Névnapok: Márió, Sára, Absa, Gajána, Gréta, Gréte, Kanut, Kenéz, Kéra, Margit, Margita, Margitta, Margó, Máriusz, Márta, Sári, Sarolta, Sáron, Senon, Szelli, Szulikó, Szulita, Szultána, Vázsony, Veron, Verona, Veronika
Események:
1829 – Johann Wolfgang von Goethe Faust (első részének, Eine Tragödie) című tragédiájának ősbemutatója (a mű szövege 1808-ban jelent meg, első operaváltozata Louis Spohrtól 1814-ben).
1853 – Giuseppe Verdi A trubadúr (Il trovatore) című operájának ősbemutatója Rómában.
1952 – Megalakult az Országos Filharmónia (ma: Nemzeti Filharmónia).
Megszületett Edgar Allan Poe (1809–1849) amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője.
A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert. Az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni, emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött (A holló, A Morgue utcai kettős gyilkosság, Az Usher-ház vége).
Megszületett Paul Cezanne (1839–1906) francia festőművész, a 19. századi festészeti irányzatokat radikálisan átalakító, a modernizmust megelőlegező posztimpresszionizmus jeles alakja.
Védjegyévé vált a szenvedélyes, elnagyolt ecsetkezelés, ugyanakkor a határozott, kemény megjelenítés. Az 1870-es évektől impresszionista kortársai hatottak művészetére, színei könnyedebbek és érzékletesebbek lettek, de a cézanne-i szigort ezek ellenére is érvényesíteni tudta képein. Tájképein a meleg színek és a hideg árnyékok tónusváltakozása ötvöződik helyenként az impresszionistákra jellemző fényárral. Az „aix-i remete”-ként is emlegetett Cézanne ábrázolásmódja az 1880-as évek második felére érte el művészi csúcspontját, ekkor készültek legismertebb képei (Reggeli a szabadban, A marseille-i öböl, Nagy fürdőzők).
Megszületett Mészöly Miklós (Molnár, 1921-2001) Kossuth-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Írásai az 1940-es évek végétől jelennek meg. 1951–52-ben Budapesten a Bábszínház dramaturgja. 1956-tól szabadfoglalkozású író. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. 1990-től a Magyar Írószövetség vezetőségi tagja volt. Az életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják. Mészöly több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. A korai rövidprózát a határozott szituációrajz, fegyelmezett szerkesztés, erőteljes atmoszféra jellemzi. A tömörítés, a távolságtartó narráció, a bölcseleti beállítottság és a formafegyelem szinte minden pályaszakasz meghatározója (Az atléta halála, Érintések, Megbocsátás). ––> Olvas(s)atok – Mészöly Miklós hamleti atlétája
Meghalt Agárdy Gábor (Arklián, 1922–2006) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, ikon- és portréfestő, érdemes és kiváló művész, örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, a Nemzeti Színház örökös tagja.
Nagyapja az örmény népírtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, végül 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Munkái többek között megtalálhatók a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is (Egy magyar nábob, Egri csillagok, Ismeri a szandi mandit?).
Ezen a napon született:
Sophie Taeuber-Arp (1889–1943)
svájci textilművész, festő, szobrász, belsőépítész és táncművész. 1908-ban Sankt Gallenben kezdte meg iparművészeti tanulmányait, 1910-ben Münchenben folytatta. Végül Hamburgban kapott iparművészeti képzést. 1914-ben visszatért Zürichbe. 1915-ben tagja lett a Svájci kézműves és iparművészeti szövetségnek (Schweizerischer Werkbund). A textilszövésen keresztül új kifejezési formákat keresett, és már 1916-ban tárgy nélküli vertikális és horizontális kompozíciókat készített. A dadaizmus hatására 1918-ban készítette el az első dada-fejet, amit később egész sorozat követett.
