„Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó a pékségben a szennyezett mennyezetre nyálból való máló hálót font, – pont. A kópé póknép pótlék- hálókat eresztve keresztbe a pókasztal fölött, hálóból ebédlőt kötött. Félt a péppel pepecselő pék, hogy odapök a pók, illetve a liszttel hintett púpos pépre tisztel. Ezért leseperte az apróka pókpárt a padlóra. Csattant a fapapucs – Fuccs! Így járt pórul a két pupák pék pók. Pukk.”
Romhányi József (1921-1983) költő, műfordító, a magyar nyelv művésze, érdemes művész, a „Rímhányó Romhányi”.
„Ne reformáljuk azt, amit már nem lehet átalakítani, sorsára kell hagynunk a gonoszt, hadd falja fel önmagát, rohadjon el végleg.”
Władysław Reymont (Władysław Stanislaw Reymont, 1867–1925) Nobel-díjas lengyel író.
„Minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs.”
Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő.
Mint a Montblanc csucsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Vajda János (1827-1897) a márciusi ifjak egyike, költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
„Egy művésznek kötelessége megerősíteni annak a társadalomnak az értékeit, amelyben él; vagy pedig tagadnia kell azokat.”
Orson Welles (Kenosha, Wisconsin, 1915. május 6. – Los Angeles, Kalifornia, 1985. október 10.) Oscar-díjas filmrendező, rádiós, színész, színházi rendező, a 20. század első felének talán legkülönösebb közéleti figurája az Egyesült Államokban.
„Két ember kell az igazság kimondásához: egy, aki mondja, és a másik, aki meghallgatja.”
Henry David Thoreau (Concord, Massachusetts, 1817. július 12. – Concord, 1862. május 6.) amerikai író, filozófus, a polgári engedetlenség filozófiai megalapozója.
„A leglehetetlenebb dolgoknak is neki kell vágni néha, mert ezekből származnak az ember legcsodálatosabb élményei.”
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas író, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
„Legyen a zene mindenkié!” /Kodály Zoltán/
Legyen a tiéd is! /papiruszportal.hu/
„…csak a zene ad erőt, ment meg lelkeket, ad feloldozást és hoz békét… a zene szeretete elviselhetővé teszi a néha kibírhatatlant.” /-shADow-/
Montreux kaszinó
A svájci Casino Barrière de Montreux (eredeti nevén Kursaal) a Genfi-tó partján épült 1881-ben. 1967-ben az első Montreux-i Jazz Fesztiválnak lett a házigazdája és azóta is itt rendezik az eseményt. 1971. december 4-én egy lelkes rajongó fáklyával felgyújtotta a mennyezetet a The Mothers of Invention koncertjén. A környéket, az eget megvilágította a tűz, a tó vízén füst gomolygott…
„Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot
annyira, hogy már néha nem is fáj -, undorodom csak.”
Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, –
hordozd szivedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.
Radnóti Miklós (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4. vagy november 9.) Baumgarten-díjas költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár.
„Az élet olyan, mint a tenger, melyet sokféle szél, vihar szánt végig, s az a bölcs, aki bizton tudja vezetni élete kisded hajóját a viharverte habokon.”
Henryk Sienkiewicz (Henryk Adam Aleksander Pius Oszyk-Sienkiewicz, Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, 1846. május 5. – Vevey, 1916. november 15.) Nobel-díjas lengyel író.
„Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon.”
Jókai Mór (Ásvai Jókay Móric, Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) író, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, a márciusi ifjak egyike, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
„Az ember mindenhez képes alkalmazkodni, ha tudja, mi vár rá. A reménytelen vergődés, az őrjíti meg az embereket.”
Robin Cook (Dr. Robin Cook, New York, 1940. május 4.) amerikai orvos és író, általában közegészségügyi és orvoskrimi témájú regényeket ír.
