Norman Mailer

(1923. január 31., Long Branch – 2007. november 10., New York)

a papiruszportal.hu archívumából

Szerző: undercover

Kevés írónak volt olyan nagy befolyása az amerikai irodalomra, mint Norman Mailernek. 1923. január 31-én született a New Jersey-beli Long Branchben, litván zsidó bevándorolt szülők gyermekeként. Az író a máig rossz hírű Brooklynban nőtt föl, megtapasztalva a túléléshez szükséges keménységet, azt, hogyan álljon meg a saját lábán. Kilencévesen írta első regényét, Invasion from Mars címmel. 1939-től repülőgép-mérnöki tanulmányokat végzett a Harvardon. Ezalatt számos irodalmi kurzust látogatott, írt az egyetemi újságba. Greatest Thing in the World című írásával megnyerte az egyetemistáknak kiírt versenyt.

Az egyetem befejezése utáni évben, 1944-ben nősült először, majd hamarosan besorozták tüzérnek, miközben újabb írása jelent meg. A háború alatt őrmesterként szolgált, feleségéhez írott leveleiben élénken ecseteli a háború szörnyűségeit, oly élénken, hogy felesége szinte hallotta az ágyúdörgést.
1946-ban, leszerelése után a Sorbonne-on hallgat előadásokat, befejezi a háborús tapasztalatait (is) bemutató a Meztelenek és holtak-at (The Naked and the Dead). Még csak 25 éves volt, amikor ölébe hullott a világsiker, irodalmi fenoménnak tartották. Következő regénye, az 1951-ben írt Barbary Shore a kritikusok fanyalgásának esett áldozatul. A rossz kritikáktól összezavarodva és válása miatt Hollywoodból is menekült, ahol 1949-től forgatókönyvíróként dolgozott. Greenwich Village-be, a New York-i művésznegyedbe költözött, ahol megismerkedett Adele Morales festőművésszel. Ezalatt harmadik könyvét írta Szarvaspark (The Deer Park, 1957) címmel a hollywoodi visszásságokról, amit nem akartak kiadni, súlyos lelki gondokat okozva Mailernek. Életét egyre kilátástalanabbnak érezte, rákapott a marihuánára, erőszakossá vált, egyre kevesebbet írt. Egy partin ráadásul megszúrta feleségét, amiért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. 1959-ben Magamat hirdetem (Advertisements for Myself) címmel kiadták új könyvét, melybe életrajzi eseményeket is belesző, és bűnösségét hangsúlyozza. A sokak számára megbotránkoztató Amerikai álommal 1960-ban jelentkezik.
1962-ben újra nősül, Lady Jeanne Campbell az ara, a házasságból születik Kate nevű lánya, első gyermeke. A következő évben elválnak, Mailer negyedik felesége Beverly Bentley. Az 1960-as évek derekán másodmagával megalapította az egyik első underground lapot Village Voice névvel. 1969-ben New York-i főpolgármesterré jelöltette magát. Tényfeltáró írásait Pulitzer-díjjal ismerték el, a publicisztika megújítójának tartják. Regényeket is ír: Miért vagyunk Vietnamban? (Why are we in Vietnam, 1967) Kannibálok és keresztények (Cannibals and Christians, 1966), Az éjszaka hadai (The Armies of the Night, 1968) Of a Fire on the Moon (1970), Marilyn (1973, Marilyn Monroe életrajza), The Fight (1975), The Executioner’s Song (Egy hóhér dala, 1979), Ókori esték (Ancient Evenings 1983).
1980-ban újra vált és megnősült. Ötödik feleségével, Carol Stevensszel egy évig sem éltek együtt. Még ebben az évben újra megkapta a Pulitzer-díjat.
A Volt egyszer egy Vadnyugat forgatókönyvét is ő jegyezte (némi alkohol segítségével), jégkockákat dobálva az utcára (1984), visszatérve filmes előéletéhez. A rendezésbe is belekóstolt a Kemény fiúk tánca (Tough Guys Don’t Dance, 1984) című filmmel.
Az 1980-as években a Szovjetunióba utazott, megtapasztalta, hogy nem egy rettenetes államban van, ahogy tanították, inkább egy harmadik világbeliben. Ekkor nősült hatodszor, új felesége Norris Church, házasságaiból kilenc gyermek született.
1992-ben jelent meg Harlot’s Ghost című CIA-ról szóló regénye, 1995-ben az Oswald meséi (a Kennedy-gyilkosságról). 1997-ben A fiú evangéliumával jelentkezett, majd 1998-ban The Time of Our Time címmel antológia jelent meg írásaiból. 2007-ben jelent meg a Várkastély a vadonban (The Castle In The Forest) című regénye, amely Adolf Hitler náci diktátor gyermekkoráról szól.
Stílusa egyedi, írásaiba dokumentarista, naturalista elemek épülnek. Az amerikai társadalmat igen pontosan ábrázolja, kelléktárában megtalálhatók a beat-, a hippimozgalom leírásai, de az egzisztencializmus is foglalkoztatta. Témáit igen széles körből választja: a kiégett ember, a feminizmus, a gyilkosság mellett a történelmi tablók is foglalkoztatják.
84 évesen halt meg veseelégtelenségben egy New York-i kórházban.