Könyvbemutató két felvonásban
a papiruszportal.hu archívumából [2009]
Szerzők: Kis (Daloljatok a kedvemér’); Franken Stein, a Százholdas Pagony krónikása (Ó, a hajcsat)
Szerkesztő: Mika Róbert
I. felvonás (bemutató)
Nyolcvan évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Micimackó (Medveczky Medve, Csekélyértelmű Medvebocs, Csacsi Öreg Medve stb.) visszatérjen és újra megelevenedjen a Százholdas Pagony: az angol világpremierrel egy időben a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg magyarul is A. A. Milne és E. H. Shepard nyomán a Micimackó folytatása. A kiadó október 12-én a Mammut Libri könyváruházában mutatta be a kötetet.
Móra a válság közepette
Janikovszky János, a Móra elnök-vezérigazgatója szokása szerint rövid köszöntőjében két kitüntetésről (Superbrand két kategóriában) és több jó hírről is beszámolt, ami a borongós gazdasági helyzetben és októberi napon üdítően hatott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a frissen napvilágot látott kötetben újdonságként a kolofon felett látható a Magyar Nyomdatermék logó is, ami azt jelenti, hogy a könyv hazai nyomdában készült, kiadványaik mintegy 90 százalékát magyar nyomdák nyomtatják, ami – minden demagógia nélkül – az egyre sűrűbb ázsiai bérnyomtatás mellett becsülendő a hazai foglalkoztatást tekintve. Az idén körülbelül 160 címet jelentet meg a Móra, és senkit nem bocsátottak el a válság ellenére sem.
Micimackó jogai
Na, nem a személyiségiek, hanem a szerzőiek. Szabó Csilla – a kiadó nemzetközi kapcsolataival foglalkozik – mesélt a szerzői jogok megszerzéséről, ami korántsem volt egyszerű és olcsó menet. Az eredeti, 50 nyelvre lefordított mese roppant népszerű ma is, és a nyolcvanéves alvás ideje alatt neves és névtelen szerzők sora szerette volna folytatni a történetet. Annak idején Milne maga kategorikusan elzárkózott ettől. (Micimackó egyébként a XX. században a szigetország három leghíresebb alakjainak Szabó Csillaegyike Pán Péter és James Bond mellett.) A jogtulajdonosi testület tíz évvel ezelőttig hallani sem akart folytatásról, amikor is neves színészekkel elkészült a mese hangfelvétel-változata, amelynek a producere a sokoldalú David Benedictus volt (író [pl. Mégis kinek az élete, régiség-, útikalauzok stb.], színpadi szerző, forgatókönyvíró, színházi rendező [pl. Royal Shakespeare Company], lóversenyfogadó irodát üzemeltet stb.). Ekkor ő vetette föl újra a jogtulajdonosoknál a folytatás lehetőségét, amit csípőből elutasítottak. A testület azonban három éve megváltoztatta véleményét, s az egyre erősödő igénynek engedve a folytatás mellett döntött. Két évvel ezelőtt pedig David Benedictus gyorsan felkereste a Százholdas Pagony mintájául szolgáló ashwoodi erdőt bolyongás céljából, majd egy több száz éves kocsmában kötött ki, ahol kellő ihletet merített, s elképzelte, hogy Milne vezeti az ő tollát, és sebtiben megírta a szinopszist… Angol részről az Egmont, amerikairól a Penguin szerkesztői alaposan megszorongatták, Milne-korlátok közé nyesegették a fantáziáját. Ennek következtében például el kellett hagynia azt a fejezetet, amelyben Nyuszi kalózzá lényegül, viszont keresztülvitt egy krikettjelenetet, ráadásul elfogadtatott egy új szereplőt is: az eredetiben Lottie, nálunk (a feministák máris üdvözölték) Vilma lett a vidra neve – a főszerkesztő Merényi Ágnes Vidor-ötlete ellenében. Benedictus húsz megírt fejezetéből végül is tíz került a kötetbe.
Rendkívüli titoktartás mellett lehetett licitálni magyar részről is a szerzői jogokra, a jogtulajdonosi testület kezdetben úgy gondolta, hogy egyáltalán nem mutat meg sem részletet, sem grafikát a készülő műből, de a végén két fejezetet és illusztrációkat is küldtek. Pár héttel ezelőtt kötötték csak meg a szerződést, de a fordító, Révbíró Tamás fű alatt már korában nekikezdett a fordításnak. A kiadó mindenesetre ilyen nehezen még nem szerzett meg szerzői jogot.
Micimackó újabb fordítása
„Nyáron nyaralok, télen telelek,
a Trotechnikus, az mindig Elek”
Révbíró TamásRévbíró Tamás az „eredeti” magyar fordításról elmondta, hogy Karinthy ugyan, de kevésbé Frigyes a tettes. Karinthy Márton Ördöggörcséből idézett, amelyből – mint a könyv megjelenése idején sokak számára – kiderült, a fordító az író nővére volt, Mici, s csak a versek pattantak ki egyértelműen Frigyes tollából-fejéből. A Micimackó Mici-féle fordítását szakemberként nem tartja hibátlannak, „szent szövegnek” pedig végképp nem – mi, ecceri fanok azonban igen.
A folytatást teljesen jónak, kifejezetten élvezetesnek tartja, krikettszakkifejezésben pedig már korábban is profivá vált, ráadásul a Micimackó visszatérben a nem krikettnemzetek számára szabályleírás is található.
Az illusztrátor Marc Burgess képzőművész, aki egy időben könyvtárban és állatkertben is dolgozott, de mintegy húsz éve már gyerekkönyveket ír és illusztrál. Most az volt a feladata, hogy E. H. Shepard alakjait rajzolja tovább, némi szabad kezet Lottie-Vilma esetében kapott.
