Névnapok: Gellért, Mercédesz, Gerda, Gerhárd, Giszmunda, Grizelda, Grizeldisz, Mária, Meredisz, Zelda
Események:
1629 – leégett a reneszánsz kronborgi várkastély. A kastélyt II. Frigyes dán és norvég király építtette a dániai Sjælland szigetén (Helsingør, Øresund szoros) már meglévő erődítmény alapjaira. A tűzvész után tíz évvel később, IV. Keresztély erőfeszítései nyomán a vár külseje visszanyerte régi szépségét, de berendezését már nem lehetett pótolni. 2000 óta a világörökség része.
1870 – a Közel-Keleten létesített első nemzeti könyvtár, a Dar Al-Kutub (Khedivial Kutub Khana, ma Egyiptomi Nemzeti Könyvtár és Levéltár) felavatása Mustafa Fadel herceg kairói palotájában. Jelenleg az Egyiptomi Nemzeti Könyvtár és Levéltár nonprofit kormányzati szervezet.
1872 – Bécsben bemutatják Franz Grillparzer osztrák író, drámaíró és költő Testvérviszály a Habsburg házban (Ein Bruderzwist im Hause Habsburg) című, 1848-ban írt drámáját.
1884 – Chicagó után bemutatják New Yorkban a Broadwayn, a William Gill szövegére írt Adonis című musicalt (burleszk). Zenéje nagyrészt a XIX. századi operettszerzőktől származott. Az Adonis volt az amerikai Aranykor (1870-1890) leghosszabb ideig futó musicalje.
1906 – Victor Herbert és Henry Blossom A Vörös Malom (The Red Mill) című operettjének bemutatója a New York-i Knickerbocker Theatre-ben. Charles Dillingham producer színháztörténelmet írt azzal, hogy a produkcióhoz a színház előtt elhelyezett egy forgó vörös szélmalmot, amelyet elektromos áram működtetett.
1930 – az új londoni Phoenix Színház megnyitóján Noël Coward Magánéletek (Private Lives) című vígjátékát játszották. A darab eredeti premierje augusztus 18-án volt az edinburghi King ‘s Theatre- ben.
1949 – a Művész Színház helyén megnyílik a moszkvai Pionír Színház mintájára az Úttörő Színház a Paulay Ede utcában. A színház legfontosabb feladata volt, hogy a gyerekközönség megismerje és megszeresse a színházat. Természetesen a fiatalság politikai és erkölcsi nevelése is fontos cél volt. 1954-től Jókai Színház néven a Petőfi Színház társszínházaként működött.
1957 – a Billboard év dala Elvis Presley Jailhouse Rock kislemeze. A dal nagyon sikeres lett, több országban is listavezetővé vált, a Rolling Stone magazin 2003-ban pedig a 67. helyre sorolta Minden idők 500 legjobb dala listáján.
2012 – a japán szerzőktől származó vagy Japánról szóló könyvek eladását felfüggesztik Kínában. 2012 augusztusától szeptemberig több mint 100 kínai városban tartottak Japánellenes tüntetéssorozatot. A tüntetések fő oka a Senkaku/Diaoyu-szigetek közötti vita eszkalációja volt Kína és Japán között.
2016 – Barack Obama elnök megnyitja a 2003-ban alapított Az afroamerikai történelem és kultúra nemzeti múzeumát (NMAAHC) Washingtonban. Az NMAAHC a világ legnagyobb múzeuma, amelyet az afroamerikai történelemnek és kultúrának szenteltek, 2022-ben 1 092 552 látogatót fogadott.
Meghalt Iványi-Grünwald Béla (1867-1940) festőművész, a Nemzeti Szalon alapító tagja.
1882-ben beiratkozott a Mintarajziskolába, ahol 1886-ban végzett és még ebben az évben a Müncheni Akadémiára került. 1887-től 1890-ig a párizsi Julián Akadémiára járt. 1891-ben visszament Münchenbe és a Hollósy-körhöz csatlakozott. 1896-ben Nagybányára ment, a művésztelep egyik alapítója lett. Később a kecskeméti művésztelep, szabadiskola egyik megálmodója lett. 1920 után Munkácsy Mihály és Paál László tradíciójához kapcsolódó képeket festett. 1930-tól a somogyi táj vonzotta magához: Balatonlellén, a Kandó villában élt és alkotott. Termékeny művész volt. Festészete meglepően könnyed, magabiztos, útkereső kísérletei meghozták a kellő eredményt (Falurészlet, Háromkirályok, Itatás).