„A civilizáció nem fényűzés. Nem merül ki a civilizált viselkedésben és a Parthenon vagy a firenzei Dóm szépségében. Több, mint a rokonsági alakzatok és rituálék összessége, a platóni és kanti eszmék ragyogása, Hollywood színes örvénylése, percre pontosan járó vonatok suhanása és háttérben felcsendülő Mozart-szonáta dallama.”
Hankiss Elemér (Debrecen, 1928. május 4. – Budapest, 2015. január 10.) Széchenyi-díjas szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész.
Heti találós kérdésünk
A hegedű a zenei műfajok széles skálájának fontos hangszere. A klasszikus zene egyik legfontosabb hangszere, mind együttesekben (a kamarazenétől a zenekarokig), mind pedig szóló hangszerként. A sérülésmentes, ép Messiás (Le Messie/Salabue), amelyet Antonio Stradivari készített 1716-ban, jelenleg az oxfordi Ashmolean Múzeumban található.
Ki készítette az első hegedűt?
Andrea Amati
Giovanni Paolo Maggini
Antonio Stradivari
Leonardo da Vinci
Jean-Baptiste Vuillaume
„A leendő szónokoknak elsősorban is hibátlanul beszélő dajkákra van szükségük.”
Hevesi Sándor (Hoffmann, Nagykanizsa, 1873. május 3. – Budapest, 1939. szeptember 8.) rendező, kritikus, író, műfordító, színházigazgató.
„Nem szégyen attul tanulni, aki többet tud, szégyen megkötni tudatlanságban magát s nem tanulni.”
gróf Zrínyi Miklós (Nikola Zrinski, Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
„Olyan ostobák az emberek, s olyannyira csak a mának élnek, hogy aki be akarja csapni őket, mindig megtalálja köztük a maga emberét.”
Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) olasz író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója.
„Az egyetlen feltétel nélküli igazság a szerelem.”
Alfred de Musset (Párizs, 1810. december 11. – Párizs, 1857. május 2.) francia költő, drámaíró, a francia romantika kiemelkedő képviselője.
„A világot romantizálni kell. Így találjuk meg ismét az eredeti értelmét. Ha a közönségesnek magasabb értelmet, a megszokottnak titokzatos külsőt, az ismertnek az ismeretlen méltóságát, a végesnek a végtelen látszatát kölcsönzöm, romantizálom azt.”
Novalis (Friedrich von Hardenberg, Wiederstedt [ma Arnstein egyik városrésze], 1772. május 2. – Weißenfels, 1801. március 25.) német költő, író, a német romantika egyik legnagyobb alakja.
Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése:
FdeG-1808050203
A két képet Francisco de Goya festette.
Címük:
1808. május másodika (A mamelukok támadása) és
1808. május harmadika (Madrid védőinek kivégzése)
A festményeket Goya a felkelésben elesettek emlékművére tervezte, de politikai okok miatt csak halála után több évtizeddel jelenhettek meg a nagyközönség előtt.
„A krónikák, történelmi művek, irodalmi alkotások általában mindig inkább sötét képet rajzolnak korukról, mert elevenen tartják a kor panaszait; aki egy kor derűjét, szépségét, boldogságát akarja megismerni, annak a művészet emlékeihez kell fordulnia.”
Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) író, irodalomtörténész, nemzetközileg is népszerű szerző.
„Nagyon kevés kell ahhoz, hogy boldoggá tegyenek minket, de ahhoz, hogy azok is maradjunk, több kell, mint amennyi a mennyben és a földön csak megtalálható.”
Joseph Heller (Brooklyn, 1923. május 1. – Long Island, 1999. december 12.) világhírű amerikai regényíró, novellista és forgatókönyvíró, hazájában neves liberális közíró.
„Óvakodj a türelmes ember haragjától!”
John Dryden (Aldwincle, Northamptonshire, 1631. augusztus 19. – London, 1700. május 1.) befolyásos angol költő, irodalomkritikus, fordító és drámaíró volt, aki az angol restauráció időszakának irodalmi életét irányította olyannyira, hogy irodalmi berkekben „Dryden korának” is szokás nevezni ezt az időszakot.