Névnapok: Szervác, Imola, Belián, Dulcinea, Fatima, Fatime, Gellért, Gerda, Gerhárd, Glenda, Glenna, Glória, Imelda, Ivána, Karácson, Noel, Ofélia, Róbert, Roberta, Robertó, Robin, Robina, Robinetta, Robinzon
Események:
1767 – a salzburgi egyetem aulájában bemutatják Wolfgang Amadeus Mozart első színpadi alkotását, a latin nyelvű Apolló és Jácint „operát”, amelyet 11 évesen írt.
1877 – bemutatják César Franck zenekari művét a Les Éolides (A-dúr) című szimfonikus költeményét (Leconte de Lisle nyomán).
1894 – a Városligetben átadták a közönségnek Feszty Árpád alkotását, A magyarok bejövetele című panorámakörképet, amely 1995-ös restaurálása után került Ópusztaszerre.
1906 – megnyílik Izrael legrégebbi és legrangosabb felsőoktatási intézménye, a Bezalel Művészeti Iskola Jeruzsálemben.
1929 – Magyarországon hivatalosan megkezdődött az első könyvhét.
Megszületett Arthur Sullivan (Sir Arthur Seymour Sullivan, 1842-1900) angol zeneszerző.
Nyíltan vagy burkoltan kora brit társadalmát kigúnyoló operettjei (comic opera) máig nagy népszerűségnek örvendenek az angolszász világban. Zenei képességei korán megnyilvánultak, 1854-ben felvették a Chapel Royal énekkarába. 13 éves korában komponálta első művét. Mendelssohn-ösztöndíjat kapott, ennek révén 1856-ban bekerülhetett a londoni Királyi Zeneakadémiára. Zeneszerzőként pályáját „komoly” művekkel kezdte, 1866-ban fordult az operettek felé. 1871-ben kezdte együttműködését W. S. Gilberttel. Első közös művük szolid sikert aratott, de a bemutató színház vezetője további darabokat rendelt tőlük. Egyre nagyobb sikereket értek el, ontották az operetteket. Viktória királynő többféleképpen kitüntette (lovagi cím 1883-ban), azonfelül a királyi zeneakadémia elnöke lett. összesen mintegy háromszáz művet alkotott a legkülönbözőbb műfajokban, de mára a Gilbert librettóira írt operettjei kivételével ezek feledésbe merültek (H M S Pinafore, Kalózkaland, Mikado).
Megszületett Georges Braque (1882–1963) francia festő és szobrászművész.
Picassóval együtt rakták le a kubizmus alapjait, melyikük volt a kezdeményező, még ma is alig eldönthető. Indulása, művésszé fejlődése nem a kitörő és eget kérő lángelme regényes vagy látványos indulása volt. Korai arcképkísérletei semmivel sem tűntek ki. 1906-ban fauve tájképeket festett Antwerpenben. Megismerkedett Apollinaire-rel a költővel, aki bemutatta Picassónak. Alig két évvel később Braque elszakad a fauvizmustól. Amikor 1908-ban L’Estaque-ban dolgozott, már geometriai formákból komponált. A kubizmus útjára tért. Az 1930-as években egyre jobban visszavonult műtermébe és következetesen önmagához és eddigi fejlődésének irányvonalához, a csendéletek köré lassan a műterem belső terét is hozzáépítette (Nagy álló akt, Gitár és gyümölcsöstál, Műterem koponyával).
Megszületett Stevie Wonder (Steveland Hardaway Judkins Morris, 1950)
Oscar- és többszörös Grammy-díjas amerikai énekes, zongorista, zeneszerző.
Röviddel születése után megvakult, feltehetően zöldhályog miatt. Iskolai tanulmányait a Michigani Vakok Intézetében végezte, Detroitban. Nyolcévesen már remekül zongorázott. 1962-ben Little Stevie Wonder néven elkészítette első lemezfelvételét. Az 1980-as évek közepére több mint 300 platina és gyémántlemezt adott ki. Csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán (Superstition, I Wish, I Just Called to Say I Love You).
