Névnapok: Eugénia, Anasztáz, Anasztázia, Génia, Kabos, Karácson, Nasztázia, Nerella, Nerina, Nikodémusz, Noel, Nyeste, Zseni
Események:
Karácsony napja – Jézus Krisztus születésének ünnepe a nyugati keresztény egyházakban.
336 – Az első dokumentum egy római karácsonyi ünnepről.
476 – A középkori évkezdet. Az év nem január elsejével, hanem – „a mi Urunk, Jézus Krisztus születése napjával” – december 25-én kezdődött a középkori időszámítás szerint
1000 – I. István megalapítja a keresztény Magyar Királyságot.
1815 – A Handel és Haydn Társaság (H+H), az Egyesült Államok legrégebbi előadóművészeti szervezetének első előadása Bostonban.
1818 – Először csendül fel az egyik legismertebb karácsonyi dal, a Csendes éj (németül: Stille Nacht) Franz Joseph Gruber és Joseph Mohr szerzeménye az ausztriai Oberndorf bei Salzburgban
1914 – Általános, nem hivatalos fegyverszünet a nyugati fronton, az I. Világháború csataterein, a karácsony megünneplésére.
Meghalt Charlie Chaplin (Sir Charles Spencer Chaplin, 1889–1977) angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer.
Filmjeiben nem csak főszereplő volt, sokszor ő írta, rendezte filmjeit, zenét szerzett, vagy producerkedett. Valószínűleg Chaplin volt a legkreatívabb, legnagyobb hatású személyiség a némafilm világában. Munkássága 65 évet hidalt át, a viktoriánus korabeli Anglia mulatóinak színpadától kezdve szinte haláláig folyamatosan dolgozott. Első színpadi szereplése 5 éves korában volt, a Music Hallban lépett fel, 1894-ben. 10 éves korában már apró vígjátéki szerepekben játszott pantomimművészeti társulatokkal. 12 és fél éves korában felkereste a Blackmore színházi ügynökséget, ahol 14 évesnek adta ki magát, és hamarosan szerepet kínáltak neki. Első filmje, a Making a living után Charlie belebújt az ismert figura bőrébe a Chaplin az autóversenyen című filmben. A toprongyos csavargó figurájának születése 1914. január 5-én történt, amikor Chaplin belépett a Keystone stúdió ruhatárába, és az ismert felszerelésben jött ki onnan. Neve rövid idő alatt ismertté vált az Egyesült Államokban. Az 1940-es A diktátorral népszerűségének elvesztését kockáztatta. Ismét állást foglalt Adolf Hitlerrel és a nemzetiszocializmussal szemben. Utolsó filmjében, az 1967-es Hongkongi grófnőben már csak egy cameo-jelenetben tűnt fel, a film főszerepeit Sophia Loren és Marlon Brando játszotta (A kölyök, Aranyláz, Modern idők).
Meghalt Karel Čapek (1890–1938) az egyik legnagyobb hatású 20. századi cseh író.
Ő használta először a robot szót az 1921-ben megjelent R.U.R. című játékában. Čapek magas intelligenciával és humorral írt különböző témákról. A könyveit leginkább az érdekességük és a pontos, élethű környezet-leírásuk miatt ismerik. Karel Čapeket részben sci-fi-íróként is azonosítják, aki jóval a science fiction önálló műfajjá válása előtt írt ilyen témájú könyveket. Őt tartják a klasszikus, nem mai tudományos-fantasztikus irodalom egyik megalapítójának, mely műfajban a jövőbe tekintés, például űrutazás, a társadalmi fejlődés a fő téma. Munkái közül sok vitatja meg olyan forradalmi találmányoknak és eljárásoknak az erkölcsi és más szempontjait, amikre már számítottak a 20. század első felében. Ezek közé tartoznak a tömegtermelés, az atomfegyverek és az intelligens lények, például robotok. Eközben olyan társadalmi katasztrófáktól való félelmet fejezett ki, mint a diktatúra, az erőszak, és a vállalatok korlátlan ereje. Később az 1930-as években munkája a brutális náci és fasiszta diktatúrák fenyegetésére koncentrált. Megtagadta, hogy elhagyja az országát, annak ellenére, hogy a Gestapo közellenségnek számította őt (Barangolások Európában, A szenvedelmes kertész, A repülő ember és más furcsa történetek). ––> Olvas(s)atok – Két etűd, találkozás Čapekkel
Meghalt Joan Miró (Joan Miró i Ferrá, 1893–1983) katalán festőművész, grafikus, szobrász és keramikus.
