Skip to content
papiruszportal.hu

papiruszportal.hu

egy korszak kulturális lenyomata

  • A papiruszportál
  • Korboncnok
  • Fülvájó
  • Iskola a határon
  • Nyitott könyv
  • Színes papiruszok
  • Kulturális kalendárium
  • Impresszum
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Toggle search form
  • Snatches Archívum
  • Interjú Gerevich Andrással 2004-ből Archívum
  • Richter Magyarországon, 1954 és 1993 közt Archívum
  • Anthony Quinn, avagy Zorba, a görög Archívum
  • Remarque: A fekete obeliszk Archívum
  • „Ennek az operának a főszereplője tényleg az opera” Archívum
  • Versenyművek, karakterdarabok, Glazunov tollából Archívum
  • A kelyhesek titkos temploma után kutatva Archívum

Két este a Művészetek Palotájában

Posted on 2024.05.25.2024.05.24. By admin Nincs hozzászólás a(z) Két este a Művészetek Palotájában bejegyzéshez

Diana Damrau, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar, Veronika Eberle és Steven Isserlis koncertje

Szerző: Lehotka Ildikó, 2024. május 24.

Már természetes számunkra, hogy a legnevesebb művészek, együttesek koncerteznek Magyarországon. Diana Damrau operettestjét május 9-én hallhattuk, a Budapesti Fesztiválzenekar háromszor ismételt műsorának az utolsó, május 14-i koncertjén voltam. Mindkét esemény kiemelkedett a hétköznapokból.

Érdekes módon a nézőtér első két sort kivették május 9-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Az operett műfajához kevésbé vonzódók is ellátogattak a koncertre, hiszen nem kisebb énekesnő, mint Diana Damrau lépett fel. Damrau énekes partnere Nikolai Schukoff volt, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Ernst Theis vezényelte. A műsoron a legismertebb dallamok mellett felfedezésre várókat is hallhattunk. Damrau fantasztikus énekesnő, de ezt már régóta tudtuk. Ez a koncerten is megerősítést kapott: Damrau szenvedélyesen énekelt. Rögtön az első áriájában csodás pianót hallottunk, a zenei megvalósítás minden szempontból nagyszerű volt. Partnereként Nicolai Schukoffot üdvözölhettünk. Ő is Lehár Paganini című operettjéből énekelt egy áriát, falzettek sorozatával, esetleges módon. Ahogy a koncert haladt előre, a tenorista is magára talált. A duettek rendkívül kifejezőek voltak, a magyar nyelvű rövidke párbeszédek is a közönség örömére szolgáltak. Damrau öt különféle ruhában énekelt és persze táncolt, önfeledten. A Magyar Állami Operaház Zenekara kísérte az énekeseket, a karmester Ernst Theis volt. Theis maga is a show részének érezte magát, látványosan, óriási mozdulatokkal vezényelt, az arcát gyakran törölgette. Az egyik duettnél nagy elánnal beintett az énekesnek, azonban a másikuk kezdte a dallamot. Theis talán kevéssé gyakorlott az operettek világában, a zenekari játék alapján. Kezdésként ifj. Johann Strauss A denevér című nyitánya szólt, nagyon halvány karmesteri elképzeléssel, ezek a hangok játszására vonatkoztak. A többi zenekari szám sem remegtette meg a földet, de nem a zenekar hibájából. Összevetve egy hangulatos koncertet hallhattunk, közel sem teljes nézőtér előtt. Aki azonban ott volt, felhőtlenül szórakozott, a szép dallamokban fürdött. Ráadásként három számot – egy-egy szoprán- és tenoráriát (Vágyom egy nő után) és egy duettet énekeltek. A sikert a közönség véleménye igazolta.

