Névnapok: Károly, Aglent, Ágnes, Agnéta, Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Amál, Amália, Amilla, Apol, Apolka, Apollónia, Efraim, Gréta, Gréte, Grétea, Gyula, Inez, Karola, Manassé, Manfréd, Manfréda, Margit, Margita, Margitta, Margó, Péter, Pető, Tamás
Események:
Az adatvédelem nemzetközi napja.
1724 – Szentpéterváron (Oroszországban) Nagy Péter megalapítja az Orosz Tudományos Akadémiát, 1917-ig Szentpétervári Tudományos Akadémiának hívják.
1813 – Megjelenik Jane Austen Büszkeség és balítélet című műve az Egyesült Királyságban.
1830 – Megjelenik gróf Széchenyi István Hitel című munkája.
1985 – A Supergroup USA for Africa (United Support of Artists for Africa) felveszi a We Are the World című slágert, hogy segítsen pénzt gyűjteni az Etióp éhínség enyhítésére.
2018 – Leonard Cohen és Carrie Fisher posztumusz kap Grammy-díjat.
2021 – Sandro Botticelli egyik festménye (fiatalember kerékkel) 92,2 millió dollárért kelt el egy aukción, New York-ban.
Meghalt Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte fel, de a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét. Szegény mesterlegényként érkezett 1769-ben Debrecenbe, de hamarosan a város tekintélyes polgára, vagyonos ember, céhbeli elöljáró lett. Sárospatakon költészet régi szeretete kötötte egészen le, tanulságos és kedvderítő társasága a lelkes ifjúság központjává tették. 1797-ben Komáromba a felkelők gyűlésére, itt írta a felkelésre buzdító verseit. Rövid somogyi tartózkodás után újra Debrecenbe ment, elvonultan, s kizárólag az irodalomnak élt, de innen is kirándult néha a barátaihoz (Diétai Magyar Múzs; Dorottya, vagy is a dámák diadalma a fársángon; Lilla, érzékeny dalok). ––> Csokonai a néphagyományban
Megszületett Benczúr Gyula (1844–1920) festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek, a romantikus életképek, illetve a történelmi tárgyú képek jellemzik. Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1876-tól 1883-ig a müncheni akadémián tanított. Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett. Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni. Pályafutása során számos művészeti díjat nyert (Olvasó nő, Vajk megkeresztelése, Krisztus az Olajfák hegyén).
Meghalt William Butler Yeats (1865-1939) irodalmi Nobel-díjas ír költő, drámaíró, elbeszélő, a 20. századi irodalom egyik kiemelkedő alakja.
Legnagyobb költészeti értékének az irodalomtörténészek az angol lírai irodalom megreformálását tartják, a viktoriánus költők jambikus verselését felváltja a szabadverses költészetével, melyben az érzelmeket, s gondolatokat mítoszokkal, szimbólumokkal, látomásokkal fejezi ki magas fokú zeneiséggel. Az 1880-tól kezdődő időszak a fiatal költő életében a népi hagyományok, népének ír-kelta kultúrájának felfedezése. Ő maga is szerepet vállalt nyugat-írország nép- és tündérmeséinek gyűjtésében, melyet a nagy sikerű 1893-ban megjelent A kelta homály című népi hiedelem-gyűjteményében dolgoz fel. Egyéni kutatásait aztán költészetébe is beültette, mint például az Öreg halász töprengése című versében, mely egy sligói halász elbeszélésén alapul (A költő esdeklése, A csontok álmodása, A megbabonázott puding).
Megszületett Kern András (1948) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, író, énekes, humorista, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja.
Az 1962-es Ki mit tud-on tűnt fel paródia-számával, amelyet osztálytársával, Pintér Gáborral adott elő. 3 évvel később 1965-ben 17 évesen, egyik barátjával forgatott amatőrfilmje, a Mi lesz? elnyerte a XIII. országos amatőrfilm-fesztivál fődíját. Már 1958-ban szerepelt mint gyermekszínész, a Kaland az Állatkertben című rövid játékfilmben. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Vígszínházhoz szerződött. Jelenleg is a társulat tagja. Számos filmben szerepelt, rendszeresen ír és lép fel a Rádiókabaréban, több népszerű tévéműsor vendége. Népszerű szinkronszínész (Halló, Belváros!; Csak semmi pánik; A miniszter félrelép).