1907-től apja kívánságára kereskedelmi tanulmányokat folytatott, ugyanekkor művészeti kurzusra is járt a felújított La Escuela de la Lonja festőiskolába. Fejlődésére nagyon jótékonyan hatottak a Párizsban töltött 1920-as évek, 1930-as évek, amikor személyesen megismerkedett Pablo Picassóval és az ő avantgárd művészeti irányzataival, s a Párizsi Iskola számos alkotásával, felfogásával. 1925-ben csatlakozott a szürrealistákhoz, barátságot kötött a hozzá sokban közel álló Paul Klee-vel. 1940-ben visszatért Spanyolországba, a második világháború befejezése után felváltva tartózkodott Barcelónában és Párizsban. a fauvizmus, a kubizmus, a dadaizmus és a szürrealizmus világában otthonosan járva egyedi, költői, játékos, humoros világot hozott létre. A gyermekrajzok varázsa és az avantgárd újító szabadsága fonódott eggyé műveiben. Az 1940-es évektől számos kerámia falképet és szobrot tervezett. Házát, stúdióit, s vele számos alkotását (mintegy 2500 műtárgy és dokumentum) Palmára hagyta (Hirosima szobor, Sznob társaság a hercegnőnél, Asszony madárral).
Megszületett Humphrey Bogart (Humphrey de Forest Bogart, 1899–1957) Oscar-díjas amerikai színész.
Védjegye volt a nyers, cinikus és szűkszavú stílus, modora és tehetsége Hollywood aranykorának legnépszerűbb férfisztárjává avatta. Legismertebb szerepe Rick Blaine volt a Casablanca című filmben. Művészi karrierje 1920-ban kezdődött, amikor Alice Brady színésznő felfedezte tehetségét. Első szerepében, japán pincérként még csak a családját és a barátait kápráztatta el, a kritikusok egyelőre nem figyeltek fel rá. Számos színpadi- és filmszerep után 1934-ben jött el az áttörés, amikor Arthur Hopkins rendező-producer az Elvarázsolt erdő című filmjéhez szerződtette Duke Mantee, a szökött gyilkos szerepére. Évekkel később rátalált A máltai sólyom főszerepe. A magándetektív Sam Spade megformálása, mely a rafináltság, sárm és becsületesség izgalmas keverékét eredményezte, lenyűgözte a nézőket. Ezzel egy időben zajlott a Casablanca című háborús románc szereplőválogatása, melynek során Bogart mellé a fiatal svéd szépséget, Ingrid Bergmant választották ki. Végül olyan alkotás született, amelyet ma is minden idők legjobb filmjei között jegyeznek. A Casablancát 1943 januárjában mutatták be és óriási kasszasikert hozott, a szakmai elismerés sem maradt el (Szahara, A Sierra Madre kincse, Zendülés a Caine hadihajón).
Megszületett Váci Mihály (1924–1970) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.
