a papiruszportal.hu archívumából [2015]
Szerző: Lehotka Ildikó
A Warner rengeteg felfedezésre váró opera felvételét adta ki, nem keveset újra megjelentetett. Különlegesebbnél különlegesebb darabokat hallhatunk, magam többször rácsodálkoztam arra, vajon miért csak a legismertebbeket veszik lemezre, játsszák az operaházakban, mikor jobbnál jobb művek léteznek, semmivel sem maradnak el az unos-untalan elérhetőktől. Chausson Dávid királya, Charpentier David et Jonathasa, Steffani Niobe, Théba királynője, Dukas Adriané és a Kékszakállja, vagy éppen a kortárs operákból szemezve Zimmermann A katonák-ja, Nono Intolleranzája hihetetlen zene, nagyon jó előadásban szólalnak meg a darabok.
Warner újra kiadta Karol Szymanowski Król Roger (Roger király) című operáját, nem véletlenül, hiszen az 52 évet élt zeneszerző darabja különleges zenei világot képvisel. Hatással volt rá Sztravinszkij, a szintén egyedülálló zenei világú Szkrjabin, de Wagner, Debussy és Richard Strauss sem áll távol a lengyel szerzőtől, talán az utóbbi kettő befolyása a legerőteljesebb. Szymanowski zenéje merít a népzenéből is, a keleti kolorit is fontos szerepet kap néhány művében. Az I. világháború ideje alatt nem komponált, nekikezdett egy regénynek, itt a homoszexualitás és a vallás kérdéseit feszegette. A Roger király éppen e két téma köré is épül.
Misztériumnak nevezi Szymanowski második (és egyben utolsó) operáját, ezt jól alátámasztja a téma, és a zenei kifejezőeszközök. A mű 1924-ben íródott, a szöveget a szerző, és unokatestvére, Jaros³aw Iwaszkiewicz készítette, a bemutatót két évvel később tartották Varsóban, Roxana szólamát Szymanowski testvére, Stanislawa énekelte. A XII. században, Szicíliában játszódó operát több helyen is bemutatták, talán meggyökeresedik az operairodalomban.
A 80 perc körüli Roger király háromfelvonásos opera (A pásztor alcímet is viseli), az első felvonást bizáncinak említik. Csodálatos zenei világgal nyílik a történet, a lemenő nap, a gyertyák fénye szinte látszik; nagymisén vagyunk, ahol megtudjuk, hogy egy pásztorfiú az egyház szentségével szemben áll. Orosz tablót hallunk, fantasztikus zenét. A kecskebőrbe öltözött pásztor zenei jellemzése nagyon gyengéd, sőt érzéki, rendkívül érdekes a hatalmas tabló, majd a kamarazene jellegű vonós dallam, az érzékiség akár Richard Strauss Józseflegendáját is idézhetné. A keresztény Roger király szíve mélyén egyetért a pogány tanokkal. Az érsek halált kér a szép pásztorra, a tömeg egyetért a megkövezéssel, égetéssel. Roger király, felesége, Roxana és Edrisi (az arab tanácsadó) a pásztor életben hagyása mellett áll, meghívják a palotába.
A II. felvonás (Keleti felvonás) éjjel játszódik, csodás természet- és érzelemfestő zenével folytatódik a történet; debussys angolkürt- és oboaszóló, hullámok dúsítják a muzsikát. A palotában Roxana csodálatos, szenvedélyes, erotikával túlfűtött dala hangzik el (mely koncertszerű változatban is a lemezen szerepel), majd az izgatottságot kifejező szakasz után megjelenik a pásztor, gyönyörű ruhában, felékszerezve – ámulatot érzünk ki a zenéből. A pásztor bűvkörébe vonta az udvart és Roxanát, a király próbál ellenállni. Pillanatonként változik a zene, rendkívül kifejező, a keleties tánc az eksztázisig emelkedik, Roxana és a kórus szöveg nélküli énekével. Tobzódunk a különféle hangulatokban, fantasztikus mélységben mutatja Szymanowski a testi vágyat. De érezhető Roger habozása, a pásztor magabiztossága (akit végül követ a tömeg és Roxana, elfogadják a pásztor tanait.
A III. felvonás (görög-római felvonás) eddig még nem hallott hangulattal nyit, ókori görög színház romjainál vagyunk, nem messze a tengertől, sápadt holdfény vetül a tájra. Roxana, Roger és Edrisi is követte a pásztort.
Roger király szólamát Thomas Hampson énekli, nagyon kifejezően, nemes hangon, minden egyes pillanatot kidolgozva – különösen érzékletes a II. felvonás zárása, a III. felvonás eleje, mikor Roxanát szólítja. Hampson mindent megvalósít, ami az operában szerepel; a tekintélyt, a habozó férfit, az érzelmi összezavarodottságot, mely újdonság egy királynak. Elsbeta Szmytka Roxana szerepében elképesztően jó, az ő karaktere a legárnyaltabb az operában, ezt meg is mutatja az énekesnő. Hangja hajlékony, éppen ideális az érzékiség kifejezésére, halljuk a vágyakozást, az erotikát (ahogy Hampson éneklésében is, akit megkísértett a gondolat, hogy a pásztort szeresse). A két művész rendkívüli többletet ad, és ha szerepe kibontottabb lenne, úgy az Edrisit éneklő Philip Landridge (aki jobb választás lett volna a pásztor szerepére) és Jadwiga Rappe is szárnyalhatna, így meg kell elégedjünk a szép hangokkal, remek zenei kifejezőeszközökkel.
A Pásztor szerepére a lengyel Ryszard Minkiewiczet kérték fel, nem elég szárnyaló a hangja, nem érzem ki a szerepből áradó nyilvánvaló atmoszférát, a mindenek felettiséget. Gyanítom, hogy a nemzetközi gárdát felvonultató lemezen a fő szerepekre lengyeleket szándékoztak felkérni.
Sir Simon Rattle vezényli a Birminghami Szimfonikus Zenekart, csodaszép színeket, zenei megoldásokat hallunk, az énekkarok is kitűnőek. Több mint érdemes az operát, az énekeseket megismerni.
A dupla lemezen Szymanowski szintén különös hangulatú IV. szimfóniája (Sinfonia concertante) is szerepel, Leif Ove Andsnes szólójával. A nyitó tétel helyenként chopines – a zeneszerző-zongorista Chopin művein nőtt föl, másutt a dzsessz elemeit érezhetjük ki. Rengeteg karakterváltás, az érzelemfestés palettájának ragyogó színei tűnnek föl, az állandó váltakozás azonban nem zavaró. A kadencia sem a megszokott, ahogy a lassú tétel varázsos hangulata sem; Szymanowski érzékeny zenei szövetet írt, hegedűszólóval, nagyon jó dúsítással-fokozással. Vérpezsdítően ritmikus a záró tétel (némi ravelos reminiszcenciával), az ostinato remek, a zongora szólama rendkívül karakteres. Leif Ove Asndes remekül aknázza ki a szerzői szándékot, ehhez Rattle és a Birminghami Szimfonikus Zenekar partner volt. Sajnos, elsikkad a lemezen a felvétel, egy opera után nem célszerű még egy fajsúlyos darabot, ráadásul más műfajút illeszteni.
Warner Classics 0825646200511
Comment on “Roger király, szimfónia – Karol Szymanowski”