Kovács Károly (1902–1990)
színész, érdemes művész. 1920-ban lépett fel először, a Szegedi Városi Színházban amatőrként, azután Rákosi Szidi színésziskoláját elvégezve 1922-ben a pesti Magyar Színház szerződtette. 1945 után előbb az Úttörő Színházhoz, azután a Petőfi Színházhoz került, majd megint a jogutód Thália Színházhoz. Onnan ment nyugdíjba az 1960-as évek legvégén. Kezdetben epizódszerepeket alakított, az 1930-as évektől azután már főszerepeket is, főleg negatív, intrikus figurákat. Alakításait a kritika szerint határozott karakter és szuggesztivitás jellemezte. Számos filmben szerepelt (Le a cipővel!, Kárpáthy Zoltán, Édes Anna).
Nyíregyházi Ervin (1903-1987)
magyar születésű amerikai zongoraművész, zeneszerző. Csodagyermeknek tartották. A budapesti Zeneakadémián 1912–14-ben Thomán István és Székely Arnold növendéke volt, majd Berlinben Dohnányi Ernő és Frederic Lamond tanítványa lett. Tízéves korától már Európa-szerte hangversenyeket adott. 1914-ben Berlinbe költözött. 1928-ban az USA-ba települt át, ahol filmstúdióknak dolgozott.
Maros Rudolf (1917–1982)
Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zenetanár, érdemes és kiváló művész. Zenei tanulmányait a győri konzervatóriumban folytatta, majd 1939–42-ben a Zeneakadémián Kodály Zoltán vezetésével zeneszerzést, valamint Temesváry János növendékeként brácsát tanult. Korai művein Kodály hatása érződik. Az ötvenes évek végén stílust váltott, vélhetően széles körű kortárszenei tapasztalatai hatására (Kaleidoszkóp, Bányász-ballada, Metropolis).
Jerzy Kawalerowicz (Jerzy Franciszek Kawalerowicz, 1922–2007)
lengyel filmrendező, forgatókönyvíró. 1945-1948 között a Képzőművészeti Főiskola tanulója volt Krakkóban, 1945-1946 között a Filmművészeti Főiskola hallgatója. 1954-től önálló rendező volt (Az éjszakai vonat, A fáraó, Quo vadis).
Fülöp György (1923)
karikaturista, újságíró, író. Már 12 éves korában írásai, versei jelentek meg gyermeklapokban. A vészkorszakot a budapesti gettóban élte túl, 2006-ban Vészkorszak címmel könyvet írt az itt megélt tapasztalatairól. 1954-ben a Szabad Ifjúságban kezdett rajzolni, és ekkoriban tűnt fel a Dongó nevű vicclapban is (Közhírré tétetik, Vicc az egész, Mókás ABC).
Schubert Éva (1931-2017)
Kossuth-díjas színésznő, rendező, színészpedagógus, érdemes művész. Felvételizett esti tagozatra a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1955-ben szerzett diplomát. A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött. 1956–57-ben a József Attila Színház tagja. Mivel szimpatizált az 1956-os forradalommal, büntetésből áthelyezték másik színházba. Az egyik legintelligensebb magyar színésznőnek tartották. Több alkalommal rendezett (Ismeri a Szandi mandit?, Az örökös, Lila ákác).
Richard Lester (1932)
amerikai filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró, színész és filmzeneszerző. Az 1950-es évek elején költözött Angliába, ott vált ismert rendezővé. A brit új hullám, a free cinema egyik legjelentősebb alkotója volt. Kiugró közönségsikert ért el a Beatles együttessel készült filmjeivel (Egér a Holdon, Egy nehéz nap éjszakája, Robin és Marian).