Ezen a napon született:
Pierre-Narcisse Guérin (1774-1833)
francia festő. Kezdetben a legridegebb klasszicizmus híve volt, majdnem kizárólag klasszikus tárgyú képeket festett. Későbbi festményei furcsa ellentétben állnak a modern történeti tárgy és a legszigorúbb klasszikus formákkal.
Alphonse Daudet (1840-1897)
francia író. Egy sikeresen publikált verseskötet után az írói pálya mellett döntött. A legnagyobb sikerét Levelek a malomból című elbeszéléskötetével aratta. A Magyarországon is egykor nagyon népszerű műve, a Tarasconi Tartarin egy illúziókat kergető dél-francia ember jó kedélyű, humoros története. Később különféle társadalmi típusokat, szokásokat, erkölcsöket ábrázoló regényciklust alkotott Párizsi erkölcsök címmel, ezt azonban az utókor már kevésbé tartja jelentősnek. Laza szálak fűzték a naturalizmushoz. A társadalmi megértés, az elesett emberekhez való vonzódás köti elsősorban oda.
Durigó Ilona (1881-1943)
énekművész (mezzoszoprán, alt) és -tanár, a 20. század első felében világszerte ünnepelt dal- és oratóriuménekes. 1896-ban lett a budapesti Zeneakadémia zongoristanövendéke. Énektanulmányait csak 1899-ben kezdte meg, 1900 és 1902 között Maleczkyné Ellinger Jozefa tanítványa is volt az operaszakon. Hazai képzését befejezve Bécsben, Frankfurt am Mainban, végül Berlinben tanult énekelni. Dalénekesként Schuberttől a kortársakig terjedt repertoárja. 1919-ben Bartók kíséretével mutatta be az Öt Ady-dal
Lám Frigyes (Friedrich Lám, 1881-1955)
nyelvtudós, irodalomtörténész, történetíró és a győri leánygimnázium alapító tanára, költő, aki verseit szepességi („cipszer”) nyelven és irodalmi német nyelven jelentette meg. Híres a legrégibb cipszer nyelvjárásban írt versről írott tanulmánya. A „Karpathenverein” tiszteletbeli tagja volt (Jókai és a Szepesség, Zipser Treue, A Zöld-tó tündére).
Makkai Sándor (1890-1951)
erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész. 1937-ben a Láthatár című folyóirat második számában megjelentett Nem lehet című cikkével nagy vitát váltott ki a nemzetiségi kérdésről az erdélyi magyarság körében 1937–1938-ban, s újra 50 évvel később 1987–1988-ban (Számadás, Táltoskirály, Erdélyi szemmel).
Boda Gábor (1907-1984)
ötvös és szobrász. Az Iparrajziskolában kőfaragó-tanonc volt, majd az Iparművészeti Iskola, díszítőszobrász szakán tanult. A Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő, és Sidló Ferenc növendéke volt. Több évig Medgyessy Ferenc műtermében dolgozott. Verseket is irt, elsősorban a Nyugat című. Folyóirat számára. Kb. 1500 szonett maradt fenn kéziratos hagyatékában.
Daphne du Maurier (Dame Daphne du Maurier, Lady Browning, 1907–1989)
romantikus angol regényíró, életrajz- és drámaíró. Élete nagy részét Cornwallban töltötte. Műveit sikeresen adaptálták filmekhez (Nyugtalan évek, A Manderley-ház asszonya, Bál és ostrom).
Várkonyi Zoltán (1912-1979)
kétszeres Kossuth-díjas színész, filmrendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész. Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. 1934-ben végezte el az Országos Magyar Színművészeti Akadémiát és pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. 1941 és 1944 között a Madách Színház tagja volt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1945-től a Művész Színház igazgatója volt. 1949-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1951-től 1953-ig a Magyar Néphadsereg Színházának főrendezője. 1962-től a Vígszínház főrendezője, 1971-től haláláig igazgatója volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán (A kőszívű ember fiai, Egri csillagok, Fekete gyémántok).