Megszületett Vas István (1910–1991) kétszeres Kossuth-, háromszoros József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kassák Lajos lapja, a Dokumentum munkatársa volt, 1933-ban verseit kezdte közölni a Nyugat, később a Válasz is. 1929–1939 között különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus clausus miatt el nem bocsátották. A második világháború idején többször behívták munkaszolgálatra. 1944–1945-ben Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta, 1949–1953 között nem publikálhatott, ekkor műfordításaiból élt (Levél a szabadságról, A tűzlopó, Azután).
Ezen a napon született:
Kótsi Patkó János (Pákodi Kotsi János, 1763–1842)
színész, színigazgató, drámaíró, fordító, szakíró, zeneszerző. Az erdélyi magyar színészet hőskorában, 1793 és 1808 között katonás szigorral vezette a kolozsvári színtársulatot, és színjátszó tehetségével, műveltségével tanítója volt társainak. A magyar nyelvterületen elsőként honosította meg a Shakespeare-kultuszt, az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű Hamlet-előadás. Ruzitska „Béla futása” című operájához ő írta az első magyar nyelvű operaszöveget.
Alfred Meebold (1863-1952)
német botanikus, író, antropozófus. Európa legjobb iskoláin és egyetemein tanulhatott. Ismert botanikus volt, új fajok tucatjait fedezte fel. Verseskötetei egész sor olyan költeményt tartalmaznak, amelyek a tündérek és az angyalok közötti úton a növényi lét legrejtelmesebb vonásairól tudósítanak, Életének első 49 esztendejét öleli föl önéletrajza, A szellemhez vezető út, mely sok embernek adott inspirációt, és ad ma is, közel száz esztendővel megjelenése után.
Charles-Ferdinand Ramuz (1878-1942)
svájci, francia nyelvű író. Irodalmi munkásságát az 1903-ban kiadott Le petit village verseskötetével kezdte. Ramuz írta a librettót Sztravinszkij A katona története című színművéhez. A róla elnevezett C.F. Ramuz Alapítvány ötévente adományozza oda a C. F. Ramuz Nagydíjat a kiválasztott írók életművéért (Üldözött vad, Rémület a hegyek között, Az elbocsátott szolgálólány).
F. Scott Fitzgerald (Francis Scott Key Fitzgerald, 1896–1940)
ír-amerikai író, az irodalomtörténet szerint a 20. század egyik legjelesebb modernista regény- és novellaírója volt. Regényei közül leghíresebb A nagy Gatsby, melynek 1926 óta hat filmfeldolgozása is készült. A törekvés, a szerelem, a veszteség, az élet elkerülhetetlen változásai foglalkoztatták, naturalista stílusa világos, színes és szellemes, strukturális szempontból történeteit biztonsággal kezeli. Halála óta Fitzgerald munkája és legendája számos írót inspirált (Az éj szelíd trónján, Eltékozolt évtized, Benjamin Button különös élete).
Pap Károly (1897-1945)
író. 1923-ban jelent meg első novellája, 1926-ban Mikes Lajos és Osvát Ernő fedezte fel, Az Est és a Nyugat munkatársa lett. 1936-ban Baumgarten-díját a hatóságok megakadályozták, 1943-ban munkaszolgálatos lett. 1944-ben Buchenwaldba, onnan 1945 februárjában Bergen-Belsenbe vitték, ott halt meg. Fő témája a zsidóság identitáskeresése, messianisztikus vallásosság jellemzi. Az új Krisztusról szóló apokrif történetekben fejezi ki korkritikáját (Megszabadítottál a haláltól, Azarel, Szerencse).
Sinka István (1897–1969)
Kossuth-díjas költő, író. A Magyar Falu című fajvédő újság pályázatára küldte be első verseit, a lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 1935-ben Barsi, Szabó és Sinka megalapították a Kelet Népe című folyóiratot. 1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással, és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen (Pásztorének, Végy karodra idő, Szigetek könyve). ––> Zavaros idők − Sinka István életútja
Palotai Erzsi (1907–1988)
előadóművész, írónő, érdemes művész. 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták, 1956-ban tartotta első önálló estjét a Petőfi Színházban, és ettől kezdve csak önállóan volt látható (Szerelem, fájdalom; Karambol; Arcok fényben és homályban).