Molnár Sándor (1936–2022)
Kossuth-díjas festő, szobrász. A magyar új avantgárd jeles képviselője, a Zuglói Kör megalapítója. A Képző és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett 1954-ben, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait (1955-1961). Képein a lélek megtisztítását, majd a belső erőkkel folytatott küzdelmet ábrázolta valóságos lángnyelvek lobogásával. Tűzkorszakában jelentős plasztikai kollekciót hozott létre, szobraiba talált tárgyakat épített be. A 2000-es években a kristályok, a levegő, s a teljes absztrakció szerkezeti ábrázolása foglalkoztatta.
Neubrandt Ferenc (1936)
egyházzenész, karnagy, a Pilisszentiváni Vegyeskórus és a Pilisvörösvári Vegyeskar kórusvezetője. Polgári állása mellett soha nem hagyott fel a zenéléssel és minden lehetőséget megragadott arra, hogy képezze magát zeneileg, egyúttal egyre közelebb került az egyházi szolgálathoz is.
Balogh Elemér (1938)
író, újságíró, dramaturg. 1938-ban született az akkor Csehszlovákiához tartozó Nyitrán. Családjának magyar származása miatt menekülnie kellett. Részt vett az 1956-os forradalomban, ezért kizárták az ország összes egyeteméről, sőt, megjárta a börtönt is. Élete nagy részét Veszprémben töltötte, de 15 évig élt és alkotott Budapesten és Szolnokon is. 1977-től 1980-ig Szolnokon a Szigligeti Színház dramaturgja volt (Ússzatok, halacskák; Kutyakomédia; A tanár úr).
Janis Joplin (1943-1970)
amerikai rock- és blues-énekesnő, zeneszerző, szövegíró. Pályafutása rövid volt: 1967-ben vált ismertté, és utolsó albumát 1971-ben már halála után adták ki. Elsősorban erős, a blueszene hatását tükröző hangja, illetve stílusa emlékezetes. Karrierjét és egészségét egyaránt tönkretette alkoholizmusa és kábítószer-függősége. 27 éves korában Los Angelesben, kábítószer-túladagolás miatt érte a halál (Me and Bobby McGee, Summertime, Cry Baby).
Dolly Parton (1946)
nyolcszoros Grammy-díjas amerikai country- és pop-énekesnő, dalszerző, színésznő, író és filantróp személyiség. A „Countryzene Királynője”-ként tartják számon. Évtizedeken át tartó pályafutása során a countryzene egyik legsikeresebb előadójává és az Egyesült Államok egyik leginkább tisztelt női előadóművészévé vált. 1984-ben kapott egy csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán. 2004-ben az amerikai Kongresszusi Könyvtár kitüntetését vehette át, hozzájárulásáért az amerikai kulturális örökséghez.
Balázs Piri Zoltán (1949)
színész. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd ugyanebben az évben szerződtette a Szabadkai Népszínház, innen 1977-ben átszerződött az Újvidéki Rádió társulatához, de az Újvidéki Színház előadásaiban is fellépett. Kezdetben néhány főszerepet, köztük énekes szerepeket is játszott, majd elsősorban epizódszerepeket alakított.
Katey Sagal (1954)
amerikai színésznő, énekes-dalszerző. Leginkább televíziós sorozatokból ismert: Az Egy rém rendes család című szituációs komédiában Peggy Bundyként játszott főszerepet, összesen négyszer jelölték Golden Globe-díjra.
Sir Simon Rattle (1955)
Grammy-díjas brit karmester. Gyermekkorában zongorázni, hegedülni és ütőhangszereken tanult játszani. A Királyi Zeneakadémián tanult, és 19 évesen végzett 1974-ben. Vendégkarmesterként is számos jelentős zenekart vezényelt a világ minden táján, nagyszámú, több mint száz hangfelvételt készített zenekaraival és szólistákkal. 1994-ben Erzsébet királynő lovaggá ütötte. ––> Roger király, szimfónia
Petrás Mária (1957)
Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikus, az MMA rendes tagja. Csángó földműves szülők gyermekeként 1957-ben Moldvában, Diószénben született. Szakirányú tanulmányait 1975 és 1978 között Brassóban kezdte a Képzőművészeti Népfőiskola grafika szakán, majd felsőfokú tanulmányait 1990-től Magyarországon folytatta. Elsősorban figurális kerámiákat készít. Biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei elevenednek meg. Jellegzetes kerámiáit számtalan kiállításon csodálhatták az érdeklődők bel- és külföldön. Népdalénekesként szólóban is, de a Muzsikás együttes énekeseként is gyakran fellép.