Feledy Gyula (1928–2010)
Kossuth-díjas grafikus, festő, érdemes és kiváló művész. Az 1950-es évek közepén jelentkező új grafikus nemzedék markáns képviselője. Budapesten és Krakkóban tanult, Miskolcon alkotott. Életművéből lehetetlen egy-egy művet kiemelni, mert ez az életmű összefüggő egész, tömör és egységes, jellemző időszakokra sem igen lehet osztani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy stílusa, szemlélete nem változott volna az évek során, sokkal inkább jelenti azt, hogy a változás folytonos, szinte észrevehetetlen, öntörvényű.
Harvey Keitel (1939)
amerikai színész. A ’70-es évek végére belecsöppent Hollywood világába, és a közönség is kezdte megismerni. Barry Levinson Bugsy című filmjében nyújtott alakításáért megkapta Oscar-díj jelölést a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Számos független filmben is szerepet vállalt, melyek nem hoztak annyi pénzt a konyhára, viszont művészi kihívást jelentettek számára (Zongoralecke, Ponyvaregény, A nemzet aranya).
Juhász Jácint (1943-1999)
Jászai Mari-díjas színművész. 1965-ben szerezte diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja lett. 1967-ben csatlakozott a Madách Színház társulatához. Színházi szereplésein kívül számos tévéfilmben is szerepelt (Egy lócsiszár virágvasárnapja, 80 huszár, Az erőd).
Kurt Trampedach (1943–2013)
dán festő és szobrász. 1963 és 1969 között a Dán Képzőművészeti Akadémián tanult. Művészetét a hatvanas évek végétől jegyzik. Gyakran készített eltorzított önarcképeket és saját feleségéről készült portrékat. Sötét stílusát különösen Rembrandt van Rijn ihlette. Depresszióval, mániával élt, ez megmutatkozik az egyébként zseniális művein. 1984-ben Eckersberg-érmet kapott.
Szervác József (1952-2001)
József Attila-díjas költő. Már a gimnáziumban is feltűnt költői, színházi aktivitásával, kötetbe került első verseit is itt írta. Ellenzéki tevékenysége miatt ki volt tiltva Budapest összes egyeteméről. Szervác témaválasztásában, ahogy azt sokan megfigyelték kezdettől kiemelkedett a szociális érzék. Ez már az első, Szavak hazáig kötetben lévő munkássorsokról szóló sorokból is látszik. Megfigyelhető jellemzői miatt sokan szociológiai, művészeti értelemben vett (Ottlik) „Másik Magyarország” utolsó költőjének is nevezték, ehhez is társulnak még a rendszerváltás után írt kisprózái is (Mi fájna?, Előszó, Átdolgozás).
Závory Andrea (1953)
színésznő. Pantomimesként és táncosként kezdte. A 25. Színház stúdiójának hallgatójaként 1977-ben végzett, színészi pályája is itt indult. 1978-tól a Népszínház szerződtette. 1981-től alapító tagja volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház állandó társulatának. 1983-tól a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1986-tól a Népszínház társulatához tartozott. 1987-től szabadfoglalkozású színművésznő.
Johnny Logan (Seán Patrick Michael Sherrard, 1954)
ír énekes és zeneszerző, az egyetlen olyan előadó, aki kétszer is megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. Több mint 40 kislemezt és 19 albumot adott ki.
Dennis Rodman (Dennis Keith Rodman, 1961)
visszavonult amerikai profi kosárlabdázó, valamint pankrátor és színész. Beceneve „A Féreg” („The Worm”). Színészként Jean-Claude Van Damme és Mickey Rourke mellett játszott főszerepet a Nyerő páros című akciófilmben, amely filmben nyújtott alakításáért három Arany Málna díjjal „jutalmazták”. Hírhedt botrányos és megosztó magánéletéről.