Nagy Olivér (1912-2000)
zeneszerző, karmester, zenei író. Hangjáték-kísérőzenéket, szimfonikus műveket, kórusokat, népdalfeldolgozásokat írt, klasszikus zeneszerzők műveit adta közre, zongorakivonatokat készített, szerkesztői munkát végzett (Partitúraolvasás – partitúrajáték, A magyar kórusművészet 30 éve).
Sir Andrzej Panufnik (1914-1991)
lengyel zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenepedagógus. Pályafutása során egyike lett a vezető lengyel zeneszerzőknek, karmesterként pedig jelentős szerepe volt a Varsói Filharmonikusok újjászervezésében a II. világháború után. Mivel megelégelte a hazájában uralkodó rendszer zenén kívüli követeléseit, 1954-ben az Egyesült Királyságba disszidált (Falusi szimfónia, Hősi nyitány, Könyörgés a békéért).
Fónay Márta (1914–1994)
Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. Szakmai pályája, megszakítással, több mint negyven éven keresztül tartott, a közönség ma is szereti a nagymamás alkatú, falusi háziasszony habitusú kitűnő művésznőt, aki sikert sikerre halmozott, mind a színházban, mind filmekben, tévéfilmekben (Janika, Isten hozta, őrnagy úr!, Égigérő fű).
Borbándi Gyula (Brutofszky, 1919-2014)
Széchenyi-díjas író, történész, szerkesztő. 1938–1942 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. 1949-ben politikai okokból elmenekült Magyarországról. 1951–1984 között Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. 2010-ben Münchenből hazaköltözött. Írásaiban irodalomtörténeti, történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozik. Úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai (A magyar népi mozgalom, Magyarok az Angol Kertben, Két világban).
Kőszegi Gyula (1923-2010)
Jászai Mari-díjas színész. Az Országos Magyar Színművészeti Akadémián 1947-ben kapott színészi diplomát. 1949-től a Szegedi Nemzeti Színház, 1952-től a kecskeméti Katona József Színház és a Magyar Néphadsereg Színház is foglalkoztatta. 1960-tól az Állami Déryné Színház művésze volt (Fogjuk meg és vigyétek!; Isztambuli vonat; Isten veletek, barátaim).
Gaál Albert (1928-2000)
rendező, 1964-től a Magyar Televízió rendezője volt, 1969-ben elindította a Nyitott könyv című sorozatot. 1956–1959 között könyvkiadói lektorként dolgozott. 1959–től 1964-ig között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója (12 egy tucat, Az erőd, Tessék engem elrabolni…).
Jim Henson (1936–1990)
amerikai bábművész, animátor, rajzfilmes, színész, feltaláló, filmes és forgatókönyvíró. Leginkább a Szezám utca (Sesame Street) és a The Muppets nevű franchise készítőjeként ismert. Olyan újnak számító technikákkal kísérletezni, amelyek megváltoztatták a bábfilmek világát.
Pásztor Erzsi (Pápay Erzsébet, 1936)
Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes művész, a Turay Ida Színház örökös tagja. Alapvetően komikai tehetségét furcsa, belső indíttatású groteszk humor színezi, de a tragédia sem idegen tőle. Gyakran filmezik. A ’45 utáni magyar filmtörténet egyik legfeledhetetlenebb alakítását nyújtotta a „Veri az ördög a feleségét” című film főszerepében, amelyért megkapta a Filmszemle „legjobb női alakítás” díját (Kísértet Lublón, Angi Vera, Szeleburdi vakáció).
Bálint Csanád (1943)
Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kora középkor régészete. Szélesebb ismertséget a nagyszentmiklósi kincs kutatási eredményeinek feldolgozásával kapcsolatban szerzett (Kelet-Európa és a Kárpát-medence kora középkori régészete…, A koraavarok, A nagyszentmiklósi kincs).
Mihály Tamás (1947-2020)
Kossuth-díjas basszusgitáros, zeneszerző. 1967-ben Varsányi István helyére csatlakozott az Omegához. Az egyik próbára elhívta Pressert, aki kezdetben külsős zeneszerzőként komponált számukra dalokat, majd egy évvel később teljes jogú taggá lépett elő. Presser kilépése után a legtöbb Omega-dalt ő írta (Szvit, Nem tudom a neved, Budapest felett).