Anthony Edwards (Anthony Charles Edwards, 1962)
Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész, filmrendező és producer. Leghíresebb és kritikailag legsikeresebb alakítása Dr. Mark Greene volt a Vészhelyzet című drámasorozat első nyolc évadjában (Top Gun, Philadelphiai zsaru, Az ügyfél).
Drea de Matteo (1972)
amerikai színésznő. Legismertebb szerepei Angie Bolen az ABC Született feleségek, Joey Tribbiani nővére, Gina az NBC Joey és Adriana La Cerva az HBO Maffiózók című sorozatában. Utóbbi szerepében nyújtott teljesítményét Emmy-díjjal jutalmazták (Kardhal, A drog pokla).
Reisz Gábor (1980)
filmrendező, forgatókönyvíró, dalszerző. 2003-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem filmelmélet és filmtörténet szakára, 2006-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem film- és televízió rendező szakára járt. 2011-ben fejezte be a tanulmányait és a 2014-es VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című első játékfilmjével diplomázott. A filmet több nemzetközi fesztiválon díjazták. Második játékfilmjét, a Rossz verseket 2018 decemberében mutatták be. Harmadik játékfilmje a Magyarázat mindenre 2023-ban elnyerte a legjobb film díját a Velencei filmfesztivál Horizontok kategóriában.
Ezen a napon halt meg:
Vilém Slavata gróf (1572-1652)
cseh államférfi, történész, aki megírta Csehország történetét. Tanulmányait Prágában végezte. Hosszabb ideig utazgatott Angliában és Spanyolországban, majd 1600-ban II. Rudolf császár udvari marsallja és az országos törvényszék elnöke lett. 1628-ban Csehország főkancellárja lett.
Szigligeti Ede (Szathmáry József, 1814-1878)
drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Szülei papnak szánták, maga orvos akart lenni. A színészet iránt is érdeklődött és 1831-ben már műkedvelői előadást is rendezett. 1834. augusztus 15-én lépett fel először Budán, ahol a Szent István című drámában Wentzel lovag szerepét osztották neki. Majdnem fél évszázadig tartó drámaírói pályáján több mint 100 eredeti darabot írt, melyekben a meseszövés rendkívül változatos leleményű, a technika egészen modern volt s mindig hatásos (Liliomfi, Nagyidai czigányok, A bajusz).
Zsupánek Mihály (1830-1905?)
magyarországi szlovén költő. Vas megyében született. Katonai szolgálata alatt járt a mai Szlovénia területén is, Krajnában, ahol megismerkedett helyi szlovén énekekkel. Több mint valószínű, hogy ezek alapján írta irodalmi alkotásait is. A régi énekeskönyvekből több éneket is átírt (Vasárnapi énekek, Csudálatos kép, Hallgassátok keresztények).
Anna Leonowens (1831–1915)
angol író, tanár és társadalmi aktivista. Társalapítója volt a Nova Scotia College of Art and Design nevű kanadai művészeti iskolának. Sziámi élményeit 1944-ben Margaret Landon dolgozta fel Anna és a király című regényében, valamint több film, minisorozat és musical készült a történet alapján. Utazási cikkei igen népszerűek voltak.