Ezen a napon született:
Aquinói Szent Tamás (Thomas Aquinas, 1225-1274)
latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője. A római katolikus egyház legnevezetesebb hittudósai, az úgynevezett egyháztanítók között tartja számon. Folytatva elődeinek, a görög filozófusokat arab és bizánci közvetítéssel a nyugati hagyományba beemelő teológusoknak munkáját, igyekezett összhangba hozni Arisztotelész filozófiáját a keresztény tanítással, kísérletet téve egy átfogó filozófiai rendszer megalkotására (Jézus evangéliuma és a szentatyák, A teológia összefoglalása, A fejedelmek kormányzásáról).
Johann Ernst Bach (1722?-1777)
német zeneszerző, Johann Bernhard Bach fia. 1737-től Lipcsében a Tamás iskolába járt, ahol Johann Sebastian Bachnál tanult. 1748-tól az apja mellett dolgozott, aki a György-templom orgonistája volt, majd apja halála után átvette a helyét. Művei: zongorára és hegedűre írt fantáziái, illetve szonátái, egyházi kantáták, Sammlung auserlesener Fabeln és az O Seele, deren Sehnen című oratórium.
Újházi Ede (1841-1915)
színész, jellemkomikus, a realista színjátszás egyik úttörője, az Újházi tyúkhúsleves névadója. 1864-ben kardalosnak állt Szigeti Imre soproni színtársulatához, innen a Bényei István-Laczkó Gergely egyesített társulatához, majd Fehérvári Antalnál a kolozsvári Nemzeti Színházhoz. 1903. szeptember 28-án a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja lett. 1886-tól huszonöt éven át a Színiakadémia drámai és operai tanára volt. Sikerét természetes játékmodorának köszönhette. Érzelmes, meleg humorral ábrázolta az élet elesettjeit és kisemmizettjeit. Magas, nehéz testű ember volt. Széles harcsabajuszos, mély és dörmögő hangú, megszólalása a színpadon és az életben is mindig eseményszámba ment.
José Martí (José Julián Martí Pérez, 1853-1895)
kubai költő, író, szabadságharcos. A kubai történelem egyik kiemelkedő személyisége. Még húszéves sem volt, amikor kényszermunkára ítélték egy kőfejtőben, amiért részt vett az 1868-as összeesküvésben a függetlenséget támogatva. Mielőtt száműzetésbe vonult Spanyolországba, rabszolgaként robotolt, kezén-lábán láncra fűzve. Mindenekelőtt az emberiséget akarta jobbá tenni és Kubát felszabadítani. Ennek tudható be, hogy noha a költészet élete nagy szerelme, írásai inkább gyakorlatiasak. Értékrendjében fontos helyet foglal el a természet és a történelem iránti hűség (A mi Amerikánk, Egyszerű versek, Aranykor).
Francis Picabia (Francis-Marie Martinez Picabia, 1857-1953)
francia festőművész, költő. Félig francia, félig kubai családból származik. Hamar rátalált tehetségének megfelelő, a gazdag aranyifjú és a művész magatartását ötvöző útra, s ezt élete végéig nem hagyta el. Első festményei „hagyományosan szépek”, tájképei a jó öreg barbizoni stílust, portréi az akadémizmust tükrözik. 1903 és 1908 között impresszionista modorban fest. 1908-tól a modernebb művészeti irányzatok felé fordult, festményei ekkor furcsa, komor kubista képek, dekoratívabbak, mint általában a kubizmus (Aprító gép, Nő tükör előtt, Akrobata).
Colette (Sidonie Gabrielle Colette, 1873-1954)
francia írónő, varietéművész és újságíró. Az első írónő, akit a Goncourt Akadémia meghívott soraiba. 1919-20-ban írta meg leghíresebb regényét a Cincit, egy idősebb nő és egy fiatalabb férfi lehetetlen szerelmi történetét. A kisregény önéletrajzi ihletettségű (A bűnös ártatlanság, Zsendülő vetés, Chéri – egy kurtizán szerelme).
