Életműve nem tűnik nagynak, hiszen 34 vers, hét töredék, huszonnégy filozófiai dialógus, egy szatirikus politikai eposz és a jegyzetfüzete maradt az utókorra. Ő volt a pesszimizmus, a világfájdalom költője és egyben a forradalmi hazafiság, a jobb életre vágyó szenvedő ember érzéseit is megtestesítette. Egyrészről tudatosan szakított a hagyományos verselési formákkal és elképzelésekkel, másrészről nagyon is határozott nyelvi ortodoxia jellemzi, amelyet egyfajta akadémikus felfogásként is értékelhetünk. Ez más nyelvekre történő átültetését rendkívül megnehezíti. Nyelvi archaizmusa és latinizmusa azonban nem öncélú, hanem a szavak ősi értelmének, primitív jelentésének megőrzését szolgálja. Ebbe a költői felfogásba illeszkedik be a költői térnek tudatos felbontása, a strófák belső felosztásának törlése, valamint a rímek fokozódó leépítése. A halál még élete teljén 38 éves korában Nápolyban és környékén pusztító kolerajárvány képében ragadta magával (Magános élet, Gondolatok, Rövid erkölcsi írások).
Meghalt Jorge Luis Borges (1899–1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, irodalomtörténész, filozófus, a 20. 
századi világirodalom nemzetközileg elismert alakja.
A családjában angolul és spanyolul beszéltek, így kétnyelvűként nőtt fel. Az angol nyelv használata annyira mindennapos és egyidejű volt, hogy Borges csak késő gyermekkorában jött rá, hogy ez két külön nyelv. Európába költöztek, amikor kitört az I. világháború, Genfben ragadtak. A háború után Spanyolországba költöztek, majd vissza Svájcba. Miután végre Sevillában kinyomtatták egyik versét, néhány sikertelen próbálkozást tett, hogy bekerüljön különböző írói körökbe. A család 1921 márciusában tért vissza az időközben rengeteget változott és lehetőségekkel teli Buenos Airesbe. Borges sokat kezdett írni a helyi dolgokról, barátaival meg is alapították a Prisma című ultraista folyóiratot. Karrierje 1935-ben vett teljes lendületet, amikor megírta a Közelítés Almotászimhoz-t, amit a borgesi történetek prototípusának tartanak. Az 1940-es években szót emelt az antiszemitizmus, a fasizmus és a diktatúra ellen (A titokban végbement csoda, Az idő újabb cáfolata, Álomtigrisek).
Megszületett Darvas Iván (Darvas Szilárd, 1925-2007) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- 
és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész.
Gyerekkorát Prágában töltötte. Anyja orosz származása révén oroszul, és mivel német iskolába járt, németül is megtanult. Otthon és egymás között magyarul beszéltek, amiről Darvas Iván sokáig azt hitte, hogy egy titkos nyelv. 1939-ben költözött Magyarországra. A Színiakadémiát nem fejezte be a második világháború miatt. 1949–1956 között a Madách Színházban is játszott. Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját kihozza a börtönből. Ezért a forradalom leverése után 32 hónap börtönre ítélték , 1957-ben Kistarcsára került Szakáts Miklóssal együtt, majd évekig nem játszhatott. 1963-ban kerülhetett újra színpadra. 1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt. 1993–95 között a Művész Színházban játszott, 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel (Liliomfi, Bakaruhában, Szerelem).
Ezen a napon született:
Chudy József (1753-1813)
zeneszerző, karmester, az első magyar opera szerzője. Karmester volt az Erdődy János gróf pozsonyi német színházánál 1785 és 1787 között. Később a Kelemen László által alapított magyar színjátszó társasághoz került Pestre. Itt komponálta Szalkay Antal szövegére a Pikkó herceg és Jutka Perzsi című magyar nyelvű operát. A „szomorú–vígoperát” 1793. május 6-án mutatták be – hatalmas sikerrel. E dátumtól számítják a magyar nyelvű operajátszás kezdetét. Chudy zenei tevékenységének írásos nyomai nagyrészt elvesztek.