Monyók Ildikó (1948-2012)
színésznő, énekesnő. 1968-ban a Ki mit tud? országos televíziós verseny versmondó kategóriájában második helyezést nyert. 1969-ben és 1971-ben részt vett a Táncdalfesztiválon. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola operett-musical szakán, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, ahol prózai és zenés, felnőtt és gyerek darabokban is játszott és amelynek 1982-ig volt tagja. 1982 áprilisában buszbalesetet szenvedett.
Pedro Almodóvar (1949)
Oscar-díjas spanyol filmrendező, forgatókönyvíró, producer. A spanyol mozi történetében Luis Buñuel filmrendező óta Almodóvar az első, aki az utóbbi évtizedekben nemzetközi sikerre tett szert. 2009-ben a Harvard Egyetem díszdoktorává avatták, majd 2016 júniusában az Oxfordi Egyetem is díszdoktorrá fogadta (Beszélj hozzá!, Mindent anyámról, Eleven hús). ––> „Még eszem is van”
Csonka Zsuzsanna (1956)
operaénekes (szoprán), színésznő. Végzősként eljátszhatta Sylvia szerepét a Jancsó Miklós által rendezett Csárdáskirálynő című előadásban. 1981-ben diplomázott, mint énekművész és művésztanár. Az operák mellett, daljátékokban, operettekben primadonna- és szubrett szerepeket is játszik.
Kevin Sorbo (1958)
amerikai színész, legismertebb szerepe a Herkules című televíziós sorozat címszerepe (Kull, a hódító, Isten nem halott, Legyen világosság!).
Vujity Tvrtko (1972)
Joseph Pulitzer-emlékdíjas horvát származású magyar író, újságíró. Szakmai elismertségét jótékony célokra használja fel. Filmjei hatására, az emberek különböző segélyszervezeten keresztül sok anyagi támogatást nyújtottak a rászorulóknak (Pokoli történetek, Túl minden határon, Meg tudod csinálni!).
Bognár Anna (1975)
színésznő. Tanult szteppet, modern táncot, valamint zongorázni. A Pinceszínház Színészképző iskolájának tanulója volt. 1996-tól 2003-ig az Atlantisz Színház (2000 óta Merlin Színház) tagja, 2003-tól 2008-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Jelenleg a 2010-ben létrehozott Szamárfül Projekt tagja.
Seszták Szabolcs (1975)
színész, szinkronszínész. 2016–2019 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor-színjátékos szakos hallgatója volt.
Ezen a napon halt meg:
Alekszandr Nyikolajevics Ragyiscsev (1749–1802)
orosz író, a 18. század végének kiemelkedő alkotója. Elsősorban fő művéről, az Utazás Pétervárról Moszkvába című könyvéről ismert. Fontosabb munkáiban a francia felvilágosodás eszméinek hatása érvényesül. Költeményeiben a klasszicizmus hagyományos költői műfaját választotta, de a versben nem az uralkodót, hanem a nagybetűs Szabadságot és harcosait dicsőíti. Szibériába száműzték (II. Katalin cárnő), később amnesztiába részesült (I. Pál cár).
Virághalmi Ferenc (Blumentritt, 1826-1875)
író, műfordító, honvéd százados. Több regénye jelent meg, köztük az „Egy cserepár naplója” című művében teljes hitelességgel örökítette meg az osztrák katonai szolgálatban a többi magyarral együtt átélt sorsát. Az 1866-ban megjelent első kiadást elkobozták és megsemmisítették. A Győri Közlöny 1858-as évfolyamában értekezést írt egy új ércről, melyet timanynak nevezett el (a timföld őrzi az elnevezést), s országosan ez az első híradás az alumíniumról. 1859-ben két regénye is megjelent Győrben: „A fegyverkovács” és a „Törökvilág Győrben”. 1862-ben publikált, „A király védenczei” című kétkötetes művében a majdani kiegyezés jogalapját fogalmazta meg regényes formában.