Illés Jenő (Eugen Illes, 1877–1951)
filmrendező, operatőr, író. Gépészmérnöknek tanult Budapesten és Berlinben. 1905 és 1939 között – megszakításokkal – Berlinben élt. Egyetemi évei alatt Budapesten diáklapot szerkesztett, 1908-ban moziigazgató lett. 1910-ben két német nyelvű kötete is megjelent. 1911-től rendezett filmeket, illetve operatőrként is dolgozott, mellette tanulta ki a filmes szakma fogásait. A Pathé berlini részlegének főrendezője, 1912-ben alapító tagja volt a berlini Kinoriport filmvállalatnak.
Arthur Rubinstein (1887-1982)
lengyelországi zsidó származású amerikai zongoraművész. Hároméves korában (1890) kezdett el zongorázni. Nyolcévesen felvették a varsói konzervatóriumba, ahol Ignacy Jan Paderewski növendéke volt. Chopin műveinek legjelentősebb 20. századi előadója. Romantikus zongoristaként lett ismert, kiváló partner volt a kamarazenében is, a legnagyobb hegedűsökkel, vonósnégyesekkel játszott együtt. Rendkívüli emlékezetéről csodákat meséltek: szinte egész repertoárját fejből tudta. ––> Rubinstein, szivarral
Kulin György (1905–1989)
csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának. Élete során számos tudományos írása jelent meg mind folyóiratokban, mind önálló kötet formájában. Szakkönyveken kívül tudományos-fantasztikus regényeket is írt, Q. G. Lyn álnéven (A távcső világa, Üzen a nyolcadik bolygó, Mit mondanak a csillagok?).
Bencze László (1907–1992)
Kossuth-díjas festőművész, grafikus. Ipar- és képzőművészeti tanulmányokat 1925-28-ig az Iparművészeti Iskolában, 1928-30 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatott. elváltva Szadán, Dudaron és Budapesten alkotott 1939-ig. Az 1930-as években tanulmányutakat tett európai országokba. 1945-től Budapesten élt, 1948 és 1957 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Tájképeket, városképeket, figurális műveket alkotott. Előszeretettel ábrázolta a periférián élő magányos embereket, s a magányosságból kitörni vágyó egyéniségeket, töprengő nőalakokat és önarcképeket.
Jackson Pollock (Paul Jackson Pollock, 1912–1956)
amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus illetve tasizmus kiemelkedő alakja. Alkotói módszere az action painting, ami azt jelentette, hogy műveit spontán, automatikus módon, a festék csurgatásával, fröcskölésével és kaparásával hozta létre. Tulajdonképpen a szürrealista automatikus írás módszerét fejlesztette tovább. Gyakran idegen anyagokat, darált üveget, homokot és mást kevert a festékbe, vagy szórt a képre, amivel vad, újszerű faktúrát teremtett. Technikáját akció-festészetnek nevezte. Első jelentősebb művei szürrealisztikus, szexuális vagy mitologikus témájú darabok. 1950-től, két évig kizárólag fekete-fehér képeket készített. Ezt követően tovább kísérletezett, új utakat keresett, de már keveset alkotott (A titkok őrzői, Katedrális, Konvergencia).
Rátkai Sándor (1914–2011)
népi iparművész, a kézzel varrott, kifordított szegedi papucs neves mestere. A szegedikum-ként számon tartott török eredetű lábbelit a mester hagyományos módon készítette: varrta, szögelte, melyeknek bársonyfejére a virágokat felesége hímezte. Szegedikum-ként számon tartott papucsainak hírnevét 90. születésnapjáig maga ápolta. A nagy hírű papucskészítő mester keze alól – becslések szerint – élete során több mint 70 000 pár szegedi papucs került ki.