Fazekas Zsuzsa (1962)
színésznő. 1980-1984 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. 1984-ben a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1987-től szabadfoglalkozású színművésznő. 2012-2020 között az Újszínházban szerepelt és a József Attila Színházban művészeti főtitkár. Szinkronszínésznőként is gyakran foglalkoztatják (Redl ezredes, Napló szerelmeimnek, Találkozás Vénusszal).
Jakab Albert Zsolt (1979)
erdélyi néprajzkutató. 2002–2007 között a Kriza János Néprajzi Társaság keretében a romániai magyar néprajzi-antropológiai bibliográfia összeállításán dolgozott. A különféle személyi bibliográfiák mellett 2003-ban és 2012-ben megjelentette Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiáját is. 2007-től kezdődően Az erdélyi néprajzi örökség digitális megjelenítése projekten belül különféle online adatbázisok létrehozásában játszott szerepet. 2014-től a Magyar Szemiotikai Társaságnak tagja (Emlékállítás és emlékezési gyakorlat, Ez a kő tétetett…, Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája).
Robert Pattinson (Robert Douglas Thomas Pattinson, 1986)
brit színész, modell, zenész és filmproducer. 15 évesen csatlakozott a Barnes Theatre Company színtársulathoz. Első filmes szerepe a német A gyűrű átka című filmben volt. Az egyik legismertebb brit színésszé vált Hollywoodban és a világ legszexisebb színészei között is emlegetik. Leginkább Edward Cullen vámpír megformálásáról ismert az Alkonyat-filmsorozatban.
Aljakszandr Iharavics Ribak (1986)
belarusz származású norvég hegedűművész, énekes és zeneszerző. Az egykori Szovjetunióban, Minszkben (ma Fehéroroszország) született. Négyéves korában szüleivel Norvégiába költözött. 10 éves korától a Barratt Due Institute of Music zeneiskolába járt, tanulmányait az eurovíziós szereplése miatt megszakította, majd 2011-ben visszatért és a következő évben kitűnő minősítéssel megszerezte a bachelor fokozatot. Magyarországon 2015-ben és 2016-ban járt, mindkétszer a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor vendégeként.
Ezen a napon halt meg:
Johann Bach (1604-1673)
német zeneszerző, a Bach család „erfurti vonalának” megalapítója. Különböző türingiai városokban tűnt fel, majd végül megérkezett Erfurtba, ahol eleinte közönséges városi muzsikusként, 1634-től orgonistaként a Szt. János templomban, 1635-től városi zenei tanács elnökeként, majd 1636-tól egyszerre „Stadtmusicanten Companie” és a Predigerkirche orgonistája. Johann Bachnak köszönhetően Erfurt lett Bachék „fővárosa”. Még Johann Sebastian Bach szülei is erfurtiak voltak. Jellemzően 1793-ig Erfurtban a városi muzsikusokat „Bache”-nak hívták.
Lieder Frigyes (1780-1859)
német származású portré- és miniatúrafestő, litográfus. Miniatúrákat, akvarelleket, olajfestményeket készített, ezek voltak a kedvenc technikái. Erőssége a portré műfaja volt, arcképeit szinte tudományos pontossággal készítette. Elsősorban főnemeseket ábrázolt műveiben, de „magyar rebelliseket” is megfestett. Munkáit egyéni látásmód, gondos előkészítés, a pontos rajz és az egyszerű festés jellemzi. Litográfiái magas minőségűek (Az Első Gyalogezred katonája, Női portré, Vadászat).
Lóczy Lajos (1849-1920)
geográfus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. A magyar földtan és földrajz kiváló tudósa. Részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában, és beutazta Kína nagy részét. Az itt gyűjtött hatalmas anyagból készített monográfiája tette híressé. Munkásságának legjelentősebb eredményeit balatoni kutatásai hozták meg. Híresek voltak néprajzi, régészeti és történeti gyűjtései is. Munkásságát kétszáz körüli publikációban adta közre, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte (A földrajz helye az egyetemi oktatásban, A keleti Himalájába tett kirándulásról, Magyarhoni bolyongásaimról).
