egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: Lehotka Ildikó Az egyházi művek reneszánszát éljük Magyarországon. Míg a második világháború után nem illett ilyen témájú darabokat írni, az asztalfiókok persze duzzadtak a kéziratoktól, addig az 1980-as, 1990-es években és azóta is egyre több egyházi mű keletkezik. Talán a vokális zenében látják a kitörést a zeneszerzők, talán a zenei…
Tovább… “Gyöngyösi Levente szerzői lemeze a Hungarotontól” »
a papiruszportal.hu archívumából [2007] Szerző: Lehotka Ildikó Schumann a romantika egyik legizgalmasabb személyisége, nemcsak zenéje, hanem írásai miatt is (apja könyvkereskedő volt). Ezekben kortársait méltatja vagy éppen bírálja. Képzeletbeli társasága, a Davidsbund harcol többek között a nyárspolgárság, a rutin ellen. Írásai legalább olyan jelentősek, mint művei. Jogi tanulmányit feladja a zeneiek miatt, a kor neves…
a papiruszportal.hu archívumából [2008] Szerző: szabói A világhírű tenort, a szicíliai-francia Roberto Alagnát köszönthette az igen népes közönség a Művészetek Palotájában. A több díjat nyert, számos kitüntetést kapott Alagna karrierje robbanásszerűen indult, a vezető operaházak kedvelt meghívottja. Nem áll messze tőle a könnyebb műfaj sem, fiatalon szórakozóhelyeken énekelt, gitározni tanult. Második feleségével (az első agytumorban…
Tovább… “Showtime – Roberto Alagna, MÁV Szimfonikus Zenekar, Eugene Kohn” »
Széll György a Clevelandi Zenekar élén a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó A lemezkiadók egyre-másra hozzák ki a régi felvételeket. Tiszta ügy, gondolhatnánk, az előadók közül már sokan nem is élnek, nevük viszont fennmaradt. Nem olyan nagy a kockázat, mintha ismeretlen előadókat foglalkoztatnának vagy ismeretlen zeneszerzők műveit vennék fel. Az újra közzétett felvételek közt többnél…
Tovább… “Csajkovszkij 5. szimfóniája és az Olasz capriccio” »
Charpentier: Médée a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: szabói Marc-Antoine Charpentier kora egyik legjobb francia zeneszerzője. ő is olyan alkotó, aki valakinek az árnyékában élt, ez esetében Lully volt. Az utókor azonban a tévének köszönhetően Charpentier dallamát ismeri, hiszen Te Deumának nyitótétele az egyik sportág nemzetközi fanfárjává vált. A Médée, Charpentier egyetlen világi operája sikert aratott,…
Az NFZ koncertje Berezovszkijjal a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: szabói Kétszeresen is módosított koncertet adott az NFZ a Művészetek Palotájában, eredetileg a kihirdetett, nagyon várt Richard Strauss-opera, A hallgatag asszony elmaradásáról értesültünk, majd Kocsis Zoltán sajnálatos betegsége miatt a karmesterváltásról is. Az operából hallhattunk részletet, a nyitány funkciójú Potpourrit, majd egy huszárvágás után két orosz…
a papiruszportal.hu archívumából [2015] Szerző: Lehotka Ildikó Nino Rota nevét a filmek stáblistájáról ismerjük, jóval kisebb hangsúlyt kapnak operái balettjei, zenekari, kamarazenei és vokális művei. Két alkalommal is felhangzott A florentinkalap című kétfelvonásos operája Az Erkel Színház büféjében (a Jókai utcai próbaterembe hirdették meg korábban), a második esten nem mindenkinek jutott ülőhely. Nagy vállalkozás volt…
a papiruszportal.hu archívumából [2014] Szerző: Lehotka Ildikó Minden premiert nagy várakozás előz meg, különösen olyan operákét, melyek bár ismertek, mégsem szólalnak meg gyakran. Így volt Weber A bűvös vadász esetében is, az operát már 1885-ben műsorra tűzték itthon (az Operaház első évadában). Összesen 96 előadással ment, 1944-ig. Azóta nem szólalt meg ez a varázsos alapmű,…
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Szabó Ildikó Cecilia Bartoli cédéje, mely a Decca/Universal Music kiadványa, az Opera proibita (Tiltott opera) címet kapta. Hogy miért, azt a kísérőfüzetben olvashatjuk, Claudio Osele tollából. Az énekesnő Händel, Alessandro Scarlatti és Antonio Caldara áriáiból állította össze a lemez anyagát. Cecilia Bartoli kétségkívül korunk egyik vezető énekese. Különleges technikája mellett az…
a papiruszportal.hu archívumából [2010] Szerző: szabói Tematikus koncertet hallhatunk a Budapesti Fesztiválzenekar előadásában, Andrej Korobejnyikov közreműködésével. A Lengyel est karmestere is lengyel volt, a számos lemezt készítő Antoni Witt. Frédéric Chopin mint a legismertebb lengyel zeneszerző egyik zongoraversenye mellett Stanisław Moniuszko nyitányfantáziája és Karol Szymanowski egy szimfóniája adott egy kis képet az európai zene kevéssé…