A Budapesti Fesztiválzenekar folytatta Brahms műveinek bemutatását, a koncerten a szerző hétévnyi kompozícióiból válogatták a programot. Brahms a-moll kettős versenye és 4., e-moll szimfóniája szólalt meg, mindkét művet egy rövid magyar tánc vezette be. Brahms Kettős versenye (op. 102) a szerző utolsó zenekarra is írt darabja, amelyet 1887-ben mutattak be, Brahms vezényletével. A mű engesztelésül szolgált az ünnepelt hegedűvirtuóz Joachim Józsefnek. A csellószóló magát Brahmsot, a hegedű pedig értelemszerűen Joachimot jelképezi Sajnos a régi műfaji hagyományt őrző darab nem aratott nagy tetszést. Nem úgy a május 14-i koncerten. Veronika Eberle és Steven Isserlis szólójával hallhattuk a darabot, mindkét művész remekül játszott. Eberle hegedűhangja gyönyörű, Isserlis hangszerének hangja talán kevésbé volt erőteljes ezen az estén. Mindenesetre a csellistától megszokott vehemens játékot hallottunk. Eberle talán egy hajszállal rugaszkodott el kevéssé a kottától, ám a két hangszer közötti párbeszédek gyönyörűen sorjáztak. A Kettős verseny előtt a rövid, de hangulatos 21. magyar táncot hallottuk élvezetes előadásban. Szintén egy magyar tánc vezette be a szimfóniát a szünet után, mégpedig a 14. Korábbi cikkünkben írtuk, hogy remek ötlet a veretes művek előtt egy könnyedebbet előadni. Brahms 4. szimfóniájának bemutatója 1885-ben történt, hatalmas sikerrel. A darab első tétele éppen csak nem lépte át azt a határt, amely az édeskés hangvételt jelezte volna, Fischer Iván remekül gondolta el a tétel főtémáját. Az Andante moderato csodálatos, és érzelmekkel teli előadása a régi korokba vezette a hallgatót. A scherzo jellegű III. tétel életvidámsága, a variációs záró tétel energikussága, szenvedélye mind-mind a zenekar csodálatos játékát és Fischer Iván a művel kapcsolatos átgondolt elképzelését mutatta. Nagyon jó koncert volt, Fischer Iván utoljára vezényelte a zenekart itthon ebben az évadban.

Papiruszportal Tags:Fülvájó

Bejegyzés navigáció

Previous Post: Bartók-ünnep
Next Post: Polanski-trilógia

Related Posts

  • Utópia? Papiruszportal
  • Régizene a legjavából Papiruszportal
  • Orosz művek, orosz előadók a Müpában Papiruszportal
  • Cirkusz az egész világ Papiruszportal
  • Úrhatnám polgár és Ariadné Papiruszportal
  • Roger király az Eiffel Műhelyházban Papiruszportal

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

  • 2025. november
  • 2025. október
  • 2025. szeptember
  • 2025. augusztus
  • 2025. július
  • 2025. június
  • 2025. május
  • 2025. április
  • 2025. március
  • 2025. február
  • 2025. január
  • 2024. december
  • 2024. november
  • 2024. október
  • 2024. szeptember
  • 2024. augusztus
  • 2024. július
  • 2024. június
  • 2024. május
  • 2024. április
  • 2024. március
  • 2024. február
  • 2024. január
  • 2023. december
  • 2023. november
  • 2023. október
  • 2023. szeptember
  • 2023. augusztus
  • 2023. július
  • 2023. június
  • 2023. május
  • 2023. április
  • 2023. március
  • 2023. február
  • 2023. január
  • 2022. december
  • 2020. február

Kategóriák

  • Archívum
  • Egyéb kategória
  • Naptár
  • Papiruszportal

Legutóbbi bejegyzések

  • Rekviemek időszaka
  • Eötvös és Krasznahorkai
  • A Répakirály tündöklése és bukása
  • A lelkesedés magasiskolája – és a hiányzó láncszem
  • A döbbenet hangjai

Legutóbbi hozzászólások

  1. A mi lányunk szerzője News
  2. Te Deumok, versenyművek szerzője Idomeneo, Mozart és a stílus – papiruszportal.hu
  3. Két mű, két világ szerzője Joyce és Bryn – papiruszportal.hu
  4. Ludwig Múzeum: Maurer Dóra – Szűkített életmű szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  5. A legnagyobb komédiás – Richard Pryor szerzője Június 11. – papiruszportal.hu
  • Augusztus 21. Naptár
  • A nyelv problematikája Kosztolányi Dezső Esti Kornéljában Archívum
  • Anton Kraft: Csellószonáták Archívum
  • A legnagyobb komédiás – Richard Pryor Archívum
  • Jeremy Black: Térképek világtörténete Archívum
  • Bartók hat vonósnégyese Archívum
  • Június 9. Naptár
  • A föld alatti mennyország – Alexandra: Borpincék Archívum

Copyright © 2003-2024 papiruszportal.hu

Powered by PressBook News WordPress theme