A Kádár-rendszer időszakában, a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig, Magyarország ünnepelt és legtöbbet szavalt kortárs költője. 1970-es halála után vita indult megítéléséről, kultusza a rendszerváltozásra fokozatosan eltűnt. Az 1956-os forradalom alatt írt 16 oldalnyi naplója szerint a költő lelkesedett a forradalomért. Már az 1956-os forradalmat megelőzően figyelemmel kísérte az Írószövetségben zajló folyamatokat, ott volt a Rajk-temetésen. Október 23-án feleségével együtt részt vett a tüntetéseken a tömeggel skandálta „Vesszen Gerő!” „Mondjon le a kormány!” „Egyetemi pontokat!” „Ruszkik haza!” jelszavakat. Beválasztották a Tankönyvkiadó forradalmi tanácsába, 25-én a Parlamenthez a vérfürdő után érkezett. A forradalom leverése után, miközben zajlott az 56-os forradalom megtorlása és a kádári-hatalom megszilárdítása, 1958-ban hat versét beválogatták a Tűz-tánc című antológiába, amelynek kiadásával a kultúrpolitika a „fiatal és elkötelezett szocialista költőgenerációt” kívánta felmutatni. Ezek közt Kelet felől című versében kétkedés nélkül, lelkesen élteti a Keletről jött vörös forradalmat. A hatvanas évek első negyedétől a Váci-versek egyre nagyobb népszerűségre tettek szert, végül az iskolai és ünnepi rendezvényeknek szinte nélkülözhetetlen részeivé váltak (Mindenütt otthon, Százhuszat verő szív, Lobogó jegenyék).
Ezen a napon született:
Orlando Gibbons (1583-1625)
angol zeneszerző, virginál- és orgonajátékos. 1596-ban felvették a cambridge-i King’s College kórusába, ahol bátyja kórusmester volt, és 1598 őszéig énekelt a kórusban. 1598-ban felvették az egyetemre, ahol 1606-ban zenei bakkalaureátusi fokozattal végzett. 1623-ban a királyi kápolna, majd a westminsteri apátság vezető orgonistájává nevezték ki. a kora 17. századi angol zene sokoldalú és kiemelkedő alakja, korának legnagyobb virginál- és orgonaművésze volt. Életében alig adták ki műveit, csak néhány jelent meg az ő idejében.
Helbing Ferenc (1870-1958)
grafikus, festőművész és litográfus. Az Iparművészeti Főiskola egykori rektora. Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában végezte, majd nyomdavezetőként helyezkedett el. Karrierje szorosan kötődik a litográf technikához, kezdetben. Magyar bankjegyek tervezésével is hírnevet szerzett.
Kertész Mihály (Kaminer Manó, Michael Curtiz, 1886-1945)
Oscar-díjas magyar-amerikai filmrendező. A Casablanca film rendezéséért kapta meg az Oscar-díj a legjobb rendezőnek elismerést. A filmtörténet hajnalán kezdetben még színészként az elsők között kezdett a némafilmezéssel foglalkozni. Az első világháborúban katonaként szolgált, majd az 1919-es kommunista diktatúra idején szerepet vállalt, a vörösterror leverését követően Ausztriába távozott. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, hosszú hollywoodi karrierje során több mint 100 filmet készített (Tengeri farkas, Átkelés Marseille-be, Nem vagyunk mi angyalok).
Jerzy Żurawlew (1886-1980)
lengyel zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus, a Nemzetközi Chopin Zongoraversenyek elindítója. Ígéretes előadóművészi karrierjét félbeszakította az első világháború. A varsói felkelés leverése után drámai fordulat következett az életében: feleségével együtt a pruszkówi táborba hurcolták. számára a tanítás igazi szenvedély volt. Szinte az egész, hosszú életét annak szentelte, zongoristák generációit oktatva.
Franz Rosenzweig (1886-1929)
német zsidó filozófus, történész, a dialogikus gondolkodás egyik úttörője. Megalapította a Független Zsidó Tanházat. Itt azok, akiket zsidóságuk megérintett, újra felfedezhették és tanulmányozhatták a zsidó örökségüket (Szenvedés és forma, Az antropomorfizmusról, A megváltás csillaga).
Cab Calloway (1907-1994)
amerikai dzsesszénekes, zenekarvezető, filmszínész. Louis Armstronggal, Vick Dickensonnal, Cozy Cole-lal és Ben Websterrel játszottak együtt. Cab Chick Webb stílusában dobolt és előadott négy darabot Gaiety, Baily és Goodlow klubjaiban. Majd belépett a Johnny Jones and his Arabian Tent Orchestra-ba és játszott az Arabian Tent Clubban is. Zenéje dixielandet és tiszta jazzt is tartalmaz (Snow White, The Blues Brothers).