František Palacký (1798-1876)
cseh író, történész, politikus, a cseh tudományos élet és közélet egyik szervezője, kiemelkedő alakja, az ausztroszlávizmus hirdetője. A modern cseh történetírás atyjának tartják (Csehország története, Ócseh általános kalendár, Az én imám).
Harriet Beecher Stowe (1811-1896)
amerikai író, abolicionista, a Tamás bátya kunyhója című regény szerzője. A Tamás bátya kunyhója válaszként született az 1850-ben elfogadott „Szökött rabszolga törvény”-re. 1851-52 között folytatásokban jelent meg a National Era című lapban, majd 1852-ben könyvben. Néhány hét alatt 10 000 példány fogyott el belőle, két éven belül pedig 20 nyelvre fordították le. A 19. században a legnagyobb példányszámban eladott könyv volt a Biblia után, és nem kis része volt az amerikai polgárháború kirobbanásában.
(alistáli) Laky Adolf (1829–1910)
ötvösművész, mecénás. Apja mellett tanulta ki mesterségét. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, amelynek a bukása után Párizsban élt. 1855-ben átvette apja üzletét, ami Pesten volt. Az 1867. évi koronázáskor ő javította ki Szent István koronáját és ő készítette a koronázási ajándék díszszekrényeit.
Dankó Pista (1858-1903)
hegedűs, nótaszerző. Szeretett olvasni, gyakran kért kölcsön könyveket diáktársaitól, később saját könyvtára is lett. Erdélyi Náci két hónapig tanította hegedülni, hamarosan azonban munkát kellett vállalnia. Virtuóz ugyan nem lett, de kortársai beszámolói szerint szívéből jött a zene, amikor játszott. 15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte cigányzenekarát, melynek egyben vezetője is volt. A népies műzene egyetlen olyan alakja volt, akinek személyét több író és költő megörökítette. A szegedi Dankó Pista Emlékéért Alapítvány ápolja kultuszát (Eltörött a hegedűm; Egy cica, két cica; Az a szép, akinek a szeme kék).
Pongrácz Szigfrid (Popper, 1872–1929)
szobrász. 1890–1896 között Bécsben Hellmer és Zumbusch tanítványa volt. 1894-ben Budapestre költözött és felvette a magyar állampolgárságot. A Műcsarnok 1897-iki tavaszi kiállításán szerepelt először. Dekoratív szobrokat mintázott, több síremléket és háborús emlékművet is készített.
Szlepecz János (Janoš Slepec, 1872-1936)
magyarországi szlovén római katolikus pap, újságíró és történetíró, aki alkotásait egyaránt írta muravidéki szlovén nyelvjárásban és magyarul. Az 1919-ben kikiáltott Vendvidéki Köztársaságot nem támogatta. Már a háború előtt cikkeket írt a Muraszombat és Vidéke, a Szombathelyi Újság, majd a Marijin list és Novine szlovén lapokba. Egyházközsége történetét is ő írta meg, de ez sosem jelent meg, még ma is kéziratban van meg Muraszombatban.
Kádár Béla (Klug, 1877–1956)
festő. A 20. századi magyar avantgárd sajátos képviselője. 1899-ben, 22 évesen kezdte meg képzőművészeti tanulmányait a budapesti Iparrajziskolában, 1902/03-as tanévtől a Mintarajztanodában tanult. 1904-ben Münchenben és Budapesten szabad iskolákba járt. Már 1906-tól szerepeltek rajzai, pasztelljei a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon időszakos kiállításain. 1911-ben ösztöndíjjal dolgozott a szolnoki művésztelepen. A második világháborúhoz közeledve a faji üldöztetés miatt neki és családjának is bujkálni kellett, felesége és mindkét fiúgyermeke a holokauszt áldozata lett. A II. világháború után korábbi stílusjegyeit ötvözte munkáiban, egyre dekoratívabb lett. 1949 után a művészeti közéletből kirekesztve, magányban halt meg.