Hintsch György (1925–2005)
filmrendező, forgatókönyvíró. 1943-1945 között a filmszakmában gyakornok volt. 1945-1948 között az Nemzeti Parasztpárt Sarló filmosztályának munkatársa volt. 1956-ban a forradalom után elbocsátották, így a Nemzeti Színház munkatársa lett, később azonban visszatért a filmgyártáshoz (Rab Ráby, A veréb is madár, Hét tonna dollár).
Ircsik József (1932-1986)
festőművész. Épületmotívumokból komponált képein a látványelemek vonalai geometrikus rendszerbe szerveződnek, köztük tiszta színsíkok feszülnek. Formái összefogottak, egyértelműen megidézik a téma térbeli viszonyait. Színei, hasonlóan a formákhoz, egyszerűsítettek és erőteljesek, festésmódja egyenletes, rendet sugalló. Fontos témája Veszprém, amely nem csupán szülővárosa, hanem igazi élettere is volt (Házak, Falusi utca, Várhegy).
Szendrey-Karper László (1932-1991)
gitárművész, érdemes művész. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a művészi gitárzene magyarországi elismertetésében és oktatásának megteremtésében. 1953-tól, gyakorlatilag az országban egyedül, fáradozott a szervezett gitároktatás megteremtésén. Leghíresebb átiratai a pedagógiai céllal született Kodály- és Bartók-feldolgozások (A gitártanítás módszertana, 50 magyar népdal gitárra, Gitárgyakorlatok és -darabok).
Alan Alda (1936)
hatszoros Golden Globe- és ötszörös Emmy-díjas amerikai színész. Tanulmányait a Fordham Egyetemen valamint a Cleveland Playhouse-ban végezte. Színpadi színészként kezdte pályáját, a Broadwayn is fellépett. 1963 óta szerepel filmekben. 1972 óta tv-színész (Gyilkosság a Fehér Házban, Az elnök emberei, Hogyan lopjunk felhőkarcolót?).
Susan Howard (Jeri Lynn Mooney, 1944)
amerikai színésznő, író, politikai aktivista. Leghíresebb szerepe a Dallas című sorozatban Donna Culver Krebbs, valamint a Petrocelliben Maggie Petrocelli. A Texasi Egyetemen hallgatott színművészetet. A Columbia/Screen Gems filmgyártó cég új tehetségeket kereső programjának részeként kötött szerződést a színésznővel.
Hopp-Halász Károly (1946-2016)
Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Azok közé az alkotók közé tartozott, akik nem valamely művészeti egyetem elvégzése után indultak el az alkotói pályán, hanem kizárólag önálló, öntörvényű, tudatos alkotói tevékenységük révén, a szakma későbbi elismerésével váltak művésszé (Egy mediatizált élet, Modulált testek, Stilizált beltéri zen kert Vasarely módra).
Farády István (1951-2004)
színművész. Amatőrként a Zsolnay Gábor vezette Belvárosi Irodalmi Színpadon kezdte pályáját. Első próbálkozásra sikerült a felvételije a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Alkatának köszönhetően és nagyszerű orgánumát kihasználva, pályája elején a rendezők főként hősszerepeket osztottak rá. 1982–85-ben a Nemzeti Színház művésze volt. 1987-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban szerepelt. 1987–1991 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. 1991-től szabadfoglalkozású színművész volt. Jellegzetes, bársonyos, fátyolos hangját számos szinkronszerep, rádiójáték őrzi.
Frank Darabont (Frank Árpád Darabont, 1959)
magyar származású amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer. Szülei az 1956-os forradalom után menekültek el Magyarországról. Később, amikor Frank még gyerek volt, az Egyesült Államokba költöztek és Los Angelesben, Kaliforniában telepedtek le. Már 20 éves korában foglalkozott filmezéssel. Rendezői pályafutását megelőzően forgatókönyvírással ért el sikereket. Hírnevét A remény rabjai sikere alapozta meg, amelynek mind a forgatókönyvét mind a rendezését felvállalta. A film Oscar-díj jelölést is hozott, a „legjobb könyvadaptációt felhasználó forgatókönyv” címre. A további hat Oscar-díj jelölés között megtalálhatjuk a „legjobb operatőrnek” járót is (Frankenstein, Halálsoron, A köd).