Rácz Vali (1911–1997)
színész- és énekesnő, a „magyar Marlene Dietrich”. 1932-ben végezte el a Zeneakadémiát. A következő két esztendőben a Városi és a Magyar Színházban játszott, majd 1936-tól három éven át a Teréz körúti Színpadon énekelt. Prózai filmszerepekre is felkérték. Huszonegy filmben szerepelt. A II. világháború idején zsidó barátait rejtegette elegáns villájában Budapesten, amiért 1991-ben, majdnem fél évszázaddal a történtek után a jeruzsálemi Yad Vashem a „Világ Igaza” címet adományozta neki (A leányvári boszorkány, Éjfélre kiderül, Majális).
Louise Bourgeois (Louise Joséphine Bourgeois, 1911–2010)
francia-amerikai művész. Leginkább nagy méretű szobrászati és installációs művészetéről híres, de termékeny festő és nyomdász is volt. Művein a szürrealizmus, a primitivizmus és a korai modernizmus hatásai mutatkoztak. A kortárs szobrászat legnagyobbjai közt tartották számon.
Carlos Castaneda (1925-1998)
latin-amerikai származású, amerikai antropológus, akit a mexikói varázslóhagyományról írt könyvei tettek világhírűvé. Castaneda az első könyvek antropológusi nézőpontját elhagyva később a tanulmányozott varázslóhagyomány képviselőjévé vált. Könyveiben egy több ezer éves, a harcosok útjának nevezett saját etikát és teljes világmagyarázatot tartalmazó, komplex és mind az európai, mind a keleti tradícióktól különböző világképet mutatott be (Don Juan tanításai, Másik világ kapujában, A végtelen aktív oldala).
Domján Edit (1932–1972)
Jászai Mari-díjas színésznő. Sokat szerepelt iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken. E sikerei következtében erősödött meg benne az elhatározás, hogy színésznő lesz. Iskolái után sikeresen felvételizett a Színházművészeti Főiskolára. Tanulmányait 1954-ben fejezte be a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1960-ig a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt, majd 1963-ig a budapesti Petőfi Színházban játszott. 1964-től haláláig a Madách Színház tagja volt (Két emelet boldogság, Oldás és kötés, Az alvilág professzora).
Rencz Antal (1942)
rendező, színházigazgató. 1966-1971 között a Győri Kisfaludy Színházban volt dramaturg. 1971-1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt színházrendező szakon. 1990-1991 között az Új Idő Színház igazgatója volt. 1992-1996 között a Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1992 óta a gyerekeknek és fiataloknak játszó Nevesincs Színház – Theatrum Hungaricum igazgatója.
Hanna Schygulla (1943)
lengyel származású német színésznő, énekesnő. Főiskolai tanulmányait a Müncheni Egyetemen végezte, ahol germanisztikát és romanisztikát tanult. Ezután a Fridl Leonhard Stúdióban színitanulmányokat folytatott. A müncheni Action Színház színésze volt. Rainer Werner Fassbinderrel megalapította az antiszínházat. 1981 óta Párizsban él (A szerelem hidegebb a halálnál, Kétségbeesve keresem Lulut, Werckmeister harmóniák).
Horkay István (1945)
képzőművész. 1960–64 között a Képzőművészeti Gimnázium, 1965–1970 között a Krakkói Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1968-ban a koppenhágai Dán Királyi Képzőművészeti Akadémiát, 1970–71-ben a Mesterképző Magyar Képzőművészeti Főiskolát látogatja.
Kiss István (Kiss I. István, 1945-1979)
színész. Érzékeny alkatú, intelligens színész, a fiatal drámai hősök kiváló megformálója volt. Jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, amit sikerrel végzett el, és a kor egyik meghatározó, sikeres színésze lett. 1979-ben a mai napig tisztázatlan okokból öngyilkosságot követett el. Tragikus életét barátja és volt osztálytársa, Koltai Róbert a Szamba című filmben dolgozta fel (Ezek a fiatalok, Fényes szelek, Oszlopos Simeon).
