egy korszak kulturális lenyomata
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Lehotka Ildikó 1791. december 5-én Bécsben elhunyt az egyik legnagyobb zeneszerző. Elevenítsük föl e kivételes művész életpályáját! Wolfgang Amadeus Mozart 1756-ban született Salzburgban. Édesapja, Leopold Mozart maga is zenész, a salzburgi hercegnél udvari zeneszerző és másodkarmester volt. Leopold Mozart nevét hegedűiskolája és szimfóniái tették ismertté, valamint természetesen fia, Wolfgang Amadeus. A…
a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Mika Róbert Amikor a múlt évben bemutattam a szerző Reform KOR Társaink című munkáját, nem véletlenül használtam a kötet jelzőjeként a breviárium szót. Valódi olvasókönyv, dokumentumtárnak is beillik, ámde pazarul megírt és megszerkesztett mű. Szigethy Gábor legújabb, általános hazai kor- és körképe ugyanezt az élményt kínálja vállalkozó kedvű, korsemleges olvasóinak….
a papiruszportal.hu archívumából [2005] Szerző: legéndi Száz éve született és huszonöt esztendeje halt meg a magyar irodalom különös egyénisége. Senki nem ismeri és mindenki ismeri egy kicsit. Ritkán szerepel műveltségi vetélkedőkben, versei, játékos rímei azonban sokunk merevlemezéből kitörölhetetlenek. A centenáriumot a General Press kiadóhoz méltó módon ünnepli meg: megjelenteti Tamkó „gyerekverseit”, s a Tengerecki Pál…
a papiruszportal.hu archívumából [?] Szerző: legéndi A Somogy és Tolna határán fekvő rendezett, takaros település két nevezetes személy, Fekete István és Rácz Vali lakhelye volt egykor. Az író az 1888-ban épült tanítói lakban született és 11 évig itt élt. Rácz Valinak, az 1930-40-es évek népszerű előadóművészének az apja, Rácz Ferenc kántortanítóként szintén e falak között,…
a papiruszportal.hu archívumából [2012] Szerző: szabói Brahms barátai javaslatára kezdett a szimfóniaírásba, ekkorra már jó néhány műve sikert aratott, többek között a Variációk egy Haydn-témára című darabja, a két zenekari szerenád. Hosszan dolgozott az I. szimfónián, örökösen azt érezte, hogy Beethoven után szinte nem lehet folytatni a műfajt. Talán ezért sem véletlen, hogy a szimfónia…
Szerző: Mika Róbert Csak a véletlen műve, hogy egymás után két olyan íróval foglalkozunk, akiknél közös életrajzi elemeket fedezhetünk fel. De mi lehet közös az európai William Somerset Maughamban és a japán Abe Kóbóban? Hogy mindketten a világirodalom nagy alakjai közé tartoznak, nem lepi meg olvasóinkat. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy mindkét író orvosnak készült,…
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: bookworm Ha egy toplistát kellene összeállítani a leghíresebb emberekről, Leonardo da Vinci minden bizonnyal szerepelne a nevek között. Ha a képzőművészeket vizsgálnák, az első három hely valamelyikére kerülne, de ha a reneszánsz képviselőiről szólna a vizsgálat, akkor minden bizonnyal Leonardo lenne a listavezető. Ki volt ez az ember, akinek életműve, felfedezései…
Tovább… “A reneszánsz ember – Matthew Landrus: Leonardo da Vinci hagyatéka” »
a papiruszportal.hu archívumából [2006] Szerző: Szabó Ildikó Verdi fiatalkori, Ernani című operája nem tartozik az ismert, gyakran játszott művei közé. Pedig a zene szenvedélyes, nagy, színes tablók szerepelnek az énekkar jóvoltából. A viszonylag rövid áriák csak a mű javára válnak. Ezek közül nem sok ária és együttes szerepel a Népszerű operaáriák sorozatban, pedig kellemesek a…
Salvador Dalí (1904–1989) – őrült vagy zseni a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Szarka Evelin Használati utasítás piktorokhoz: Tagadhatatlan, hogy a jó festő nyáladzik. Ez lehet a figyelem összpontosításának eredménye, de akár azé is, hogy elégedett a szeme előtt megjelenő látvánnyal – amitől egy átlagos halandó nyálelválasztása nem feltétlen indul meg. Továbbá: „Az igazi festő képes kell…
Tovább… “„Az a fontos, hogy terjesszük a zűrzavart, nem pedig az, hogy kiküszöböljük.”” »
a papiruszportal.hu archívumából Szerző: Mika Róbert A francia Gustave Doré 1832. január 6-án született Strasbourgban. Önálló festményei és grafikái mellett mintegy kétszáz könyv illusztrációját készítette el. Közülük a leghíresebbek talán a La Fontaine meséit (1867), a Don Quijotét (Cervantes, 1862), az Isteni színjátékot (Dante, 1861), az Elveszett paradicsomot (Milton, 1866) és a Bibliát (1866) díszítő…