Dorothy McGuire (1916–2001)
amerikai színésznő. A negyvenes évek keresett művésze volt. Az 1930-as években New Yorkba ment, de nem voltak sikeresek a meghallgatásai. 1940-ben megfordult a szerencséje, mikor elnyerte a Claudia főcímszerepét, és kritikai elismeréseket zsebelt be a Broadwayn. 1943-ban megismételte ezt a filmvásznon is, majd további filmszerepeket kapott. 1947-ben McGuire-t Oscar-díjra jelölték (Csigalépcső, Úri becsületszó, Szemben az erőszakkal).
Karsai Elek (Klein, 1922–1986)
történész, szociológus, egyetemi docens, levéltáros. Az 1948–1990 közötti magyarországi történetírás egyik meghatározó alakja. Fő kutatási területe a két világháború közötti Magyarország és főként a második világháború időszakának története volt (A fehér terror, Darutollasok, Szálasi naplója).
Kallus László (1924-1998)
karikaturista, grafikus, újságíró. Első rajzai a Szabad Ifjúságban jelentek meg 1952-ben, 1954-től a Ludas Matyi külső munkatársa volt. Többször fellépett különböző kabaré-színpadokon, ahol szellemes rajzaival szórakoztatta a nézőket. Főerőssége a portrékarikatúra volt, számos híres emberről készített ilyen rajzot. Bejárta a világot, több kiállításon szerepelt. Ő volt az egyik legismertebb karikaturista, akinek rajzait külsősként publikálták a különböző lapok.
Baranyi László (1927)
színész. 1957-ben szerezte diplomáját Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában. 1957-től 1961-ig foglalkoztatta az Állami Déryné Színház. 1971-től 1976-ig a kecskeméti Katona József Színház művésze volt. 1976-tól fellépett a Mikroszkóp Színpadon, 1980-tól a Nemzeti Színházban, 1986-tól pedig újból a Mikroszkóp Színpadnál játszott. Fiatal korában aktívan sportolt is (Kihajolni veszélyes!, Akli Miklós, A Hídember).
Abody Béla (1931–1990)
József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, színházigazgató. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát 1953-ban. 1951-ben és 1952-ben az Írószövetség Fiatal Írók Munkaközösségének főtitkára volt. 1956-ban a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője lett. 1971 és 1975 közt a Vidám Színpad igazgatója volt, 1987-től 1990-ig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerkesztője volt (Nevető magyar dekameron, Gyere velem operába!, Emlékezetem pályája).
Vetró Margit (1935)
színésznő. 1959-ben szerzett színészi diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Egy évadot Pécsi Nemzeti Színházban töltött, négyet pedig a fővárosi Petőfi Színházban. Ezután Kecskeméten és Pécsett játszott. 1968-tól a Kamara Varieté színésznője volt, majd elhagyta a pályát. Főként zenés darabok, musicalek karakterszerepeit, fiatal hősnőit alakította (Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Karambol).
Dóczi János (1950)
színész. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte első diplomáját. 1972 és 1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Játszott a győri Kisfaludy Színházban, a Budapesti Gyermekszínházban és a Népszínház társulatának is tagja volt. 1986-tól szabadfoglalkozású művész. A New York-i Magyar Színháznak nemcsak színésze, hanem 1991-től főrendezője is volt.
Márta István (1952)
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. 1975-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán szerzett művész-tanári diplomát. A 70–80-as években – moldvai (csángó) népzenei gyűjtőútja mellett – szervezett happeningeket, performanszokat, kortárszenei fesztiválokat. Több alkalommal rendeztek szerzői estet kompozícióiból. 1976 óta több mint 300 színpadi és filmzenét írt és szerkesztett. 1989-ben létrehozta a Kapolcsi Művészeti Napokat, amely 1996-tól Művészetek Völgye néven Magyarország legnagyobb multikulturális fesztiváljává nőtte ki magát.