Sissy Spacek (Mary Elizabeth „Sissy” Spacek, 1949)
Oscar és háromszoros Golden Globe-díjas amerikai színész, énekesnő. A 2016-ig összesen hat alkalommal jelölték Oscarra.díjra. Az 1970-es évek elején kezdődött színészi pályafutása. Filmes karrierje szempontjából meghatározó szerepe volt Brian De Palma 1976-os Carrie című horrorfilmjének, mely Stephen King első regénye alapján készült. A legjobb női főszereplőnek járó Oscart az 1980-as A szénbányász lánya című filmjéért kapta meg, az általa énekelt és a filmben is elhangzó „Coal Miner’s Daughter” című daláért Grammy-díjra jelölték (Bűnös szívek, Eltűntnek nyilvánítva, A hálószobában).
Annie Lennox (1954)
Oscar-, Golden Globe- és négyszeres Grammy-díjas skót énekes és zeneszerző, az egykori, nagy sikerű Eurythmics együttes énekese. Tanulmányait az Edinburgh-i Zeneakadémián végezte. Oscar-díj (2004) és Golden Globe-díj (2004) – legjobb filmdal (Into the West): A Gyűrűk Ura: A király visszatér (megosztva Howard Shore-ral és Fran Walsh-sal).
Vlahovics Edit (1960)
Aase-díjas színésznő, a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító színésznője. 1986-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1989 és 1990 között Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban játszott. 1990-től szabadfoglalkozású színész. 2008 óta a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja. Karakterszerepeket alakít (Napló szerelmeimnek; Malom a pokolban; Szabadság, szerelem).
Jonathan Nott (1962)
angol karmester és zeneigazgató. Kóruszenét tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd énekelni és fuvolázni a manchesteri Royal Northern College of Music-ban. Ezután a londoni székhelyű National Opera Studióban vezényléssel kezdett foglalkozni. Az 1990-es évek közepétől vendégkarmesterként kezdett fellépni a világ vezető zenekaraival. 2000 januárjában Bambergi Szimfonikusok vezető karmestere lett, és ezt a posztot szokatlanul sokáig, 2016-ig töltötte be. Hangfelvételein a modern zene a meghatározó, de repertoárja nem csak ezekre szorítkozik.
Nyírő Beáta (1966)
színésznő, rendező. 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Egy évadot a Józsefvárosi Színházban töltött, majd 1990-től a Thália Színház illetve a Tháliából alakult Arizona Színház tagja volt. 1993-tól szabadfoglalkozású színművésznő. 1997-től 2003-ig a Soproni Petőfi Színház tagja volt. Jelenleg a Turay Ida Színház színésznője, rendezéssel és jelmeztervezéssel is foglalkozik.
Széll Horváth Lajos (1972)
színész. 1993 és 1996 között a zalaegerszegi Nádasdy Kálmán Színészképző Stúdió hallgatója volt. Pályája a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban indult. 1998-tól a Pécsi Nemzeti Színház tagja.
Tuomas Holopainen (1976)
finn zenészz, a finn Nightwish szimfonikus metál együttes alapítója, billentyűse, zeneszerzője és dalszövegírója. Zeneakadémián tanult klarinétozni és zongorázni. A zene mellett tengerbiológusnak tanult, számaikban visszatérő elem az óceán, a tenger és a víz adta témák.
Újhelyi Kinga (1977)
Jászai Mari-díjas színésznő. 2003-ban diplomázott a Marosvásárhelyi Egyetem színművész szakán, valamint a Károli Gáspár Egyetem angol tanárképző szakán. 2003-2005 között a veszprémi Petőfi Színház tagja volt. 2006-tól a debreceni Csokonai Színház színésznője. Színházában zeneszerzőként és dalszövegíróként is kipróbálhatta már magát.
