a papiruszportal.hu archívumából [2006]
Szerző: Mika Róbert
Amikor a múlt évben bemutattam a szerző Reform KOR Társaink című munkáját, nem véletlenül használtam a kötet jelzőjeként a breviárium szót. Valódi olvasókönyv, dokumentumtárnak is beillik, ámde pazarul megírt és megszerkesztett mű. Szigethy Gábor legújabb, általános hazai kor- és körképe ugyanezt az élményt kínálja vállalkozó kedvű, korsemleges olvasóinak. Mert a múlt kóstolgatása mindannyiunk számára lehetővé teszi kicsit jobban megismerni hazánk történelmét, okulva őseink hibáiból és erényeiből.
A kör bezárul, avagy a harmónia tökélye
Mielőtt a kötet ismertetésébe kezdenék – szokatlan módon –, néhány megállapítás kívánkozik ide a kiadóról és a szerzőről. Ritka eset, amikor a két fél ennyire egymásra talál. A Savaria University Press célja a tudomány és a felsőoktatás számára alapvető fontosságú segédanyagok közzététele.
Szigethy Gábor pedig a lehető legjobban kiszélesíti ennek a határait. Nemcsak segédanyag, és nem csupán a tudománynak és a felsőoktatásnak szól a kötet, hanem jóval szélesebb rétegnek nyújt élményt. Az élmény szó fontos, a SUP vezetője, Fűzfa Balázs az élményközpontú irodalomtanítás atyja, hirdetője, tanára. Ezzel a kör be is zárul.
Illetve még nem, mert még azt is feltétlenül el kell mondanunk e bevezetőben, hogy a Savaria University Press nemcsak a tartalom terén fejlődött a szemünk láttára néhány év alatt, hanem a kivitelezés, szedés, megjelenés és olvashatóság (pl. a kurziválás bátor használatával) tekintetében is magas színvonalon, igényesen tárja olvasói elé portékáit. Egyre bővülő repertoárjára érdemes odafigyelni.
Mesélni tudni kell!
Szigethy Gábor nem szigorú hangvételű történetíró. Nem áraszt el bennünket évszámokkal, nem fog meg minden szálat, hogy elvarrjon, és nem tekinti ostobának olvasóit. Stílusa Ráth-Vég Istvánt idézi, de humora nem annyira vaskos, inkább szelíd és kifinomult irónia jellemzi. Ez az optimista derű még a sorskérdések tárgyalásában is előremutat. Talán éppen ennek köszönhetően – no és gördülékeny, változatos szóhasználatának – hogy élvezet olvasni sorait. Az olvasó határozott, barátságos mondatai, jól és minden népszerűség-hajhászást nélkülöző poénjai, nüanszai miatt egyből szívébe zárja a szerzőt. Mintha egy kávéház barátságos zugában üldögélnénk egy nagyszerű mesélő társaságában. A kötet olvasása közben lassan megszűnik a külvilág, csak mi vagyunk és a történetek hősei, akik ismét megjelennek előttünk, mint az iskolában, ám más oldalukról is megmutatják magukat. Ahogy a történések is új arcot kapnak, eddigi tudásunkat színesebbé téve, előítéleteinket olykor megváltoztatva. Hiteles krónikákat olvashatunk olyan emberekről és eseményekről, akik és amik megváltoztatták, elő- vagy éppen hátramozdították hazánk történelmét, kultúráját. Meggyőződésem, hogy Szigethy Gábor tanulmányai élvezetes olvasmányok lehetnek mindenkinek, akiket történelmünk eddig csak kutatók számára elérhető, rejtett pillanatai érdekelnek.
Múltkóstoló
A Múltkóstoló nem monográfia, ahogyan a Reform KOR Társaink volt. A történetek az 1200-as évek elejétől a közelmúltig nyújtanak betekintés az idők folyamába. A szerző azonban mégis egyfajta laza összefüggések szerinti csoportokba rendezte a tanulmányokat. E tágra szabott világban a tarka történetdarabkák viszik előre a mondanivalót, írójának önéletrajzszerű benyomásaitól kezdve a szigorú tényeken és furcsa érdekességeken keresztül a szinte filozofikus következtetésekig vagy éppen az elgondolkodtató kérdések lebegtetéséig.
Történetek, szavak színeváltozásai a különböző korok tükrében, jeltelen dátumok, amikor minden korszakban történik valami, papírfecnik, melyek régi könyvek lapjai közül csúsznak ki, ismeretlen emberek életképei, feljegyzések a könyv margóján, ismerős nevek, akikre büszkék lehetünk, és akikre nem, kultúrtörténeti adalékok, érdekességek. Mindent megkaphatunk, összerendezve, érthetően és világosan. Szigethy Gábor izgalmas és érdekfeszítő munkája nemcsak történelmi példatár, hasznos olvasmány, hanem kikapcsolódásnak is remek mű.