Pazeller Jakab (Jacob Pazeller, 1869-1957)
zeneszerző, karmester, a világhírűvé lett Herkulesfürdői emlék című keringő komponistája. A Herkulesfürdői emlék című film nem róla szól. A film „kölcsönvette” a keringő címét, és zenéjét is felhasználta. 1945 után, 76 éves korában feketelistára került: nyugdíjától megfosztották, a kitelepítési határozatot csak idős kora miatt nem hajtották végre (Amíg a valcer élni fog, Szerelemtánc).
Székely Arnold (Schönwald, 1874–1958)
zongoraművész, pedagógus. 1898-ban a Zeneakadémia növendéke lett, utolsó évesként még a zongoratanárképzőt is elvégezte. Zongoraművészként Berlinben Ferruccio Busoni keze alatt tökéletesítette tudását. 1905-ben hazatért, és 1907-től a Zeneakadémia tanára, majd 1920-tól 1939-ig a zongoratanárképző vezetője lett. Zongoristaként itthon és külföldön is több sikeres koncertet tartott. Kiváló zenepedagógus volt.
Klekl József (1879-1936)
szlovén római katolikus pap, író, újságíró. 1906 és 1919 között szerkesztette a Kalendara najszvetlejsa Szrca Jezusovoga című kalendáriumot, 1918 és 1919 között a Novine című vendvidéki újságot, ahol történeti, gazdasági cikkeket közölt. Egyes cikkeket névtelenül jelentetett meg, ezért nem lehet pontosan tudni, hogy mennyit is írt. Keményen támadta a kommunizmust.
Lenhardt János (1880-1931)
hegedű- és hárfakészítő hangszerész mester, az első és máig egyetlen magyar pedálhárfa-gyártó. Műhelyében 1924 és 1929 között több tucat hárfa, köztük évente 3-4 mesterhangszer készült, így exportra is tudott gyártani. A hárfa népszerűsítése érdekében hárfaiskolát alapított, ahol 1927-ben negyven tanítványt fogadott.
Kühár István (1882-1915)
magyarországi szlovén író, népdalgyűjtő. Otthon az akkori Vendvidék (Muravidék) népdalait, s énekeit gyűjtötte, elsősorban a szlovén fiatalok körében. Az összegyűjtött verseket újságokban, illetve Gaj-betűvel írt gyűjteményben adta ki (Narodne pesmi).
Simon Jolán (Simon Margit Jolán. 1885-1938)
színésznő, előadóművésznő, tragikus haláláig Kassák Lajos felesége. Szavalókórusokat vezetett, elvégezte Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját, Pályafutását a Budai Színkörben kezdte. 1920-ban követte Kassákot a bécsi emigrációba, 1926-ban tértek haza. A Munka Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. Temetésén Kéthly Anna mondott gyászbeszédet. József Attila „Simon Jolán” című irónikus verse róla szól.
Pap Gyula (1899–1983)
festő, grafikus, iparművész, művészpedagógus, kiváló művész. Nem tartozott egyetlen stíluskategóriába. Kezdetben az avantgárd és a Bauhaus szellemisége hatotta át grafikáit, tárgytervezését. 1934 körül kialakult egyéni festői stílusa, amely a nagy, összefoglaló formákon alapult, később víziós, szürrealisztikus vonásokkal bővült. Állandóan járta a vidéket, s a hazai és a környező embereket és tájakat festette, táj- és csendéletképei mellett kedves témája volt a fizikai munkát végző ember mozgásának ábrázolása. Fotóművészetét posztumusz egyre növekvő nemzetközi elismerésben részesítik, kiállítások, kiadványok teszik egyre ismertebbé (Szüret – Szentendre; Nagymaros; Tavasz!).
Theodor Seuss Geiselh (Dr. Seuss, 1904-1991)
német származású amerikai író, karikaturista, forgatókönyvíró. Több mint 60 gyerekkönyvet írt rímes, verses formában, illetve rajzolt félreismerhetetlen, egyedi, kicsit rémisztő stílusban. 1937-től kezdve négy nemzedék gyermekeinek szívébe lopta be magát és tanította olvasni őket 44 könyvével (Ha lenne egy cirkuszom, Zöld sonkás tojás, A Grincs).