Ezen a napon halt meg:
Wilhelm Friedrich Ernst Bach (1759-1845)
német zeneszerző, a Bückenburgi Bach fia, Johann Sebastian Bach unokája. Zenét apjától, majd 1788-tól nagybácsikájánál, Johann Christian Bachnál tanul Londonban, ahol J. Ch. híres szólistává és zongoratanárrá tette. Nagybácsikája halála után Párizsban, majd Hollandiában fordul meg, végül Mindenben lesz zenei igazgató. Udvari karnagy és csembalista lesz mecklenburg-strelitzi Luise udvarában, és a porosz hercegek zenetanára. Elsősorban zongoradarabok maradtak ránk, ezenfelül 2 szimfónia, két zenekari szvit, kantáták és dalok.
Vízvári Gyula (Viszkidenszky, 1841–1908)
színész, rendező, a Nemzeti Színház volt örökös tagja, az Országos magyar királyi Zeneakadémia tanára. Pályafutását Veszprémben kezdte 1859-ben, később Debrecenben játszott. 1872 nyarán került Pestre, 1873-ban Szigligeti Ede hívta a Nemzeti Színházhoz. 1889-től lett rendező, és egyúttal a drámabíráló bizottság tagja. 1893-tól oktatott operajátszást a Zeneakadémián. 1905-ben vonult nyugállományba, ekkor választották meg a színház örökös tagjává. Kitűnő komikus volt.
Paul Bourget (Paul Charles Joseph Bourget, 1852–1935)
francia költő, író, esszéista, mint a modern pszichológiai regény úttörőjét tartják számon. Irodalmi kritikáira rányomja bélyegét világlátása, félt a liberalizmustól, a társadalmi rend alapját pedig a monarchia és vallás eszményében vélte követendőnek (Bűnös szerelem, Ne ölj!, Elcserélt szívek).
Vlagyimir Galaktyionovics Korolenko (1853-1921)
ukrán – lengyel származású orosz író, újságíró, emberi jogi aktivista és humanista. 1871-1876 között először Szentpéterváron műszaki, majd Moszkvában mezőgazdasági főiskolai tanulmányokat folytatott. Forradalmi tevékenysége (narodnyik mozgalom) miatt kizárták az intézetekből, Kronstadtba száműzték. 1879-ben Szibériába, a politikai foglyok börtönébe száműzték. Nem volt hajlandó III. Sándor orosz cárra hűségesküt tenni, ezért a jakut parasztok közé számkivetették. Írói munkásságát 1879-ben kezdte. Műveinek romantikus líraisága erős optimizmusából és természetszeretetéből fakad. Legjobb műveit a próza zeneisége teszi különösen vonzóvá (A vak zenész, Kortársam története, A paradoxon).
Gombos Ferenc Albin (1873-1938)
történész, pedagógus, író, az MTA tagja. A középkori Magyar Királyság és Európa történetének kutatója, korabeli forrásainak feltérképezője volt, több jelentős forráskiadvány gondozása fűződik a nevéhez (A longobardok története, A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása, Bujdosó király).
Durigó Ilona (1881-1943)
énekművész (mezzoszoprán, alt) és -tanár, a 20. század első felében világszerte ünnepelt dal- és oratóriuménekes. 1896-ban lett a budapesti Zeneakadémia zongoristanövendéke. Énektanulmányait csak 1899-ben kezdte meg, 1900 és 1902 között Maleczkyné Ellinger Jozefa tanítványa is volt az operaszakon. Hazai képzését befejezve Bécsben, Frankfurt am Mainban, végül Berlinben tanult énekelni. Dalénekesként Schuberttől a kortársakig terjedt repertoárja. 1919-ben Bartók kíséretével mutatta be az Öt Ady-dalt.
Reményi József (1887-1977)
szobrász, érem- és plakettművész. Iparművészetet tanult, majd Telcs Ede műtermében ismerkedett az éremművészet új francia stílusával. Olasz- és németországi tanulmányai után itthon tanított iparművészetet, végül az Állami Pénzverő művészeti vezetője lett. 1903-ban mintázta első érmét, 1912-ben jelentős sikereket aratott a kisplasztikai kiállításon bemutatott műveivel. Művészetét bel- és külföldön egyaránt elismerték, számos kiállítása volt. Stílusára leginkább a modern klasszicizmus és szecesszió jellemző.