Elijah Wood (1981)
amerikai színész. Legismertebb alakításait A Gyűrűk Ura-filmtrilógiában és a Deep Impactben nyújtotta. Legelső szerepét Paula Abdul 1989-es Forever Your Girl című klipjében kapta. Néhány perc erejéig játszott a Vissza a jövőbe 2. című filmben is. Az igazi világhírt A Gyűrűk Ura hozta meg számára; azóta több forgatáson is részt vett.
György Ádám (1982)
Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. Négy éves korában kezdte meg zenei tanulmányait. Tizenkét évesen, 1994-ben felvételt nyert a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumba. 1998-ban megnyerte az Országos Ifjúsági Zongoraversenyt, két évvel később pedig a Magyarország Zongoristája versenyt. 2000 és 2006 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult. Jelenleg doktori tanulmányait folytatja, valamint a pomázi György Ádám Kastélyakadémiát vezeti.
Ezen a napon született és halt meg:
Börcsök Enikő (1968-2021)
Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, egyetemi tanár. 1987–1991 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Közismertté a Melodráma (1991) című filmben történt bemutatkozása tette. 1991–1994 között a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1994 őszétől haláláig a Vígszínház tagja volt. 2000-től részt vett a MASZK Országos Színészegyesület elnökségének munkájában (Üvegtigris, A temetetlen halott, Az ajtó).
Ezen a napon halt meg:
Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820)
költő, író, hagyománygyűjtő. A Hol-mi köteteinek számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először magyar tengernek. Mint országosan ismert költő az 1780-as évektől levelezett Kazinczy Ferenccel. Csokonai Vitéz Mihályt is barátságába fogadta, elsőként ismerte fel költői nagyságát. Kurucos hazafiság és erős németellenesség jellemezte. Röpiratban szállt síkra a nők egyenjogúságáért és a nemesség kiváltságainak visszaszorításáért. Amikor németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a versek megtévesztő átköltésével terelte el magáról a gyanút (Magyar ódák, avagy Énekek; Dunántúli verseskönyv; A’ magyar nyelv’ dialectusairól).
William H. Prescott (1796-1859)
amerikai jogász, aki miután elvesztette egyik szeme világát átpártolt a történelem tanulmányozására. Kollégái a nemzet első „szaktörténésze” megnevezéssel illeték a kéziratos források használata és írásainak stílusa miatt, amivel megalkotta tudományos területének irodalmát (Mexicó Miksa császárig, V. Károly császár lemondása és végnapjai, Mexikó és Peru meghódítása).
Jókai Róza (Feszty Árpádné, 1861–1936)
festő, író. Budapesten Székely Bertalantól és Lotz Károlytól tanult festeni, majd a müncheni festőakadémián Liezen-Mayer Sándor tanítványa volt. Kiállításokon gyakran szerepeltek arcképeket és alakos életképeket ábrázoló festményei.
Vicente Blasco Ibáñez (a „spanyol Zola”, 1867–1928)
spanyol regényíró. Radikális gondolkozású és tollú, igen termékeny és népszerű író, korának egyik legnagyobb spanyol elbeszélője volt. Első művei realisztikusok és antiklerikálisok voltak. Regényeiben a társadalmi élet kendőzetlen leírását adta, mindenkor égő tendenciával a jelen bűnei ellen. Legnépszerűbb könyve a spanyol forradalomról szóló műve. A nád és iszap és A csoda című regényeiben megrázó erővel rajzolja a proletariátus életét. A székesegyház című regénye a forradalmárok világában játszódik le és erősen egyházellenes irányú.
Helbing Ferenc (1870-1958)
grafikus, festőművész és litográfus. Az Iparművészeti Főiskola egykori rektora. Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában végezte, majd nyomdavezetőként helyezkedett el. Karrierje szorosan kötődik a litográf technikához, kezdetben. Magyar bankjegyek tervezésével is hírnevet szerzett.