Tompa László (1883-1964)
erdélyi magyar Baumgarten-díjas költő, műfordító. 1920-tól kezdve több verse és műfordítása jelent meg Marosvásárhelyen. 1929-ben megkapta az Erdélyi Helikon nagydíját, 1941-ben a Baumgarten-díjat (Erdély hegyei között, Hol vagy, ember?, Erdélyi végzet alatt).
Bányai János (1886-1971)
tanár, geológus, muzeológus, a Székelység című folyóirat alapítója és szerkesztője. Jelzéssel vagy névtelenül mintegy félezer közérdekű írása jelent meg heti- és napilapokban. Írásai Erdély földrajzi viszonyaival, a Székelyföld geológiájával és hasznosítható ásványi kincseivel foglalkoztak, különösen a barnaszéntelepekkel, földgázzal, aranybányászattal.
Gary Cooper (1901-1961)
kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, aki természetes, hiteles és közérthető alakításainak köszönhetően vált híressé. Pályafutása 1925-től 1961-ig tartott, és e harminchat év alatt nyolcvannégy játékfilmben játszott fontosabb szerepet. Ő volt az egyik vezető amerikai filmsztár a némafilmkorszak leáldozásától egészen a klasszikus hollywoodi aranykor végéig. Már karrierje kezdetétől a nők kedvence volt. Huszonhárom egymást követő évben a tíz legismertebb férfi filmszínész és tizennyolc éven keresztül a legjobban fizetett színészek közé tartozott (Akiért a harang szól, York őrmester, Délidő).
Doris Day (Doris Mary Ann von Kappelhoff, 1922-2019)
amerikai színésznő, énekesnő. Az 1930-as években Cincinnatiban tanult táncolni, profi táncos szeretett volna lenni, de egy autóbalesetben eltört a lába. Ezután kezdett énekelni. Több filmben is szerepelt (Bajkeverő Jane; Az ember, aki túl sokat tudott; Ne egyétek meg a százszorszépeket!).
Ballai István (1924-2015)
Aase-díjas színész, a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja. Színészi oklevelét az Országos Színészegyesületi Színészképző Iskolájában szerezte 1947-ben. A színházak államosítása idején 1949-től Győrben szerepelt. 1985-ig, nyugdíjba vonulásáig a győri Kisfaludy Színház művésze volt.
Würtz Ádám (1927-1994)
Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész. Már kisgyermekként sokat rajzolt, festegetett a természet után, képeslapokat másolgatott. 1946 tavaszán már saját kis műtermet rendezett be magának, olajfestéssel is próbálkozott. 1948 és 1953 között a Képzőművészeti Főiskolára járt festészeti és sokszorosító grafikai szakokon. 1953-ban kapta meg első megbízását könyvillusztrációk elkészítésére az Ifjúsági Könyvkiadótól. Elsősorban illusztrátorként, könyvekhez készített grafikáiról, linómetszetiről és rézkarcairól volt ismert.
Nagy Attila (1933-1992)
kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész. 1955-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. Az 1956-os forradalom idején a BAZ megyei Munkástanács elnöke volt, emiatt letartóztatták – jóllehet, az ügyész halálbüntetést kért – 12 évi fegyházbüntetésre ítélték, ahonnan 1961-ben amnesztiával szabadult. 1962-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött színészként és rendezőként. 1964 és 1969 között a budapesti Thália Színház, 1969-től 1971-ig pedig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1971-ben visszatért a Thália Színházhoz, s 1986-ig volt tagja. 1986-tól a kecskeméti Katona József Színház színésze és rendezője, majd művészeti vezetője volt.
Margot Kidder (Margaret Ruth Kidder, 1948-2018)
kanadai–amerikai színésznő, Lois a „Superman”-ből (Ínyencfalat, Bűn és bűnhődés, A halott férj visszatér).