Seiber Mátyás (Mátyás György Seiber, 1905-1960)
magyar származású, 1935 óta Angliában élt zeneszerző. Kodállyal együtt gyűjtött népdalokat, majd a népzenegyűjtésen túl Bartók Béla és Kodály Zoltán a népzenei gyűjtemény tudományos feldolgozásába is bevonta. Érdeklődése ezután részben a középkori gregorián zene, később a dzsessz felé fordult. Művei széles zenei forrásból építkeznek, a magyar népzenei hagyományoktól Schönbergen és a szeriális zenén át a dzsesszig. Filmzenéket is írt.
Kellér Dezső (1905–1986)
író, humorista, konferanszié, kiváló művész. 1945 májusától 1948 elejéig a háború után újonnan alakult Pódium Kabaré szerzője és konferansziéja, 1950–51-ben ismét a Kamara Varieté tagja volt. Ez időszakban többször is nézeteltérése támadt a korabeli hivatalos művészetpolitikával szabad hangú, nyílt jelenetei, konferanszai miatt. Védjegyévé vált jellegzetes tartása, a jobb kézzel a színházi függönybe kapaszkodó konferálás. Stílusa enyhén csipkelődő, finoman gúnyolódó volt. Konferanszaiban nemegyszer komoly társadalmi, kényes politikai problémákat érintett. Mondatai mögött mindig meghúzódott az irónia, a sorok között gyakran többet elrejtve, mint amennyit kimondva. Ez adta konferanszainak, jeleneteinek pikantériáját.
Farkas Antal (1922-2010)
Aase-díjas színész. 1952-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A budapesti Magyar Néphadsereg Színházának volt tagja 1951–1954 között, illetve 1955 után, a már Vígszínháznak nevezett színházhoz, amelynek haláláig, közel 60 évig volt a tagja. Számos filmben szerepelt, jellegzetes hangja és alkata darabos alakok megformálására predesztinálták. Több mint száz színházi szerepe mellett az Indul a bakterház című filmben nyújtott alakítására emlékeznek sokan (A harangok Rómába mentek, A beszélő köntös, Kakuk Marci).
Szerencsi Hugó (1926-2002)
színész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott. 1957-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1958-tól a Pécsi Nemzeti Színház, 1965-től újból a Békés Megyei Jókai Színház tagja volt. 1977-től 1986-os nyugdíjba vonulásáig tagja volt a Magyar Filmgyártó Vállalat színésztársulatának (A kenguru, A Pogány Madonna, Sose halunk meg).
Louise Fletcher (Estelle ~, 1934-2022)
amerikai Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas színésznő. Audrey Hepburn és Liza Minnelli után volt a harmadik olyan színésznő, aki egyazon szereppel mindhárom filmes díjat megszerezte. További fontosabb filmjei közé tartozik az Az ördögűző 2. – Az eretnek, az Agyhalál, a Tűzgyújtó, a Virágok a padláson, a Két nap a völgyben és a Kegyetlen játékok.
Françoise Sagan (Francoise Quoirez, 1935–2004)
francia regény- és drámaírónő. Tizenkilenc éves korában vált világhírűvé a Jó reggelt, búbánat című regényével, ami az 1950-es évek francia fiatalságának életérzését tükrözi. Később is Franciaország egyik legsikeresebb írója volt, bár újabb művei nem emelkednek túl a szokványos könyvsikerek színvonalán (Szerelem életre-halálra, Svédországi kastély, A kívülálló).
Kardos István (1942–2002)
Balázs Béla-díjas író, forgatókönyvíró, producer, dramaturg, tanár. Az egyetlen író Magyarországon, aki csak filmet, forgatókönyvet írt. Körülbelül 30 nagyjátékfilmet írt (Dögkeselyű, Kopaszkutya, Üvegfal).
Váradi Katalin (1948-2015)
karmester, zongoraművész és -tanár. Női dirigensként úttörő volt Magyarországon. Hosszú időn át a Fővárosi Operettszínház klasszikus repertoárjának „gondozója”, majd jelentős szerepet vállalt a miskolci operajátszás újjászervezésében.
Tarján Tamás (Hovhannesian Arakhel, 1949–2017)
József Attila-díjas örmény származású magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, színikritikus, dramaturg. Irodalmi, film- és színházi kritikát, esszét, irodalmi paródiát publikált, rendszeresen dolgozott a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak (Százszorszínház, Susztermatt, A tragédia emberei). ––> Tersánszky Józsi Jenő: Két zöld ász