A regényről hamarosan részletesen is írunk.
II. felvonás (recenzió)
Mint arról forró menyétnyomon beszámoltunk, a Móra Könyvkiadó október 12-én, a világpremierrel egy időben mutatta be David Benedictus író és Mark Burgess grafikus könyvét, a Micimackó visszatért. A szerzők nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy az azóta már szigetországi ikonná vált Winnie the Pooh meséjébe életet leheljenek. Puha földet érés, mondhatnók: a történet folytatásában David Benedictus mintha A. A. Milne köpönyegébe bújt volna, illetve mintha abból bújt volna elő.
Nyolcvan év után elevenedett meg újra a Pagony Micimackó (Medveczky Medve, Csekélyértelmű Medvebocs, Csacsi Öreg Medve…) és Róbert Gida és Malacka és Bagoly és Nyuszi [és összes rokona és üzletfele] és Tigris és Kanga és Füles és Zsebibaba alakjával. És Vilmáéval: a vidra új szereplő a történetben, tudálékosságával, izgágaságával és kifinomult ízlésével kirí a többiek közül, azaz nagyon is a Pagony megértett és meg nem értett egyéniségeinek jól összeszokott csapatába illik.
Mivel eltelt néhány év, Róbert Gedeon kamaszkorba lépett, ezt a szemmel is látható változást Mark Burgess hitelesen követte, amint azt Révbíró Tamás a könyvbemutatón elégedetten nyugtázta. Valójában a Százholdas Pagony lakói ott folytatták nem Csipkerózsika-álomból ébredten életüket, ahol abbahagyták: Micimackó továbbra is filozofikus gondolkodó, mániákus csuporszámláló és mézimádó maradt, Malackának mindentől inába száll a bátorsága, ennek ellenére folyton nem szándékoltan halál- és elefántmegvető bátorságról tesz tanúbizonyságot, Tigris ugyanolyan falánk és ugrálós, mint anno, és újfent megállapíthatjuk Nyuszi pedáns és pragmatikus életvezetését. És Bagoj agrammatikusságát.
Sokunkat annak idején a Micimackó nyelvi játékossága kapott meg: Karinthy, avagy Mici néni, ez ma már kibogozhatatlan, nagyszerű nyelvi formát talált az eredetiben is valószínűleg élvezetesen megírt történetnek. Például évekig nem mertem megkérdezni senkitől, mi a fene az a trotechnikus, amikor az Idegen szavak és kifejezések szótárában sincs benne. Ez a kötet is hemzseg a találóbbnál találóbb nyelvi fordulatokban, például a borongós Füles Bánatos Bozótosának víztartályában Vilma a csatahajóból a címben idézett felkiáltást kreálta.
A kalandok tényleg a milne-i történetekbe simulnak, talán a kissé elütő krikett lóg ki kicsit a sorból, amit talán nem kellett volna beletenni. Az is lehet azonban, hogy földhözragadt közép-európaiságom idegenkedik minden Ámerikában honos, tőlünk idegen sporttól, így a baseballtól is. Meg is próbáltam végignézni egy krikettmeccset az egyik sportcsatornán vasárnap este, egyik kezembe vettem a Micimackó visszatért szabálykönyv gyanánt, a másikba egy üveg sört, hogy meglegyen az egyensúly, de valahogy nem alakult olyan izgalmasan a krikettmeccs, mint a Micimackó-történetben (pedig a riporter magas hőfokon égett, végigüvöltözte a közvetítést).
Micimackó báját – többek között – e könyvben csekélyértelműsége és rímfaragó mesteri mivolta adja, kedvcsinálóként álljon itt minderre a …visszatérből egy-egy kitűnő példa, ami Révbíró Tamás munkáját is minősíti.
[Pénzfeldobás a krikettmeccs előtt:]
„– Fej vagy írás? – kérdezte Bagoly, a játékvezető.
– Nem tudom, Bagoly – mondta Micimackó. – Melyik jobb?
– Az, amelyik felülre kerül.
– De hát azt nem tudom előre.
– Ezért kérem, hogy tippeld meg, Micimackó.” [Persze Medveczky Medve bamba, elnézést, elgondolkodó képpel bámul az illusztráción a lehullott pénzre.]
[Mázszámoló versike:]
„Ha megszámolnád a mézed,
rakjad szépen sorba,
a napra, ha napsütés van,
ha havazik, hóba.
Ha megszámoltad, tudod majd,
hogy mennyi a mézed,
azt is tudod, hogy mennyi nincsen,
ahányszor megnézed.”
Melegen és hidegen ajánlom az újabb kitűnő történeteket gyereknek és felnőttnek. Vigyázat: nagy hejesírási kviz is van benne!
David BenedictusDavid Benedictus író, színpadi szerző, forgatókönyvíró és színházi rendező egy személyben. Dolgozott az Evening Standard című napilapnál, Francis Ford Coppolával és a Royal Shakespeare Companyval. A. A. Milne-hez hasonló sokoldalú tehetség. A Micimackó első megjelenése után nyolcvan évvel kapott megbízást arra, hogy a könyv hőseit új életre keltse. Mark Burgess képzőművészeti tanulmányai elvégzése után egy cambridge-i könyvtárnak, majd a londoni állatkertnek dolgozott. Azóta – már vagy húsz éve – gyerekkönyvek írója és illusztrátora egyben. Ahogy David Benedictusnak Milne „bőrébe kellett bújnia” a Micimackó visszatér megírásához, neki E. H. Shepard stílusában kellett elkészítenie az új könyv rajzait.
David Benedictus: Micimackó visszatér
Móra, Budapest, 2009
Kötött, 134 oldal
Rajzolta: Mark Burgess
Fordító: Révbíró Tamás
9789631186802
Comments on “Micimackó visszatér”