Tristan Tzara (Sami Rosenstock, 1896–1963)
zsidó származású román művész, költő és esszéista. Élete nagy részét Franciaországban töltötte. A dadaizmus alapítójaként ismerik. A dadaista avantgárd mozgalom forradalmi hatást gyakorolt a művészetekre. Élete meghatározó mozzanata volt, hogy 1919-ben Párizsba költözött, ahol csatlakozott az André Breton, Philippe Soupault és Louis Aragon alkotta csoporthoz. Sok vihart kavaró tevékenységük, a polgárpukkasztásra, a nyelvi szerkezetek összezavarására irányult. 1929 végén beleunva a nihilizmusba és a destrukcionizmusba, csatlakozott a konstruktívabb szürrealistákhoz. 1956-ban kilépett a kommunista pártból, ezzel tiltakozva a magyar forradalom szovjet elfojtása ellen (Gáz-szív, AA úr az antifilozófus, Föld a földön).
Tőkés Anna (1903-1966)
Kossuth-díjas színésznő, érdemes- és kiváló művész. 1922-ben lépett először színpadra Temesváron, majd szerepelt Tordán, Marosvásárhelyen és Aradon. 1928 és 1930 között a Magyar Színház tagja volt. 1945 és 1947 között a Medgyaszay, a Pesti Színházban és a Pódium Kabaréban lépett fel. 1947-től 1962-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Első filmszerepe az 1929-ben készült Füst című némafilmben, utolsó filmszerepe az 1962-ben készült Fagyosszentek című filmben volt. Rádiójátékokban is rendszeresen szerepelt.
Iván István (1905-1967)
ötvös- és éremművész. Az Iparművészeti Iskolában tanult. 1934-től a bécsi Collegium Hungaricumban, 1939-től az Állami Pénzverőben dolgozott. Az 1945-ös ötpengős és számos forintérme tervezője, emellett érmeket, plaketteket, kisplasztikákat is készített.
Dean Martin (Dino Paul Crocetti, 1917-1995)
olasz származású amerikai énekes, színész. Álma az volt, hogy színész lesz, ehelyett hol boxolt, hol benzinkúton dolgozott, vagy malomban, máskor mint krupié tartotta el magát. Emellett természetesen énekelt is. Első filmje, amiben önállóan szerepelt, a Tízezer hálószoba. Filmjei nagyrészt közönségsikerek lettek. Sinatra körül létrejött Rat Pack tagjaként is feltűnt. Saját készítésű tv-showja 1965-től 1974-ig ment a televízióban, majd 1975-től 1984-ig Dean Martin Roasts című műsorával jelentkezett. Ekkor, a nyolcvanas évek közepe felé csinálta utolsó lemezfelvételeit is (Oroszlánkölykök, Melyik úton járjak?, Ágyúgolyó futam).
Birgit Nilsson (1918-2005)
svéd opera-énekesnő. Richard Wagner és Richard Strauss drámai szoprán hangfekvésre írt szerepeinek ihletett, erőteljes hangú előadója volt. A stockholmi Királyi Zeneakadémia elvégzése után, 1946-ban debütált a stockholmi Operaházban, s 1958-ig a színház társulatához tartozott. Első színpadi szerepe Agathe volt Weber A bűvős vadász című művében, s pályája első éveiben még hasonló lírai szoprán szerepek jellemezték repertoárját. Az 1950-es évek első felére tehető kiváló Wagner-énekesnőkénti felfedeztetése.
Rákos Sándor (1921-1999)
költő, műfordító, esszéíró, kiadói szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Első versei 1940-ben jelentek meg. 1946-ban költözött Budapestre: a Mokép sajtóosztályán dolgozott 1949-ig. 1949-1951 között a Révai, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője volt. 1951-től szabadfoglalkozású író. Első köteteit tragikus, lázadó hangnem, az élet abszurditásának kifejezése jellemezte. Lírájának jellegzetessége a protestáns zsoltáros hang. Lefordította az akkád ékírásos eposzokat és verseket. Az 1970-es évek második felétől a szereplíra új válfaját hozta létre (Bujdosók fejedelme, A tűz kérlelése, Csörte).