Wagner Sándor (1838-1919)
festőművész. Korai művei a romantikus történeti festészet szellemében fogantak, az önfeláldozás és a bujdosás drámai erejű megjelenítésével. 1866-ban a müncheni akadémia tanára lett, s bár ezután is szívesen nyúlt hazai, főleg a népéletből vett témákhoz, művészete egyre inkább külsődlegessé vált, megfelelt a bajor akadémia szellemének. Nagy visszhangja volt a Münchenben festett óriási panorámafestményének, amely Nagy Konstantin császár bevonulását jelenítette meg (Dugovics Titusz, Huszárbravúr, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné).
Thomas Hart Benton (1889–1975)
amerikai regionalista-naturalista festő, falfestő és nyomdász, a „modernizmus ellenségének” nyilvánította magát. Festményein a hajlékony, „faragott” figurái hétköznapi embereket mutattak be az Egyesült Államokbeli életük jeleneteiben. Párizsban tanult (Académie Julian), rengeteg képet festett. 1954-ben a National Academy of Design levelező, 1956-ban pedig teljes jogú taggá vált. 1961-ben beválasztották az 50 legkiemelkedőbb amerikai közé.
Göllner Mária (Nagy Emilné Göllner Mária, 1894-1982)
művelődéstörténész, antropozófus, a magyarországi Waldorf-pedagógia megteremtője. Az első világháború idején kezdte meg munkáját a Vöröskeresztnél. Legjelentősebb hazai tevékenysége a Kissvábhegyi út 21. szám alatti Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus 1926-os alapítása. Szellemtörténeti trilógiája – A magyar ősvallás és a kereszténység a magyar népmese tükrében, a Népszokások, mondák és az ember illetve A Kalevala titkairól – képezi munkásságának magvát az itthon, magyarul írt művei közül.
Péri László (Weisz, 1899–1967)
szobrász, festő, építész, az európai avantgárd kiemelkedő alakja. 1918-tól szobrászatot tanult, és csatlakozott a Kassák Lajos vezette MA köréhez, de nem képzőművészként, hanem a szavalógárda tagjaként. 1924-ig dolgozott konstruktivista művészként. 1929-ben, miután az építészeti rutinmunka a kedvét vette, visszatért a képzőművészethez, ezen belül a figurális ábrázoláshoz. 1933-ban feleségével Londonban telepedett le, 1939-ben angol állampolgárságot kapott.
Orbán József (1901–1974)
szobrász. Lányi Dezső szobrászművész volt nagy hatással rá. 1926–1929 között az Iparrajziskolában tanult, 1932-től volt kiállító művész (Petőfi Sándor-szobor – Eger, Görgei lovasszobor, Székely kanász).
Borsos István József (1904-1936)
rajztanár, festő- és szobrászművész. Tanulmányait 1922-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol 1926-ban rajztanári oklevelet szerzett. Főként portré- és aktfestészettel foglalkozott, de emellett figurális kompozíciókat is festett, művészete teljesen egyéni, képein a meleg, világos színek dominálnak. A festészet mellett a szobrászat terén is alkotott és mint szobrász is jelentős sikereket aratott műveivel. Alkotásai hazai műgyűjtők birtokában vannak (Hölgy rózsával, Titkos találka, Nemzetőr).
Wolfgang Staudte (1906-1984)
német filmrendező, forgatókönyvíró, színész (A kis Muck története, Az alattvaló, A gyilkosok köztünk vannak).
Hedy Lamarr (1914-2000)
osztrák(-magyar) születésű amerikai színésznő, feltaláló. Tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. 16 évesen Max Reinhardt színiiskolájának növendéke lett és egy év múlva komoly szerepet kapott aPénz az utcán című filmben. Ausztria német megszállásakor Londonba szökött férjétől, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba ment. Kezdetben nem annyira színészi tehetségével, mint inkább szépségével és kisugárzásával nyerte meg a nézőközönséget (A különös asszony, Hölgy útlevél nélkül, Párizsi szeretők).