Végezetül álljon itt a tartalomjegyzék, úgy gondolom, nagyon sok mindent elmond a kötetről.
Kútbanéző
Szent Erzsébet rózsái; Aranykor, 1241–1541; Budán történt, augusztus 29-én; Egzekúció, 1606; 1823. január 22.; Székely vértanúk, 1854; Erdély, 1867; Magánlevelek, 1902; Genezis
Lélekbúvár
Erkölcs a politikában: Kölcsey Ferenc; Miért álmodik a magyar: Széchenyi István; Bukott politikus: Petőfi Sándor; Átutazó, Velencében: Kosztolányi Dezső; Alkotó csavargó: Kassák Lajos; Elsodort élet: Szabó Dezső; Író a strázsán: Cs. Szabó László; Karnevál: Hamvas Béla; Tojáséj: Weöres Sándor
Könyvmoly
Magyar Epiktétosz; Latinul, magyarul, régen; Líra, dráma, epika; Posztromantikus Velence; Könyvekbe rejtett kéziratok; Könyvekből kihullott cédulák; Palackposta; Búvárharang
Betűfaló
Egy gondolat vándorútja; Himnusz-variáció; Irodalmi hirdetések, anno 1844; Hivatalos irat, anno 1861; Könyvkiadás, anno?; Egy tollvonás
Versszerető
Versfaragványok; A Kossuth-nóta színeváltozásai; Csonka Babits; Weöres Sándor titkai; Múltunk megmentése
Színházrajongó
Mennyibe került 1838-ban egy piszkos cipő a színpadon?; A királynőt megölni jó lesz félnetek nem kell; Színésztagló; Szocialista irrealizmus; Tiltott gyümölcs; Kié a Győzelem?; Megy a gőzös…?!; Aczélfüggöny
Borbarát
Egy hermina bor; Bormúlt
A Papiruszportál megtudta, hogy Szigethy Gábor felesége, Gábor Júlia is közreműködője a könyvnek, aki szerényen meghúzódva, de alaposan kivette a részét a szöveggondozásból.
*
Szigethy Gábor
- szeptember 29-én Budapesten született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés szakon szerzett diplomát 1967-ben, 1975-ben doktorált. 1971-től 1976-ig a Kritika című folyóirat főszerkesztő-helyettese. 1972-től 1993-ig tanított az ELTE Felvilágosodás és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén. 1999 és 2003 között a Duna Televízióban készített dokumentumfilmeket. 1999 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és meghívott előadókén a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
1968 óta jelennek meg folyamatosan tanulmányai, cikkei, írásai (450) különböző folyóiratokban. 1981 és 1989 között írta és szerkesztette a Gondolkodó Magyarok művelődéstörténeti sorozat 56 kötetét. Kiadta Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Mezei Mária írásait, létrehozta a Ruttkai Éva Emlékszoba színháztörténeti gyűjteményt. A fentieken kívül fontosabb könyvei: Machiavellizmus (Bp., 1977); Shakespeare-t olvasó Petőfi (Bp., 1979); Ezeréves utazásom (Bp., 1991); Utazás Velencében (Bp., 1993); …ezernyolcszáznegyvennyolc… (Bp., 1997); Csongor álma (Szombathely, 2001); Dallamok szavakra, színészre és politikára (Bp., 2003); Reformkortársaink (Szombathely, 2004).
Az elmúlt években elsősorban 1956 történetével foglalkozott, 1956 árnyéka című könyve 2005-ben jelent meg.
*
Gábor Júlia
- május 31-én Budapesten született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol tagozatára járt 1972-1978 között.
1983-tól a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI, Unesco) Magyar Központjának titkáraként, 1985-től ügyvezető titkáraként dolgozott. Nemzetközi színházi találkozók, szakmai konferenciák rendezésében, szervezésében vett részt.
1999 és 2003 között a miskolci Nemzeti Színházban a nemzetközi kapcsolatok koordinátora volt, 2000-ben a Magyar Színházak Fesztiváljának ügyvezető igazgatója. Azóta könyvszerkesztőként dolgozik, férje, Szigethy Gábor könyvein kívül a Gesta Könyvkiadó kiadványait gondozza.
1987-ben megalapította a Ruttkai Éva-emlékdíjat, 1989-ben férjével létrehozták a Ruttkai Éva Emlékszobát, amely 2005-ig működött.
*
Szigethy Gábor: Múltkóstoló
Savaria University Press [Szombathely, 2006]
Borítóterv és nyomdai előkészítés: Yellow Design
Nyomta és kötötte: Balogh és Társa, Szombathely
Kötött, 270 oldal
ISBN: 963 9438 47 2