Fehérvári Géza (1926–2012)
művészettörténész, régész és orientalista, az iszlámkori iráni művészet kutatója. 1948–49-ben a budapesti Tudományegyetemen keleti nyelveket és művészettörténetet tanult. 1952-ben végzett arab régészeti szakon. 1953-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az 1956-os forradalom bukása után külföldre távozott. Több jelentős kutatást, ásatást vezetett többek között Iránban, Egyiptomban és Törökországban.
Eartha Kitt (1927-2008)
amerikai színésznő, énekesnő, kabarettista, Orson Welles a világ legizgatóbb nőjének nevezte. 1950-ben Orson Welles Kittnek adta Szép Heléna szerepét az általa rendezett The Tragical History of Doctor Faustus című darabban. 1968-ban Kitt háborúellenes kijelentéseket tett egy fehér házi rendezvényen, ahová Lyndon B. Johnson elnök hívta meg, és ez komolyan nehézségeket okozott neki karrierjében. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején a filmezés mellett zenei felvételeket készített, fellépett a televízióban és klubokban (Tamás bátya kunyhója, Bumeráng, A dzsungel könyve).
Kalmár András (1929-2004)
rendező. 1947-ben Gertler Viktor Színiiskolájában tanult. 1947–1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója volt. 1953–1954 között a Madách Színház rendezője. 1955–1957 között az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett. 1963-tól a Magyar Televízió rendezője, 1984–1989 között a szórakoztató főosztály vezetője (Lili bárónő, Három kövér, Zsarumeló).
Harold Pinter (1930–2008)
Irodalmi Nobel-díjas angol drámaíró, költő, forgatókönyvíró, színész, rendező, polgárjogi aktivista. A második világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Jelentősebb művei: „A gondnok”, „Az étellift”, „Árulás” és a „Holdfény” című drámák. 1950-ben publikálta első verseit Harold Pinta néven. Első darabját, „A szoba” címűt 1957-ben mindössze négy nap alatt írta, első egész estét betöltő darabja „A születésnap” című dráma volt 1957-ben. Pinter jelentősebb művei gyakran egyetlen erőteljes vizuális képből indulnak ki, a szereplők tetteit a túlélésért vívott harcuk határozza meg (A gondnok, Hazatérők, Holdfény).
James Brown (1933-2006)
A 20. század egyik legjelentősebb soul zenei énekese. Beceneve: „Godfather of Soul”. Habár gitáron, billentyűs- és ütőhangszereken is tudott játszani, szinte kizárólag csak énekes-táncosként lépett fel koncertjein. Markáns egyénisége és szenvedélyes énekstílusa volt. Első albuma a Please, Please, Please 1958-ban jelent meg, és rögtön óriási siker lett (Try Me, I Got You, Cold Sweat).
Mary Zsuzsi (1947-2011)
előadóművész, énekesnő. Az 1968-as Táncdalfesztivál fődíjas és közönségdíjas győztese. Sikerei csúcsán, a hatvanas évek végén váratlanul disszidált. A sztárokat megillető életét hátrahagyva, első lányával terhesen követte férjét, aki Nyugat-Németországban akart új életet kezdeni, és csak az 1990-es évek végén tért vissza Magyarországra (Mama, A trombitás, Almát eszem).
George Michael (1963-2016)
angol énekes-dalszerző. Kétszeres Grammy-díjas görög származású brit énekes és dalszerző, aki az 1980-as években lett népszerű, amikor megalapította a Wham! nevű popduót egykori iskolatársával, Andrew Ridgeley-vel. Olyan világszerte sikeres dalok kötődnek a nevéhez, mint a Last Christmas és a Wake Me Up Before You Go-Go, albumok közül pedig az 1987-ben kiadott Faith, valamint az 1990-es Listen Without Prejudice Vol. 1. Karrierje során Michael több mint 100 millió lemezt adott el.