Móder Rezső (1954)
Munkácsy Mihály-díjas szobrász, zeneszerző, előadóművész, festő- és grafikusművész, performer. 1967-től tagja volt a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Körnek, 1978–1983 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Eleinte lírai-expresszionista kollázsokkal, erős érzelmi töltésű rajzokkal mutatkozott be, az 1980-as évek közepétől megjelentek a dunaújvárosi Vasműből származó és azokra visszautaló rozsdásodó acélelemek. Egyedülálló, 5D-s művészetében egyszerre van jelen a negyedik (idő) és az ötödik (hang) dimenzió, illetve a tárgy-létrehozás és a közreműködés lehetősége is. Konstrukciói kozmikus jelképek hordozói és a jövő zenéjének autentikus hévvel megfogalmazott eszközei, miközben lírai tisztelgések is az eltűnt munkásosztály, Dunaújváros építői előtt.
Will Patton (1954)
amerikai színész. A Dél-Karolinai Művészeti Főiskolán szerzett diplomát. Több sorozatban is feltűnt, úgymint a 24-ben vagy a Gyilkos számokban. A mozifilmekben főként mellékszerepere ítéltetett, általában a főhős segítőjét játssza (Armageddon, Briliáns csapda, Tolvajtempó).
Szecsődi Ferenc (1954)
Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, tanár, érdemes és kiváló művész. 1968-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Bodonyi István növendéke lett, művészi fejlődésére ő volt a legnagyobb hatással. 1972 és 1977 között a Zeneakadémián Szűcs Mihály volt tanára. Tanulmányait az akadémia nagydíjával fejezte be. 1984 óta Európa-szerte koncertezik. 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.
Beszterczey Attila (Beczterczey, 1979)
színész. 2001-ben végzett a Gór Nagy Mária Színitanodában. Két évig a Vígszínház, 2004-ben a Centrál Színház társulatába került, majd négy év elteltével 2008-ben a Soproni Petőfi Színház és a Turay Ida Színház tagja lett. 2013-2020 között az Újszínház színésze volt. Rendszeresen szinkronizál is. 2021-től a Békéscsabai Jókai Színház és a Szegedi Pince Színház társulatának tagja. 2022-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakos hallgatója (X – A rendszerből törölve, A nap utcai fiúk, Sorstalanság).
Lang Lang (Láng Lǎng, 1982)
kínai zongorista. Senjangban, Liaoning tartomány fővárosában született, hároméves korában kezdett zongorázni Liszt Ferenc egyik magyar rapszódiájának hatására. 1991-ben apjával Pekingbe költözött és a Központi Zenei Konzervatóriumban folytatta tanulmányait. Zongorista karrierje 1999-ben kezdődött, rögtön hatalmas sikerrel. Szívesen látott, keresett művész, telt házas koncerteken játszik a világ minden kontinensének nagy koncerttermeiben. 2008-ban elindította a Lang Lang Nemzetközi Zenei Alapítványt. ––> Lang Lang Bécsben
Ezen a napon halt meg:
Mary Cassatt (Mary Stevenson Cassatt, 1844–1926)
impresszionista amerikai festő és grafikus. Tizenöt évesen beiratkozott a Pennsylvaniai Szépművészeti Akadémiára, bár szülei ezt nem nézték jó szemmel. Az iskolában számos hátrányos megkülönböztetéssel kellett megbirkóznia. A hallgatóknak mindössze 20%-a volt nő, nem festhettek élő modellről sem és erős kasztrendszer élt az iskola falain belül. Talán ezért is sok képén szerepelnek nők, mind társaságban, mind pedig személyes élethelyzetekben. Különös érzékenységgel ábrázolja az anya-gyermek közötti kapcsolatot.
Jerome K. Jerome (Jerome Klapka Jerome, 1859–1927)
angol író, publicista. 13 évesen otthagyta az iskolát, és változatos munkákat vállalt: volt vasúti munkás, irodai alkalmazott, újságíró, tanár, sőt színész is. Végül 1885-ben kiadta A színpadon – és mögötte művét, amiben humorral, iróniával ábrázolta színészélményeit. Egy évvel később írta meg Egy naplopó tűnődései című humoros karcolatgyűjteményt, mely nagy sikert szerzett neki. Középső nevét Klapka György tiszteletére kapta (Három ember egy csónakban, Útrakészen, Minden út a kálváriára vezet).