Gellért Lajos (Grünfeld, 1885–1963)
színész, író, érdemes művész. 1904–1907 között végzett a Színművészeti Akadémia színész szakán, utána Pécsre került. 1945–1946 között a Medgyaszay Színpad, a Szabad Színház és a Magyar Színház előadásaiban lépett színpadra. 1947–1955 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1955–1960 között a Petőfi Színházban volt látható, 1961-ben a Jókai Színház tagja volt.
Zora Neale Hurston (1891–1960)
amerikai író, antropológus és filmrendező. Az 1900-as évek eleji déli-amerikai faji küzdelmeket ábrázolta, és kutatásokat publikált a hoodoo-ról. Négy regényt, több mint 50 novellát, színdarabot és esszét írt.
Török Sophie (Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla, 1895–1955)
Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége. Első versei A Hét, illetve az Új Idők hasábjain jelentek meg, házassága után a Nyugat közölte rendszeresen verseit, kritikáit és néhány novelláját. Verseiben a tépelődő, vívódó női lélek fájdalmait szólaltatta meg. Szabadversei szélsőséges énképet sugároznak: a mély önmegvetés és a kritikátlan önimádat skáláján minden szín megtalálható bennük. Prózája a modern női lélek sokoldalú, érzékeny rajzát mutatja (Boldog asszonyokBoldog asszonyok, Értem és helyetted, Sirató).
Gádor Béla (1906-1961)
József Attila-díjas író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró. A második világháború előtt banktisztviselőként dolgozott. Megjárta a munkaszolgálatot. A háború után humoros írásokkal, kabaréjelenetekkel mutatkozott be. A Pódium Kabaré, a Kamara Varieté, a Vidám Színpad játszotta jeleneteit. 1947-től – haláláig – a Ludas Matyi munkatársa, 1953-ig felelős szerkesztője, 1953-1956 között a főszerkesztője volt.
Dino Buzzati Traverso (1906–1972)
olasz író, újságíró, festő, költő, világhírét elsősorban a Tatárpuszta című regényének köszönhette. Munkáját néha a Borges nevéhez is kötődő „mágikus realizmus”, valamint a „társadalmi elidegenedés” szellemiségével azonosítják, és a környezet és a képzelet sorsának szembeállítása a zabolátlan technikai haladással szemben visszatérő motívum. Számos novellát is írt, olyan képzeletbeli lényeket szerepeltetve, mint a mumus, vagy mint saját teremtménye, a colombre. Híres gyerekkönyve magyarul a Medvevilág Szicíliában címmel látott napvilágot (Egy szerelem története, Hajtóvadászat öregekre, Megszólítások). ––> Mackónak lenni mindig, minden körülményben
Astrid Lindgren (Astrid Anna Emilia Lindgren,1907-2002)
svéd író. Gyermekkönyveivel vált világhírűvé. A világ egyik legtöbbet fordított írója, könyveit 88 nyelvre fordították le és 144 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Történeteinek legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.
Brenner György (1939-1993)
Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, grafikusművész. Nyomdász végzettséggel 14 évig dolgozott mélynyomó fényképész-retusőrként, és volt a bélyeggyártási osztály munkatársa is az Állami Nyomdában. Autódidakta módon képezte magát, 1959-ben jelent meg első rajza. 1971-től lett a Ludas Matyi belső munkatársa. Számos szöveg nélküli karikatúrát is készített, amelyekben a társadalomra leső veszélyekre figyelmeztetett. Számos könyvet, tankönyvet, nyelvkönyvet illusztrált.
Joszif Alekszandrovics Brodszkij (1940-1996)
Nobel-díjas orosz költő, esszéíró. Művész szemlélete a 40-es, 50-es évek Leningrádjában alakult és bontakozott ki. A városnak a bombázások idején romossá vált neoklasszikus építészete, Pétervár hagyományosan művelt hangulata és természeti környezete, a tenger és a Néva levegője mély benyomást tettek rá és tetten érhetőek később a költészetében. rengeteget olvasott, elsősorban költőket és filozófiai, vallási szerzőket. Közben elkezdett angolul és lengyelül is tanulni. Állítása szerint tizennyolc éves korában kezdett verseket írni, ugyanakkor ismertek versei már 1956-57-ből is (Új élet, Gyűjtőknek való, Velence vízjele).