Pándi Pál (Kardos, 1926–1987)
Kossuth- és József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fő kutatási területe: a felvilágosodás, a reformkor, Petőfi Sándor költészete és életútja. A kortárs magyar irodalommal is foglalkozott, ezen a területen a kortárs irodalmi művek kritikusként lépett fel (Elsüllyedt irodalom?, Petőfi és a nacionalizmus, A realizmus igényével).
Ettore Scola (1931-2016)
olasz filmrendező és forgatókönyvíró. Az 1950-es évek elején kezdett forgatókönyvírással foglalkozni, egy évtizeddel később pedig rendezőként is bemutatkozott. Könnyed hangvételű, szórakoztató filmeket éppúgy rendezett, mint gondos lélek- és környezetrajzra épülő drámákat. Néhány dokumentumfilm elkészítésében is részt vett (Belfegor a pokolból, Csúfak és gonoszak, Római emberek).
Bertha Bulcsu (1935-1997)
író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Rövid ideig könyvtáros volt, Budapestre költözéséig pécsi napilapok kulturális rovatát szerkesztette és a Jelenkor munkatársa volt. Később Jovánovics Miklóssal szerkesztették az Új Írást. 1962-ben jelenik meg első novelláskötete, a Lányok a napfényben, melynek központi témája a munka, hősei hétköznapi munkások. 1965-ben jelenik meg első regénye, a Füstkutyák, amely egy község történetét írja le a termelőszövetkezetek egyesítése idején. Novelláiban gyakran feltűnik a balatoni táj, gyermekkorának fontos színhelye (Harlekin és szerelmese, A kenguru, Medvetáncoltatás).
Balázs-Piri Balázs (1937-2014)
Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, grafikus, villamosmérnök. Autodidakta művészként ért el megbecsülést. 1958-tól jelennek meg rajzai, karikatúrái hazai és külföldi lapokban, albumokban, antológiákban. 1964-től a Ludas Matyi, majd az Új Ludas Matyi munkatársa, 1993–94-ben az Úritök főszerkesztője, 1995-től a Pesti Vicc főszerkesztő-helyettese, 2000-től az LMLM humor havilap művészeti vezetője volt. Könyvillusztrálással, reklámgrafikával is foglalkozott.
Kötő József (1939-2015)
erdélyi dramaturg, színháztörténész, politikus. Első írása a Korunkban jelent meg (1962). Színházelméleti, dramaturgiai cikkeivel a romániai magyar színjátszás megújulásához – a hagyományok korszerű színházelméletben való feloldásához – kívánt hozzájárulni (Kolozsvár magyar színháza, Színjátszók könyve, Közhasznú esmeretek tára).
Miguel Ferrer (1955-2017)
amerikai színész. Színészi karrierjét 1981-ben kezdte. Először kisebb szerepeket alakított, karakterszínészként egyre több lehetőséget kapott. 2000-ben a Traffic című monumentális alkotásban Eduardo Ruiz szerepében tűnt fel a filmvásznon, majd 2001-ben újabb jelentős csúcspontra ért a karrierje, Megkapta Dr. Garret Macy orvosszakértő szerepét a gyorsan népszerűvé vált Bostoni halottkémek című televíziós drámasorozatban. Először csak epizódszereplőként tűnt fel a népszerű NCIS: Los Angeles című akciósorozatban, 2013-ban, az ötödik évadtól kezdve az általa alakított Owen Granger igazgatóhelyettes főszereplőként lépett elő (Mélytengeri szörnyeteg, Nagy durranás 2, A mandzsúriai jelölt).
Francesca Woodman (1958-1981)
amerikai fotóművész. Fényképei központjában a női test és identitás áll. Az újra és újra felbukkanó tükrök, elhagyatott házak málladozó falai és a romantikus ruhák fokozzák a képek (rém)álomszerű hangulatát. Francesca Woodman aprólékos körültekintéssel készítette elő és tervezte meg fényképeit, nagy figyelmet fordított a részletekre.