Róth Miksa (1865–1944)
iparművész, üvegfestő, mozaikművész. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült.
G. K. Chesterton (Gilbert Keith Chesterton, 1874-1936)
angol író, filozófus, drámaíró, újságíró, szónok, teológus, életrajzíró és kritikus. Gyakran nevezték az ellentmondások hercegének. Műveinek egyik népszerű szereplője, a pap és egyben nyomozó Brown atya. Életrajzírók a volt viktoriánus írók követőjének nevezik (Az ember, aki csütörtök volt; A szökevény kocsma; Brown atya nyomoz).
Gergely Sándor (Grünbaum, 1896-1966)
író, újságíró. 1926-tól az illegális KMP tagja lett. 1929-ben az SZDP kizárta soraiból. 1931-ben Moszkvába emigrált, majd részt vett a Sarló és Kalapács szerkesztésében, és 1937-től az Új Hang szerkesztője lett. 1945-ben hazatért, majd 1945–1951 között a Magyar Írószövetség elnöke volt (Hidat vernek, Tüzes trónus, Tiltott utak).
Kertész Sándor (Klein, 1911–1990)
színész, rendező, színigazgató. 1929-ben kezdte színészi pályáját Kiss Árpád soproni társulatánál. A második világháború alatt munkaszolgálatos, majd hadifogoly volt. A foksányi fogolytáborban színházat szervezett. 1956 novemberében családjával Kanadába disszidált, ahol egy évvel később megalapította a torontói magyar színházat. Megírta a kanadai magyar színjátszás történetét. Többször hazalátogatott. Kezdetben táncoskomikus, később drámai szerepekben lépett színpadra.
Anda Géza (1921-1976)
magyar származású svájci zongoraművész. Zongoratanulmányait 12 évesen kezdte, 1939 és 1941 között Dohnányi Ernő tanítványa volt. 18 évesen mutatkozott be Budapesten, Brahms B-dúr zongoraversenyével. 1943-ban Svájcba költözött, 1955-ben svájci állampolgárságot nyert. előbb a virtuóz romantikus zongorairodalom, később pedig Bartók műveinek specialistájaként vált elismertté.
Henry Mancini (1924–1994)
Oscar-díjas amerikai zeneszerző. Nagyjából 500 film és tévésorozat zenéjét szerezte, 90 lemeze jelent meg. Los Angelesben végezte zenei tanulmányait. 1945-től a Glenn Miller & Tex Beneke együttes zongoristája és hangszerelője volt. 1951-től a Universal International filmstúdiók számára dolgozott (Verseny a javából, Álom luxuskivitelben, Rózsaszín Párduc).
Gyertyán Ervin (Grünbaum, 1925-2011)
József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmesztéta, irodalomtörténész. 1947–1949 között a Párizsi egyetemen tanult. Dolgozott a Magyar Napnál, Népszavánál. 1958–1975 között a Filmvilág rovatvezetője, 1975–1976 között a Gondolat Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese volt. 1977–1981 között a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1981–1885 között elnöke. 1984 és 1986 között a Filmtudományi Intézet tudományos osztályvezetője volt (A kibernerosz tündöklése és bukása, Karancsfalvi szökevények, Értékek csapdája).
Könczei Ádám (1928-1983)
erdélyi magyar néprajzkutató. Újra végigjárta Kodály Zoltán csíki és Bartók Béla székelyföldi gyűjtőútját, rögzítve a szövegek és zenék időbeli változását. Hagyatékában rengeteg közmondás, szólás és találós kérdés, kiolvasó, népdal és ballada maradt meg. Meghatározó szerepet játszott a kolozsvári táncház 1977-es beindításában.
ifj. Mucsi Sándor (1951–2015)
színész. 1971-ben kezdte a pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban. 1984-től a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt. 1993-tól független színművészként tevékenykedett. Főleg vígjátékokban, és zenés darabokban játszott (Talpunk alatt fütyül a szél, Csak semmi pánik, Kontroll).
